A gyors globalizáció, az információs technológia hatásai, a tudásalapú gazdaság felé történő nemzetközi átalakulás, a társadalmi fejlődés iránti igények mind az oktatás változását eredményezik. Az információ kora teljesen új kérdést és kihívást jelent az iskolák számára. A mai diákoknak magasabb szintű tudományos, technikai, kommunikációs és információfeldolgozási készségekre van szükségük. Munkahelyi elvárás, hogy a munkavállaló alkalmazkodóképes csapatjátékos legyen, aki kiváló problémamegoldó és döntéshozó készségekkel rendelkezik. Az iskoláknak számos tanulási stílust és érdeklődést kell befogadniuk a mai diákok oktatása során. Az intelligens oktatás az utóbbi években kapott kitüntetett figyelmet. Az okos oktatás olyan koncepció, amely a tanulást definiálja a digitális korszakban. Az okos eszközök, rendszerek és technológiák új lehetőségeket kínálnak a tanítás-tanulás folyamatában. A digitális technológiák használatával magas színvonalú oktatási környezetek alakíthatók ki: közvetlen kapcsolat van aközött, hogy a tanulók mit és hogyan tanulnak, személyre szabható a tanulás, vagyis a tanulás tanulóközpontúvá válik. A digitális technológiák lehetővé teszik, hogy a tanulók saját helyzetükre szabottan tanuljanak. Az okos tanulási környezetek az oktatási rendszerek új hullámát képviselik, amelyek a tanulási folyamatok javítása végett a pedagógiának, a technológiának, valamint ezek összefonódásának effektív és eredményes együttműködését foglalják magukban.
Tanulmányomban a magyar digitális iskolák koncepciója mellett részletesen bemutatom a malajziai okos oktatás és okos iskola programot mint korszerű tanítási-tanulási modellt, amely hosszú távon mintaként is szolgálhat a hazai oktatási rendszer 21. századi követelményeinek megfelelő átalakításához.
Malajzia célja, hogy regionális oktatási központtá váljon. Az általános és középfokú oktatás az Oktatási Minisztérium feladata, míg a felsőoktatásért a Felsőoktatási Minisztérium felelős.[1]
Az óvodai nevelés nem része a formális oktatásnak, a Kormány azonban arra törekszik, hogy a lehető legtöbb gyermek részesüljön oktatásban legalább egy évig az iskola előtt. 0-4 éves gyermekek számára bölcsődei, míg 4-6 éves gyermekek számára óvodai nevelés biztosított.[2]
Az alapfokú oktatás hat évig tart, amely a 7-12 éves diákoknak szól. 2003 óta a hatéves alapfokú oktatás kötelező. A tanév januártól november végéig tart. Malajzia lakosságának vegyes profilja az oktatási rendszerben is tükröződik, Malajziában ugyanis háromféle általános iskola van: a nemzeti iskolák, a nemzeti típusú kínai iskolák, és a nemzeti típusú tamil iskolák. Az általános iskola befejeztével a diákok elvégzik az általános iskolai teljesítményt értékelő tesztet, amely az általános iskolai bizonyítvány megszerzésének a feltétele.[3]
A középfokú oktatás öt évig tart, amely két fázisra oszlik: alsó és felsőfokú középiskolai tagozatra. Az alsó középiskolai tagozat három évet vesz igénybe, míg a felső középiskolai tagozat két évig tart, amelynek a végén vizsgát tesznek a diákok.[4]
A középfokú oktatás befejezése után a diákok 1-2 éves egyetemi előkészítő kurzuson vesznek részt, ezt követően jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe. A felsőoktatásban alapdiplomát, mester és doktori fokozatot szerezhetnek a hallgatók. A tanév szeptemberben kezdődik, a felsőoktatás pedig az intézménytől függően maláj vagy angol nyelven történik.[5]
Okos oktatási projektet először 1999-ben Malajziában hajtottak végre, amely négy szakaszban zajlott és zajlik: a pilot projekt 1999-2002 között, a posztpilot szakasz 2002-2005 között, a "minden iskola legyen okos iskola" szakasz 2005-2010 között, a stabilizáció és megerősítés szakasza 2010-2020 között.[6]
Az okos iskola kezdeményezésének öt fő célja van: előmozdítsa az egyén sokoldalú - intellektuális, fizikai és érzelmi - fejlődését, kezdeményezze és támogassa a saját egyéni képességek és erősségek fejlesztését, digitális írástudással rendelkező munkaerőt teremt, olyan oktatást demonstrál, amely során minden gyermeknek
- 46/47 -
egyenlő hozzáférése van a tanuláshoz, valamint növeli minden érdekelt fél, például a szülők, a közösség, a magánszféra részvételét az oktatási folyamatban.[7]
A pilot szakaszban 87 iskolát alakították át okos iskolává.[8] Ezekben az iskolákban három technológiai modellt teszteltek: a teljes osztálytermi modellt (A szint), számítógépes laboratóriumi modellt (B szint), a korlátozott osztálytermi modellt (B+ szint). Az A típusú okos iskola minden osztályterme hat darab személyi számítógéppel lett felszerelve, emellett minden iskola legalább öt hordozható számítógéppel, hálózati eszközökkel, A3 méretű lézernyomtatóval, színes nyomtatóval, multimédiás szoftverrel, videóprezentációs eszközzel rendelkezik. A B típusú okos iskola minden osztályterme húsz darab személyi számítógéppel felszerelt, ezen kívül minden okos iskola harminchét számítógéppel, legalább két hordozható számítógéppel, A3 és A4 méretű lézernyomtatókkal, színes nyomtatóval, multimédiás szoftverrel, videóprezentációs eszközzel felszerelt. A B+ típusú okos iskolákban pedig tizenöt kiválasztott osztályterem öt darab személyi számítógéppel lett felszerelve, emellett az iskola legalább nyolcvanegy személyi, és két hordozható számítógéppel, hat támogató szervizegységgel, hálózati eszközökkel, A3 és A4 méretű lézernyomtatóval, színes nyomtatóval, multimédiás szoftverrel, videóprezentációs eszközzel rendelkezik.[9] A kísérleti szakaszban a maláj nyelv, az angol nyelv és a reál tárgyak számítógépes oktató szoftverekkel történő tanítása került tesztelésre, emellett az iskolákat helyi hálózatokkal és Help Deskkel látták el, sor került továbbá a tanárok és az iskolaigazgatók képzésére, valamint egyes iskolákban IKT koordinátor kinevezésére.[10]
2002-ben a Malajziai Oktatási Minisztérium felmérést készített az okos iskola pilot szakaszának tanítási-tanulási hatásairól. Az eredmények biztatóak voltak, a diákok körülbelül 90%-a kompetens módon használta az IKT-eszközöket a tanuláshoz, képesek voltak csoportban dolgozni, és az IKT-gazdag környezetben folytatott tanulás során sem maradtak le a kortársaikhoz képest. A tanárok integrálták a tanítási-tanulási folyamatokba az IKT-eszközöket, és közel 83%-uk rendelkezik magas szintű IKT-kompetenciával.[11]
A kísérleti fázis után a kormány az ország közel tízezer iskolájában számítógépes laboratóriumokat alakított ki, és széles sávú internet-hozzáférést biztosított az iskolák számára. A digitális szakadék áthidalása érdekében a vidéki iskolákat iskolai hozzáférési központokkal szerelte fel, a diákok számára internetes kávézókat alakított ki, ahol hozzáférhetnek a forrásokhoz, kiválaszthatják az információkat, és figyelemmel kísérhetik saját tanulási folyamataikat. A poszt-pilot szakaszban a hangsúly a smart school program megvalósításának nyomon követésén, felügyeletén és támogatásán volt.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
