A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályba lépésével a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt alkalmazandó szabályai érdemben nem módosultak, ugyanakkor a viszonylag terjedelmesen, helyenként talán túlzottan is részletes szabályok gyakorlati alkalmazása több kérdést is felvet, mind a törvény szerkezeti felépítését, mind szövegezését illetően.
Jelen dolgozatban egy valós jogeseten keresztül mutatjuk be a szabályozás egyes, helyenként talán könnyen áthidalhatónak tűnő szabályozási pontatlanságaiból származó gyakorlati kérdéseket.
Egy két tagú korlátolt felelősségű társaságban (a továbbiakban: Társaság) két újonnan belépő tag kívánt nagy összegű tőkeemeléssel részesedést szerezni. A Ptk. 3:198. §-a szerint a taggyűlésnek határoznia kellett többek között a tőkeemelés rendelkezésre bocsátásának időpontjáról is. E kötelezettségüknek a tagok akként tettek eleget, hogy a taggyűlés határozatában rögzítette, hogy először az egyik belépő tag (a továbbiakban: A. Kft.) a taggyűlés napját követő öt napon belül, majd a másik belépő tag (a továbbiakban: B. Zrt.) az előbbi vagyoni hozzájárulásának teljesítését követő öt napon belül köteles teljesíteni pénzbeli hozzájárulását. Az új tagok a társasági szerződés rendelkezéseit teljes bizonyító erejű magánokiratban magukra nézve kötelezőnek ismerték el.
A pénzbeli hozzájárulások teljesítésére azonban a taggyűlés napját követő harmincadik napig sem került sor.
A Társaság ügyvezetője így nehéz döntés előtt állt, mivel a létesítő okirat módosulására tekintettel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 34. § (1) és (2) bekezdései alapján létesítő okirat módosításától számított harminc napon belül kezdeményezni kell a vonatkozó cégeljárást, ellenkező esetben a cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki a bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Ugyanakkor a Ctv. 1. számú melléklet II. 1./ba) pontja rögzíti, hogy korlátolt felelősségű társaság esetén, a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell "bejegyzett társaság esetében a létesítő okiratban (a legfőbb szerv határozatában) meghatározottak szerint történő befizetésről szóló igazolást".
Mivel a Ctv. nem hagy mérlegelési lehetőséget a cégbíróság részére, és mivel a Társaság ügyvezetőjének - alig vitatható módon - nem volt kötelezettsége a belépő tagokon számon kérni a vagyoni hozzájárulás elmaradását, így - kérelme elutasításának biztos tudatában - változásbejegyzési eljárást kezdeményezett.
A Társaság ügyvezetőjének legnagyobb meglepetésére a cégbíróság bejegyezte a kérelmet, noha nem csatolta a tőkeemelés igazolásául szolgáló okiratot.
A Társaság ügyvezetője ekkor mérlegelte lehetőségeit és megállapította, hogy a változásbejegyzési eljárásban kelt végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását sem kezdeményezheti az általa vezetett cég ellen, mivel a cég mindenben megfelelt a jogszabályi előírásoknak (nem lehet nem megjegyezni, hogy a nyilvánvaló mulasztásukért jelen esetben a felelősség nem a Társaságot, hanem a tagokat terheli). Az ügyvezető a helyzet rendezése érdekében taggyűlést hívott össze, ahol a tagok (ide értve a belépő, de vagyoni hozzájáru-
- 19/20 -
lásokat még mindig nem teljesítő belépő tagokat is) nem tudtak megállapodni a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjáról. Ekkor az A. Kft. már közel hatvan napos késedelemben volt és vagyoni hozzájárulásából csak mintegy harmadát teljesítette. Ezért a Társaság ügyvezetője úgy döntött, hogy a Ptk. 3:98. §-a alapján harminc napos határidővel és a jogkövetkezményekre történő utalással felszólítja vagyoni hozzájárulásának teljesítésére.
A. Kft. a rendelkezésre álló határidő alatt vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, így az ügyvezető megállapította, hogy a teljesítésre történő felszólító levél kézhezvételétől számított harmincegyedik napon társasági jogviszonya megszűnt, és tárgyalásokat kezdeményezett vele a Ptk. 3:177. §-a alapján üzletrészének értékesítéséről.
Időközben egy harmadik társaság (a továbbiakban: C. Kft.) tájékoztatta a Társaságot és a tagokat, hogy A. Kft. üzletrészére vonatkozóan vételi ajánlatot kíván tenni. Felek között végül egy olyan háromoldalú megállapodás született, amely alapján az A. Kft. és a C. Kft. között üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházására irányuló szerződés jött létre, amelyet a Társaság záradékában jóváhagyott.
Ezt követően B. Zrt. és C. Kft. is teljesítették pénzbeli vagyoni hozzájárulásukat.
A fenti jogeset számos, elsősorban jogalkotási kérdést vet fel az alábbiak szerint.
Előkérdésként tisztázni szükséges, hogy tőkeemelés esetén mikor jön létre az új törzsbetétet szolgáltató tag tagsági jogviszonya. E tekintetben két lehetséges időpont adódik, vagy az amikor a taggyűlés határozatot hoz a tőkeemelésről és az új tag belépéséről, vagy később, amikor az új tag rendelkezésre is bocsátotta a vagyoni hozzájárulását.
A Ptk. erre vonatkozóan nem állapít meg egyértelmű szabályt, azonban kimondja, hogy a törzstőke vagyoni hozzájárulások teljesítésével való felemelése során a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére és a késedelem jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 3:198. § (3) bek.]. A Ptk.-ban a késedelem jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat sem találunk, de vélhetőleg a jogalkotó a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazását rendelte alkalmazni. A szövegezési pontatlanságot nem vizsgálva a hivatkozott jogszabályhely alapján, ha a tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre [Ptk. 3:98. § (1) bek.].
A hivatkozott jogszabályhelyekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy tag az is, aki az alapítás során nem teljesítette az előírt határidőben vagyoni hozzájárulását. Mivel a tőkeemelés során az alapítással kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni a vagyoni hozzájárulás késedelmes teljesítése (vagy elmulasztása) esetén, ezért álláspontunk szerint a törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelése során tagnak kell tekinteni azt is, aki pénzbeli vagyoni hozzájárulására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget.
Amennyiben a fenti következtetés helyes, úgy a A. Kft.-t a Társaság tagjának kellett tekinteni, közvetlenül a tőkeemelést elhatározó taggyűlési határozat megszületését követően. Tehát a Társaság ügyvezetőjének kötelessége volt tagi minőségét a Társaság tagjegyzékén átvezetni, egyben harminc napon belüli cégeljárást kezdeményezni. [Ptk. 3:197. § (3) bek., Ctv. 34. § (1) bek.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
