Nem csillapodik a jogirodalmi vita a Ptk. harmadik, jogi személy könyvének a létesítő okirat számára biztosított, a Ptk. szabályaitól való általános eltérési lehetőséget biztosító rendelkezése körül (3:4. §). Sajnos ma már megállapíthatjuk, nem vált be a kodifikációnál többségi álláspontot képviselők azon álláspontja, amely szerint e kérdésben a szabályozás folytán nem keletkezik jogbizonytalanság, mert a jogalkalmazási gyakorlat viszonylag könnyen meg fogja oldani a felmerülő jogértelmezési problémákat. Azoknak lett véleményem szerintem igazuk, akik szerint a Ptk. 3:4. §-nak a jogi személy könyv többi rendelkezésével való viszonyát a jogszabályok hagyományos nyelvtani értelmezésével sokszor nem lehet feloldani, tudniillik a jogi személy könyv tele van nyelvileg kötelezőnek tűnő rendelkezésekkel.
A vita annyira nem csillapodott le, hogy tudomásom szerint a Ptk. finomításával foglalkozó munkabizottságban a tagok többsége javasolta az általános eltérési lehetőség csökkentését. Ez a jelenleg fennálló lehetőség ugyanis módot ad arra, hogy
a) a különböző cégbíróságok az alapítási folyamatban az eltérési lehetőségeket másként és másként ítéljék meg, és ezt jogegységi döntéssel a Kúria csak bizonyos idő eltelte után tudná orvosolni,
b) elbizonytalanítja a jogi képviselők munkáját (mégpedig a megbízójukkal szembeni viszonyban is), hiszen nem tudják kellő biztonsággal megítélni, hogy az ügyfelük által kívánt eltérés "átmegy-e" a cégbíróságon.
Nem vitás, hogy e dilemma szerződésminta választása esetén meghatározott körben feloldható, hiszen a mintától eltérni nem lehet, tehát e körben a szabályozás biztonságos. Ugyanakkor ez a probléma a bonyolultabb esetekben, egyedi létesítő okiratok kidolgozásának szükségessége esetén változatlanul fennáll.
Nézzünk két példát.
A Ptk. 3:292. § első mondata: részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik - az általános jogszabályi nyelvezet szerint ez a kijelentő mód kötelező szabályt jelent. No de a Ptk. 3:4. § (2)-(3) bekezdése alapján mégsem kell feltétlenül a könyvvizsgáló, hiszen az eltérési lehetőséget a törvény nem zárta ki. Megerősíti ezt az értelmezést a 3:292. § második mondata, amely szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha az alapszabály a könyvvizsgáló tekintetében eltér a Ptk.-tól, úgy az eltérés semmis. Azaz az a contrario értelmezés elve szerint: a zártan működő részvénytársaságoknál - amelyek mégiscsak az rt.-k 98%-át képviselik Magyarországon - nem szükséges a Ptk.-ban állandónak nevezett könyvvizsgáló választása, mennyiben az alapszabály így rendelkezik.
Másik példa a felügyelőbizottság létszáma. A Gt. eddig kötelezően előírta, hogy a felügyelőbizottság létszáma három főnél kevesebb nem lehet, mégpedig a "legalább" szó törvényszövegbe való beiktatásával. Most a Ptk. 3:26. §-a általában, a 3:121. § pedig a gazdasági társaságoknál úgy szól, hogy a felügyelőbizottság három tagból áll. Ez a magyar nyelv általános szabályai szerint azt jelenti: három személy - sem több, sem kevesebb. No de háromra korlátozni minden esetben a felügyelőbizottságot értelmetlen lenne, az tehát, hogy a 3:4. § alkalmazásával a létesítő okirat háromnál több tagú felügyelőbizottságot hoz létre, megfelelő megoldás lehet. No de háromnál kevesebb taggal is működtethető felügyelőbizottság? Ez tudniillik a 3:4. § folytán elvileg ugyancsak lehetséges. Egy ember ugyebár nem bizottság, kettőnél pedig ki dönt szavazategyenlőség esetén? A helyes megoldást a szövetkezeteknél maga a Ptk. 3:349. §-a tartalmazza, amikor semmisnek mondja ki az alapszabály azon rendelkezését, amely három tagnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé. Ha tehát a Ptk. 3:26. §-a tartalmazta volna a legalább kitételt, és a háromnál kevesebb tagból álló felügyelőbizottság létrehozását egyértelműen megtiltotta volna, az egész értelmezési dilemmától megszabadultunk volna. [A Ptk. 3:282. § (1) bekezdése az rt.-nél, a 3:343. §-a a szövetkezetnél - szerintem helyesen - az igazgatóságnál kötelezően megköveteli a legalább három tagot az igazgatóság esetén.]
- 8/9 -
A nyelvtani értelmezést tehát a Ptk. szövegezése rendkívül megnehezíti. Talán Ferenczy Tamás sejtése megalapozott, hogy eredetileg a Ptk. erre kiküldött kodifikációs munkacsoportjának javaslata általános eltérési lehetőség helyett főszabályként kötelező szabályozást javasolt (Céghírnök, 2015/4. 14. o.). Ezt a javaslatot azonban a Szerkesztő Bizottság elnöke elutasította és a Kisfaludi András által javasolt ún. diszpozitív főszabályt fogadta el. Ugyanakkor arra már nem volt idő, hogy a munkacsoport javaslatától teljesen eltérve az egész harmadik könyvet átszövegezzék, így keletkezett a főszabály és a részletszabályok megfogalmazása közötti ütközés. Így aztán számos cégbíró veti fel azt, amit Dzsula Marianna fogalmaz meg, hogy "miért kógens a diszpozitív", bár én inkább fordítva fogalmaznék, hogyan lesz a kógensből diszpozitív?
Lássuk az eltérő javaslatokat.
a) A Ptk. 3:4. § (1)-(2)-(3) bekezdése végső szövegezésben így hangzik:
"(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapítják meg.
(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza."
Ehhez tegyük hozzá a Szerkesztő Bizottság javaslatának eredeti szövegét (2011):
3:4. § (1) "A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működését maguk állapíthatják meg.
(2) A jogi személy tagjai és alapítói az egymás közötti jogi személyhez fűződő viszonyaik és a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve, ha az eltérő rendelkezés a törvény alapján érvénytelen, az eltérés a létesítő okirat megalkotásában részt nem vevő személyek jogait vagy érdekeit sérti, az eltérés a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait csorbítja vagy az eltérés a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesítését akadályozza."
Látható a végleges változatban a szövegtől való eltérés a (2) bekezdésben, tudniillik a 2011-es javaslat érvénytelenségével operál és általában külső személyek jogai vagy érdekei megsértésére hivatkozott:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
