Birtokvédelmi jogalkalmazóként fel kell készülni a digitális behatásokkal előidézett birtokháborításokra, és rövidesen kialakulhat a digitális birtokvédelem fogalma is, vagyis egy olyan hibrid jogi eszköz, amely a jó öreg, több mint kétezer éves birtokvédelem intézményét próbálja alkalmazni a modern kor technikái fölött.
Az adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászképzésen[1] sokat hallhattunk Krasznay tanár úrtól az okosotthonokról: a sajátjáról és általában arról is, hogy mit jelent ez a fogalom. A képzés alatt feldolgozandó jogesetek között pedig előkelő helyen szerepelt az a NAIH-állásfoglalás,[2] melyben az okosmérők szerepét elemezték, vagyis végtelenül leegyszerűsítve azt, hogy az áramtolvajok kiküszöbölése érdekében felszerelt új típusú, távolról leolvasható és adatokat a szolgáltató cégeknek akár negyedóránként vagy félóránként folyamatosan küldő mérőegységek valóban megmaradtak-e eredeti szerepkörüknél (a fogyasztott mennyiség utáni elszámolás), vagy már túlterjeszkedve azon funkciójuk esetleg oda is kifuthat, hogy nagyon rövid időközönként logikailag kikövetkeztethető "jelentést" küldenek az ingatlant használó(k) mindennapos szokásairól (mikor, mennyi áramot fogyasztanak, a mennyiségből következően otthon tartózkodnak-e, sok háztartási gépet használnak-e stb.).
Az okoseszközök elterjedésével egy nagyon érdekes, alább ismertetett jogeset kapcsán rövidesen kialakulhat a digitális birtokvédelem fogalma, vagyis egy olyan hibrid jogi eszköz, amely a jó öreg, több mint kétezer éves birtokvédelem intézményét próbálja alkalmazni a modern kor technikái fölött.
Birtokvédelmi ügyintézők, jegyzők előtt gyakori ügytípus a nemfizető bérlő közművek kikapcsolásával történő "elüldözése", hiszen egy olyan ingatlan, amelyben nincs áram, fűtés, melegvíz (vagy víz egyáltalán) nem sok örömöt hoz akkor sem, ha nem fizetünk érte bérleti díjat.
Vitákat szokott generálni a szakmában, hogy a közművek lezárása "elüldözési célból" megalapozhat-e birtokvédelmet (hiszen elvileg a birtoklást, azaz a hatalom alatt tartást nem befolyásolja), illetve hogy a Ptk. szerinti ún. eredeti állapot helyreállítása birtokvédelem keretében valóban azt jelenti-e, hogy valaki működő közművekkel együtt bérelte ki anno az ingatlant (vagyis ez volt-e az eredeti állapot). Ki az az ostoba, kérdezhetjük, aki ezek nélkül bérel lakást. Saját példát is tudok rá hozni: az emeletes háznak, ahol lakom, most is több olyan bérlője van, aki egyrészt működő közművekkel rendelkező lakást bérel életvitelszerű lakhatás céljára, de mivel kereskedelemmel foglalkozik, kibérelte a házban található, a nemfizető bérlő miatt lekapcsolt közművekkel rendelkező lakást is raktározásra - mert közvetlen az általa használt lakás mellett van. Ha ezeket a raktározási célú lakásokat nem fizetik, és például a tulajdonos birtokvédelemért folyamodik a jegyzőhöz, hogy kapcsoltassa vissza az egyébként eredetileg sem rendelkezésre álló közműveket, nem igazságtalan (és szakmailag is rossz) döntés-e, ha a jegyző birtokvédelem keretében megteszi ezt a lépést? Dehogynem.
Saját szakmai véleményem szerint egyébként a nemfizető bérlő közművek kikapcsolásával történő elüldözése nem birtokvédelmi kérdés, hanem szomszédjogi, mert nem a birtoklást, hanem a használatot korlátozza. Az eredeti állapot bizonyítása körében általában szerződés és birtokbaadási jegyzőkönyv készítése nélkül bérbe adott ingatlanoknál nem világos, hogy a bérlő beköltözése időpontjában valóban rendelkeztek-e működő közművekkel.
De mi a helyzet egy bérelt ingatlan vagy dolog esetén akkor, ha az már "okos" és a bérbeadó távolról, bizonyos technikai-informatikai beavatkozások segítségével egyszerűen zárolni tudja a használatot? Erre hoz egy érdekes fejtegetést és jogesetet a Magyar Jog című szakmai folyóiratban megjelent cikk.[3]
Leegyszerűsítve a kérdést, arról kell ezentúl egyre többször gondolkodnunk jogalkalmazóként, hogy az okoseszközök (akár dolgok, akár ingatlanok) szerződésszegés esetén távolról történő zárolása, blokkolása megalapozhat-e digitális birtokvédelmet, létezik-e a digitális tilos és jogos önhatalom fogalma?
A távolról való zárolás, blokkolás alkalmas arra, hogy a tulajdonos a birtokba adott ingó vagy ingatlan dolog használatát gátolja, így szerződéses követelésével kapcsolatban elsősorban teljesítésre ösztönözzön, de legalábbis saját magának megakadályozza a további kintlévőségek képzését a birtokos (bérlő) által. Ezt a kérdéskört elemzi a német Szövetségi Törvényszék 2022. október 26-i ítélete, és Linda Kuschel német jogtudós Digitale Eigenmacht (Digitális önhatalom) című 2020-as tanulmánya.[4]
Megnyitja-e a távolról történő hozzáférés a birtokos számára a posszesziórius birtokvédelmet attól függetlenül, hogy a hozzáféréshez korábban például szerződés keretében hozzájárult?
A hivatkozott német jogeset leegyszerűsítve arról szólt, hogy egy elektromos autó bérelt akkumulátorának tölthetőségét gátolták távolról, mivel a bérlő szerződést szegett. A német szövetségi törvényszék a kötelmi jog és az általános szerződési feltételek irányából közelítette meg a kérdést. Az ÁSZF ezen kikötését érvénytelennek találta akkor, ha a bérelt akkumulátor és a bérelt gépjármű további használata csak bírósági úton érvényesíthető, és azt mondta, hogy ezen szakasz érvényesítésével az alperes (jelen esetben egy francia bank) visszaélésszerűen, a bérlők érdekeinek megfelelő figyelembevétele nélkül igyekezett saját érdekeit érvényesíteni (a felperes az ügyben egy fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szerv volt). Az akkumulátort bérbeadó kezében az ÁSZF-szakasz miatt egyrészt túl nagy hatalom összpontosult: nemcsak a szerződésszegéssel érintett bérelt ingó tárgy használatát akadályozta meg, hanem a bérelt gépjármű használatát is, illetve ideiglenesen teljesen kizárta a használatot úgy, hogy kiderülhet például a későbbiekben igénybe vett jogorvoslat során, hogy a felmondás például nem volt szabályszerű.
Ez a logikai levezetés is megerősít abban, hogy ez a jogeset más megítélésű, mint a klasszikus, eddig ismert, közművek lekapcsolásával fenyegető bérbeadóé: a közművek lekapcsolásával a bérelt ingatlan tovább használható, maximum nem azon a színvonalon. A bérelt elektromos gépjármű viszont egyszerűen nem indul el, ha az akkumulátorát nem lehet tölteni. Nemhogy nem használható, de például további költségeket generál az, ha el
- 13/14 -
kell szállíttatni, például mert egy forgalmas hely közepén érte a blokkolás. Az akkumulátort bérbeadó a jogesetben túlterjeszkedő módon kívánta biztosítani érdekeit, a szerződésszegés és a további amortizáció következményeit: az ellen biztosíthatja magát szerződéses biztosítékokkal, óvadékkal, de a szerződés megszűnését követően a kockázat a bérlő oldalán van, ő viseli a továbbhasználat vagy az amortizáció következményeit. A német szövetségi törvényszék szerint tehát a bérbeadó oldalán olyan túlbiztosítás keletkezett, ahol a jogos érdekei nem indokolják azt, hogy ilyen terjedelemben beavatkozzon a szerződésszegő bérlő oldalán. Az akkumulátorral kapcsolatos távoli blokkolás egyértelmű kihatással van az elektromos autó használatára is, amelyhez olyan hosszútávú magánérdekek kapcsolódnak (munkába járás, fontos magánéleti cselekmények, egészségügyi ellátás, kórházba járás stb.), melyek ellehetetlenítése jelentősen túlmutat már a bérleti jogviszony tárgyán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
