A Jegyző és Közigazgatás 2012. évi 2. számában megjelent "Keserédes jubileum - jutalom nélkül?" című cikkre kívánnék néhány gondolat erejéig reagálni, pontosabban csatlakozni K. Z., az újság rendszeres olvasója véleményéhez.
Amikor először olvastam a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) jubileumi jutalmat szabályozó 150. §-át, bevallom férfiasan, nem akartam hinni a szememnek, hogy íme ismét egy új jogszabály, mely megint új időszámítást vezet be az élet egy szűkebb területén. Mivel mindig is naiv voltam, állásfoglalást kértem a KIM Közszolgálati Főosztályától. Ez aztán megerősített naivságomban, és abban a jogszabály értelmezésben, hogy valóban újra kell számolni a köztisztviselőknél a jogosultsági időt a jubileumi jutalom tekintetében.
Az új jogi szabályozás több kérdést is felvetett számomra:
a) az új jogi szabályozással miért kellett ilyen méltánytalanul elbánni az idősebb, 40 év feletti köztisztviselőkkel?
b) a közszolgálati jogviszony a Kttv. szerint más foglalkoztatási jogviszonynak számít-e? Mert ha nem, akkor az új Kttv. alapján az egyszer már megkapott jubileumi jutalmat ismét megkaphatják az érintettek.
c) beszélhetünk-e ebben az esetben szerzett jogról? Hiszen az érintett köztisztviselők esetében anno a belépésükkor írásban ismertem el a különböző jogosultsági időket. Véleményem szerint ugyanis ezen okirattal jogosultsági időket szereztek az érintett köztisztviselők.
A szerzett jogról márpedig a Magyar Helsinki Bizottság a következőket állapította meg:
"A társadalmi együttélést és az alapvető életviszonyok biztonságát csak a jogszabályok egyértelműsége, kiszámíthatósága, előreláthatósága képes garantálni. Ezt hívjuk jogbiztonságnak, ami az Alkotmánybíróság 1992-es, sokat idézett megállapítása szerint "a mindig részleges és szubjektív igazságosságnál előbbre való". Ezért egy valódi jogállamban csak rendkívül erős okokra hivatkozással indokolható egy szerzett jog megvonása, vagy csökkentése. A szerzett jog kategóriáját nem arra találták ki csavaros eszű jogászok, hogy legyen valami, ami jól hangzik, a valóságban nincs sok értelme, viszont arra jó, hogy felhasználásával igazságtalan privilégiumokat tartsanak fenn. Ha az állam semmibe veszi a szerzett jogokat, annak kézzelfogható, a jogba vetett bizalmat és az érintettek egzisztenciáját is alapjaiban érintő következményei lesznek. Ezért mindannyiunk érdeke, hogy az állam ne tekintse a szerzett jogokat bármikor megvonható állami segélynek."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
