Alkotmányjogi panasz az emberi jogok vagy az alapvető szabadságjogok megsértése miatt nyújtható be olyan egyedi aktus miatt, amely révén az állami szerv, a helyi közösség szerve vagy közmeghatalmazott személy dönthet az egyén vagy jogi személy jogairól, kötelezettségeiről, olyan feltételekkel, melyeket az Alkotmánybíróságról szóló törvény (a továbbiakban ZUstS)[1] 50-től 53-ig terjedő cikkei határoznak meg. Az alkotmányjogi panasz benyújtható személyesen is az Alkotmánybíróság főirodájában a hivatalos ügyfélfogadási időben. A nyomtatvány tartalmazza az alkotmányjogi panasz kötelező elemeit, amelyeket a ZUstS, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje[2] mellékletének III. pontja határoz meg.
Az alkotmányjogi panasz benyújtható a panasztevő meghatalmazottja által is. A meghatalmazást külön az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljáráshoz kell készíteni, és annak az egyedi jogi aktusnak a kézbesítését követően kell kibocsátani, amely ellen az alkotmányjogi panaszt[3] be kívánják nyújtani. A meghatalmazottnak, amely személy nem ügyvéd, külön meghatalmazással kell rendelkeznie a meghatalmazás más személyre való átruházásáról.[4] A külföldön tartózkodó panasztevőnek, akinek nincs meghatalmazottja a Szlovén Köztársaságban, az alkotmányjogi panasz benyújtáskor meg kell neveznie azt a meghatalmazottat, aki a levelezést fogadni tudja a Szlovén Köztársaságban.
Az alkotmányjogi panasz nem megengedett olyan egyedi határozatok ellen, amelyek kis értékű követelésekkel, birtokháborítással, szabálysértésekkel és eljárási költségekkel kapcsolatosak.[5] Az alkotmányjogi panasz csak abban az esetben nyújtható be, ha már minden jogi eszköz[6] kimerült az illetékes bíróságoknál.
Az alkotmányjogi panasz az egyedi jogi aktus kézhezvételének napjától számított 60. napon belül nyújtható be olyan ügyben, amellyel kapcsolatban lehetséges alkotmányjogi panasszal élni.[7] A panasznak tartalmaznia kell az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok vélelmezett megsértésére vonatkozó adatokat és az indokokat, amelyek igazolják a jogsértést.[8] Az alkotmányjogi panasz akkor kerül tárgyalásra, ha olyan emberi jogok vagy alapvető szabadságjogok sérülnek, melyeknek súlyos következményei vannak a panasztevőre nézve, vagy ha olyan jelentős alkotmányjogi kérdésről van szó, amely meghaladja a konkrét ügy fontosságát.[9] Az alkotmányjogi panaszt olyan indokokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy a megtámadott aktus sérti a panasztevő emberi és alapvető szabadságjogait. Amennyiben a panasztevő azt állítja, hogy több emberi vagy szabadságjog sérült, meg kell neveznie minden állítólagos jogsértést.
Az alkotmányjogi panaszt írásban kell benyújtani. Az alkotmányjogi panaszhoz csatolni kell:
- a megtámadott egyedi jogi aktus másolatát, valamint minden egyéb olyan egyedi jogi aktus másolatát, amelyeket a megtámadott jogi aktussal kapcsolatban adtak ki az illetékes szervek az ügyre vonatkozóan;
- az okmányokat, amelyekre a panasztevő támaszkodik az alkotmányjogi panaszban;
- a jogi státusról szóló igazolást, amennyiben a panasztevő nem természetes személy;
- amennyiben az alkotmányjogi panaszt emberjogi biztos nyújtja be, abban az esetben be kell mutatni annak a személynek a hozzájárulását, akinek az emberi vagy szabadságjogait védi az ügyben;
- amennyiben a panasztevőt meghatalmazott képviseli, abban az esetben be kell mutatni a meghatalmazást, amelyet kifejezetten az alkotmányjogi panasz eljáráshoz állítottak ki, az alkotmányjogi panasszal megtámadott egyedi jogi aktus benyújtását követően az Alkotmánybíróságon;
- a meghatalmazottnak, amely személy nem ügyvéd, külön meghatalmazással kell rendelkeznie az Alkotmánybíróság előtt zajló eljárásban való képviseletre vonatkozó meghatalmazás más személynek való átruházásáról.
Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő fél (a továbbiakban panasztevő) alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságához a bírósági eljárás és a K54/2008-18 számú ítélet törvénysértő volta és alkotmányellenessége miatt, mivel a panasztevő
49/50
mint a magyar nemzeti közösség tagja Szlovéniában nem nyújthatott be magyar nyelven kérelmet, hivatalos levelet, vádiratot, vádjavaslatot, magánvádat, panaszt és más egyéb írásbeli kérvényt az illetékes bíróságokhoz.
Az eljáró bíróság az eljárást csak szlovén nyelven folytatta le, nem pedig magyar nyelven is, vagyis az ügyfél, illetve a panasztevő anyanyelvén, pontosabban a Szlovén Köztársaság Alkotmányában elismert nemzeti közösség nyelvén is. Az eljárás során kibocsátott iratokban nem szerepel, hogy a panasztevő, a magánvádló, a tanúk, tehát az eljárás résztvevői figyelmeztetve, illetve tájékoztatva voltak a magyar nyelv használatának lehetőségéről az eljárás folyamán.
Így a fent említett ítélet megsérti a Büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban ZKP) nyelvhasználatról szóló 6., 7., 8. és 9. cikkeit, valamint a Bírósági Ügyrend (a továbbiakban SR)[10] 60-tól 66-ig terjedő cikkeit, amelyek meghatározzák a bíróság ügyrendjét azokon a területeken, amelyeken olasz és magyar őshonos nemzeti közösség él, s nem utolsósorban a Szlovén Köztársaság Alkotmányának elméletileg felhívható 5., 11., 14., 15., 22., 61. és 64. cikkeit.
Magyarázat: Az érintett község Alapszabályzata[11] (a továbbiakban Alapszabály) szerint az érintett község nemzetiségileg vegyesen lakott terület, ahol az önkormányzatnak az Alapszabály 1. cikke alapján biztosítani kell az egyenjogúságot és minden alkotmányos jogot a nemzeti közösséghez tartozó polgároknak, akik a község nemzetiségileg vegyesen lakott területén élnek. Az Alapszabály szerint az érintett község kétnyelvű terület. A község nemzetiségileg vegyesen lakott területén hivatalos nyelv a szlovén és a magyar. Mindkét nyelv egyenjogú.[12]
A Muraszombati Kerületi Bíróság tanácsa K54/2008 számmal hozott ítéletet, a Maribori Felsőbb Bíróság pedig ezt az ítéletet jóváhagyta (II KP623/2009) 2010. április 9-én. Az említett bíróságok azon bíróságokhoz tartoznak, melyeknek tiszteletben kell tartaniuk a ZKP[13] 6., 7., 8. és 9. cikkeit. Tehát a "hivatali kötelességnek" megfelelően figyelniük kell az eljárás törvényességére és alkotmányosságára. Az alperest, a magánvádlót mint sértettet és a tanúkat előzetesen tájékoztatniuk kell arról, hogy joguk van a szóban folytatott eljárást magyarul figyelemmel kísérni, valamint a magánvádat tekintve az egyedi dokumentumokat magyar nyelven kézhez kapni tolmács közreműködésével, vagy a jogi dokumentumokat magyar nyelven kézhez kapni a ZKP 9. cikkének (2) bekezdése alapján. Amennyiben az illetékes bíróság nem veszi figyelembe a ZKP említett cikkeit, ezzel megsérti az említett törvény rendelkezéseit és a Szlovén Köztársaság Alkotmányát, ezért a kerületi bíróság eljárása az említett ítéletet tekintve törvénytelen, alkotmányellenes, valamint sérti az emberi jogokat, tehát lényegesen megszegi a büntetőeljárásra vonatkozó törvényi szabályokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
