A tisztességes választási eljárás elengedhetetlen garanciája a választások tisztasága felett őrködő szervek objektív és pártatlan tevékenysége. Hazánkban a fair választási eljárás megvalósulásának letéteményesei a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), a Kúria és az Alkotmánybíróság (AB). Tevékenységük mérlege a választási időszakban végzett munkájuk elemzése során vonható meg. Az alább röviden bemutatandó eset mintegy lakmuszpapírként szolgálhat e szervek attitűdjének megismeréséhez.
A Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott kifogás a Fidesz 2018. március 19-én indult plakátkampányát kifogásolta. A plakátokon háttérben egy magyar zászló, jobb oldalon a miniszterelnök, baloldalt sötétkék keretezett mezőben pedig a "Nekünk Magyarország az első" felirat volt látható. A beadványozó érvelése szerint "nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e, vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik". Ezért állítása szerint a kampány sértette a választás tisztasága, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. A plakát impresszuma a beadványozó érvelése szerint ugyanis csupán nagyon közelről volt olvasható, amely ellentétes a kúriai joggyakorlattal. A Kúria egy korábbi végzésében kifejtette, "a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát felel meg, amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz".[1] A kifogást tevő felhívta a figyelmet arra is, hogy a plakát rendkívül szoros vizuális egyezést mutat a korábbi kormányzat kommunikációval. A beadványozó egyebek mellett kifogásához egy fényképfelvételt is csatolt, amely a Budapest XV. kerület M3 autópálya kivezető szakaszánál (Gábor Áron út, Kozák tér és Tompa Mihály utca között) elhelyezett plakátot.
Az NVB a kifogást elutasította. A testület álláspontja alapvetően abban tért el a beadványozóétól, hogy mikor tekinthető egy kommunikációs forma megtévesztőnek. Az egyértelmű azonosíthatóság feltételének tekintette a testület, ha a plakáton ábrázolt személy széles körben ismert, azaz "a plakátot megfigyelő személyek döntő többsége a kép alapján a jelöltet név szerint azonosítani tudja". Az azonosíthatóság további feltétele, ha a plakáton szereplő személy hosszabb ideje és egyértelműen köthető egy bizonyos jelölőszervezethez. Végül azt is vizsgálni szükséges az NVB szerint, hogy a plakát ne közvetítsen negatív értékítéletet. Mindezek alapján a "Bizottság álláspontja szerint az eset összes körülményeit vizsgálva nincs olyan tény vagy bizonyíték, ami alapján életszerűen megkérdőjelezhető lenne, hogy a plakát egyértelmű abban a tekintetben, hogy kit ábrázol, illetve hogy az ábrázolt jelölt mely jelölő szervezethez köthető". A testület nem értett egyet azzal sem, hogy a plakát arculata miatt összetéveszthető volna a kormányzati kommunikációval, hiszen azon nem szerepel sem a nemzeti címer, sem "Kormány Információ" sem "Magyarország miniszterelnöke" kitétel.[2]
A beadványozó a Bizottság döntése ellen felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult, amely a határozatot megváltoztatva megállapította, hogy a kifogással érintett kampányeszköz sértette a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A Kúria döntése azonban - ahogyan azt hangsúlyozza is - kizárólag a fényképen bemutatott egy darab plakátra terjedt ki. Ezzel kapcsolatosan a legfőbb bírói szerv megállapította, hogy "jelen felülvizsgálattal érintett ügyben 1 darab plakátról van szó, nem az országos plakátkampány minősítéséről, annál is inkább, mert az azonos tartalmú plakátok különböző helyekre és méretben kerültek kihelyezésre. A plakátok megközelíthetőségük, ráláthatóságuk és olvashatóságuk eltérő volta miatt általánosítható megítélés nem adható, erre a kérelmező sem szolgált bizonyítékkal."
Ezzel az egyetlen darab plakáttal összefüggésben fejtette ki a testület, hogy az "impresszum" csekély mértékben olvasató, különösen hogy az autópálya mellett került elhelyezésre, ahol a célzott közönség nagyobb távolságból, gyorsan elhaladva szemlélheti azt csak meg. A bírói testület hangsúlyozta továbbá, hogy "a plakát jellegéből, céljából, rendeltetéséből, továbbá a rá vonatkozó szabályozásból adódóan nem közvetlen közelről és nem különösen gondos vizsgálat eredményeként kell kiderülnie annak, kinek és milyen jellegű támogatására hív fel". Azonban ennek a követelménynek a bíróság álláspontja szerint nem felelt meg a választási
- 65/66 -
plakát. A Kúria a megjelenés megtévesztő jellegét, valamint az esélyegyenlőség sérelmét a fentieken túl már nem vizsgálta. Végül a plakát kiadóját a további jogsértéstől eltiltotta, ezen egyetlen plakát és nem az országos plakátkampány tekintetében, bírság kiszabását pedig nem tartotta indokoltnak.[3]
Az Alkotmánybíróság azonban még így is úgy találta, hogy az egyetlen plakát eltávolítására való kötelezés, vagyis "a Kúria végzésének végrehajtása […] kihat az indítványozónak az országgyűlési választások kampányidőszakában jogszerűen végezhető tevékenységére", számára súlyos vagy helyrehozhatatlan kárt okoz, amelynek elkerülése érdekében indokolt a döntés végrehajtásának felfüggesztése. Az eltiltással érintett párt ugyanis alkotmányjogi panasszal fordult a testülethez véleménynyilvánítási szabadságának, valamint tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelme miatt, a testület pedig az indítványt befogadta.[4] A panasszal érintett kérdésben érdemi döntés a mai napig nem született. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
