3. A fentieket követő XXIII. Fejezet szabályai a zálogjog tárgyáról szólnak. Ezekben alapvető változások nincsenek, de néhány rendelkezés komoly értelmezést kíván meg.
3.1. A zálog tárgyának meghatározásában nincs érdemi változás. Igaz, hogy az új Ptk. 5:101. §-ának (1) bekezdése szerint a zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet, ez azonban a 8:1. § (1) bekezdésének 5. pontja szerint nem jelent mást, mint a dolgot, jogot és követelést. A dolog fogalmát pedig az 5:14. § határozza meg.
Az új Ptk. 5:101. § (5) bekezdése szerint a követelésen alapított zálogjog szabályait megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a zálogtárgy jog. Ez azért nem jelent változást, mert a régi Ptk. 267. §-a is együtt szabályozta a követelésen és jogon alapított zálogjogot. Azt azonban, hogy ez miként mehet végbe a bírósági gyakorlatból sem derült ki. Ezért szükségesnek látszik annak áttekintése, hogy a zálogjog milyen jogokon és milyen módon alapítható.
Zálogjogot csak abszolút szerkezetű, forgalomképes jogon lehet alapítani. Azt, hogy milyen jogok forgalomképesek, lapunk 2015. februári számában az adásvételi szerződésekről szóló cikk 3.4. pontjában ismertettük. Jogszabályon alapuló tilalom hiányában ezek a jogok zálogjog tárgyai lehetnek, azonban erre való alkalmasságuk igencsak különböző.
a) A gazdasági társaságok tagjainak értékpapírba nem foglalható joga a kft.-ék esetében az üzletrész. Az ebből való kielégítés azonban nagyon bonyolult (lásd: az új Ptk. 3:166-3:169. §-ait) és kockázatos (lásd: a 3:180. §-t). Hasonló a helyzet a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulásával (amit részjegynek is nevezhetünk; lásd a 3:332. § (4) bekezdését és 3:361. §-át). Ezért egyedül a lakásszövetkezet tagjait megillető lakáshasználati jogon lehet az elvárható követelményeknek megfelelő zálogjogot alapítani. Ezt - minthogy ingatlanról van szó - az új Ptk. 5:93. § (1) bekezdésének a) pontja és az Inytv. 16. §-ának b) és i) pontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni.
b) Az Szjt. hatálya alá tartozó szerzői jogi alkotások közül csak néhány forgalomképes. Ezeken zálogjog létesítése jogi szempontból lehetséges, kivéve a reklámozás célját szolgáló művet, mert azt csak a felhasználó részére lehet átruházni. E forgalomképes jogokat csak jelzáloggal lehet megterhelni, ezért az új Ptk. 5:93. § (4) bekezdése szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni.
- 9/10 -
c) Az iparjogvédelmi alkotások valamennyi fajtája forgalomképes és jelzálogjoggal megterhelhető. A jelzálogjog alapítására irányuló szerződést írásba kell foglalni, továbbá a jelzálogjogot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett lajstromba bejegyezni [szabadalmi törvény 25. § (2) bek., Vt. 20. §, Fszt. 21. § (1) bek., Hmt. 14. §, Mintaoltalmi tv. 8. § (1) bek.].
A zálogjog alapítása - mind szerzői, mind az iparjogvédelmi jogok esetén - komoly kockázattal jár. Egyfelől ezek értékét hasznosításukból eredő jövedelem határozza meg, másfelől pedig arra is figyelemmel kell lenni, hogy azok felhasználására, illetve hasznosítására (Szjt. 42. §, szabadalmi törvény 27. § stb.) milyen szerződések vannak érvényben, illetve köthetők meg.
Az ismertetett jogokra - azok természete miatt - a követelésen alapított zálogjog szabályait aligha lehet alkalmazni. Az új Ptk. 5:89. § (2) bekezdésének c) pontja által előírt értesítés megküldésének nincs címzettje. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a zálogjoggal nem csak a jogot, hanem az azon alapuló használati, felhasználási vagy hasznosítási szerződésből eredő követelést is megterhelték. Az 5:111. § (2) bekezdésének alkalmazása magára a jogra lehetetlen, hogyan vonatkozhatna a jogra teljesítési utasítás? Az 5:111. § és az 5:139. § rendelkezései csak az elzálogosított követelésre vonatkozhatnak a jogra nem. A jogból a dologhoz hasonló módon lehet kielégítést keresni.
3.2. Az új Ptk. 5:89. §-ának (5) bekezdése (eltérően a régi Ptk. 263. §-ától) nem követeli meg annak az összegnek meghatározását, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítést lehet keresni; azonban az új Ptk. 5:98. § (3) bekezdése megengedi, hogy ezt a felek a szerződésben - saját akaratuk szerint - megtegyék.
3.3. Az új Ptk. 5:109. §-ának (1) bekezdése változatlanul rendelkezik arról, hogy a zálogjog kiterjed a dolog alkotórészeire és tartozékaira is. Ámde (2) és (3) bekezdése igen komoly változásokat hoz. A (2) bekezdés szerint a zálogjog kiterjed a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára is (nyilván azért, mert az 5:50. § értelmében a tulajdonjog tárgyává válnak), sőt még a zálogtárgy egyéb hasznaira is. Ez alól a (3) bekezdés rendelkezése szerint kivétel, hogy a zálogjog nem terjed ki a kielégítési jog megnyílása előtt az ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre, tartozékra és haszonra, ha annak tulajdonjogát átruházták és azt az ingatlanról elvitték (az átruházás és az elvitel a törvényjavaslat indokolása szerint konjunktív feltétel).
A (2) és (3) bekezdésnek ez a rendelkezése súlyosan sérti a jelzálogjog rendeltetését: ennek az a célja, hogy a zálogjog tárgya a kötelezett birtokában maradjon, azért hogy azt életvitele és gazdasági tevékenységének végzésére felhasználhassa. Ezen belül a szabályozás rendelkezései zavarosak és nehezen értelmezhetők.
Nem fogadható el a törvényjavaslatnak az az indoklása, hogy a (2) bekezdésnek a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és egyéb hasznaira vonatkozó rendelkezése "a tulajdonjogi szabályozással összhangban" történt.
Az új Ptk. 5:50. §-ának (1) bekezdése szerint a termény, termék vagy szaporulat tulajdonjogát ezek elválásával az szerzi meg, aki erre jogosult. A jogosultak közül csak egyik a dolog tulajdonosa, rajta kívül a tulajdonjogot megfelelő jogcím alapján más is megszerezheti (pl.: a haszonélvező, haszonbérlő és a jóhiszemű jogcím nélküli birtokos is).
A (3) bekezdés a zálogjog kiterjedése alól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészt, tartozékot és hasznot vesz ki. Kérdés, hogy ez a kivétel a termékre, terményre és szaporulatra is vonatkozik-e? A helyes válasz csak igenlő lehet, hiszen ezek az elválás előtt a dolog alkotórészei voltak, azután pedig haszonnak is tekinthetők.
A (2) és (3) bekezdés egybevetésével elképesztően nagy ellentmondást észlelünk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
