Kovács Kristóf[1]: Hivatali kapu - zárva (Publico, 2026/1., 121-135. o.)

Az igazgatási szünet jogalkalmazási tapasztalatai

https://doi.org/10.32575/ppb.2026.1.5

Absztrakt

Jelen tanulmány az igazgatási szünet jogintézményének eddigi szabályozását, valamint az elmúlt évek jogalkalmazásának tapasztalatait tekinti át, illetve ezen megállapítások alapján de lege ferenda javaslatokat tesz a jogalkotó számára annak érdekében, hogy a korábban hatályba lépett igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezések és az új, hatósági munka szünetelésével járó jogszabályhelyek alkalmazása világos, az ügyfelek számára kiszámítható legyen. Az igazgatási szünetre vonatkozóan szakirodalom lényegében nem áll rendelkezésre, ezért a tanulmány megállapításait a törvényi és alsóbb szintű jogszabályi környezetre, valamint az eddigi jogalkalmazási tapasztalatokra alapozza.

Kulcsszavak: közigazgatás, közszolgálat, igazgatási szünet, veszélyhelyzet, közigazgatási joghatások

Abstract - Office Gate - Closed

Application Experiences of the Administrative Recess Regulation

This study reviews the regulatory framework of the legal institution of the administrative recess to date, as well as the practical experiences arising from its application in recent years. Based on these findings, it formulates de lege ferenda proposals for the legislator in order to ensure that both the previously enacted provisions concerning the administrative recess and the new statutory rules involving the suspension of administrative authority operations are applied in a clear and predictable way for clients. As virtually no academic literature is available on the subject of the administrative recess, the conclusions of the study are based on the statutory and subordinate regulatory framework, as well as on the practical experience gained from its application to date.

Keywords: public administration, civil service, administrative recess, state of danger, administrative legal effect

- 121/122 -

Bevezetés

Az igazgatási szünet nem új keletű jogintézmény, 2007 óta a magyar jogrendszer részét képezi. A kormány- és köztisztviselők pihenése, megfelelő rekreációja, valamint a hatékony állami feladatellátás garantálása két olyan cél, amely nem egymással szemben, hanem kizárólag összehangoltan biztosítható. Erre kiváló eszköz az igazgatási szünetre vonatkozó jogi szabályozás megalkotása, amely az évek alatt több módosításon esett át, amíg mai formáját elnyerte - végig szem előtt tartva a közszolgálati tárgyú törvényekben bekövetkező folyamatos változásokat. Jelen tanulmány célja az igazgatási szünetre vonatkozó jogi környezet áttekintése, az eddigi jogalkalmazás tapasztalatainak levonása, valamint ezek alapján a jelenleg hatályos szabályozásban módosításokra vonatkozó javaslatok megtétele. Az igazgatási szünetre vonatkozó szakirodalmat korlátozott számban és csak egyes részterületekkel kapcsolatban publikáltak eddig, így az alábbiakban leírtakat alapvetően a jogi szabályozás és annak változása, illetve az ahhoz kapcsolódó, joggyakorlat által adott válaszok alapozzák meg.

Az igazgatási szünet szabályozási környezete

Ahogyan a bevezetésben is említettem, ahhoz, hogy az igazgatási szünet intézménye bemutatható legyen, elengedhetetlen a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás egyidejű áttekintése, amelyet az 1. ábra is szemléltet. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) elfogadásának évétől kezdve szabályozta az önkormányzat[1] és államigazgatás tisztviselőinek jogállását,[2] emellett háttérszabályként (lex generalis) kellett alkalmazni az állam egyéb szerveire is.[3] Az igazgatási szünet fogalmát 2007. július 15. napjától a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény (Módtv.) vezette be a magyar jogrendszerbe,[4] eszerint a Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve az adott évre rendeletben állapíthatta meg azt az időszakot, amely alatt a szabadságot ki kellett adni, illetve ki kellett venni. A közigazgatási szerv vezetője a Kormány rendeletének keretei között, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatta meg a szabadság kiadását/kivételét. Az igazgatási szünet elrendelésének joga önkormányzati igazgatási szervek esetében

- 122/123 -

a képviselő-testületet - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - illette meg.[5] A Módtv. előterjesztője a jogintézmény megalkotását a nyári és téli szabadság "összehangolt kiadásának" érdekével indokolta.[6]

2010. július 6. napján lépett hatályba a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjtv.), amely a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó szervek[7] köztisztviselői tekintetében hozta létre a kormánytisztviselői jogviszonyt. A Ktjtv. a kormánytisztviselőkre vonatkozóan különös rendelkezéseket tartalmazott, háttérszabályként a Ktv. szabályait azonban továbbra is alkalmazni kellett. A Ktjtv. - technikai módosításokkal együtt - átvette a Ktv. igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezéseit.[8] Az évek óta hatályos szabályozás ellenére a Kormány először a 2011. évi igazgatási szünetről szóló 19/2011. (III. 2.) Korm. rendelettel hozott végrehajtási jogszabályt, eszerint 2011-ben az igazgatási szünet nyáron július 18. - augusztus 21., télen pedig december 23. - január 6. között tartott. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a kormányzati hivatalok a rendeletben megjelölt időszak egészében "bezártak", hanem a meghatározott mértékű szabadságot kellett a munkáltatónak, illetve az államigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének ezen időszak alatt kiadnia. A Kormány tehát csak a kereteket határozta meg, a tényleges időtartamról továbbra is az adott szerv vezetője az adott kormánytisztviselő tekintetében, önállóan döntött.

A Ktjtv. azonban nem volt hosszú életű, ugyanis azt a Ktv. hatályon kívül helyezésével együtt egy jogszabályban egyesítették: ez volt 2012. március 1. napjától hatályos, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.),[9] amely a Ktjtv. és a Ktv. igazgatási szünetről szóló jogszabályhelyeit szó szerint átvette.[10] A Kormány azonban már általános szabályt alkotott a Kttv. végrehajtására alkotott rendeletében,[11] eszerint az igazgatási szünet időtartama nyáron az augusztus 20. napját követő vasárnapot megelőző öt egybefüggő naptári hét, télen pedig a január 1. napját követő vasárnapot megelőző két egybefüggő naptári hét. A konkrét időtartamok meghatározása továbbra is az adott szerv hivatali szervezete vezetőjének jogköre volt, azzal a kormányrendeleti megkötéssel, hogy a szabadságot úgy kellett kiadnia, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

Az Országgyűlés a kormánytisztviselőkre - mind központi, mind területi szinten - egységes törvényt alkotott a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) elfogadásával.

- 123/124 -

A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabály a korábbi, Kttv.-ben és Kttv. vhr.-ben található szabályozást meghagyva, azzal párhuzamosan vezette be a kormányzati igazgatási szünet jogintézményét.[12] Ez alapján a Kormány immár a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozóan határozta meg azt az időszakot, amikor lehetőség szerint ki kellett adni az esedékesség évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezett a zavartalan ügymenet, folyamatos feladatellátás biztosításának követelménye mellett. Egy évvel később, 2020. január 1. napjával hatályba lépett a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (Küt.), amely hatálya alá tartozó szervekre addig a Kttv.-t kellett háttérszabályként alkalmazni. A Küt. szintén bevezetett az igazgatási szünetre vonatkozó szabályt, amelynek keretében a szabadságot lehetőség szerint ki kellett adni.[13] Ezzel lényegében az államigazgatási szervekre vonatkozóan a Kttv. igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezése (108. §) kiüresedett, az önkormányzatokra, valamint az Országgyűlés Hivatalára (OGYH) és az Országgyűlési Őrségre ugyanis a törvény külön szabályokat írt elő [232. § (3) bekezdés], tekintettel arra is, hogy a Kttv. a Kit. hatálybalépésével többé már nem definiálta a központi államigazgatási szerv kategóriáját, és a Ksztv. sem sorolta az utóbbi két, Országgyűléshez tartozó intézményt a központi államigazgatási szervek közé.

A fenti - egymással párhuzamos - rendelkezésekből megállapítható, hogy a Ktv./Ktjtv.-ben, Kttv.-ben, Kit.-ben és Küt.-ben alkotott, az igazgatási szünetre vonatkozó szabályok a szabadságok kötelező és ütemezett kiadását célozták, nem pedig a hatósági munka szünetelését. Az ügyfelekre vonatkozóan érzékelhető változást az igazgatási szünet új szabályozásának megalkotása hozott.

Az igazgatási szünet mai szabályozása

A fentiekben bemutatott, párhuzamos szabályozással együtt az igazgatási szünet mai rendszerét a Kormány 2022-ben veszélyhelyzeti jogalkotással alapozta meg. A Kit. kormányzati igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezései csak a szabadság lehetőség szerinti kiadásáról szóltak, míg a Kormány a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletében (Kiszr.) - egyebek mellett - kötelező szabadságkiadást írt elő, konkrétan meghatározva annak időtartamát (2022. december 22. - 2023. január 6.), hangsúlyozva, hogy ez csak (kormányzati igazgatási szünet révén) a Kit. szerinti kormányzati igazgatási szervekre vonatkozott.

A szabályozás újdonsága abban állt, hogy a Kiszr. előírta: az igazgatási szünet időtartama alatt "a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik",[14] az igazgatási szünet időtartama többek között nem számított bele:

- 124/125 -

- a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe;

- azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben kormányzati igazgatási szerv félként vesz részt;

- a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe;

- a kormányzati igazgatási szerv által megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe;

- az e rendelet hatálya alá nem tartozó szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a kormányzati igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, illetve kormányzati igazgatási szervvel szemben indult, vagy kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár;[15]

- közérdekű adatok megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, más szerv vagy személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, felhívás ügyintézési határidejébe.[16]

Az igazgatási szünet alatt munkavégzést az adott kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter rendelhetett el, és meghatározhatta az érintett szerv igazgatási szünet alatti eltérő működésének és ügyfélfogadásának rendjét.[17] A Kormány egy későbbi rendeletében[18] az igazgatási szünet elrendelésének lehetőségét - a Kiszr.-ben meghatározott időszakra, lényegében azonos szabályokkal - kiterjesztette a különleges jogállású szervekre és az önkormányzatokra is.

Törvényi szabályozás előkészítésére és megalkotására 2023-ban került sor. 2023. június 2. napján - a Kit. kormányzati igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével - lépett hatályba az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény (Igtv.), amely lehetővé teszi, hogy a Kormány rendeletben a kormányzati igazgatási szervek tekintetében igazgatási szünetet rendeljen el, amelynek keretében a foglalkoztatottak részére kötelezően szabadságot kell kiadni.[19] A különleges jogállású szervek, valamint az önkormányzatok esetében a Kormány által meghatározott igazgatási szünet időtartamára a szerv vezetőjének lehetősége van ennek elrendelésére,[20] a törvényjavaslat indokolása szerint ezzel lehetővé téve, hogy a különleges jogállású szervek és önkormányzati hivatalok "csatlakozzanak" a kormányzati igazgatási szünethez. Az Igtv. átvette a Kiszr. veszélyhelyzeti szabályait, többségében technikai módosításokkal. Érdemi változtatást a Kiszr. előírásaihoz képest annyiban eszközölt a jogalkotó, hogy az igazgatási szünet időtartama az eljárás szünetelésének időtartamába sem számít bele.

- 125/126 -

A 2023. és 2024. évekre is a Kormány külön rendeletben[21] határozta meg az igazgatási szünet időtartamát, a 2025. évtől kezdődően azonban általános szabályt vezetett be az igazgatási szünet elrendeléséről szóló 316/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (Igvhr.) megalkotásával, eszerint az minden évben az év december 26. napját követő első munkanaptól az azt követő év első munkanapját megelőző (naptári) nap végéig tart. Ezzel a jogalkotó generálisan, évente megalkotandó kormányrendeleti szabályozás igénye nélkül határozta meg az igazgatási szünet időtartamának alakulását.

A párhuzamos szabályozás összehangolására vonatkozó javaslatok

Az igazgatási szünet elrendelési jogköreinek terjedelme

Elsőként annak vizsgálata szükséges, hogy a hatályos jogszabályok alapján kinek van hatásköre elrendelni az igazgatási szünetet, és milyen típusú jogintézmény alkalmazására kerül sor. Ezt az alábbi 1. táblázat foglalja össze:

Az elrendelésre jogosult személyek/szervek köre tehát a kétféle típusú igazgatási szünet tekintetében azonos, szervi hatályuk azonban nem, amely az időközbeni jogszabályváltozásokkal indokolható. A jogalkotó a kötelező szabadságkiadást szabályozó ("régi") igazgatási szünetet nem emelte be az Igtv.-be, de külön rendelkezéssel elhatárolta a két - azonos nevűként hagyott - jogintézményt.[22] Eszerint a "régi" igazgatási szünettől eltérően az "új" igazgatási szünet már közigazgatási joghatásokkal is jár.

Habár elnevezésükben azonosak, lényegüket tekintve különböznek egymástól. Ez egyedül a kormányzati igazgatási szervek tekintetében nem áll fenn, ugyanis ebben az esetben a Kit. szabályozását[23] felváltották az Igtv. rendelkezései.[24] A különleges jogállású szervek esetében azonban fennmaradt a Küt. szabálya, amely szerint az igazgatási szünet időtartamát a szerv vezetője határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy

- erre az időszakra lehetőség szerint ki kell adni az esedékesség évére járó szabadság azon részét, amellyel a munkáltató rendelkezik;

- az igazgatási szünet alatt a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást biztosítani kell.[25]

Az Igtv. rendelkezései ezzel szemben azt teszik lehetővé, hogy az adott szerv tekintetében a szerv vezetője "csatlakozzon"[26] a Kormány által elrendelt igazgatási szünethez, ebben

- 126/127 -

a tekintetben - bizonyos eltérésekkel - ugyanazokat az Igtv. szerinti szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a kormányzati igazgatási szervekre irányadók. Ennek keretében a szerv a feladatait nem látja el, az ügyfélfogadás nem működik, azonban a szerv vezetője - a miniszterhez hasonlóan - elrendelheti az igazgatási szünet alatti munkavégzést azzal a megkötéssel, hogy a halaszthatatlan közfeladat folyamatos ellátását kötelező jelleggel biztosítani kell. Megállapítható tehát, hogy a különleges jogállású szerv vezetője a kormányzati igazgatási szünethez való "csatlakozással" is megállapíthat eltérő szabályokat (így meghatározhatja a szerv igazgatási szünet alatti működésének és ügyfélfogadásának rendjét is), azonban ebben az esetben a Kormány rendeletében meghatározott időszakra teheti ezt meg. Ha eltérő - hosszabb vagy rövidebb - igazgatási szünetet kíván elrendelni, azt már a Küt. igazgatási szünetre vonatkozó szabályai szerint teheti meg, amelyre azonban az Igtv.-ben foglalt, a hatósági munkára vonatkozó joghatások nem vonatkoznak. Ugyanez a helyzet áll fent az önkormányzati hivatalok esetében,[27] a párhuzamos szabályozás és az elrendelési autonómia itt is adott.

A Kormány veszélyhelyzeti rendelkezései

Az Igtv. bár megalkotta a kormányzati igazgatási szünetre vonatkozó általános szabályokat, Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) 53. cikk (1) bekezdés b) pontja, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (Vbö.) 80. §-a, valamint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a Kormány a különleges jogrendre vonatkozóan egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetve törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Vbö. e hatáskört meghatározott tárgykörökre szűkíti, többek között az állami és önkormányzati működéssel összefüggő jogalkotási feladatokra.[28] Ez alapján a Kormánynak - mind a kormányzati, mind az egyéb szervekre vonatkozó - az igazgatási szünetre vonatkozóan jelenleg is van hatásköre eltérő rendelkezéseket megállapítani.

A veszélyhelyzeti jogalkotás elmúlt években tapasztalható gyakorlata szerint az egyes különleges rendelkezéseket utóbb a rendes jogrendszerbe építették be.[29] Ez figyelhető meg az igazgatási szünet esetén is, a törvényjavaslat általános indokolása szerint a törvény megalkotásának indoka a 2022. év végi igazgatási szünet során szerzett tapasztalatok hasznosítása volt.[30] Ettől függetlenül azonban a különleges jogrendi jogalkotásra is alkalmazandók a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) rendelkezései, ezen belül pedig az a követelmény, hogy a jogszabályban nem ismételhető meg a jogforrási hierarchiában magasabb szintű jogforrás rendelkezése.[31] Az Igtv. többségében átvette a Kiszr. rendelkezéseit, ezzel a különleges

- 127/128 -

1. ábra: Az igazgatási szünetre vonatkozó szabályozás alakulása 2007-2026

Forrás: a szerző szerkesztése

jogrenden kívüli, általános szabályt alkotva, ennélfogva a kormányzati igazgatási szünetre vonatkozó különleges rendelkezések alkalmazásának indokoltsága a jogalkotó által felülvizsgálandó - tekintettel arra is, hogy az a veszélyhelyzeti kormányrendelet,[32] amely lehetővé tette az igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezések kiterjesztését a különleges jogállású szervekre, valamint az önkormányzati hivatalokra, már nincsen hatályban. A Kiszr. hatályát ezzel ellentétben a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet rendelkezése hosszabbította meg,[33] az eredeti szabályozás szerint 2022. november 1-jén hatályát vesztette volna.[34]

A szabályozás alkalmazásának tapasztalatai

A kormányzati igazgatási szünet az Igtv. és az Igvhr. szabályaiból pontosan levezethető, a különleges jogállású szerveknél azonban eltérő szabályok érvényesek: a különleges jogállású szerv vezetője a tárgyév március 1. napjáig kezdeményezi az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közlemény közzétételét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.[35] Ez megtörtént eddig minden évben, bár nem mindegyik szerv élt ezzel a jogszabály adta lehetőséggel. Az igazgatási szünetet a különleges jogállású szervek általában a Kormány rendeletében meghatározott időtartamban állapították meg, az Igtv. által megadott "csatlakozás" lehetőségével élve.[36] Három szerv azonban a Kormány rendeletétől eltérő megoldást választott.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke a 2022., 2023., 2024., 2025. és 2026. években, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága főtitkára pedig 2025. és 2026. évben

- 128/129 -

a Kormány rendeletétől eltérő, azon belüli rövidebb időtartamot állapítottak meg.[37] Ezzel kapcsolatban a fentiekben kifejtettek alapján felmerül a kérdés, hogy melyik jogszabály (az Igtv. vagy a Küt.) rendelkezéseit kell ebben az esetben alkalmazni, az "új" igazgatási szünet ugyanis csak a Kormány rendeletével megegyező időtartamra teszi lehetővé a szerv vezetője számára annak elrendelését.[38]

1. táblázat: Az igazgatási szünet elrendelésének személyi és szervi hatálya

Forrás: a szerző szerkesztése

Az Integritás Hatóság (IH) elnöke a 2023., 2024. és 2025. évekre vonatkozóan az igazgatási szünet elrendelése jogalapjának mind az Igtv., mind pedig a Küt. rendelkezéseit megjelölte.[39] A közleményekben nem határozta meg az IH működési és ügyfélfogadási rendjét, ezáltal elméletben a két, párhuzamos szabályozást tartalmazó jogszabályt kellett (volna) alkalmazni - a Küt. szerint biztosítani kellett volna a zavartalan ügymenetet, míg az Igtv. szerint a szerv feladatát nem látja el.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos elvéből származik - az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatának megfelelően - a jogbiztonság, amelyből levezethető a normavilágosság követelménye.[40] Az Alkotmánybíróság több mint harminc éve elvi éllel mutatott rá arra, hogy a jogbiztonság az állam - és elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatók és előre láthatók legyenek a norma címzettjei számára,[41] a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom

- 129/130 -

a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény.[42] Az azonban még nem eredményez alaptörvény-ellenességet, ha két vagy több törvényi szabály esetleges kollíziója folytán értelmezési nehézség áll elő, mivel a jogállamiság elve nem zárja ki az azonos szintű jogszabályok közötti normakollíziót, még akkor sem, ha ezen összeütközés nem kívánatos, és a törvényhozónak ennek elkerülésére kell törekednie.[43] Alaptörvény-ellenességet eredményez azonban, ha a jogszabály tartalma oly mértékben homályos, vagy rendelkezései annyira ellentmondásosak, bizonytalanok, hogy a tisztázatlanságot jogszabály-értelmezés segítségével sem lehet feloldani - ilyen esetkörnek minősíthető, ha a kollízió jogértelmezés útján csak önkényesen, esetlegesen, kiszámíthatatlan módon oldható fel.[44]

Jelen esetben két törvényi rendelkezés közötti kollízió merül fel (kiegészítve a veszélyhelyzeti jogalkotás párhuzamosságával), amely alapesetben megfelelő jogalkalmazói értelmezéssel feloldható lenne. Azonban - ahogyan a fentiekben bemutattuk - az eddigi tapasztalatok alapján a jogalkalmazó számára nem minden esetben volt egyértelműen megállapítható, hogy mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni (például ha a különleges jogállású szerv vezetője a Kormány rendeletével megegyező időtartamra, de a Küt. rendelkezésére alapozva rendeli el az igazgatási szünetet), ebben a tekintetben pedig sem a jogszabály, sem annak indokolása nem ad útmutatást, az rendszertani értelmezéssel sem állapítható meg általános jelleggel és teljes bizonyossággal. A jogalkalmazó tehát csak önkényesen, eseti jelleggel döntheti el, milyen értelmezés mentén alkalmazza az adott törvényi rendelkezés(eke)t - ahogyan ez történt is a fentebb említett két különleges jogállású szerv esetében: a NAIH elnöke az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közleményében a Kormány rendeleténél rövidebb időtartamot határozott meg, így elviekben a Küt. szabályait kellett volna alkalmaznia, eltérési lehetőség nélkül. Ugyanígy az IH elnöke az igazgatási szünet elrendelését mind a Küt., mind az Igtv. rendelkezéseire alapozta, amely a fentiekben kifejtettek szerint párhuzamos, egymással össze nem egyeztethető rendelkezéseket tartalmaz, külön tájékoztatás hiányában bizonytalan, az ügyfelek számára nem kiszámítható működési rendet eredményezve. Mindezek alapján kérdésként merül fel, hogy a Küt. és Igtv., valamint az önkormányzati hivatalokkal összefüggésben a Kttv. és az Igtv. igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezései összhangban állnak-e az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő normavilágosság követelményével, biztosítva, hogy a törvényi szabályozásból nem következhet contra constitutionem jogértelmezés és jogalkalmazás. Mindemellett ebben a kérdésben annak is jelentősége van, hogy az igazgatási szünet elrendelése tekintetében csak a kormányzati igazgatási szervek esetén alkotnak meg normatív tartalommal bíró jogszabályt (kormányrendeletet), a különleges jogállású szervek esetében a Hivatalos Értesítőben történő közleményen kívül egyéb rendelkezés megtételét - esetleg jogszabály megalkotását, amennyiben a szerv vezetője rendeletalkotási jogkörrel rendelkezik - törvény nem írja elő.

A jogalkalmazás körüli bizonytalanságok döntően a kétfajta igazgatási szünet azonos megnevezéséből adódik. Ennek mentén indokolt a "régi" igazgatási szünet jogintézményének átnevezése, annak lényegét ugyanis felváltotta az Igtv. által bevezetett új szabályozás, emellett

- 130/131 -

míg előbbinek nincsen az ügyfelekre nézve következménye (az ügyfél nem érzékeli, hogy igazgatási szünetet rendeltek el), addig az "új" igazgatási szünet az ügyfeleket is érintő szabályokkal, joghatásokkal jár. A jogalkalmazás eddigi gyakorlatát megfigyelve pedig indokolt lenne a Kormány rendeletalkotási jogkörének kibővítése, eszerint a Kormány az államigazgatási szervekre általános jelleggel határozhatná meg az igazgatási szünet időtartamát, amelytől való eltérés esetén lenne a különleges jogállású szervnek, önkormányzatoknak elrendelési lehetősége és előbbi esetén a Hivatalos Értesítőben közlési kötelezettsége - ennek mentén nem lenne szükség a kormányzati igazgatási szünetbe történő "becsatlakozásra", mert az az Igtv. és a Kormány rendelete alapján automatikusan bekövetkezne, de amennyiben a szerv vezetője/képviselő-testület ettől el kíván térni, azt külön rendelkezéssel bármikor megtehetné. Ezzel a lehetőséggel ezen szervek autonómiája továbbra is megmaradna, míg az eddigi "becsatlakozási" gyakorlatot egy lényegesen egyszerűbb rendszerben kezelnék.

Az igazgatási szünetről szóló törvény közigazgatási jogi aspektusból

Közigazgatási jogi szempontból az Igtv. azon rendelkezéseinek van jelentősége, amelyek az igazgatási szünet alatti határidők részletszabályait állapítják meg. Az alábbiakban a hatósági eljárások ügyintézési határidejével, valamint a közigazgatási per indítására szolgáló határidővel kapcsolatban felmerült kérdést tárgyaljuk meg.

Az Igtv. alapján az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket minden munkanapon átvegyék, emellett az igazgatási szünet időtartama nem számít bele az adott kormányzati igazgatási szerv előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint ezen eljárások szünetelésének időtartamába.[45] Az eljárások köre világosan meghatározott, az eljáró hatóságnak kormányzati igazgatási szervnek kell lennie. A hatósági eljárásokra azonban a különös szabályokon túl alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit. Az Ákr. szerint az eljárás megindulásának napja az a nap, amikor a kérelem a hatósághoz megérkezett,[46] ekkor indul meg az ügyintézési határidő is.[47] Sommás eljárás esetén az ügyintézési határidő nyolc nap, amellyel kapcsolatban azonban felmerül az igazgatási szünet tekintetében a határidő tarthatóságának kérdése, a munka ünnepek alatti tényleges szünetelése ugyanis elérheti vagy meghaladhatja a nyolc napot.[48] Az Igvhr. általános szabályt tartalmaz, amely szerint az igazgatási szünet első napja a tárgyév december 26. napját követő munkanap, utolsó napja pedig a tárgyévet követő év első munkanapját megelőző naptári nap. Ennek különösen 2025-ben volt jelentősége, amikor december 26. napja péntekre esett, tehát az igazgatási szünet első napja december 29. (hétfő) volt - ami azt jelentette, hogy a kettő közötti két nap (december 27-28.) nem minősült az igazgatási szünetbe tartozó

- 131/132 -

időtartamnak, az ügyintézési határidőbe azok beleszámítottak. További szabályozás hiányában a 2026. év első munkanapja január 2. (péntek) lett volna, amiből az következett volna, hogy egy december 23. napján beérkezett kérelem esetén egy sommás eljárásban az ügyintézési határidő január 4. napján lejárt volna, tehát a hatóság az újév első tényleges munkanapjának kezdetén már túllépett volna az ügyintézési határidőn. Ezt azonban a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter feloldotta január 2. (péntek) rendeletben történő pihenőnappá nyilvánítása által,[49] aminek következtében 2026. év első munkanapja január 5. (hétfőre) esett, ezáltal az igazgatási szünet utolsó napja az azelőtti naptári nap, január 4. (vasárnap) lett. Ez alapján az Ákr. szerinti sommás - nyolc napos - határidő betartása sem került veszélybe. Ennek azonban az a feltétele, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az igazgatási szünet hetében az adott munkanapot szükség szerint pihenőnappá minősítse át. Ezt a helyzetet célszerű lenne általános szabállyal rendezni, elkerülve az évente felmerülő miniszteri jogalkotás szükségességét (például az igazgatási szünet kezdőnapjának a december 26. napját követő naptári napra történő meghatározásával).

A közigazgatási per indítására szolgáló határidővel kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az függ-e az adott közigazgatási szerv perbeli pozíciójától. A Kárász Marcell által idézett ügyekben[50] elvi kérdéssé vált, hogy a keresetindítási határidő csak arra az esetre vonatkozik, amikor a közigazgatási szervvel - mint alperessel - szemben indítanak közigazgatási pert, vagy az Igtv. ezen rendelkezése a közigazgatási szerv pozíciójától függetlenül minősül-e. A joggyakorlat ebben a tekintetben nem volt egységes, olyan bírósági határozat is született, amely a kormányzati igazgatási szerv mint felperes tekintetében állapította meg az Igtv. szerinti határidő "állását", végül a Kúria azonban döntést is hozott, amelynek elvi tartalma szerint a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más jogosult.[51] Véleményem szerint ez utóbbi kúriai határozat azzal a kitétellel alkalmazható, hogy az igazgatási szünet időtartama akkor nem számít bele a keresetindítási határidőbe, ha valamelyik peres félre vonatkozóan az arra jogosult igazgatási szünetet rendelt el. Kormányzati igazgatási szervek esetében ez az Igtv. és az Igvhr. szabályai alapján a jelenleg hatályos rendelkezések szerint minden esetben fennáll, míg a különleges jogállású szervek és az önkormányzati hivatalok tekintetében akkor, ha az adott szerv tekintetében annak vezetője vagy képviselő-testülete az igazgatási szünetet elrendelte. Ezen kitétel összhangban áll a Kárász Marcell által levezetett teleologikus és rendszertani értelmezéssel is.

- 132/133 -

Konklúzió

Az igazgatási szünet intézményét a jogalkotó már 2007 óta szabályozza, ehhez képest jelentős különbségek fedezhetők fel a Kiszr. által bevezetett, majd Igtv. által törvényi szintre emelt rendelkezések, valamint az azok előtti, lényegében a szabadságkiadás módjára vonatkozó jogszabályhelyek tekintetében. Bonyolította a helyzetet, hogy a vizsgált időszakban a kormány- és köztisztviselőkre vonatkozó jogállási törvényeket több alkalommal módosították vagy újraalkották, ezáltal eltérő személyi és szervi hatály alatt meghatározva az igazgatási szünetre vonatkozó működés terjedelmét és részleteit. A fenti megállapítások alapján jelen tanulmány az alábbi de lege ferenda javaslatokat fogalmazza meg:

1. A Kttv. 108. § felett eljárt az idő, annak hatályon kívül helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy a Kormány által rendeletben meghatározott igazgatási szünet szabályozását generális jelleggel az Igtv. vette át, valamint arra, hogy a különleges jogállású szervekre vonatkozóan a jogszabályhely a Kormányra, míg a Küt. a szerv vezetőjére telepíti az igazgatási szünet elrendelésének hatáskörét, ezzel koherenciazavart okozva a két jogszabályszöveg összevetése esetén.

2. Megalkotásával és hatályban "tartásával" a Kiszr. jelenleg is alkalmazandó az igazgatási szünetre vonatkozó különleges jogrendi szabályozás, így a Kiszr. hatályon kívül helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy annak rendelkezéseit az Igtv. megalkotásával törvényi szinten rögzítették.

3. A Küt. 67. § és a Kttv. 232. § (3) bekezdése szerinti, a különleges jogállású szervekre és az önkormányzati hivatalokra elrendelt igazgatási szünet jogintézményének átnevezése indokolt a jogalkalmazás körüli bizonytalanságok elkerülése és a megfelelő elhatárolás érdekében. Szintén a kiszámítható jogalkalmazás érdekében indokolt a Kormány rendeletalkotási jogkörének kibővítése a különleges jogállású szervekre és az önkormányzati hivatalokra azzal, hogy ettől eltérő elrendelési szándék esetén lenne a szerv vezetőjének vagy a képviselő-testületnek döntéshozatali, illetve közlési lehetősége. Ezzel az adminisztratív terheket is csökkenteni lehetne, nem kellene minden különleges jogállású szervnek vagy képviselő-testületnek a Kormány rendeletével azonos döntést hozni, amennyiben attól nem kíván eltérni - ellenkező esetben azonban döntési szabadságával szabadon élve határozhatná meg az igazgatási szünet terjedelmét.

4. Felülvizsgálatra érdemes az igazgatási szünet kezdő időpontja, amely szerint a december 26. napját követő munkanap helyett azt követő naptári nap szerepelne, ezzel elkerülve, hogy a karácsony másnapja és az igazgatási szünet kezdőnapja között olyan napok számítsanak bele az ügyintézési határidőbe, amely alatt a hatósági munka ténylegesen szünetel.

Az igazgatási szünet jelenleg hatályos szabályozása egyensúlyt teremt az ügyfeleket megillető, az Ákr. szabályozási koncepciójának egyik alapját képező jogszerűség, ezen belül az észszerű időben történő eljárás elve,[52] valamint a hatósági munka szünetelésével együtt járó gyakorlati

- 133/134 -

problémák megoldására vonatkozó igény között. A fenti jogalkotási lépések szükségessége mellett is kijelenthető, hogy az igazgatási szünetre vonatkozó szabályozás az Igtv. megalkotásával kiforrott, és alapvetően képes beteljesíteni a jogalkotói célt.

Felhasznált irodalom

Czibrik Eszter (2022): Az Ákr. alapelveinek kapcsolatrendszere. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium - Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, 23(1), 83-102.

Kárász Marcell (2025): A Fővárosi Ítélőtábla végzése a kormányzati igazgatási szünet keresetindítási határidőre gyakorolt hatásáról. Magyar Jog, 72(2), 104-107.

Manhertz Tamás (2024): A normavilágossággal összefüggő problémák alkotmánybírósági kezelése. KözigazgatásTudomány, (4)2, 85-110. Online: https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.88

Salgó László (2020): A hazai veszélyhelyzeti jogalkotás a kodifikátor szemével. Fontes Iuris, 6(2), 8-18. Online: https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/12820/10378

Jogi források

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról

2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2007. évi LXXXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról

2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról

2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

2023. évi XXVI. törvény az igazgatási szünetről

19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet a 2011. évi igazgatási szünetről

30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről

- 134/135 -

369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról

424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről

460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet a különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról

565/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet az igazgatási szünettel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról

407/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a 2023. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről

537/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet a 2024. évi igazgatási szünet elrendeléséről

316/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet az igazgatási szünet elrendeléséről

10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

9/1992. (I. 30.) AB határozat

26/1992. (IV. 30.) AB határozat

22/2012. (V. 11.) AB határozat

34/2014. (XI. 14.) AB határozat

3047/2013. (II. 28.) AB határozat

7/2018. (VII. 5.) AB határozat

20/2020. (VIII. 4.) AB határozat

3041/2021. (II. 19.) AB határozat

3292/2021. (VII. 22.) AB határozat

3454/2021. (XI. 3.) AB határozat

9/2022. (V. 25.) AB határozat

3462/2022. (XI. 17.) AB határozat

3134/2023. (III. 27.) AB határozat

5/2024. (II. 6.) AB határozat

Egyéb források

Kúria Kfv.VI.37.099/2024/7. számú ítélete

Hivatalos Értesítő 2022/66., 2022/67., 2022/68., 2023/47., 2023/53., 2023/56., 2023/57., 2023/58., 2023/59., 2023/60., 2024/8., 2024/11., 2024/12., 2024/13., 2024/17., 2024/19., 2025/3., 2025/6., 2025/9., 2025/11., 2025/13., 2025/25., 2026/8., 2026/9., 2026/11. számai

Kovács Kristóf joghallgató a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, kormánytisztviselő a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalban. Kutatási területe a központi és a területi államigazgatás. ■

JEGYZETEK

[1] A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala (polgármesteri hivatal), hatósági igazgatási társulás, közterület-felügyelet, körjegyzőség.

[2] A törvény eltérő szabályokat alkalmazott a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (régi Ksztv.) előírásaival szemben, ugyanis míg a régi Ksztv.- a jelenleg hatályos szabályozással összhangban - a központi államigazgatási szervek közé sorolta a Kormánytól független szerveket is (autonóm államigazgatási szervek), addig a Ktv. ezt a kategóriát csak a kormányzati szervekre (Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok - ekkor még központi és nem területi államigazgatási szervek, valamint a központi hivatalok) alkalmazta, és ehhez véve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveit (közigazgatási, illetve államigazgatási hivatalok), a rendőrséget, illetve a Vám- és Pénzügyőrséget, alkotta meg az államigazgatási szerv kategóriáját.

[3] Ktv. 1. § (1)-(2) bek.

[4] Módtv. 21. § (3) bek.

[5] Ktv. 41/A. § (9) bek.

[6] Módtv. 21. §-hoz fűzött részletes indokolás.

[7] A 2. számú lábjegyzetben részletezett inkoherencia a Ktjtv.-ben is fennállt (1. §), az időközben a régi Ksztv.-t felváltó, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (új Ksztv.) átvette a régi Ksztv. rendelkezéseit, ugyanígy a Ktjtv. hatálya a kormányzati szervek tekintetében átvette a Ktv. szabályozási körét, benne a központi államigazgatási szerv - államigazgatási szerv kategóriájának ellentmondó meghatározásával.

[8] Ktjtv. 17. §

[9] Ennek hatályáról szóló rendelkezések (1. §) esetében a központi államigazgatási szerv - államigazgatási szerv kategóriájával kapcsolatos inkoherencia továbbra is fennállt.

[10] Ktv. 41/A. § (9) bekezdés; Ktjtv. 17. §

[11] A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (V. fejezet, 13-15. §) (Kttv. vhr.).

[12] Kit. 132. §

[13] Küt. 67. §

[14] Kiszr. 2. § (1) bek.

[15] Kiszr. 2. § (2) bek. a)-f) pontok.

[16] Ezt és további eseteket határozott meg az igazgatási szünettel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 565/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet.

[17] Kiszr. 3. § (1) bek.

[18] A különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet.

[19] Igtv. 2. § (1)-(2) bek.

[20] Igtv. 6. § (1) bek., 7. § (1) bek.

[21] 2023. évben: 2023. december 27. - 2024. január 1. [a 2023. évi téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló 407/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet].

2024. évben: 2024. december 30. - 2025. január 1. [a 2024. évi igazgatási szünet elrendeléséről szóló 537/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet].

[22] Igtv. 6. § (6) bek., 7. § (6) bek.

[23] Kit. 132. §

[24] Igtv. 13. §

[25] Küt. 67. §

[26] Az Igtv. végső előterjesztői indokolásából.

[27] Kttv. 232. § (3) bek.

[28] Vbö. 80. § (2) bek. d) pont.

[29] Salgó 2020: 18.

[30] Az Igtv. végső előterjesztői - általános - indokolásából.

[31] Jat. 3. §

[32] A különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet.

[33] 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (3) bek. 58. pont.

[34] Kiszr. 6. §

[35] Ez alól kivétel volt a törvény megalkotásának éve, 2023-ban az Igtv. a hatálybalépésétől számított 90 napos határidőt állapított meg.

[36] Az igazgatási szünetről szóló közlemények megtalálhatók: Hivatalos Értesítő 2022/66., 2022/67., 2022/68., 2023/47., 2023/53., 2023/56., 2023/57., 2023/58., 2023/59., 2023/60., 2024/8., 2024/11., 2024/12., 2024/13., 2024/17., 2024/19., 2025/3., 2025/6., 2025/9., 2025/11., 2025/13., 2025/25., 2026/8., 2026/9., 2026/11. számai.

[37] Hivatalos Értesítő 2022/67., 2023/57., 2024/12., 2025/6., 2025/9., 2026/8., 2026/9. számai.

[38] Igtv. 6. § (1) bek.

[39] Hivatalos Értesítő 2023/56., 2024/17., 2025/25. számai.

[40] 22/2012. (V. 11.) AB határozat 3.1.; 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [116]; 7/2018. (VII. 5.) AB határozat, Indokolás [51]; 20/2020. (VIII. 4.) AB határozat, Indokolás [67]; 3041/2021. (II. 19.) AB határozat, Indokolás [25]; 3292/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [32]; 3454/2021. (XI. 3.) AB határozat, Indokolás [33]; 9/2022. (V. 25.) AB határozat, Indokolás [28]; 3462/2022. (XI. 17.) AB határozat, Indokolás [16]; 3134/2023. (III. 27.) AB határozat, Indokolás; [22]; 5/2024. (II. 6.) AB határozat, Indokolás [29].

[41] 9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.

[42] 26/1992. (IV. 30.) AB határozat IV.1., megerősítette: 3047/2013. (II. 28.) AB határozat,Indokolás [13], [16].

[43] Manhertz 2024: 96.

[44] Manhertz 2024: 92.

[45] Igtv. 3. § (2), (5) bek.

[46] Ákr. 37. § (2) bek.

[47] Ákr. 50. § (1) bek.

[48] Automatikus döntéshozatal esetén ez a kérdés az Igtv. 3. § (3) bekezdése alapján nem merül fel.

[49] A 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet alapján 2026. január 2. napja pihenőnapnak minősül, amely nem munkanap. A nemzetgazdasági miniszternek ezen rendeletét a közigazgatásban dolgozó kormány- és köztisztviselőkre is alkalmazni kell a Kttv. 93. § (6) bekezdés, a Kit. 120. § (5) bekezdés, valamint a Küt. 55. § (5) bekezdés szerint.

[50] Kárász 2025.

[51] Kúria Kfv.VI.37.099/2024/7., Indokolás [42], [47].

[52] Czibrik 2022: 88.