Jelen rövid értekezésben - egy kicsit megkésve - Pintér Attila "A tagsági jogviszony megszűnése a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt" című tanulmányában felvetett egyes gondolatokra kívánok reagálni. Az írás a Gazdaság és Jog 2015. április 4. számában jelent meg. A szerző olyan fajsúlyos intézményt vizsgál - konkrét jogeseten keresztül -, mely valamennyi gazdasági társaság esetében szerepet játszhat, és amely a jogirodalom, a joggyakorlat és az egyetemi oktatás számára is tartalmaz kihívásokat. Értekezésünkben nem kívánunk a cikkben szereplő jogesettel foglalkozni, kizárólag a vagyoni betétetek teljesítésének elmulasztása esetén követendő eljárást szeretnénk más látószögből megvillantani azzal, hogy csak a közös, minden gazdasági társaságra irányadó rendelkezéseket vizsgáljuk, az egyes gazdasági társaságok esetében alkalmazandó többletszabályokat nem elemezzük.
Tanulmányunk kiindulási pontja az az általános tétel, mely szerint egy gazdasági társaság alapításakor valamennyi tag köteles a vagyoni hozzájárulását teljesíteni. A reális teljesítés elvéből következik, hogy a gazdasági társaság alapítása során ezen kötelezettség alól a tagok nem mentesülhetnek. Az, hogy a vállalt vagyoni betét a létesítő okiratban meghatározott időpontig a társaság rendelkezésére álljon létfontosságú a gazdasági társaság számára. A vagyon egyrészt szükséges ahhoz, hogy a társaság a tevékenységét meg tudja kezdeni, illetve azt folytatni tudja, másrészt az esetlegesen jelentkező hitelezői igények kielégítésének is az alapjaként szolgál. Éppen ezért elemi érdek fűződik ahhoz, hogy a tagok komolyan vegyék a társaság alapítását, és a létesítő okiratban foglaltak szerint a vállalt kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek. Abban az esetben, ha a létesítő okiratban megjelölt, tag által vállalt vagyoni betét teljesítésére/szolgáltatására nem kerül sor, akkor a gazdasági társaság és közvetett módon az alapítók is, bajba kerülhetnek: a tervezett projekt nem, vagy nem megfelelő intenzitással indul meg, a gazdasági társaság a vállalt kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, amely a társaság negatív megítélése mellett egyéb szerződésből eredő szankciót is maga után vonhat. Éppen ezért az alapítás során fokozott együttműködést kell minden tagnak tanúsítania, és csak a reális, valós, a tag tényleges vagyoni helyzetének megfelelő pénzügyi vállalást tartalmazhat a létesítő okirat. A vagyoni hozzájárulás mértékét és a teljesítés időpontját a jogszabályi rendelkezések betartása mellett a fentiek szerint lehet csak vállalni. Abban az esetben, ha a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, akkor ez a gazdasági társaság számára komoly gondot okozhat. Elképzelhető, hogy "csak" mulasztásról van szó, a tag egyszerűen elfelejtette, hogy mikor kell a vagyoni betétet a társaság rendelkezésére bocsátani. Ez utóbbi főleg abban az esetben lehetséges, ha a társaság alapítása és a tag által vállalt vagyoni betét teljesítése között - jogszabályi felhatalmazás alapján - hosszabb idő telik el. Talán ezt (is) vélelmezve a jogalkotó először csak ügyvezetői felszólításról rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő azt észleli, hogy a létesítő okiratban a tag által vállalt vagyoni betétek teljesítésének időpontja
- 21/22 -
eredmény nélkül telt el, akkor felszólítja a tagot arra, hogy kötelezettségének tegyen eleget. Vitára adhat okot a felszólítás módja, ugyanis a hivatkozott törvényszövegben [Ptk. 3:98. § (1) bekezdés] a jogalkotó erről nem rendelkezik.
A gazdasági társaságokra vonatkozó "Általános rendelkezések" azonban olyan közös szabályokat tartalmaznak, melyek valamennyi gazdasági társaság esetében irányadóak. Így a Ptk. 3:91. § (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint a közlésnek írásban kell megtörténnie. Hogy a felszólítás egyszerű, vagy minősített írásba foglalással valósul meg, abba a jogalkotó már nem szól bele, ez a gazdasági társaság belügye. Megjegyezzük, hogy az utólagos rekonstruálhatóság érdekében is célszerű, ha a felhívás írásban történik meg. Amennyiben a létesítő okirat ezt lehetővé teszi, akkor a felszólítás elektronikus hírközlő eszközök útján is megtehető, feltéve, hogy a létesítő okirat meghatározza ennek feltételeit és módját [Ptk. 3:91. § (2) bekezdés].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
