Az írás - a legfrissebb kúriai esetjogra fókuszálva - annak bemutatására vállalkozik, hogy az új közigazgatási eljárási törvények hatálybalépése óta hogyan alakult a tisztességes ügyintézéshez való alapvető jog bírói gyakorlata, és arra keresi a választ, hogy vajon intenzívebbé vált-e a bírói jogvédelem.
Kilényi Géza professzor szerint a jó közigazgatáshoz méltó közigazgatási eljárás és elbánás szükséges.[1] Mindez teljes mértékben egybecseng azzal, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) a jogalkotó célkitűzése az ügyfelekben negatív érzéseket kiváltó "bürokratikus működés" helyett a valóban érzékelhető pozitív változásokat eredményező közigazgatási eljárásjog megteremtése volt. Az ügyfelek elvárása a bürokratikus működéssel szemben a gyors, hatékony, udvarias ügyintézés.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézik. A XXIV. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. Jogállami keretek között a "tisztességes" karakter minden közhatalmi eljárással szemben követelmény. Ezért a sajátosságok figyelembevétele mellett, de a hatósági eljárásban is meg kell jelennie a fair eljárás követelményeinek, amely követelményeket az alapjogi jogalanyisággal rendelkező ügyfeleknek alanyi jogként, végső fokon alapjogként ki kell tudni kényszeríteni. E jogok érvényesíthetősége a hatóság működésének korlátja, jogszerű eljárásának pedig mércéje.[2] Feltehetjük a kérdést: mitől lesz egy közigazgatási hatóság eljárása tisztességes? Mit jelent a tisztesség egy közigazgatási hatósági eljárást illetően?
A tisztesség erkölcsi kategória, olyan érték, amely egy természetes személy vonatkozásában könnyedén értelmezhető, de hogyan értelmezhető egy közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában, hogyan lehet a hatósági ügyintézés erkölcsös, tisztességes, fair, és ahogyan Kilényi professzor úr megfogalmazta, méltó. A tisztesség az a fogalom, amely igen sok ponton és igen erőteljes kapcsolatot teremt jog és erkölcs között. A tisztességtelen magatartás etikátlan magatartás. Egyes jogszabályok megpróbálják értelmezni a tisztesség/tisztességtelenség fogalmát, de többnyire csak konkretizálják, kiterjesztik a tisztesség etikai fogalmát. A jog tiltja a tisztességtelen magatartásokat, továbbá követelményként írja elő a tisztességes magatartást. A jog a tisztességre utalással - akárcsak a jó erkölcs jogszabályban való említésével - egyrészt beemeli az etikai normák egy - korántsem jelentéktelen - részét a jogba, másrészt tágabb mozgásteret biztosít a jogalkalmazónak.[3]
A tisztességes eljáráshoz való jog nemzetközi egyezmények által garantált alapvető jog.[4] Az Európai Unióról szóló szerződés alapjogvédelemről szóló 6. cikke az Alapjogi Chartára hivatkozással leszögezi, hogy az alapvető jogok az uniós jogrend részét képezik, mint annak általános elvei.[5] A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta jogi kötőerővel rendelkező Alapjogi Charta (a továbbiakban: Charta) deklarálja a "jó közigazgatás" garanciájaként a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogot. A Charta 41. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék." A (2) bekezdés a részjogosítványokat nevesíti: "Ez a jog magában foglalja: a) mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, b) mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen, c) az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják." A (3) bekezdés kimondja: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Unió a tagállamok jogában foglalt közös általános elvek alapján megtérítse számára az intézményei és alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat." Végül a (4) bekezdés alapján "Mindenkinek lehetősége van arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén írásban forduljon az Unió intézményeihez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ." Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérésére a Miniszteri Bizottság 2007. június 20-án fo-
- 93/94 -
gadta el a Jó közigazgatásról szóló CM/rec(2007)7. számú ajánlását és függelékét, "A jó közigazgatás kódexét", amelynek iránymutatásai általános európai követelményként jelennek meg. Az Európai Unióban az uniós szervek és intézmények eljárásainak egységesítése és a Charta által deklarált eljárási alapjogok érvényesítése érdekében általános eljárási szabályrend megalkotásának igénye került napirendre. Az Európai Parlament 2013. január 15-én elfogadott állásfoglalása egy általános (köz)igazgatási eljárási rendelet előkészítésére hívta fel az Európai Bizottságot, szempontokat is adva a kodifikációhoz.[6] Ennek alapján készítette el 2014-re az Európai Unió Közigazgatási Jogi Kutatóhálózata (Research Network on EU Administrative Law; a továbbiakban: ReNEUAL) az ún. európai közigazgatási eljárási modellszabályokat (Draft Model Rules on EU Administrative Procedures).[7] A modellszabályok a jogtudomány képviselői körében élénk érdeklődést váltottak ki, azok értékelésére is sor került.[8]
A magyar Alkotmánybíróság a korábbi Alkotmány jogállam-klauzulára vonatkoztatott 57. §-a, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke nyomán alakította ki a tisztességes eljárás (fair trial) követelményeit.[9] Ahogy Chronowksi Nóra utal rá, a Charta hatása egyértelműen tetten érhető az alaptörvényi szövegben, lényegében a 41. cikk tömörített, tagállami alkotmányszövegre redukált változatáról van szó.[10] Az Alaptörvény a Nemzeti hitvallásban a nemzet akarataként nyilvánítja ki, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdése szerint Alaptörvény rendelkezéseit a Nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni. Az Alaptörvény a Szabadság és felelősség fejezetében a fent már idézett külön cikk foglalkozik a hatóságok eljárásával, rögzítést nyert a tisztességes ügyintézéshez való jog is.
Az Alkotmánybíróság a határozataiban részletekbe menően kibontotta a tisztességes ügyintézéshez való alapvető jog tartalmát. Eszerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, az iratokat megismerje és az igazgatási szervek a döntéseiket indokolják. Az elvek összefüggésben állnak a jó közigazgatás fogalmával, valamint a közigazgatási eljárásjog közös európai elveivel. Elvként érvényesül a pártatlan, részrehajlás nélküli ügyintézés, a jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma, valamint a tisztességes ügyintézés követelménye. A tisztességes hatósági eljárás alapvető követelménye, hogy a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályi rendelkezéseket. A tisztességes hatósági eljárás azonban nem pusztán a jogszabályok megtartásával azonos, bár az mindenképpen szükséges feltétele annak.[11] A 6/1998. (III. 11.) AB határozatban foglaltak szerint a tisztességes eljárás (fair trial): "[...] olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes« [...]." Az Alkotmánybíróság több ízben kifejtette, hogy a közvetlen alkotmányi garanciák gazdaságossági és célszerűségi okokból, az eljárás egyszerűsítése vagy az időszerűség követelményének érvényesülése címén sem mellőzhetők.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
