Ferenczy Tamás: A kógencia és a diszpozitivitás a Ptk. társasági jogi szabályaiban I.[1] (CH, 2015/4., 13-14. o.)

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) egyik legtöbb vitát kiváltó rendelkezésével valamennyi jogi személyre általánosan eltérést engedő, diszpozitív szabályozást vezetett be[2]. A hatálybalépéstől eltelt viszonylag rövidebb idő miatt az alkalmazás tapasztalatait még nem érdemes és nem is lehet összegezni, mert nem áll rendelkezésre olyan számú eseti döntés, amelyből érdemi következtetés lenne levonható a szabályozás gyakorlati fogadtatására. Legfeljebb a jogtudomány - és joggyakorlat jeles képviselői a témában közzétett cikkeiből, véleményeiből összegezhetőek olyan megállapítások, amelyek a diszpozitivitási teszt [3:4. § (2)-(3) bekezdés] gyakorlati alkalmazásánál további útmutatóul szolgálhatnak, vagy további vitákat generálva segíthetik a jogi személyekre vonatkozó, hatályos és alkalmazandó jog kialakítását.[3]

A jogi személyeken belül a monista törvénykönyvbe illesztett társasági jogra koncentrálva az általános diszpozitív szabályozás heves fogadtatását elsődlegesen az magyarázza, hogy a magyar jogalkotásban a valamennyi társasági formára irányadó eltérő szabályozás lehetősége eddig nem volt ismert és az utóbbi 25 év jogfejlődése inkább a főszabályként kógens, de nagyszámú (a bt., kkt. és kft. estében már szinte valamennyi szabálytól) törvényi eltérést engedő szabályozásra irányult. A Gt. I. ugyan a részvénytársaságon kívüli társasági formák (a szerződéssel keletkező társaságok) esetében - törvényi tiltó rendelkezés hiányában - általánosan lehetővé tette az eltérést a törvénytől[4], de a Gt. II. ezt a szabályozást már visszafordította[5] főszabályként kógens joganyaggá. A Gt. III. pedig a kógens jogalkotás szűkítésével a törvény valamennyi szabályozási résére megengedte a társaságok részére az eltérő szerződési tartalom kialakítását.[6]

- 13/14 -

Szükségtelen érdemben állást foglalni abban a színvonalas és érdekes "vitában", amely az általánosan diszpozitív szabályozás szükségességéről és alkalmazási problémáiról olvasható.[7] Az viszont ismert, és az új törvényszöveg értelmezését nem segíti, hogy a Sárközy Tamás által vezetett társasági jogi munkacsoport által a kodifikációs főbizottság részére előterjesztett harmadik könyv tervezete - a Gt. III. szabályozását követve és több helyen finomítva - általában kógens és nagyszámban eltérést engedő szabályozást tartalmazott.[8] A tervezet szerinti generálklauzula is a hagyományokat követve a kógens szabályozás tág kereteit kihasználó társulási szabadságból indult ki.[9]

Feltehetően a túlnyomórészt kógens szabályozást tartalmazó törvényszöveg diszpozitív generálklauzulához illő részletes átírásának elmaradása vezetett ahhoz a dilemmához, amellyel a harmadik könyv szabályait a hatálybalépést követően azonnal és tömegesen alkalmazó cégbírák és a cégeket kötelezően képviselő ügyvédek szembesültek.[10] A pozitív törvényszöveg ugyanis - kötelező szabályozáshoz illően - kijelentő - és felszólító módban megfogalmazott parancsokat tartalmaz a diszpozitív generálklauzulát követően a társaságok működését és szervezetét illetően.

A "kell", "lehet", "nem lehet" igék a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezéséhez szokott szemnek és fülnek félre nem érthető, egyértelmű és eltérést nem engedő utasítást jelentettek az adott helyzetben követendő magatartásra és szabályra. (pl. 3:11. § a tagsági jogokról kibocsátható értékpapír tilalmáról, 3:19. § a szavazásból kizártságról, a 3:156. § a kültag ügyvezetésből kizárásáról) Ugyanakkor a végső törvényszövegben általánossá tett diszpozitív szabályozási módszerből[11] következően a nyelvtani értelmezés a harmadik könyv esetében a megszokott módon nem, csak "buktatókkal" alkalmazható.[12] Ez utóbbi kitétel valójában azt jelenti, hogy a harmadik könyv "kell", "lehet", "nem lehet", "kizárólagos", "kötelező" szavai ténylegesen nem hordoznak magukban kógens, feltétlenül érvényesülő, eltérést nem engedő törvényi szabályozást. Az ilyen törvényhelyek - a Ptk. harmadik könyve értelmezésénél - nem azonosak a 3:4. § (3) bekezdés a) pont szerinti eltérést tiltó szabályokkal. ■

- 14 -

JEGYZETEK

[1] A Győri Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2014. december 12-én megtartott ülésére készült vitaanyag, a kollégiumi ülésen elhangzott egyes észrevételekkel szerkesztett változata.

[2] 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha