https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.2.11
A tanulmány Kukorelli István - Szoboszlai-Kiss Katalin: Aki a tízparancsolata szerint élt. Bibó István emlékezete című könyvét méltatja és ajánlja az olvasóknak.
Kulcsszavak: Bibó István, portré, jogbölcselet, demokratikus jogállam, emberi méltóság
The study praises and recommends to readers the book by István Kukorelli and Katalin Szoboszlai-Kiss entitled Aki a tízparancsolata szerint élt. Bibó István emlékezete (The One Who Lived in Accordance with the Ten Commandments. In Memory of István Bibó).
Keywords: István Bibó, portrait, political philosophy, democratic rule of law, human dignity
Amikor egyetemi hallgatóknak tanácsot adunk, hogyan kell könyvről recenziót írni, figyelmeztetni szoktuk őket, hogy tartsanak távolságot a műtől, igyekezzenek objektív szempontok szerint elemezni. Rögtön az elején tájékoztatom a kedves olvasót, hogy én nem tudom megtartani a fenti tanácsot és ennek több oka van. Az első ok, hogy a szerzőket személyesen ismerem. Szoboszlai-Kiss Katalin előadását módomban állt meghallgatni 2023-ban, a Bibó István Szakkollégium alapításának 40. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, olvashattam tanulmányait, vitaindító cikkeit. Kukorelli Istvánt pedig 1990 óta ismerem, elsős egyetemista koromban bekapcsolt a TDK munkájába, meghívott, hogy tartsak előadást a romániai választásokról. Pályámat végigkísérte és segítette, ajánlása is hozzájárult, hogy az oktatási jogok biztosa lettem. A másik ok, hogy Bibó Istvánhoz is sok közöm van. A róla elnevezett szakkollégium tagja lehettem, a diákválasztmány elnöke is voltam, szakkollégista volt a lány, akinek udvaroltam és szakkollégisták voltunk, amikor összeházasodtunk. 1993-ban, a Bibó István Szakkollégium alapításának 10. évfordulóján ketten szerveztük meg a Quo vadis Magyarország? konferenciát, amelyet azóta minden tizedik évfordulón megszerveztünk, tavaly ezért kaptuk meg a Bibó 40. emlékérmet, amelyet Szoboszlai-Kiss Katalin és Kukorelli István is átvehettek. Kukorelli István a Bibó Szakkollégiumban is tanárom volt, nem csak az egyetemen, társaságában fogadhattam Magyarország közjogi méltóságait és folytattunk izgalmas beszélgetéseket a magyar alkotmányos rendszer és jogállamiság megannyi aspektusáról. Rengeteg beszélgetést folytattunk Bibó István írásairól, elemeztük, értelmeztük azokat, Göncz Árpád köztársasági elnökkel együtt koszorúztuk meg Bibó síremlékét és ezeknek az alkalmaknak a szervezője, motorja, kezdeményezője Kukorelli István volt. Egy utolsó közös pontot kívánok itt megemlíteni, Kukorelli István az elsők között kapta meg a szakkollégium által alapított Harkály-díjat, ezt a megtisztelő elismerést én is átvehettem a hallgatóktól 2014-ben. Közel egy évtizede a díjat képező alkotást, a harkályt édesapám, Tamás Lajos marosvásárhelyi fafaragó készíti.
E bevezető után kérem nézzék el nekem, ha nem tartok hideg távolságot Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin 2024-es, a Méry Ratio Kiadónál megjelent könyvétől. Különlegesen szép alakú kiadvány ez, remek nyomdai munka. Kukorelli Isván dedikációjában "Bibó-bibliának", Bibó-emlékalbumnak nevezi a kötetet, amelyhez Sulyok Tamás köztársasági elnök ír kedves szavú ajánlót, a Bibó István Szakkollégium alapító igazgatója, Stumpf István jegyzi az előszót.
A szerzők is elfogultak, jelzik is nekünk, hogy szeretik és tisztelik Bibó Istvánt, rengeteg adatot gyűjtöttek és rendszereztek róla, kutatásokat folytattak, számos helyen publikáltak, konferenciákat és kurzusokat szerveztek róla. Életük részévé vált Bibó István, hatással van rájuk. Kukorelli István 65. születésnapjára szerkesztett kötetnek azt a címet adták: A szabadságszerető embernek - Liber Amicorum. Ennél szebb utalás nincs arra, hogy Kukorelli István Bibó István egyik szellemi örököse.
A kötet végig magán hordozza ezt a személyességet, miközben egy pillanatra sem tér le a tudományosság talajáról, stílusa élvezetes, olvasásra ingerlő. Igazi albumként viselkedik, amelyet nem kell egy szuszra elolvasni. Nyugodtan letehetjük, de ne nagyon messzire, mert érdemes újra és újra elővenni. A tanulmányokat is fotók színesítik, ami szokatlan lehet ugyan a száraz jogi szövegeket tartalmazó kötetekben, ám ez egy másfajta kötet. Olyan művet tart a kezében, aki megszerzi magának Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin könyvét, amelyből megismerheti Bibó Istvánt, a tudóst, a közszereplőt, a szerkesztőt, az írót, az apát, a férjet, a barátot, a vádlottat, a költőt, a szamizdatírót, az egyetemi oktatót, a politikai káté megfogalmazóját. A szerzők elérik azt a célt is, hogy rájövünk a könyvet olvasva, mekkora hatása van Bibó Istvánnak a jogrendszerre, fellelhető hatása az alkotmányos berendezkedésünkön, a közigazgatásról szóló vitáinkban, a közélet számos aspektusában látjuk vagy hiányoljuk Bibó Istvánt.
A kötet első része tanulmányokat tartalmaz Bibó Istvánról, egy-egy művéről és azok hatásáról. Az első tanulmány egy Bibó-portré, részekre osztva mutatja be a közpolitikust, a jogtudóst, az embert. Egy életút szempontjából mindig kiemelkedő jelentősége van az iskolának. A szegedi piarista gimnáziumban érettségizik, Ortutay Gyula osztálytársa és jó barátja volt, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán kezdi meg tanulmányait, ahol komoly érdeklődést mutat a nemzetközi jog iránt. Horváth Barna volt rá nagy hatással, hallgatótársai közül Reitzer Bélával és Erdei Ferenccel ápol szoros baráti viszonyt.
- 86/87 -
1934-ben kormányzógyűrűs doktori címmel végez, majd a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. 1934-35-ben Genfben tanul, ahol Guglielmo Ferrero, Hans Kelsen és Paul Guggenheim professzoroktól tanul nemzetközi jogot. 1936-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia Carnegie-ösztöndíjasa. Az esszé végigkísér bennünket Bibó István életútján, bemutatva a gyakorló jogász, a tudós és gondolkodó pályájának stációit, külön részt szentelve Bibó 1956-os szerepvállalásának. A kötet bevezető tanulmánya már jelzi nekünk, olvasóknak, hogy érinteni fogjuk Bibó tanulmányait, életművének kiemelkedő darabjait és azok kutatóit, a visszaemlékezőket, valamint örökségének mai hordozóit. Sokan vagyunk, akik keressük és felleljük Bibót olvasva e különleges gondolkodó üzenetét a mának.
A kötet szerzői remek tanulmánnyal adóznak Bibó emléke előtt: megírják Bibó István szabadságmegvallásának, a szabadságszerető ember tízparancsolatának keletkezéstörténetét. Valamikor 1938 és 1940 között írta különleges művét, A szabadságszerető ember politikai tízparancsolatát. Tollal a fejlécen politikai tízparancsolat-próbálkozásnak nevezi írását, amelyet fia, ifjabb Bibó István gépelt le. A kötet szerzői korabeli dokumentumok, interjúk alapján jelzik, hogy a Márciusi Front közvetlen hatást gyakorol arra, hogy Bibó papírra vesse gondolatait a szabadságszerető emberről. Reitzer Bélával közösen készíti el a Márciusi Front politikai programtervezetét, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak a szabadságjogok. Huszár Tibornak adott egyik interjúban Bibó így emlékszik vissza írására: "Előzőleg mi Erdei Ferenccel - én lent jártam előzőleg Makón - nagyon sokat foglalkoztunk egy olyan politikai programmal, amelyet valamiféle kátéban kellene megfogalmazni. Két dolog is volt előttünk. Az egyik egy olyanféle politikai programnyilatkozat, amit aztán a Márciusi Front Makón kezdett, majd később Pesten elfogadott programnyilatkozata tartalmazott, a másik pedig egy emberi magatartásbeli 10 pontosnak szánt káté. A szabadságszerető és az egyenlő emberi méltóság elve alapján álló embertípust szerettük volna ideálként kialakítani - pontokba foglalni, hogy a szabadságszerető ember hogyan nem hajlik meg bizonyos szituációkban, hogyan viszi át a gyakorlatba a demokratikus emberméltóság követelményeit, konkrét helyzetekben, hivatali hatalommal, szegényemberrel, munkaadóval, cseléddel szemben, politikai-közéleti forgolódásban milyenféle dolgokat nem tűr és mitől nem fél. Ennek valami primitív fogalmazványa valahol megvan nekem, de végül is ebből nem lett semmi."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás