Az ügyvédi kamarák hazai története több emberöltőre nyúlik vissza, az 1875-ös megalakulástól kezdve a mai napig tizennégy évtizedet ölel fel, amely időtartam alatt jelentős és kevésbé jelentős természeti, politikai, társadalmi és jogi kataklizmák következtek be, megváltoztatva ezzel az ügyvédség önkormányzatisággal rendelkező szervezetét. Mivel a Kormány 2017-re új ügyvédi törvény megalkotását - és az Országgyűlés általi elfogadtatását - tűzte ki célul, amelynek érdekében 2016. október 24-én megjelentette az új jogszabály alapjául szolgáló téziseket,[1] 2017. március 28-án pedig az ügyvédi tevékenységről szóló törvény tervezetét,[2] ezért aktuális áttekinteni, hogy a közel másfél évszázadi ügyvédi kamarai történetfolyamban milyen módon alakultak az ügyvédi kamarák elnevezései.[3]
Az 1867-es kiegyezés után sorra születtek az igazságszolgáltatás közegeit szabályozó jogforrások, melyek közül az ügyvédi rendtartás az 1874. évi 34. törvénycikkben öltött testet.[4] A december 4-én szentesített jogszabály 17. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - miszerint az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyi miniszter állapítja meg úgy, hogy mindegyik kamara legalább 30 ügyvédet tudjon a soraiban, és illetékessége egy vagy több törvényszék kerületére terjedjen ki -, december 28-án született meg a miniszter 35.365/1874.
- 225/226 -
IM körrendelete, amely huszonhétben határozta meg a kamarák számát, rögzítette a székhelyüket és az illetékességi területüket (amelyek a törvényszékek kerületeihez igazodtak).[5] Így az ügyvédi kamarai alapító gyűlések megtartására, a megalakulásra 1875. első hónapjai teremtettek lehetőséget. Elsőként, 1875. január 6-án, a kolozsvári[6] határozta el a megalakulását, amit január 26-án a temesvári és január 27-én a nagyszebeni[7] követett, majd február 1-jén a soproni, [8] február 4-én a miskolci, [9] február 6-án a pécsi,[10] február 14-én az egri,[11] február 15-én a győri,[12] február 18-án a besztercebányai és a székesfehérvári[13] is. Február 21-én jött létre a szegedi,[14] február 23-án a debreceni,[15] majd február 25-én alakult meg a kassai és a kecskeméti[16] kamara, míg a budapesti[17] - folytatólagos ülésen - február 28-án, a zalaegerszegi[18] pedig március 6-án.
1875-ben a kamarák száma eggyel még emelkedett, április 6-án alakult meg a szombathelyi,[19] de az erről szóló 31.632/1875. IM rendelet csak október 25-én jelent meg. Az ügyvédi kamarák - a gyulafehérvári kivételével - 1875. április 21-ig létrejöttek, és megkezdték a működésüket.[20] Minden kamaránál egységes volt, hogy az elnevezésük a kamara székhelyének a nevéből és az ügyvédi kamara kifejezés összetételéből állt (pl. Budapesti Ügyvédi Kamara, Győri Ügyvédi Kamara).
Ezt követően az ügyvédi kamarákkal kapcsolatos központi jogalkotás alapjául szolgáltak az illetékességi terület-változások, miszerint bizonyos törvényszékek terrénumainak módosításával változott a kamarák területe is.[21]
A kamarák száma 1896-tól eggyel csökkent, mivel január 1-jétől a miniszter a 40.863/1895. IM rendelettel megszüntette a gyulafehérvári kamarát. Bő két és fél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ügyvédi kamarák száma emelkedjen - időközben az ország trianoni területvesztésének következményeként elcsatolásra kerültek kamarák -, ezt az 51.752/1923. IM rendelet tette
- 226/227 -
lehetővé, mivel előírta 1924. január 1-jével a Kalocsai Ügyvédi Kamara megalakítását. Nem kellett sokat várni ahhoz, hogy a kamarák száma ismét nőjön, mert 1924. július 1-jével létrejött a 63.343/1923. IM rendelet alapján a szolnoki, míg a 23.306/1924. IM rendelettel a kaposvári[22] kamara. 1925. január 1-jétől ismét emelkedett ez a szám, mivel a miniszter a 43.410/1924. IM rendeletben elrendelte a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara megalakítását. Majd két év múlva, az 51.140/1926. IM rendelet Újpest székhellyel előírta a Pestvidéki Ügyvédi Kamara felállítását, amely 1927. január 1-jétől kezdte meg a működését.
Az új ügyvédi rendtartás, az 1937. évi 4. törvénycikk a 2. §-ban továbbra is fenntartotta az igazságügyi miniszternek a kamarák számának, székhelyének és területének a meghatározását. A törvényi szintű szabályozást követően a 9.600/1938. ME rendelet - a Felvidék visszatérését követően - visszaállította a kassai kamarát, és Komáromi Ügyvédi Kamara elnevezéssel új kamara létrehozásáról intézkedett.
1940-ben a visszacsatolt területeken három új ügyvédi kamara felállítását rendelte el a 7.810/1940. ME rendelet: a nagyváradi, a kolozsvári és a marosvásárhelyi székhelyű kamarákat. A 74.200/1940. IM rendelet szabályozta egyes kamarák illetékességi területét, amelyek továbbra is a törvényszéki beosztáshoz kapcsolódtak. A délvidéki területvisszacsatolással az 5.470/1941. ME rendelettel új ügyvédi kamara felállítására került sor, az újvidéki kamaráéra.
A második világégést követően a jogalkotó az 51.000/1946. IM rendeletben szabályozta az ügyvédi kamarák számát. Megszüntette a balassagyarmati, egri, kalocsai, kaposvári, kecskeméti, nyíregyházi, soproni, székesfehérvári és a zalaegerszegi kamarákat, ezáltal módosította a budapesti, debreceni, győri, miskolci, pestvidéki, pécsi, szegedi, szolnoki és szombathelyi kamarák illetékességi területét. A 37.000/1948. IM rendelet ötre csökkentette a kamarák számát, megszüntette a miskolci, pestvidéki, szolnoki és szombathelyi kamarákat, így csak ítélőtáblai székhelyeken - Budapest, Győr, Pécs, Szeged és Debrecen - működött ügyvédi kamara.
A kamarák visszaállítása 1952-ben kezdődött meg, az első a miskolci lett a 770/1952. IM IV/1. utasítás alapján.[23] Ezt az 1/1955. (I. 5.) IM rendelettel a szolnoki, majd a 3/1955. (IX. 8.) IM rendelet szerint a kecskeméti, nyíregyházi, zalaegerszegi, békéscsabai, egri és kaposvári kamara követte. (Az első három 1955. november 1-jén, míg a következő három 1956. január 1-jén kezdte meg a működését.)[24]
- 227/228 -
A következő változást az ügyvédségről szóló új jogszabály, az 1958. évi 12. tvr. hozta. Ennek a jogforrásnak a hatálybalépésekor - 1958. március 30-án - tizenhárom ügyvédi kamara működött az országban, de a törvényerejű rendelet rögzítette, hogy az ügyvédi kamarák megyénként jöjjenek létre, és így a 28. § (1) bekezdése szerint az "ügyvédek a főváros, illetőleg az egyes megyék területén működő ügyvédi kamarák keretében intézik közös ügyeiket". Ennek hatására - a 9/1958. (XII. 13.) IM rendelet alapján - új kamarák alakultak: a szekszárdi, a salgótarjáni, a székesfehérvári, a szombathelyi, a tatabányai, a veszprémi és a Pest megyei. Így az összesen húsz működő kamara mindegyike - a Pest Megyei Ügyvédi Kamara kivételével - a székhelyi elnevezést használta, függetlenül attól, hogy megyei területű volt az illetékességük. Az ügyvédi jogszabályt később módosító jogforrások ezen nem változtattak, 1970-ben, a szocialista ügyvédség jubileumi, huszonötödik évfordulóján is ezeket az elnevezéseket használták.[25] Az újabb ügyvédi jogszabály, az 1983. évi 4. törvény a megyei beosztást fenntartotta, de az 1991. évi XXIII. törvénnyel történő módosításától a 31. § (1) bekezdésében előírta, hogy a kamara "Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik".
A hatályos, 1998. évi XI. törvény a 102. § (2) bekezdésében rögzíti, hogy a területi kamara működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok -az új alaptörvény után a törvényszékek - illetékességi területével azonos, míg a (3) bekezdés szerint a területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére. Az új ügyvédi törvény tervezete a 161. § (3) bekezdésében tartalmában hasonló rendelkezést tartalmaz.
Ha jelenleg megnézzük a Magyar Ügyvédi Kamara honlapját, azt tapasztaljuk, hogy a megyei kamarák elnevezése nem egységes: tizenöt kamara a megyei elnevezést használja (ebből a honlapjukon a Heves, a Vas és a Zala megyei kamarák még a területi elnevezést is[26]), öt pedig - a budapesti, a debreceni, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi - a székhelyi elnevezést. Ez azért érdekes, mert a fentieken felsoroltakon kívül központi jogalkotási aktust nem találtunk, amely a székhelyi ügyvédi kamarai elnevezést megváltoztatta volna. Amire fény derült: a kaposvári, a nyíregyházi és a tatabányai kamara 1985-ben tért át a megyei elnevezés használatára.[27]
- 228/229 -
Mivel az ügyvédség már a kezdetektől az igazságszolgáltatás (és a jogállamiság) egyik legfontosabb közege,[28] bástyája és alkotóeleme - ahogy Csemegi Károly szépen megfogalmazta - "a jogállamnak pedig »nem egyedüli, de egyik leglényegesebb organuma az igazságügy. Organum és organismus egyszersmind, mely nem lehet erős, nem lehet egészséges: ha egyik tagja hiányzik, vagy ha egyik hiányos, vagy ha az megromlott.«"[29] Ezáltal szorosan kapcsolódik az igazságszolgáltatás többi résztvevőjéhez - bíróságokhoz, ügyészségekhez, közjegyzőkhöz -, amely szervezetek tagjai már visszatértek a hagyományos, a székhelyen alapuló megnevezéseikhez, így az ügyvédi kamaráknak is ezt ez utat kell választaniuk, nem a szocialista - közigazgatási beosztáshoz igazodó[30] - megyei elnevezést fenntartaniuk.
A kamarai székhelyhez kapcsolódó elnevezés támogatására a hagyományok tiszteletben tartása mellett praktikus érvek is szólnak. Jellemzően a kamarai székhelyeken (a fővárosban és a törvényszéki székhelyeken, megyeszékhelyeken) dolgoznak legnagyobb számban az ügyvédek, itt a legnagyobb a bejegyzett ügyvédek száma, illetve a jogi és a polgári társadalom a székhelyi elnevezést használja a közbeszédben, mely mélyen beleivódott a jogászokba, a polgárokba is.[31] Ha a jogkereső polgár a kamarához akar fordulni, kevésbé érdekli annak az illetékességi területe, az a fontos a számára, hogy hol található, melyik településen székel, ez pedig a székhelyi ügyvédi kamara elnevezésből rögtön nyilvánvalóvá válik.
Ez különösen aktuális a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara esetén: ennek a jelenlegi elnevezéséből nem lehet következtetni a székhelyére, mert ez a kamara nem a törvényszék székhelyén, illetve a megyeszékhelyen, Tatabányán, hanem Tatán működik. Némileg hasonló a helyzet a Békés Megyei Ügyvédi Kamara esetén is, mivel itt a törvényszék székhelyén, Gyulán működik a kamara, nem a megyeszékhelyen, Békéscsabán. Nógrád megyében viszont fordított a helyzet, a kamara a megyeszékhelyen, Salgótarjánban működik, és nem a törvényszék székhelyén, Balassagyarmaton.
A székhelyi ügyvédi kamarai elnevezés kellő rugalmasságot biztosít új kamarai székhelyek megállapítására - ad absurdum csökkentésére -, illetve a fegyelmi ítélkezés regionalitására. Ezzel elkerülhető az a nem szerencsés állapot, amely ma jellemzi az ügyvédi kamarákat: valamelyik a megyei elnevezést használja, míg mások a székhelyi elnevezést. Továbbá a székhelyi ügyvédi kamara elnevezés magával hozhatja azt a következményt is, hogy a kamarák illetékességi területe nem a megyéhez, mint közigazgatási egységhez, hanem a törvényszék - mint
- 229/230 -
igazságszolgáltatási egység - illetékességi területéhez kapcsolódik, amely esetleges területváltozás esetén jóval előnyösebb, kedvezőbb.
A nehézségek között meg kell említeni, hogy a székhelyi ügyvédi kamara elnevezés használata a Pest Megyei Ügyvédi Kamara esetén nem lehetséges, így itt vagy megmarad egyedüli kivételként a megyei elnevezés, vagy az igazságszolgáltatáshoz hasonlóan lehetne Budapest Környéki (esetleg a hagyományos Pestvidéki) Ügyvédi Kamara. Alaptalan a nem törvényszéki székhelyen, megyeszékhelyen praktizáló ügyvédek azon aggodalma, hogy háttérbe szorulnak a megyéket alkotó részterületek (pl. Győr-Moson-Sopron megye), mert a kamarai működési terület továbbra is kiterjed az egész megyére, törvényszéki területre, csak a székhely alapján rögzül az elnevezés. Nem hallgatható el, hogy a változtatásnak vannak költségei is - kamarai pecsétek, táblák, logók, domain nevek, bankszámlák módosítási díjai -, de meglátásunk szerint ezek nem olyan mértékűek, amelyek ellensúlyoznák az előnyöket.
Álláspontunk szerint a székhelyi ügyvédi kamarai elnevezést már a rendszerváltoztatáskor vissza kellett volna állítani, de erre 1998-ban, a jelenleg hatályos ügyvédi törvény elfogadásakor is lett volna lehetőség. Mivel erre eddig nem került sor, bő két és fél évtizeddel a rendszerváltoztatás után ez az utolsó alkalom - a történelmi pillanat - arra, hogy visszatérjünk a bevett, bevált, évtizedeken keresztül kiválóan működő székhelyi kamarai elnevezéshez, hogy ezáltal régi adósságunkat törlesztve méltók lehessünk ügyvéd/jogász elődeink munkájának a folytatására, utódaink megbecsülésére.
• Apró Ferenc - Draskóczy Ede - Habermann Gusztáv (1989): A Szegedi Ügyvédi Kamara negyven éve 1944-1984. [Csongrád Megyei Ügyvédi Kamara], Szeged.
• Balogh Judit (2000): Vázlatok a Miskolci Ügyvédi Kamara történetéhez. In: Cserba Lajos (szerk.): Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara, Miskolc, 30-57.
• Borsy László (2000): A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara 75 éves jubileumi évkönyve. Grafit Nyomda, Nyíregyháza.
• Erlach Sándor (1925): Az Egri Ügyvédi Kamara története 1875-1925. Egri Nyomda Részvénytársaság, Eger.
• Fodor Gyula (1970): A magyar ügyvédség fejlődése. In: Bense István et al.: A magyar ügyvédség jubileumi évkönyve 1945-1970. Országos Ügyvédi Tanács, Budapest, 45-78.
• Fodor Gyula - Révai Tibor (1956): A magyar ügyvédség szervezete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
• Hollós László - Papp Sándor (1995): A Debreceni Ügyvédi Kamara története 1875-1995. Hajdú-Bihar Megyei Ügyvédi Kamara, Debrecen.
• Horváth Sándor Domonkos (2016): A győri és a soproni ügyvédi kamara története 18752014. Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Győr.
- 230/231 -
• Horváth Sándor Domonkos - Tuba László (2000): A Győri Ügyvédi Kamara története 1875-2000. Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara, Győr.
• Juhász Miklós (1985): A Szabolcs-Szatmár megyei ügyvédség jubileumi évkönyve. Typo-Press, Nyíregyháza.
• Kormányos Benő (1931): A Szegedi Ügyvédi Kamara ötven éves története. Ablaka György Könyvnyomtató, Szeged.
• Korsósné Delacasse Krisztina (2006): Az ügyvédi kamarák létrehozásának okai és körülményei. In: Mezey Barna - Révész T. Mihály (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest, Gondolat Kiadó, 324-340.
• Korsósné Delacasse Krisztina (2012): Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó-PTE ÁJK, Budapest-Pécs.
• Kun László (1895): A magyar ügyvédség története. Weisz Testvérek Könyvnyomdája, Budapest.
• Máthé Gábor (1982): A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 18671875. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Mölcs Tivadar (2000): A Vas Megyei Ügyvédi Kamara 125 éves jubileumi évkönyve 18752000. Vas Megyei Ügyvédi Kamara, Szombathely.
• Németh László (2006): Ügyvédek Zalában 1850-1875. Jogtörténeti Szemle, 1. sz., 32-43.
• Szántó László (2000): A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara emlékkönyve. Somogy Megyei Ügyvédi Kamara, Kaposvár.
• Vértesi Lázár (2003): Az ügyvédek hivatástörténetének áttekintése a kezdetektől a 20. század elejéig. Jura, 2. sz., 170-182.
• Zlinszky János (1974): Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. In: Farkas Gábor (szerk.): Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, 7-147.
• Zlinszky János (2015-2016): Az ügyvédség kialakulása Magyarországon. Ügyvédek Lapja, 2015. 4. sz. 9-15., 5. sz. 11-19., 6. sz. 32-37., 2016. 1. sz. 36-39. ■
JEGYZETEK
[1] http://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/tezisek-az-uj-ugyvedi-torveny-elokeszitesehez (2016. okt. 24.).
[2] http://www.kormany.hu/download/7/f1/01000/ugyvedi_tevekenysegrol_szolo_tv_tervezet_honlapra_20170327.pdf (2017. márc. 28.). A tanulmány 2017. április 23-án került lezárásra.
[3] A dolgozat az országos ügyvédi kamarai elnevezések változásaira - mint Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága, Országos Ügyvédi Tanács, Országos Ügyvédi Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara - nem tér ki. Az ügyvédség történetének a felvázolása jelen tanulmánynak nem célja, ez a munka csak a kamarai elnevezések változásaira koncentrál. Az ügyvédség közeli és távoli múltjáról bővebben lásd Kun, 1895; Zlinszky, 2015-2016; Vértesi, 2003,170-182.
[4] A jogszabály megalkotásának szükségességét, a tervezetet övező vitákat és a kamarai működés kezdeteit is felölelő, alapos kutatómunkára épülő monográfia nemrég látott napvilágot: Korsósné, 2012.
[5] Az így létrejött kamarai székhelyek a következők voltak: Arad, Balassagyarmat, Besztercebánya, Brassó, Budapest, Debrecen, Eger, Eperjes, Győr, Gyulafehérvár, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Máramarossziget, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Nagyszeben, Pécs, Pozsony, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár és Zalaegerszeg. A kamarák számáról és a székhelyeikről szóló vitára lásd Korsósné, 2012, 91-93.
[6] Jogtudományi Közlöny, 1875, 3. 24.
[7] Jogtudományi Közlöny, 1875, 4. 32.
[8] Horváth, 2016, 29.
[9] Balogh, 2000, 41-42.
[10] Jogtudományi Közlöny, 1875, 6. 48.
[11] Erlach, 1925, 11-13.
[12] Jogtudományi Közlöny, 1875, 8. 64.; Horváth - Tuba, 2000, 22.
[13] Jogtudományi Közlöny, 1875, 8. 64.; Zlinszky, 1974, 50.
[14] Kormányos, 1931, 15-16.
[15] Hollós - Papp, 1995, 16-17.
[16] Jogtudományi Közlöny, 1875, 9. 72.
[17] Jogtudományi Közlöny, 1875, 9. 72.
[18] Németh, 2006, 41.
[19] Mölcs, 2000, 39.
[20] Bővebben lásd Máthé, 1982, 184., 66. lábj.
[21] 36.614/1886. IM rendelet, 2.706/1892. IM rendelet.
[22] Szántó, 2000, 20.
[23] A Magyar Dogozók Pártja Központi Vezetőség Politikai Bizottsága az 1954. szeptember 1-jei ülésén tárgyalt - de végül el nem fogadott -, ügyvédségről szóló törvénytervezetben átmenetileg a fennálló hat kamarával számolt. Bővebben lásd Magyar Nemzeti Levéltár, M-KS 276. f. 53. cs. 192. ő. e. 4., 25. p.
[24] A visszaállításokat a korabeli szakirodalom szerint az "ügyvédségnek az utóbbi években beállott pozitív irányú fejlődése tette lehetővé". Lásd Fodor - Révai, 1956, 7.
[25] Fodor, 1970, 64-78.
[26] www.hmuk.hu, www.vmuk.hu, www.zalaiugyvedikamara.hu (2017. ápr. 15.).
[27] Lásd Szántó, 2000, 36.; Juhász1985, 3., illetve a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara honlapjának Történet fül alatt közölt leírásában http://kemuk.hu/?id=tortenet (2017. ápr. 15.).
[28] 1874. évi 34. tc., általános indokolás.
[29] Korsósné, 2006, 324.
[30] A korábban Országos Ügyvédi Kamarának hívott testület ma már Magyar Ügyvédi Kamara.
[31] Lásd a tanulmányt záró irodalomjegyzéket, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara honlapcímét: www.miskolciugyvedikamara.hu, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamaráét: http://uk-szolnok.hu, és a Veszprém Megyei Ügyvédi kamaráét: http://www.veszpremi-ugyvedikamara.hu (2017. ápr. 15.).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző jogász, SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
