Gyermekként gyakran volt olyan érzésem, mintha külföldi lennék a felnőttek világában. Valamennyire értettem a nyelvet: éreztem, gondolkodtam, emlékeztem és felejtettem én is. Mégis úgy éreztem, nem értenek meg mindig, nem ismerem a megfelelő kifejezéseket, amit csak egy anyanyelvi ismer, nem ismerem az utcák zeg-zugait, a szokásokat, a törvényeket.
Janusz Korczakot olvasva értettem meg, hogy a fenti érzéseimmel nem voltam, nem vagyok egyedül. A gyermekeknek megvan a saját kis világa, de mégis a mi felnőtt világunknak is részei kell hogy legyenek, ami nem mindig egyszerű. Éppen ezért néha iránymutatásra, idegenvezetőre van szükségük, aki felel a kérdéseikre, és ha kell, megmutatja nekik a helyes irányt.[1]
Hajlamosak vagyunk emellett úgy gondolni a gyermekekre, mint akiknek csak jövőjük van, pedig van múltjuk is. Sokszor olyan múltjuk, amelyekhez még felnőtt a felnőttnek is nehezen tudnánk útmutatást adni vagy azzal megbirkózni. Egy bűncselekmény, abúzus áldozatává válni minden életszakaszban nagyon nehéz és meghatározó élmény, de gyermekkorú áldozatok az élethelyzetükből adódóan különösen kiszolgáltatottak.
A büntetőeljárásban a személyi jellegű bizonyítékok, így a terhelt vagy a tanú vallomása a leggyakoribb bizonyítékforrások. Főként a már említett abúzussal kapcsolatos eljárásokban valószínű, hogy a tanú vallomása lesz az, amire később a büntetőjogi felelősségről szóló döntés épül.[2]
Általánosságban elmondható, hogy a kriminalisztikában, krimináltaktikában nehéz és nagy odafigyelést, körültekintést, sok dimenziós felkészülést igényel a tanúkihallgatás. Ennek oka az, hogy mivel a vallomások a személyi bizonyítékok körébe tartoznak, azok soha nem egyoldalú produktumok, hanem lényegében a tanú és a kihallgatást végző személy közötti kapcsolat termékei. Ezt a kapcsolatot számtalan tényező határozza meg és befolyásolja, így többek között a kihallgatást végzőnek az ügyről a kihallgatott személyéről kialakult előzetes várakozása, a
- 107/108 -
kihallgatás körülményei, a kihallgató és kihallgatott közötti pszichológiai viszony, a kihallgató kooperatív vagy autokratív attitűdje vagy a kihallgatott személyisége, együttműködési készsége, félelmei.[3]
Ahogy a későbbiekben látni fogjuk a gyermekek ehhez képest kicsit "más nyelvet" beszélnek, de fontos, hogy számukra is biztosítsuk az "anyanyelv használat jogát", ezért a kihallgatásuk speciális tudást és speciális felkészülést igényel mind a kihallgatást végző személytől egyénileg, mind rendszer szinten az igazságszolgáltatás egészében.[4] Ezáltal eredményesebb bizonyítás, így gyorsabb és eredményesebb büntetőeljárás érhető el, továbbá kiemelt jelentősége van annak is, hogy az eljárás során elszenvedhető másodlagos viktimizációt tompítsuk, a lehető legminimálisabbra csökkentsük.
Ezt a kapcsot, a két világ, a "gyermekek nyelve" és a "felnőttek büntetőeljárása" közötti hidat, hivatott a gyermekbarát igazságszolgáltatás megtestesíteni és elvégezni. Hiszen nem biztos, hogy a gyermek hallgat, amikor nem beszél, ezért nagyon nagy felelősség, hogy tudjuk helyesen "lefordítani" a mondanivalóját.
Általánosságban elmondható, a tizennyolc éven aluli sértettek esetén különösen sérülékeny csoportról van szó, akik önállóan nem képesek megvédeni magukat vagy kiállni a jogaikért, ezért a gyermekvédelmen belül a büntetőeljárás szükségképpen olyan kiemelt terület lesz, ahol különösen fontos hatékonyan foglalkozni a bűncselekmények gyermekkorú áldozataival. Ennek okán a gyermekbarát igazságszolgáltatás magja az, hogy az egyébként is nehéz és terhelt élethelyzetben a gyermekek lehetőség szerint ne traumatizálódjanak újra, viszont érezhessék azt, hogy részesei a folyamatnak.[5]
Ez a gondolat az alapja a következőkben bemutatott nemzetközi dokumentumoknak is. Természetesen, amíg napjaink eredményeit elértük, hosszú utat kellett bejárni, melyet egészében a tartalmi keretek miatt nem tudunk áttekinteni, csupán a legfontosabb sarokkövekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek aztán a magyar szabályozás számára is iránytűül szolgáltak. Így tehát a következőkben a vonatkozó nemzetközi dokumentumok közül azokat az útjelzőket villantjuk fel, amik a témánk szempontjából elengedhetetlenek.
A gyermekbarát igazságszolgáltatással nemzetközi szinten átfogó jelleggel először az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról (továbbiakban: Iránymutatás)[6] foglalkozik, amely 1010. november 17-én került elfogadásra.[7] Az Iránymutatás öt alapelvet rögzít, amelyek meg kell
- 108/109 -
hogy határozzák a gyermekbarát igazságszolgáltatást. Ezek az alapelvek a részvétel, a gyermekek legfőbb érdekei, az emberi méltóság, a védelem a diszkriminációval szemben, valamint a jogállamiság.[8],[9]
Az Iránymutatás és az abban kidolgozott alapelvek nyomán az Európai Unió Európai Bizottsága 2011. február 15. napján kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütem-tervet,[10] melyben meghatározta a tagállami jogalkotás tartalmát és irányát annak érdekében, hogy a gyermekjogok az Európai Unió alapjogi politikájának szerves részévé válhassanak.[11]
Az előzőekben ismertetett alapelveknek természetesen a büntetőeljárás egésze során érvényesülnie kell. Az eljárás során azonban a tanúvallomás egy olyan kiemelt terület, amire hangsúlyosan oda kell figyelnünk ahhoz, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulhasson. Ennek oka elsődlegesen az, hogy elkerüljük a másodlagos sérülést, az ismételt kihallgatások okozta folyamatos reviktimizálást.[12] Másodlagos viktimizációnak azt nevezi a szakirodalom, amikor a sértett a büntetőeljárás alatt másodszor is áldozattá válik azáltal, hogy a kihallgatások és tanúvallomások során újra és újra át kell élnie, amit legszívesebben kitörölne emlékezetéből.[13] Ez alapján tehát azzal, hogy a gyermek újra és újra átéli a vele történteket, csak újabb sérelemnek vetjük alá. Éppen ezért gyermekek bírósági eljárásban, tárgyaláson történő kihallgatását lehetséges körben kerülni kell, amennyiben pedig mégis meg kell hallgatni a gyermeket, fokozottan ügyelni kell azokra a garanciákra és sajátosságokra amelyek ismerete a kihallgatásukhoz szükséges.[14]
A gyermekkorú sértettek és tanúk kihallgatására vonatkozó elveket[15] és speciális eljárási szabályokat az Európai Unió gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni irányelve,[16]a bűncselekmények áldozatainak európai uniós irányelve [17] és az Európa Tanács Lanzarote Egyezménye[18] tartalmazza. Ezek alapján a tagállamok kötelesek speciális eljárási szabályokat kidolgozni az olyan büntetőeljárásokra, amelyekben kiskorúak is részt vesznek. Témánk szempontjából fontos, hogy előírják a gyermekek kifejezetten erre a célra kialakított helyiségben történő kihallgatását, továbbá annak garantálását, hogy ne érintkezzenek személyesen azzal, aki a sérelmükre a bűncselekményt elkövette. Nem csak a kihallgatás helyével, hanem a kihallgatást végző személyével szemben is speciális elvárásokat támasztanak az irányelvek. E körben kiemelendő, hogy a szexuális bűncselekmény áldozatává vált gyermeket azonos nemű, és kifejezetten erre kiképzett szakembernek kell kihallgatnia. Főszabály szerint kerülendő a gyermek többszöri meghallgatása, de amennyiben szükséges, akkor lehetőség szerint minden alkalommal ugyanaz a személy vezesse a kihallgatást. Követelményként jelenik meg a gyermek kihallgatásának audiovizuális módon való rögzítése, amely felvétel a bírósági eljárásban bizonyítékként felhasználható.[19]
- 109/110 -
A fenti követelményeknek a Be. különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó szabályaiban öltenek testet, melyek túlnyomó részt már az eljárási kódex hatályba lépése óta a törvény részei, így 2018. július 1-je óta alkalmazandók. Ezirányú tagállami kötelezettségeinek azonban az izlandi eredetű Barnahus modell hazai jogrendszerbe való kodifikálásával tett eleget maximálisan a jogalkotó. Mielőtt azonban rátérünk a modell bemutatására, tekintsük át röviden a magyar jogszabályi háttér azon változásait, melynek nyomán a Barnahus modell büntetőeljárásba illesztése megvalósulhatott.
Általánosságban elmondható, hogy vannak a büntetőeljárásnak olyan sarkalatos kérdései, amelyek esetén nem csak az a fontos, hogy legyen válasz, hanem különösen nagy hangsúly van a válasz mibenlétén is. Az ilyen kérdések közé tartozik, hogy a büntetőeljárási jogunkban mi az, amit a bíróság hivatalból is vizsgálhat, illetve mi az amit kötelező hivatalból vizsgálnia.
A hivatalbóliság (officialitás) a büntetőeljárás olyan alapelve, amely a büntetőeljárási jog alakulását annak lényegében minden történeti korszakán keresztül végig követte, emellett pedig az eljárási kódexen belül, annak egészén is átível, az eljárás megindulásától, egészen a jogorvoslatig. A 19-20. század fordulójától aztán elkezdtek olyan új eljárási intézmények megjelenni, amelyek lehetővé tették az officialitás differenciáltabb értelmezését, és egyre szélesebb körben kivételt tűrő elvként jelenik meg. Alapvetően a hivatalbóliság elvének visszaszorítása irányába mutat az új Be. is, amely az egyszerűsítés és a hatékonyság növelése érdekében az officialitás helyett sok esetben inkább az opprtunitás felé fordul.[20]
Vannak azonban olyan kérdések, ahol garanciális jelentőséggel bír, hogy arról a hatóságnak kötelessége hivatalból dönteni. Kétségkívül ilyen kérdés a szexuális abúzus áldozatává váló gyermekek védelme, hiszen az egyik legsérülékenyebb csoport védelme nem függhet a felek indítványától, garanciális jelentősége van, hogy azt a hatóságoknak hivatalból is biztosítania kell.
A fenti nemzetközi és hazai előzmények nyomán jutunk el a Be. novelláris módosításához,[21] amely 2021. január 1. napjával lehetővé tette az ún. Barnahus-módszer alkalmazhatóságát a büntetőeljárásban. A magyar jogrendszerbe a gyermekek kíméletét biztosító meghallgatás lehetőségét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 61. §-a vezette be 2019. január 1. napjával. A Be. 87. § (1) bekezdés b) pontja tulajdonképpen ezt a meghallgatást kodifikálja, amikor rögzíti, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
- 110/111 -
részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén elrendelheti, hogy a az eljárási cselekményt igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előbb említett rendelkezésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó közreműködésével hajtsák végre.
Összefoglalva, a novelláris módosításnak e körben alapvetően két fontos eredménye van. Egyrészt, ha a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, a sértett védelme érdekében a bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett tanúként történő kihallgatását, ha a sértett kihallgatására a nyomozás során kép- és hangfelvétel készítésével már sor került. Ebben az esetben a sértett nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható. Ez korábban csak tizennegyedik életévüket be nem töltött sértettek esetén volt lehetséges.
Másrészt pedig kodifikálta az ún. Barnahus-modellt, amikor rögzíti, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén elrendelheti, hogy az eljárási cselekményt igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a Gyvt. 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre.[22]
Tekintettel arra, hogy a gyermekbarát igazságszolgáltatás vonatkozásában az utóbbi a Be. novelláris módosításának legfontosabb nóvuma, a következőkben a Barnahus-modellt és az abban alkalmazott módszereket vizsgáljuk meg részletesebben a gyermekbarát igazságszolgáltatás követelményei és a kiskorúak kihallgatásával kapcsolatos specifikumok szem előtt tartásával.
A szexuális bántalmazás megtörténtére a legerősebb, és gyakran az egyetlen bizonyíték a sértett vallomása, mivel az abúzus leggyakrabban zárt ajtók mögött történik, és sok esetben az orvosi vizsgálatból sem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.[23] A szexuálisan bántalmazott gyerekek azonban - a téma tabu-jellege és a megfelelő szókincs hiánya miatt - gyakran nem beszélnek a történtekről, vagy nehezen tudják megfogalmazni az átélteket a traumatikus élmények, ezért kiemelten fontos, hogy a kihallgatásukat végző szakértő tisztában legyen a különböző korú gyermekek kognitív és érzelmi érettségi szintjével, és képes legyen ennek megfelelően kommunikálni velük.[24] Ennek hivatott megfelelő teret és eszközöket biztosítani a Barnahus-modell a büntetőeljárásban.
A Barnahus izlandi szó, gyermekházat jelent, ahol az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem folyamatosan együttműködik, tevékenységük szorosan összefonódik. A Barnahus- módszerrel
- 111/112 -
főként a szexuális abúzus áldozatává vált gyermekek törvényszéki meghallgatása történik, olyan módon, hogy gyermeknek lehetőleg csak egy alkalommal kelljen a traumáról beszélnie és a meghallgatás során szerzett vallomás, információ elegendő bizonyítékkal szolgáljon a vádemeléshez, ítélet-hozatalhoz.[25]
A módszer alapvetően két módon törekszik a gyermek kíméletére. Egyrészt a meghallgatást bonyolító gyermekvédelmi és a büntetőeljárásban érintett szervek közötti együttműködés, illetve a meghallgatásról készült felvétel eredményeképpen a párhuzamos eljárások és így a meghallgatások száma csökkenthető. Másrészt magát a meghallgatást egy (a gyermekvédelmi eljárás keretében a gyermek számára már jellemzően ismert) gyermekvédelmi szakember vagy pszichológus, a gyermek számára megfelelő környezetben és érthető kommunikációs módszerekkel végzi. A büntetőeljárásban eljáró szerv tagja pedig a kihallgatás menetét a gyermekvédelmi szakemberrel történő kommunikáció útján és nem közvetlenül a gyermekkel kommunikálva irányítja.[26]
Az abúzúst elszenvedett gyermekek a bántalmazás okozta traumatikus emlékeket általában igyekeznek eltemetni magukban. Olyan emlékek ezek, amelyekre az emberi elme igyekszik minél kevesebbszer felszínre hozni, ezért nagyon fájdalmas és erősen retraumatizáló lehet, ha több alkalommal kell elmesélni, ezért újból és újból fel kell idézni őket.[27] Emellett azt is láttuk, hogy a gyermekek sokszor nem a szavak szintjén (vagy legalábbis nem az általunk várt módon) fejezik ki magukat, hanem gyakran nonverbális eszközöket használnak vagy segítségre van szükségük ahhoz, hogy - az eljárásnak is megfelelő - kellő információt át tudják adni.[28]
A Barnahus-módszer ezt a két szempontot tartja leginkább szem előtt. A következőkben ezek gyakorlati megvalósulását fogjuk közelebbről megvizsgálni a Barnahus intézményben használt konkrét módszereken keresztül.
A Barnahus-módszer alapvetése a multidiszciplinaritás és interagency, azaz a szervezetek közötti együttműködés. Egyik formája, hogy a gyermekek vizsgálatát megelőzi az őket ismerő jelzőrendszeri tagokkal végzett eset-előkészítő ülés. Ennek jelentősége abban áll, hogy a Barnahus-szolgálatban ezek a vizsgálatot előkészítő ülések összekapcsolják a szaktudományokat és a jelenlévő szakemberek megosztják az esetlegesen már meglévő tudásukat és a tapasztalataikat a gyermekről. Ezt követően a gyermek gondviselőjével (aki egy nem gyanúsított családtag vagy ügygondnok lehet) megjelenik a Barnahus-szolgálatban, ahol megtörténik a gyermek meghallgatása.
- 112/113 -
A kiskorú sértett kihallgatása egy gyermekbarát, családias hangulatú meghallgató szobában zajlik, hiszen fontos egy olyan közeget megteremtése, ahol a gyermek azt érzi, valóban meghallgatják őt, segítsenek rajta, és ami még fontosabb, hogy hinni fognak neki és végig biztonságban lesz.[29]
A meghallgatás kép- és hangrögzítés mellett történik, aminek kiemelt jelentősége van, hiszen a gyermek sok esetben nem a szavak szintjén, hanem nonverbális kommunikációval fejezi ki a vele történteket. A monitoring szobában a meghallgatás alatt az igazságszolgáltatás és gyermekvédelem szakemberei képernyőn keresztül követhetik végig a beszélgetést és lehetőségük van a gyermekhez kérdéseket intézni, melyeket a meghallgatást lefolytató szakember tolmácsol. A Barnahus-módszer alkalmazása nem zárja ki azt sem, hogy az eljárási cselekményen, a hatósággal egy helyiségben tartózkodva akár a terhelt és a védője is részt vegyen, kérdések feltevését indítványozza.
Az eljárási cselekményen a gyermeket közvetlenül kérdező közreműködőként igazságügyi pszichológus szakértő - akinek a szakértői tevékenysége ebben az esetben maga a közreműködés - vagy kizárólag a Gyvt. szerinti szolgáltatást nyújtó személy lehet, aki szaktanácsadóként járhat el. Eljárásjogi szempontból lényeges kiemelni, hogy a Barnahus-módszerrel folytatott meghallgatás egy eljárási cselekmény, nem pedig szakértői vizsgálat. Ennek megfelelően az eljárási cselekményt a büntetőeljárást folytató szerv folytatja le, irányítja, a meghallgatás során közreműködő szakértő vagy szaktanácsadó pedig egyfajta "tolmácsként" jár el. Az eljárási cselekmény jogszerű végrehajtásárért (az azon résztvevő személyek megjelenésének, jogaik gyakorlásának biztosításáért), valamint rendjének megtartásáért az eljárási cselekményt folytató szerv felel.[30]
A Barnahus intézményekben a gyermekek kihallgatása bizonyítékokon alapuló, nemzetközi (NICHD-) protokoll[31] alapján történik. A módszert már több mint tizennégy országban alkalmazzák, és ezen tapasztalatok alapján - többek között Barnahus-házakban - végzett kutatások azt mutatják, hogy a protokoll használata részletesebb és megbízhatóbb vallomásokat eredményez, mint a strukturálatlan kihallgatások.[32]
Az így végzett kihallgatás elején a kérdező - korának megfelelően - emlékezteti a gyermeket, hogy mennyire fontos, hogy a beszélgetés során végig igazat mondjon. Az NICHD-protokoll alapján folytatott kihallgatások lényege pedig, hogy nagyrészt nyitott kérdésekből állnak, direktebb kérdések csak az interjú végén hangzanak el, azt követően, hogy a gyermek kimondta a bántalmazás megtörténtét.[33]
- 113/114 -
Az előzőekben már láttuk, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a gyermekek gyakran nonverbális eszközökkel fejezik ki magukat. Nem mindig képesek összefüggő, adekvát válaszokat adni a kérdésekre vagy szavak szintjén kifejezve elmesélni, hogy mi történt velük. Ez azonban önmagában nem jelenti, hogy nem is lenne mit mesélniük, ezért a meghallgatás során különböző kommunikációt támogató eszközök alkalmazására is lehetőség van.
Az egyik ilyen eszköz az abúzusbabák használata.[34] Ezek különböző méretű, nemű, korú, kinézetű babák, melyek öltöztethetők és vetkőztethetők, és nemi szerveik is kidolgozottak. A babák segítségével a rosszabbul kommunikáló, nagyon fiatal vagy értelmi sérült gyermek is el tudja mondani mi történt vele, akár szavak nélkül is, vagy a szóban elmondottakat kiegészítheti, részletezheti a segítségükkel, így a szakértő részletesebb képet kaphat a történtekről.
A tizennégy éven felüli gyermekekkel kiegészítő jelleggel végezhető Rorschach-vizsgálat, ami viszont fiatalabbaknál nem alkalmazható, ezért a tizennégy év alatti gyermekeknél ehelyett Világjáték-tesztet szoktak végezni.[35] A teszt a természetes- és épített környezettel kapcsolatos attitűdök, élmények vizsgálatára alkalmazható. Tekinthetünk rá úgy mint egy tolmácsra a gyermekek világa és a külvilág között, mivel láthatóvá teszi a gyermek gondolatait, érzéseit, így kiválóan alkalmas a különböző élmények vizsgálatára.[36]
A gyermekpszichológiában a Világ-teszt az egyik legátfogóbb diagnosztikai és terápiás eszköz. Információt ad többek között a gyermek intelligencianívójáról, személyiségstruktúrájáról és érzelmeiről. Az eljárás nagy előnye, hogy öröm- és alkotásélményt kelt a gyermekekben, mialatt a vizsgáló szakértő fontos információkhoz jut a kivetített tartalmakból.[37]
A világjátékhoz egy 70 x 50 cm nagyságú kékre festett tálca a rendelkezésre álló tér, amely a gyermek számára a tengert szimbolizálja. A tengerben homok segítségével szárazföldet tud kialakítani, amire aztán felépítheti a saját világát. Az építéshez hét kategóriában közel kétszázhetven tárgy áll a gyermek rendelkezésére, melyek a való világ kicsinyített másai, így vannak köztük emberek, állatok, növények, épületek, közlekedési eszközök, a természetben megtalálható tárgyak és berendezési tárgyak egyaránt. Ezekből a tárgyakból szabadon válogatva építheti fel a világát, minden irányítás nélkül olyannak, amilyennek megéli, ahogyan önmagában integrálja és vetíti ki strukturális és tartalmi elemekben.[38]
A módszer alapja, hogy a kellékek az építőben játékélményt keltenek, manuális és konstruktív alkotó tevékenységre adnak lehetőséget, így szabadon és tudattalanul adja át magát a világ felépítésének. A kirakott világ aztán többféle szempont szerint értékelhető, így numerikus, formai és tartalmi szempontból. Az értékelés során a gyermek személyiségstruktúrájáról, környezetével kapcsolatos érzéseiről kaphatunk jelentős információkat, ezáltal pedig kulcsfontosságú kérdéseket
- 114/115 -
ragadhatunk meg a környezeti attitűdökkel kapcsolatosan.[39]
A fenti tesztek eredményei, a vizsgálat egészéről készített videó felvételek, valamint a szó szerinti jegyzőkönyvek mind a szakértői vélemény mellékleteit képezik, így ezek is bizonyítékként szolgálnak az eljárásban.[40]
A Barnahus-módszer bizonyítékokon alapuló gyakorlatra épül, beleértve az igazságszolgáltatási eljárásrendeket, a terápiás beavatkozásokat, az orvosi vizsgálatokat, az utánkövetést, az adatfeldolgozást és a tudományos kutatást is. Célja, hogy minden érintettnek koordinált és hatékony választ kínáljon, a lehető leggyorsabban, időveszteség nélkül, megakadályozva vagy legalábbis csökkentve a nyomozás és a bírósági eljárások során bekövetkező retraumatizálódást. Ennek érdekében az interagency jegyében a Barnahus-szolgálat ún. egyablakos ügyintézési módszert nyújt. Összefogja a rendőrség, a szociális szolgáltatók, a gyermekvédelem, a szakszolgálatok, a gyámhivatal, az egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatók szakembereivel, valamint az igazságszolgáltatással való együttműködését.[41]
A fentieknek megfelelően a Barnahus intézményben nemcsak a gyermek meghallgatása történik, hanem orvosi vizsgálatot is végeznek, melynek eredménye az eljárás során tárgyi bizonyítékként szolgálhat.[42] Rendelkezésre állnak ezért az intézményekben az igazságügyi nyomozás céljából elvégzett egészségügyi értékelés, valamint a gyermek fizikai jólétét és felépülését biztosító körülmények is. Az itt található orvosi rendelő kifejezetten a gyermekekre szabott. A nőgyógyászati vizsgálatok során képrögzítésre alkalmas kolposzkópot használnak, amellyel a manuális vizsgálatok körülbelül 80%-a kiváltható.[43]
Bár a Barnahus nem terápiás központ, de van az intézményekben traumapszichológus, aki foglalkozik a gyermekkorú sértettekkel. Azért is szükséges ez, mert bár a Barnahus-szolgálatban végzett meghallgatás gyermekbarát, ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy minden kihallgatás traumatizálja a gyermeket. Éppen ezért a meghallgatást követően a Barnahus-szolgálat terápiás szobájában a pszichoterapeuta egy speciális, maximum négyalkalmas EMDR-terápiában[44] részesíti a gyermeket.[45] Bizonyítás szempontjából fontos kiemelni, hogy a terápiás szoba is bekamerázott, ugyanis előfordulhat, hogy a gyermek még a terápia során is újabb információkat közöl az átélt abúzussal kapcsolatban. A terápia során készült felvételt a szakértő megnézi, hiszen előfordulhat, hogy a nyomozást segítő bizonyítékokra mutató információk hangoznak el a gyermektől. Ezeket az információkat a szakértő szintén átadja a nyomozó hatóságnak.[46]
Barnahus-szolgálat ugyan már 1016 óta működik Magyarországon Szombathelyen, de - ahogy azt láttuk - a Be.
- 115/116 -
2021. január 1. napjával hatályba lépett módosítása révén vált a hatóság hivatalbóli kötelezettségévé, hogy a büntetőeljárás során vizsgálják és szükség esetén elrendeljék a gyermekkorú sértett Barnahus-modellnek megfelelő kihallgatását.
A Be. novelláris módosításának vonatkozó szabályaival összhangban a 2021 elején kiadott, 1046/2020 (II.18.) Kormányhatározat értelmében támogatásban részesülnek a további Barnahus-modell szerinti szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtését és működését célzó fejlesztések az országos lefedettség biztosítása érdekében. A kormányhatározat kimondja azt is, hogy a nyomozási cselekmények és a büntetőeljárások időtartamának csökkentését kell elérni, amely célt a gyermekbarát igazságszolgáltatásban jelenleg a Barnahus-szolgálat tudja teljeskörűen biztosítani. Az új stratégia és elköteleződés hosszútávú célja, hogy minden megyében legyen egy Barnahus-szolgálat, amit a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat működtet.
A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulása érdekében előre tervezhetően a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok kiegészítő szolgáltatásaként Budapesten, Debrecenben, Gyulán és Miskolcon is nyílik Barnahus-szolgálat 2021-2022 között. Ezek közül a debreceni intézmény 2021 nyarán már megnyitotta kapuit.
Tekintettel a gyermekek kihallgatásával kapcsolatos sajátosságokra, tökéletes módszert alkotni valószínűleg nem lehet. Az is elmondható, hogy a Barnahus-módszer a gyakorlatban - legalábbis ami a hazai gyakorlatot illeti - még kevésbé elterjedt, hiszen csak néhány éve működik Barnahus-szolgálat Magyarországon, a Be. pedig még csak mintegy másfél éve kodifikálta azt. Éppen ezért természetes, hogy most rajzolódnak ki a gyakorlatban működő mechanizmusok, hatások és esetleges hibák, buktatók. A következőkben a gyakorlati tapasztalatok és a szakirodalom által már feltárt, egyes módszerekhez kapcsolódó kritikákra, veszélyforrásokra világítunk rá, amelyekre az eljárás lefolytatása során különös tekintettel kell lenni annak érdekében, hogy a hibák, és ezáltal akár az esetleges justizmordok elkerülhető legyen.
Azt mondtuk a korábbiakban, hogy a gyermekek ismételt, többszöri kihallgatása - amellett hogy jelentősen meghosszabbítja az eljárást - nagymértékben retraumatizálja őket, ezért kerülendő. Éppen ez az oka annak, hogy a fentiek szerint az eljárást kép-és hangfelvétel útján rögzítik, illetve hogy a monitirong szobából a szakértőn keresztül az eljárás többi szereplője is felteheti a kérdéseit, így elkerülhetők a felesleges újbóli meghallgatások.
A szakemberek jelentős része egyetért a felesleges további meghallgatások
- 116/117 -
mellőzésével, azonban egyes új kutatások szerint bizonyos esetekben indokolt lehet az ismételt meghallgatás, mivel előfordul, hogy ezek alkalmával olyan fontos új információk kerülnek felszínre, amelyek az egész nyomozás menetét, irányát megváltoztathatják.[47] Ennek leggyakoribb oka, hogy az első meghallgatásokkor sok gyermek tagadja a bántalmazás megtörténtét vagy a vallomása nem nyújt elegendő bizonyítékot a vádemeléshez. Ezek mellett szintén érv az újbóli meghallgatásra az ún. reminiszcencia jelensége, vagyis a későbbi visszaemlékezések során elérhetővé váló emlékek. Ez a jelenség régóta ismert a kognitív pszichológiában, de csak az utóbbi évtizedekben keltette fel a bűnügyi pszichológusok érdeklődését. Ezt megelőzően az igazságügyi szakértők sokáig szkeptikusak voltak a reminiszcencia jelenségével szemben, attól tartva, hogy a későbbi kihallgatások alatt előhívott emlékek kevésbé megbízhatóak, mint a korábbiak. Azonban az utóbbi években végzett kísérletek és kihallgatás-elemzések azt mutatják, hogy amennyiben a kihallgatást végző szakember tartózkodik a szuggesztív kérdések használatától, a gyerekek adott esetben a sokadik beszélgetésen képesek megbízható információval szolgálni, és ezek a később előhívott emlékek bizonyos esetekben az egész nyomozás menetét megváltoztathatják.[48]
Bár a Barnahus-modellnek alapvető kommunikációt segítő eszköze az abúzusbabák használata, az ilyen, anatómiailag kidolgozott babák használatát nem minden gyermekbarát igazságügyi modell ajánlja.[49] Ennek egyik oka, hogy a mindennapi életükben a gyermekek képzeletbeli szituációk eljátszására használják a babákat, így nem mindig szerencsés a babával való játékot a valóság leképezésének tekinteni, vagy legalábbis fenntartásokkal kell kezelni.[50] Éppen ezért az ilyen módszer alkalmazása esetén fontos felmérni, hogy a gyermekben kialakult-e már az elvonatkoztatás képessége, valamint a meghallgatás elején fontos tudatosítani benne, hogy a babák nem játékra, hanem az ő története elmesélésére valók.
A technika ellen szóló másik érv, hogy a babák nemi szervének megléte, kidolgozottsága a gyermekek számára az átlagos babákhoz képest újdonság. Ez az oka annak, hogy bántalmazott és nem bántalmazott gyermekek játékának összehasonlításakor megfigyelték, hogy a babák nemi szervének a megérintése mindkét csoportban gyakori volt.[51]
Összefoglalva a nagyobb gyermekeknél, akiknél az elvonatkoztatás képessége már kialakult, a baba használata általában pontosabb leírást eredményez, de a kisebb, jellemzően 4 év alatti gyermekek esetén gyakori, hogy csak játszanak a babákkal, és ebbe a játékba olyan dolgokat is beleszőnek, ami csak a fantáziájuk vagy a kíváncsiságuk eredménye.[52] Kiemelt jelentősége van ezért, hogy a kihallgatást végző szakember körültekintően járjon el a gyermekek abúzusbabák használatával való történetmesélésekor, és ajánlott
- 117/118 -
kerülni hogy a kihallgatás kizárólag erre a módszerre épüljön. [53],[54]
Bűncselekmény, különösen szexuális bűncselekmény sértettjévé válni minden életkorban óriási trauma egy ember életében. A gyermekek pedig életkorukból fakadóan még sérülékenyebb és kiszolgáltatottabb csoport. Nem csak az elkövetővel szemben kiszolgáltatottabbak, hanem azt követően a büntetőeljárás során is, így mikor az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülnek, szükségképpen különösen nehéz időszak lesz az életükben. Fokozottan ki vannak téve ilyenkor a retraumatizációnak és másodlagos viktimizációnak, ezért fontos, hogy hozzájuk alkalmazkodva, különleges védelmet élvezzenek és a lehető legnagyobb biztonságban érezzék magukat, továbbá hogy a szükségesnél többször ne kelljen elismételniük, ezáltal újból és újból átélniük a velük történteket.
A tanúkihallgatás általánosságban véve is nagy odafigyelést, sok dimenziós felkészülést igényel, mivel a vallomások a személyi bizonyítékok körébe tartoznak, így azok lényegében a tanú és a kihallgatást végző személy közötti kapcsolat termékei. Ezt a kapcsolatot számtalan tényező határozza meg és befolyásolja, ezért a kihallgatás pszichológiai kérdéseinek megértéséhez, valamint a tanúvallomás helyes értékeléséhez - különösen a tizennyolc éven aluliak esetén - mindenekelőtt szükséges megértenünk a lélektani megismerés folyamatait. Fontos ugyanis, hogy a kihallgatást végző személy ezekkel a folyamatokkal tisztában legyen, értse és átlássa azokat, továbbá maga részéről képes legyen kivonni magát a hatásuk alól. Különösen nagy jelentősége lehet ezen lélektani folyamatok ismeretének a gyermekkorú sértett kihallgatásakor. Azt is láttuk emellett, hogy a gyermekek sokszor nem a szavak szintjén (vagy nem az általunk várt módon) fejezik ki magukat, hanem gyakran nonverbális eszközöket használnak vagy segítségre van ahhoz szükségük, hogy - az eljárásnak is megfelelő - kellő információt át tudják adni.
Ezen szempontokat figyelembe véve kodifikálta a magyar jogalkotó a Barnahus-modellt a büntetőeljárásba 2021. január 1. napjától. A fentiekben bemutatott modell olyan irányt képvisel, amely képes lehet arra, hogy a nemzetközi és hazai kritériumainak megfelelő gyermekbarát igazságszolgáltatást tudjon megteremteni. Tekintve, hogy a Barnahus-modell hazánkban még új jogintézménynek számít, az intézmények munkájával, működésével, hatékonyságával kapcsolatosan számos gyakorlati kérdés merül fel és fog felmerülni a közeljövőben. Olyan kérdések ezek, amelyekkel nem csak érdemes, de szükséges is foglalkozni ahhoz, hogy láthatóvá váljanak a változások igazságszolgáltatásra gyakorolt valódi hatásai. Így rajzolódnak ki a gyakorlatban működő mechanizmusok, hatások és esetleges buktatók, amelyeknek ha tudatában vagyunk, a hibák javíthatóvá, az egész eljárás kiszámíthatóbbá válik, ez pedig elengedhetetlen az eljárás sikeréhez és egy valóban gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához,
- 118/119 -
amely nem csak az érintett gyermek, hanem az egész társadalmunk érdeke.[55] ■
JEGYZETEK
* A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3-I-DE224 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
[1] Korczak, Janusz: A gyermek joga a tiszteletre. Internátus. Nyári táborozás. Árvaház. Flaccus Kiadó Debrecen, 2017. 32.o.
[2] Pichler, Anne Sophie - Sharman, Stefanie J -Powell, Martine - Westera, Nina - Goodman-Delahunty, Jane: Association between Interview Quality and Child Sexual Abuse Trial Outcome. Journal of Family Violence 2020/35. 395.o.
[3] Farkas Ákos ajánlása Elek Balázs A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban című PhD értekezéséhez. In: Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, PhD értekezés. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2007. 8.o.
[4] Richardson, Gina Carol: The child witness: A linguistic analysis of child sexual abuse testimony. Georgetown University ProQuest Dissertations Publishing, 1993. 36-40.o.
[5] Gál Emese Dorottya: A gyermekbarát igazságszolgáltatás modellje a büntetőeljárásban. A Barnahus-modell. Családi Jog 2021. XIX/2. 30.o.
[6] Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról https://rm.coe.int/16806a4541 (letöltés: 2022. június 20.)
[7] Marosán Melinda: Gyermekbarát igazságszolgáltatás. Jogi Fórum 2021. 6. https://https://www.jogiforum.hu/publikacio/2021/09/02/gyermekbarat-igazsagszolgaltatas-2/ (letöltés: 2022. június 21.)
[8] Kassai-Korotki Zsuzsanna Mariann: Gyermekbarát igazságszolgáltatás, Szakdolgozat. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2019. 7.o.; A jogállamiság témaköréhez lásd még: Kőhalmi László: A jogállami büntetőeljárás egy fontos kívánalma: a védelemhez való jog. In: Elek Balázs - Háger Tamás - Tóth Andrea Noémi (szerk.): Igazság, Ideál és Valóság. Tanulmányok Kardos Sándor 65. születésnapja tiszteletére. Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke, Debrecen, 2014. 254-257.o.; Kőhalmi László: A jogállami büntetőjog és büntetőeljárás rögös útjai. In: Madai Sándor - Pallagi Anikó - Polt Péter (szerk.) Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2020. 305-309.o.; Kőhalmi László:A jogállami büntetőjog vonzásában. In: Czine, Ágnes; Domokos, Andrea; Lukács, Krisztina (szerk.) Studia in honorem Mihály Tóth 70. Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2021. 279-283.o.
[9] Liefaard, Ton: Child-friendly Justice and Procedural Safeguards For Children in Criminal Proceedings: New Momentum for Children in Conflict with the Law?. Bergen Journal of Criminal Law and Criminal Justice 2020/1. 9-10.o.
[10] Az Európai Bizottság a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütemterv, Brüsszel, 2011. február 15. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_11_156 (letöltés: 2022. június 26.)
[11] Marosán: i.m. 17.o.
[12] Borbás Virág: Az áldozatokra is oda kell figyelnie az igazságszolgáltatásnak. Ügyvédvilág 2015/3. 8.o.
[13] Simonné Peti Viktória: Családon belül gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak a büntetőeljárásban. Jogi Fórum Publikáció. https://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/simonne_peti_viktoria_csaladon_belul_gyermekek_serelmere_elkovetett_szexualis_eroszak_a_buntetoeljarasban%5bjogi_forum%5d.pdf (letöltés: 2022. június 26.)
[14] Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban, PhD értekezés. Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2007. 112.o.
[15] Herke Csongor: Lehet-e a tanú gyermekkorú vagy fiatalkorú? In: Gál, István László (szerk.) Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2011. 283-291.o. (2011) 571 p. pp. 281-292.o.
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/ EU irányelve ( 2011. december 13. ) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?u-ri=CELEX:32011L0093 (letöltés: 2022. június 26.)
[17] Az Európai Parlament és Tanács 2012/29/ EU Irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32012L0029&from=NL (letöltés: 2022. június 26.)
[18] Az Európa Tanács Egyezménye A gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen (Lanzarote, 2007. október 25.) https://rm.coe.int/168046e1d2 (letöltés: 2022. június 26.)
[19] Gál: i.m. 33-34.o.
- 119/120 -
[20] Batta Júlia Dóra: Finkey officialitás-elméletének hatása a magyar büntetőeljárásra. Erdélyi Jogélet. 2021/1. 18.o.
[21] 2020. évi XLIII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
[22] Be. 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont
[23] Richardson: i.m. 1-2.o.
[24] Szojka Zsófia: Milyen eszközei vannak a gyermekbarát igazságügynek a szexuális bántalmazás feltárására?. 2017. https://merce.hu/2017/11/14/milyen-eszkozei-vannak-a-gyermekbarat-igazsa-gugynek-a-szexualis-bantalmazas-feltarasara/ (letöltés: 2022. június 21.)
[25] Lazáry Fanni: A Barnahus-szolgálatban mindig hisznek a gyereknek. 2021. https://hintalovon.hu/2021/02/05/a-barnahus-szolgalatban-mindig-hisznek-a-gyereknek/ (letöltés: 2022. június 21.)
[26] Polt Péter(szerk): Kommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényhez
[27] Gál: i.m. 33-34.o.
[28] Karni-Visel, Yael - Hershkowitz, Irit - Lamb, Michael E. - Blasbalg, Uri: Facilitating the Expression of Emotions by Alleged Victims of Child Abuse During Investigative Interviews Using the Revised NICHD Protocol. Child maltreatment 2019. 24 (3). 311.
[29] Lazáry: i.m.
[30] Polt: i.m.
[31] Karni-Visel, Yael - Hershkowitz, Irit - Lamb, Michael E. - Blasbalg, Uri: i.m. 311-312.o.
[32] Szojka: i.m.
[33] Gál: i.m. 35.o.
[34] Skinner, Linda J. - Berry, Kenneth K.: Anatomically Detailed Dolls and the Evaluation of Child Sexual Abuse Allegations. Law and human behavior. 08/1993, 399.o.
[35] Gál: i.m. 35.
[36] Perényiné Somogyi Angéla: A gyermekek környezeti attitűdjeinek vizsgálata projektív eljárásokkal. Új Pedagógiai Szemle 2011/ 1-5. 363.o.
[37] http://www.vilagjatek.hu/ (letöltés: 2022. június 22.)
[38] Perényiné: i.m. 363.o.
[39] Perényiné: i.m. 363.o.
[40] Gál: i.m. 35.o.
[41] Lazáry: i.m.
[42] Polt, i.m.
[43] Gál: i.m. 35.o.
[44] Az EMDR módszerről lásd bővebben a Magyar EMDR Egyesület hivatalos honlapját: https://emdr.hu/emdr-terapia/mit-jelent-az-emdr/ (letöltés: 2022. június 22.)
[45] Lazáry: i.m.
[46] Lazáry, i.m.
[47] Gál: i.m.
[48] Szojka: i.m.
[49] Gál: i.m.
[50] Hlavka, Heather R - Olinger, Sara D - Lashley, Jodi L: The use of anatomical dolls as a demonstration aid in child sexual abuse interviews: a study of forensic interviewers' perceptions. Journal of Child Sexual Abuse 2010 September. 3-6.
[51] Kenyon-Jump, Rita: Comparison of Behaviors of Suspected Sexually Abused and Nonsexually Abused Preschool Children Using Anatomical Dolls. Western Michigan University 1990. 225-240.o.
[52] Goodman, Gail S. - Aman, Christine: Children's Use of Anatomically Detailed Dolls to Recount an Event. Child development 12/1990. 1859-1861.o.
[53] Gál, i.m. 36.o.
[54] Skinner - Berry: i.m. 417-418.o.
[55] Batta: i.m., 18.o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Visszaugrás
