Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás 2021. január 1. napján hatályba lépett hazai büntetőjogi szabályozása áll. A 2020. évi XLIII. törvénnyel bevezetett módosítás a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális átalakítását jelentette. A szabályozás kialakításánál a jogalkotó figyelemmel volt az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében lefektetett követelményekre. A tanulmány első részében a pénzmosás törvényi tényállására és szankciójára vonatkozó uniós szabályozás bemutatására kerül sor, majd ennek tükrében vizsgáljuk meg a pénzmosás bűncselekményét a hatályos Btk.-ban. Végül röviden a pénzmosás elleni fellépés legújabb fejleményeire is kitérünk.
Kulcsszavak: pénzmosás, uniós szabályozás, alapcselekmény, saját pénzmosás
The focus of the present study is on the domestic criminal law regulations on money laundering, which entered into force on 1 January 2021. Act XLIII of 2020 was a new conceptual modification of the criminal law regulation of money laundering. When drafting the regulation, the legislator had to take into account the requirements set out in the 6th Anti-Money Laundering Directive of the European Union. In the first part of the study, the regulation of the European Union of money laundering will be presented, after which, in the light of this, we will examine the crime of money laundering in the current Hungarian Criminal Code. Finally, the study provides a brief overview of the latest developments in the fight against money laundering.
Keywords: money laundering, EU directive, predicate offence, self money laundering
- 207/208 -
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar a 2021/22-es tanévben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés ugyancsak 40 éves múltra tekint vissza. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1980-ban jelent meg az első ajánlása[1] a bűncselekményből származó pénz tagállamokon keresztül történő átutalásának megakadályozásáról, amely ráirányította a figyelmet a bankrendszer szerepére a pénzmosás elleni küzdelemben és a pénzintézetek számára több preventív jellegű intézkedés bevezetésére tett javaslatot. Ez az ajánlás az ún. "soft law" jellegű dokumentumok körébe tartozik, amelynek kezdettől meghatározó szerepe volt a pénzmosás elleni intézményrendszer nemzetközi, uniós és nemzeti szintű jogi keretrendszerének ("hard law") kialakításánál.
Az elmúlt négy évtized alatt jelentősen átalakult a pénzmosás elleni harc célkitűzése. Kezdetben csak a kábítószerkereskedelem, majd 2001-től már a terrorizmus finanszírozása elleni eszközként tekintettek rá, ma azonban a bűnözés elleni fellépés általános fegyverének számít. Ezt a bűncselekményt tekinthetjük a bűnözés egyik legfőbb motorjának.[2] Pénzmosásra szakosodott illegáiis vállalkozások működnek világszerte, melyek 5-8%-os haszonkulccsal dolgozva "segítenek" a bűnös eredetű vagyon tisztára mosásában.[3] Egy azonban nem változott. A pénzmosás elleni fellépést a bejelentési és ügyfél-azonosítási (átvilágítási) előírások rendszerére alapozzák. A preventív jellegű eszközrendszert ma már a kockázatalapú megközelítés jellemzi. Majd a globalizáció, a digitalizáció, különösen a virtuális fizetőeszközök térhódítása újabb kihívás elé állította a pénzmosás elleni fellépés szereplőit.[4]
Az Európai Unióban a pénzmosás elleni küzdelem immár három évtizedes múltra tekint vissza. 1991. június 10-én fogadta el a Tanács a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló első pénzmosás elleni irányelvet[5] Az Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés teremtette meg a jogalapot a büntetőjogi tárgyú jogalkotásra e területet érintően is. A pénzmosás az egyik olyan
- 208/209 -
különösen súlyos, határokon átívelő jellegű bűncselekmény, amelyre vonatkozóan az uniós jogalkotók rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthatnak meg a tagállamok számára.[6] Jelen tanulmány középpontjában a pénzmosás bűncselekményének hazai szabályozása[7] áll. Különösen az a kérdés képezi az elemzés tárgyát, hogy a Btk. 399-400. §-ában szabályozott törvényi tényállás mennyiben felel meg az Európai Unió VI. Pénzmosás elleni irányelvében[8] lefektetett követelményeknek. Ehhez szükséges azonban elsőként a pénzmosás uniós szabályozásának áttekintése. A tanulmányban a pénzmosás elleni fellépés területén várható legújabb fejleményekre is kitérünk.
2.1. Alapvetés. A pénzmosás elleni fellépés uniós színterén kiemelkedő jelentőségű állomás volt a pénzmosás elleni büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2018/1673 irányelv (VI. Pénzmosás elleni irányelv) elfogadása, amely a tagállamok számára a pénzmosás büntetőjogi tényállására és büntetőjogi jogkövetkezményeire vonatkozóan minimumszabályokat állapított meg. A jogalapot az irányelvi szintű szabályozáshoz az Unió büntetőjogi tárgyú jogharmonizációs kompetenciája teremtette meg.[9] A pénzmosás és a hozzá kapcsolódó terrorizmusfinanszírozás, illetve szervezett bűnözés továbbra is jelentős, uniós szintű probléma, amely károsan érinti a pénzügyi szektor integritását, stabilitását és hírnevét, és veszélyt jelent az Unió belső piacára és belső biztonságára nézve.[10]
Fontos vívmánya a VI. Pénzmosás elleni irányelvnek, hogy az immár expressis verbis előírja a tagállamok számára a pénzmosás büntetőjogi eszközökkel történő üldözését[11] Az eddigi preventív jellegű irányelvek csupán a pénzmosás "tilalmazásáról" rendelkeztek.[12] Az uniós jogalkotó figyelemmel volt az irányelv megalkotásánál a nemzetközi szervezetek[13] által megfogalmazott ajánlásokra és nemzetközi dokumentumokra is.
A 2001/500/IB kerethatározat[14] már korábban meghatározta a pénzmosás bűncselekményére vonatkozó követelményeket, ugyanakkor azt nem elég átfogóan szabályozta, és ezért a pénzmosás büntetendősége nem volt kellőképpen koherens
- 209/210 -
az egész Unióra kiterjedő hatékony küzdelemhez. A legfőbb problémát az jelentette, hogy az eltérő szabályozás a tagállami hatóságok közötti együttműködést megnehezítette.[15] A kerethatározat az Európa Tanács 1990. évi 141. sz. a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményének (Strasbourgi Egyezmény)[16] alapelveiből indul ki.[17] A 9. cikk meghatározta a pénzmosás bűncselekményének fogalmát és az alapcselekmények katalógusát. A pénzmosás szankciójaként minimum büntetési tételként a 4 évig terjedő szabadságvesztést rögzítette. A gondatlan alakzat és a "saját pénz mosása" büntetendőségéről a tagállamok dönthettek. Az Európa Tanács égisze alatt 2005-ben elfogadásra került a Varsói Egyezmény.[18] Hasonlóan a Strasbourgi Egyezményhez ebben is felhatalmazást kapnak az aláíró államok, hogy az alapcselekmény elkövetőjére ne terjesszék ki a pénzmosás büntetendőségét. Az uniós szabályozást összhangba kellett hozni a Varsói Egyezmény rendelkezéseivel, valamint az FATF Negyven Ajánlásával, amely már a Lisszaboni Szerződés által új alapokra helyezett uniós büntetőjog keretében valósult meg. Az alábbiakban a VI. Pénzmosás elleni irányelv pénzmosás bűncselekményére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit vesszük górcső alá.
2.2. A pénzmosás büntetőjogi tényállása az uniós irányelvben. A pénzmosás elkövetési tárgyaként a VI. Pénzmosás elleni irányelv a vagyont határozza meg. A legáldefiníció szerint e fogalom tágan értelmezendő.[19] A vagyonnak meghatározott "büntetendő cselekményből" (azaz alapcselekményből) kell származnia.
A pénzmosás alapcselekményeinek meghatározása többféleképpen történhet: a) általános jelleggel, azaz valamennyi büntetendő cselekményt érintően; b) egy "bűncselekményi katalógus" vagy c) egy büntetési tétel szabályozásával, amely felett valamennyi büntetendő cselekményből származó vagyonra elkövethető a pénzmosás. Az irányelv preambuluma alapvetésként rögzíti, hogy az alapcselekmény fogalmának valamennyi tagállamban egységesnek kell lennie.[20] Generális szabály, hogy a büntetendő cselekmény büntetési tételének felső határa egy évet meghaladó tartamú, illetve minimum büntetési tételt alkalmazó országok esetén hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés (szabadságelvonással járó intézkedés). Emellett azonban az irányelvben egy katalógus[21] is meghatározásra kerül 21 bűncselekménnyel. Fontos hangsúlyozni, hogy nem szükséges annak pontos megállapítása a büntetőeljárás során, hogy a vagyon mely büntetendő cselekmény eredményeképpen jött létre (nincs szükség az összes tényállási elem, illetve az elkövető személyazonosságának megállapítására), másrészt a büntetendő cselekmény miatt korábban vagy egyidejűleg büntetőjogi felelősséget megállapító
- 210/211 -
ítéletre sincs szükség. Az alapcselekményt másik tagállamban vagy valamely harmadik országban is elkövethetik, feltétel azonban, hogy az adott magatartás belföldi megvalósulása esetén is büntetendő cselekménynek minősülne.[22]
Az irányelv preambuluma szerint nem lehet különbséget tenni aközött, hogy a vagyon közvetlenül vagy közvetett módon származik büntetendő cselekményből.[23] Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyon bűnös jellegére azonban a szándékos pénzmosás esetén az elkövető tudatának mindenképpen ki kell terjednie, tehát valamennyi elkövetési magatartást annak tudtában kell kifejteni, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik.[24] Más kérdés, hogy ennek vizsgálatánál figyelembe kell venni az ügy összes körülményét, így például azt, hogy a vagyon értéke arányban áll-e vádlott jogszerű jövedelmével, vagy hogy a büntetendő cselekményre és a vagyonszerzésre azonos időszakon belül került-e sor. A büntetendő cselekményből származó jellegre objektív ténybeli körülményekből is lehet következtetni.[25]
Az irányelv konkrétan meghatározza a szándékos pénzmosás bűncselekményének elkövetési magatartásait.[26] Az alábbi táblázatban az objektív tényállási elemtől elhatároltan szemléltetjük az alanyi oldal szempontjából megfogalmazott elvárásokat.
Objektív tényállási elemek: elkövetési tárgy, elkövetési magatartás | Alanyi oldal | |||
szándékosság | célzat | |||
a) vagyon átalakítása vagy átruházása | Az elkövető tudatának ki kell terjednie a vagyon büntetendő cselekményből származó jellegére. | - a vagyon jogellenes eredetének eltitkolása vagy leplezése vagy - az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerüléséhez való segítségnyújtás célzata | ||
b) a vagyon valódi jellegének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának | - |
- 211/212 -
eltitkolása vagy leplezése | ||
c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata | Az elkövető tudatának a szerzés időpontjában ki kell terjednie a vagyon büntetendő cselekményből származó jellegére. | - |
Fontos hangsúlyozni, hogy az irányelv előírja a tagállamok számára - meghatározott elkövetési magatartások tekintetében - a "saját jövedelem tisztára mosásának" büntetendővé tételét, így az a) és b) pontban említett elkövetési magatartások esetén (átalakít, átruház, eltitkol, elleplez), ha "azt olyan személyek valósítják meg, akik elkövették vagy részt vettek abban a büntetendő cselekményben, amelyből a vagyon származik".[27] Nem írja elő viszont a saját pénz mosásának büntetendőségét - a ne bis in idem elvre figyelemmel - a vagyon puszta megszerzése, birtoklása vagy felhasználása esetén.
Kérdésként merül fel, hogy az uniós jog a pénzmosás gondatlan alakzatának büntetendőségét előírja-e a tagállamok számára, amelyre igenlő válasz adható (a tudatos gondatlanság és a hanyagság is előfordulhat).[28] Megjegyzendő azonban, hogy az irányelv magyar nyelvű változatával szemben a német és angol nyelvű hivatalos fordítása arra enged következtetni, hogy az uniós jogalkotó a tagállamok mérlegelésére bízza a gondatlan alakzat büntetendővé tételét.[29]
További rendelkezéseket találunk a bűnsegély, a felbujtás, a kísérlet büntetendőségéről, valamint a természetes és jogi személyekkel szemben alkalmazható szankciókról (súlyosító körülményekről), az elkobzásról és a joghatóságról.[30]
3.1. Előzmények. A tagállamoknak 2020. december 3-ig kellett eleget tenniük a VI. Pénzmosás elleni irányelv átültetéséből eredő jogharmonizációs kötelezettségüknek. Magyarország már az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően, az 1994. évi IX. törvénnyel kriminalizálta a pénzmosást. A büntetőjogi tényállás többször módosult, ennek ellenére a bűncselekménynek kiforrott bírói gyakorlata máig nem tudott kialakulni.[31] A 2001. évi CXXI. törvény, valamint a 2007.
- 212/213 -
évi XXVII. törvény által bevezetett módosítások egyaránt koncepcióváltást jelentettek, mégis a legnagyobb volumenűnek a 2020. évi XLIII. törvénnyel hatályba lépett módosítás tekinthető. A hatályos szabályozás kialakításához vezető kanyargós út bemutatása szükségesnek mutatkozik, hiszen ezen keresztül láthatóvá válik, hogy hazánk a VI. Pénzmosás elleni irányelvben megfogalmazott több elvárásnak már korábban eleget tett.
A pénzmosás alapcselekményei és az elkövetési magatartások szabályozása - összhangban a nemzetközi és uniós elvárásokkal - folyamatosan változtak. Az 1999. évi CXX. törvénnyel - 2000. március 1-jétől kezdődő hatállyal - a pénzmosás alapcselekménye valamennyi szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény. A IV. Büntető törvénykönyvvel[32] bevezetésre került az ún. "all-crime" szemlélet, azaz általános jelleggel, bármely büntetendő cselekményből származó vagyontárgyra nézve elkövethetővé vált a pénzmosás. Megállapítható tehát, hogy a VI. Pénzmosás elleni irányelvben lefektetett követelménytől a magyar Btk. szélesebb körben határozza meg az alapcselekményeket. Az alapcselekmények bizonyításánál felmerülő nehézség egy része ezáltal kiküszöbölhetővé vált, hiszen a büntetőeljárás során nem szükséges egy konkrét bűncselekmény elkövetésének bizonyítása.
A 2001. évi Btk. módosítással büntetendővé vált az ún. "sajátpénz mosása". A kétszeres értékelés tilalmába ütközés elkerülése érdekében megváltozott az elkövetési magatartások köre. Kikerültek ugyanis a törvényi tényállásból a "hétköznapi" magatartások (pl. "megszerzés", "használás", "megőrzés" stb.), a pénzmosás elkövetési magatartásai: a gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, valamint a pénzügyi vagy bankműveletet végzése lett. Az alanyi oldal szempontjából megemlítendő, hogy a célzatra tekintettel (az eredet elleplezése) a pénzmosás kizárólag egyenes szándékkal valósulhatott meg, továbbá büntetendővé vált a pénzmosás gondatlan alakzata. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása önálló bűncselekmény lett.
A hatályos Büntető törvénykönyv a pénzmosással kapcsolatos tényállásokat önálló fejezetben szabályozza: pénzmosás (399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (401. §), értelmező rendelkezés (402. §). A jogalkotó a vonatkozó nemzetközi egyezményekre és a Moneyval[33] ajánlásaira tekintettel a célzatot differenciáltabban határozta meg. A Moneyval 4. körös országértékelése kifogásolta ugyanis a korábbi szabályozásban, hogy az nem tartalmazta célzatként, ha az alapcselekményből származó dolog átalakítása vagy átruházása abból a célból történik, hogy segítse az alapcselekmény elkövetőjét a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében.
A 2020. évi Btk. módosítás[34] előzményeként fontos utalnunk a Moneyval 5. körös országértékelésére (2015-2016), amely a jogalkalmazás terén számos hiányosságot fogalmazott meg. A pénzmosás miatt indult bűnügyek száma rendkívül alacsony volt
- 213/214 -
hazánkban, melyet a Legfőbb Ügyészség által elvégzett vizsgálat is alátámasztott.[35] A Moneyval ajánlásaira reagálva, 2017-ben a Kormány egy akciótervet fogadott el.[36] Az 1/2017. (VII. 31.) LÜ h. körlevél a bűnügyekben követendő egységes ügyészi gyakorlat büntetőjogi szempontjait fogalmazta meg a 2012. évi Btk.-ban szabályozott pénzmosás üldözésére vonatkozóan.[37] Majd a 2017. évi Btk. módosítások újabb változásokat eredményeztek a szabályozásban.[38]
3.2. A pénzmosás hatályos szabályozása. A 2020. évi XLIII. törvény a pénzmosás büntetőjogi tényállásának újabb koncepcionális módosítását vezette be 2021. január 1-jei hatállyal.[39] A jogalkotó azt a korábbi büntetőpolitikai célt kívánta hatékonyabban érvényesíteni, amely szerint a bűnözésből eredő vagyon felhasználásának megakadályozásával lehet a bűnözést eredményesebben visszaszorítani.[40] Az új szabályozás a törvényi tényállást - mind az alapeset, mind pedig a minősítő körülmények tekintetében - részletesebben és differenciáltabban szabályozza.
A pénzmosás elkövetési tárgya a "dolog" helyett a "vagyon" lett. Megjegyzendő, hogy a "dolog" fogalma is tágan volt értelmezendő, hiszen a birtokba vehető testi tárgyak mellett a Btk. értelmező rendelkezése azt kiterjesztette a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratra és a dematerializált értékpapírra is. Mégis indokoltnak tekinthető a módosítás, hiszen ezáltal az új típusú vagyonformák (pl. kriptovaluták) is e fogalom alá esnek és így a hazai szabályozás teljes mértékben megfelel a VI. Pénzmosás elleni irányelv és a nemzetközi dokumentumok által megfogalmazott kívánalomnak. Továbbá az Indokolás rámutatott arra is, hogy ellentmondás feszült a vagyonelkobzás, valamint a pénzmosás elkövetési tárgyai között, a vagyonelkobzás alá vonható vagyonelemek köre[41] ugyanis tágabb volt, mint a pénzmosás elkövetési tárgya. Az új fogalom az uniós elvárásoknak teljesen megfelel.
Az új szabályozás is fenntartotta az ún. "all-crime" szemléletet, azaz a vagyonnak "büntetendő cselekményből" kell származnia.[42] Ennek azonban minden esetben
- 214/215 -
vagyongeneráló bűncselekménynek kell lennie. A "származás" legáldefinícióját továbbra sem határozza meg a Btk., így a jogalkalmazóra vár annak tartalommal való kitöltése. Az alapcselekmény bizonyítása kapcsán hivatkozhatunk egyrészt a szakirodalomban megfogalmazott álláspontokra, másrészt a jogalkalmazói gyakorlatra.[43] Az 1/2017. (VII. 31.) LÜ h. körlevél alapján "a pénzmosásért való büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából az alapcselekmény elkövetésének helye, az elkövető kiléte vagy éppen kilétének ismeretlen volta közömbös, és annak sincs jelentősége, hogy az alapcselekmény miatt indult-e büntetőeljárás." (1. pont). A pénzmosás elkövetőjének büntetőjogi felelőssége abban az esetben is megállapítható, ha az alapcselekmény elkövetőjével szemben büntethetőségi akadály áll fenn (pl. kóros elmeállapot). Fontos azonban, hogy az alapcselekmény és a pénzmosás elkövetési magatartásának el kell különülnie egymástól, amelynek bizonyítására a büntetőeljárás során nagy hangsúlyt kell fektetni.[44] Ez abból is adódik, hogy dogmatikai szempontból a pénzmosás járulékos jellegű bűnkapcsolati alakzatnak minősül. A bizonyításnak arra is ki kell terjednie álláspontunk szerint, hogy a pénzmosás elkövetője tisztában volt az elkövetési magatartás kifejtésekor a vagyon bűnös eredetével, anélkül azonban, hogy azt konkrét büntetendő cselekményhez kellene rendelnie. A hatályos Btk. a pénzmosás négy alapesetét különbözteti meg:
Törvényi tényállás | Alapesetek | |
Btk 399. § (1) | "Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el." | 1. klasszikus pénzmosás |
(2) | "Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik." | 2. célzatos pénzmosás |
(3) | "Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel | 3. bűnpártoló jellegű pénzmosás |
- 215/216 -
a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik." | ||
(4) | "Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik." | 4. orgazda jellegű pénzmosás |
Az alábbiakban - figyelemmel a terjedelmi korlátokra - a büntetőjogi tényállásnak csak néhány jellemzőjét emeljük ki, annak részletes dogmatikai elemzésétől eltekintünk. Fontos hangsúlyozni, hogy 2021. január 1. napjától megszűnt a "saját pénz mosásának" önálló alakzatként történő szabályozása, így annak büntetendőségét az egyes alapesetek vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a hatályos Btk. szélesebb körben rendeli büntetni ezt az esetet.
Az első alapeset materiális deliktumként kerül megfogalmazásra (nyitott törvényi tényállás). Az elfedés és az elleplezés elkövetési magatartások többet foglalnak magukban, mint a vagyon passzív megtartása vagy a rendeltetésszerű felhasználása. "Az elfedés azt fejezi ki, hogy a vagyon bűnös eredete a külvilág számára titkossá válik, a bűncselekményből való származása eltűnik. Az elleplezés ehhez képest többletelemet tartalmaz, az ugyanis feltételez egy leplező jogcímet, azaz a vagyon bűncselekményből való származása eltűnik, és emellett átalakul valamivé, ami jogszerű eredetűnek látszik."[45] Fontos megjegyezni, hogy ez az alapeset az alapcselekmény elkövetője által is megvalósulhat ("sajátpénz mosása").
A második alapesetnél az elfedés és az elleplezés célzatként jelenik meg (így például bankszámla nyitása abból a célból, hogy a bűnös eredetű pénzt erre utalják át[46]). Az Indokolás szerint ezek az eredményt megelőző "részcselekménynek" minősülnek és a saját bűncselekményből származó vagyonra is elkövethetőek. Az elkövetési magatartások egyrészt hétköznapi magatartásokat (pl. átvesz, elrejt, átalakít), másrészt tipikusnak mondható cselekményeket (pénzügyi szolgáltatás igénybe vétele) is felölelnek.
A harmadik alapeset a bűnpártoló jellegű magatartásokat tartalmazza, amely felveti a bűnpártolástól való elhatárolás kérdését. Az elkövetési magatartások megegyeznek a második alapesettel, de a tényállásszerűséghez egy többletelem, a vagyonnal kapcsolatos anyagi jogi következmények elkerülése vagy arra való törekvés szükséges (vagyonelkobzás, vagyonvisszaszerzés). Így például ha "pusztán" a büntetőjogi személyi felelősség elkerülésére irányul a magatartás, akkor
- 216/217 -
bűnpártolás valósul meg.[47]
A leglényegesebb változásnak azt tekinthetjük, hogy a Btk. az orgazdaság önálló büntetendőségét megszüntetve, az orgazda jellegű magatartásokat a pénzmosás negyedik alapeseteként szabályozza (4. alapeset).[48] Igazodva a pénzmosás szabályozásához, az orgazda jellegű pénzmosás valamennyi büntetendő cselekményből származó vagyonra elkövethetővé vált (az orgazdaság korábbi szabályozása szűkebb körben határozta meg az alapcselekmények körét) és újabb elkövetési magatartások kerültek beiktatásra. Mindkét bűnkapcsolati alakzatnak hasonló volt a szabályozási területe, az elhatárolási szempontok viszont azt eredményezték, hogy "az orgazdaság a specialitásra figyelemmel bizonyos alapbűncselekmények esetén a pénzmosás privilegizált eseteként funkcionált. "[49] A jogalkotó ezt a problémát akarta megszüntetni az új alapeset beiktatásával.
A Btk. továbbra is büntetni rendeli a más által elkövetett alapcselekmény vonatkozásában a pénzmosás gondatlan alakzatát.[50] Alanyi oldal szempontjából követelmény, hogy az elkövető gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, és azt elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik. Megállapítható, hogy az elkövetési magatartások körét a gondatlan alakzat esetében is bővítette a jogalkotó a korábbi szabályozáshoz képest, amelynél a gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználás, valamint a pénzügyi tevékenység végzése, pénzügyi szolgáltatás igénybevétele szerepelt. A Btk. továbbra is szabályoz büntethetőséget megszüntető okot[51] a gondatlan alakzat esetén, hiszen nagyobb érdek fűződik a cselekmény felderítéséhez, mint az elkövető megbüntetéséhez, amelyet azonban csak a gondatlan alakzatnál tart indokoltnak a jogalkotó.[52]
Stádiumtani szempontjából kiemelendő, hogy a Btk. a pénzmosáshoz kapcsolódóan immár valamennyi előkészületi magatartást büntetni rendelni (a korábbi szabályozás alapján kizárólag a közös elkövetésben megállapodás volt büntetendő).
A büntetőjogi szankciók tekintetében változást hozott, hogy az eddigi speciális minimum (1 évig terjedő szabadságvesztés) helyett a generális minimum (azaz három hónap) az irányadó, amely az orgazdaság e törvényi tényállás keretében történő szabályozása miatt volt szükséges. Ezáltal a csekélyebb tárgyi súlyú cselekmények megfelelően kerülhetnek értékelésre a bírói gyakorlatban. A büntetés felső határa jelentős értéket (50 millió forint) meg nem haladó elkövetés esetén 5 évig (speciális maximum mind a négy alapesetnél), legsúlyosabb esetben akár 10
- 217/218 -
évig terjedő szabadságvesztés. Fontos utalnunk arra, hogy a 2020. évi XLIII. törvény a koherens szabályozás érdekében módosította a Btk. 33. (4) bekezdésében található szabályt is, így kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél (így ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést) szabadságvesztés helyett más alternatív büntetés is kiszabható. Végül fontos utalnunk arra, hogy nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg 50.000 forintot meg nem haladó értékre elkövetés esetén a Szabálysértési törvényben meghatározottak szerint.[53] Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szabálysértési alakzatnál nem érvényesül az "all crime" szemlélet, az elkövetési magatartások köre szűkebb, elkövetési tárgyként a dolog került meghatározásra, valamint célzatként vagyoni haszonszerzési célzatot kíván meg a törvény.[54]
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a pénzmosás törvényi tényállása az uniós irányelv elvárásainak megfelel, a magyar jogalkotó a bűncselekményt differenciáltabban szabályozza. Várhatóan az egyes alakzatok elhatárolása a jogalkalmazót újabb kihívások elé fogja állítani. Pozitívuma a szabályozásnak, hogy a jogalkotó a csekélyebb tárgyi súlyú cselekmények enyhébb büntetésére a speciális minimum eltörlésével lehetőséget teremtett, amely indokoltnak tűnik, hiszen az új szabályozással várhatóan a bagatell cselekmények száma is növekedni fog. A szankció meghatározása szempontjából megállapítható, hogy az uniós elváráshoz képest szigorúbb a hazai szabályozás, amely azonban a magyar büntetőjogi szankciórendszer jellemzőjével áll szoros összefüggésben (a magyar Btk. a 4 évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételt nem szabályozza). Mind a gondatlan alakzat, mind pedig az előkészületi magatartások általános büntetendősége összhangban van az uniós szabályozással. Végül utalnunk kell arra, hogy a minősített esetek rendszere is átalakult hazánkban: a vagyon elleni bűncselekményekhez hasonlóan a jelentős érték felett értékkövetően került meghatározásra (a VI. Pénzmosás elleni irányelv csak a jelentős értékhez írja elő a súlyosabb szankcionálás követelményét)
A pénzmosás elleni hatékony fellépés megteremtése kezdetektől kihívást jelentett mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervek számára. A pénzmosás elleni küzdelem eszközrendszerén belül a büntetőjogi, valamint a büntetőjogon kívüli eszközök szükségszerűen feltételezik, és egyben kiegészítik egymást.[55] A Bizottság 2020 májusában a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló,
- 218/219 -
átfogó uniós cselekvési tervet dolgozott ki.[56] Ez alapján a Bizottság javaslatcsomagot dolgozott ki: a preventív jellegű szabályok rendeleti[57] szintű szabályozására, valamint egy új, uniós felügyeleti hatóság (Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága) felállítására tett javaslatot.[58] Az egységes uniós "szabálykönyv" része továbbá egy új pénzmosás elleni irányelv[59], valamint átdolgozásra kerül a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet is.
- Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2019.
- Dornfeld László: Pénzmosás a kibertérben. In: Farkas Ákos - Dannecker, Gerhard - Jacsó Judit (szerk.): Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme tekintettel a pénzmosásra, az adócsalásra, a korrupcióra és a criminal compliance-re a nemzeti jogrendszerekben és különös figyelemmel a cymbercríme-ra. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019. 395-402.
- Gál István László: A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től. Büntetőjogi Szemle 2021/1. 24-33.
- Jacsó Judit - Udvarhelyi Bence: Az Európai Unió büntetőpolitikája a pénzmosás elleni fellépés tükrében. In: Stipta István (szerk.): Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, Tomus 12. Gazdász-Elasztik Kft., Miskolc, 2013. 117-134.
- Jacsó Judit - Udvarhelyi Bence: A pénzmosás elleni küzdelem aktuális gyakorlati kérdései. Magyar Jog 2017/11, 711-715.
- Jacsó Judit: Gondolatok az Európai Unió pénzmosás elleni büntetőpolitikájáról a hatodik Pénzmosás elleni uniós irányelv tükrében. In: Bárd Petra - Borbíró Andrea - Gönczöl Katalin (szerk.): Kriminológia és kriminálpolitika a jogállam szolgálatában. Tanulmányok Lévay Miklós tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019. 401-411.
- Karsai Krisztina: Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. CompLex Kiadó, Budapest, 2004.
- Kondorosi Ferenc - Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.
- Mezei Kitti: A gazdasági büntetőjog aktuális kérdései az új büntető kódexek fényében - különös tekintettel a technológiai fejlődésre. In: Hollán Miklós - Mezei Kitti (szerk.): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai. Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2020, 168-184.
- 219/220 -
- Mezei Kitti: A Kúria harmadfokú végzése a jogtalan elsajátításról és a pénzmosásról. Jogesetek Magyarázata. 2018/3-4. 21-28.
- Tóth Mihály: Járulékos bűncselekmények (a tárgyi bűnpártolás, az orgazdaság és a pénzmosás) elhatárolásának dilemmái. Magyar Jog 1997/9. 513-518.
- Sinku Pál: A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata - az ügyészi jogalkalmazás tapasztatai. In: Barabás A. Tünde - Vókó György (szerk.): A bonis bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából. Országos Kriminológiai Intézet - Pázmány Press, Budapest, 2017. 135-153.
- Udvarhelyi Bence: Az Európai Unió anyagi büntetőjoga a Lisszaboni Szerződés után. Budapest, Patrocinium Kiadó, 2019. ■
JEGYZETEK
[1] Council of Europe, Recommendation No. R (80) 10 on measures against the transfer and the safekeeping of funds of criminal origin, adopted on 27 June 1980. https://rm.coe.int/16804f6231 (2021.11.2.)
[2] Rob Wainwright Executive Director of Europol. In: Europol: From suspicion to action, Converting financial intelligence into greater operational impact. Luxembourg: Publications Off ce of the European Union. 2017, 4.
[3] European Union serious and organised crime threat assessment. Crime in the age of technology, 2017, 18.
[4] Lásd a pénzmosás és a technológiai fejlődés kapcsolatáról: Dornfeld László: Pénzmosás a kibertérben. In: Farkas Ákos - Dannecker, Gerhard - Jacsó Judit (szerk.): Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme tekintettel a pénzmosásra, az adócsalásra, a korrupcióra és a criminal compliance-re a nemzeti jogrendszerekben és különös figyelemmel a cymbercríme-ra. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019. 395-402; Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2019. 148-156.; Mezei Kitti: A gazdasági büntetőjog aktuális kérdései az új büntető kódexek fényében - különös tekintettel a technológiai fejlődésre. In: Hollán Miklós - Mezei Kitti (szerk.): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai. Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest, 2020, 168-184.
[5] A Tanács irányelve (1991. június 10.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről, HL L 166, 1991.6.28., 77-82.
[6] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikk (1) bek.
[8] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről, HL L 284., 2018.11.12, 22-30.
[9] Lásd bővebben az uniós büntetőjogról pl.: Udvarhelyi Bence: Az Európai Unió anyagi büntetőjoga a Lisszaboni Szerződés után. Budapest, Patrocinium Kiadó, 2019; Kondorosi Ferenc - Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.; Karsai Krisztina: Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései CompLex Kiadó, Budapest, 2004.
[10] VI. Pénzmosás elleni irányelv 3. cikk, Preambulum 1. pont.
[11] VI. Pénzmosás elleni irányelv 3. cikk.
[12] Lásd pl. a IV. Pénzmosás elleni irányelv 1. cikk (1) bekezdését.
[13] Financial Action Task Force (FATF)
[14] A Tanács 2001/500/IB kerethatározata (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, HL L 182., 2001.7.5., 1-2.
[15] VI. Pénzmosás elleni irányelv, Preambulum 4. pont.
[16] A Strasbourgi Egyezményt hazánk a 2000. évi CI. törvénnyel hirdette ki.
[17] Az Egyezményt nemcsak a tagállamok, hanem az Európai Bizottság is aláírta az Európai Közösség nevében.
[18] A pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló Varsói Egyezmény (Varsó, 2005. május 16.), melyet hazánk a 2008. évi LXIII. törvénnyel hirdetett ki.
[19] VI. Pénzmosás elleni irányelv 2. cikk 2. pont.
[20] VI. Pénzmosás elleni irányelv, Preambulum 5. pont.
[21] VI. Pénzmosás elleni irányelv, 2. cikk 1. pont.
[22] VI. Pénzmosás elleni irányelv, Preambulum 12. pont, 3. cikk (3) bek.
[23] Lásd e fogalom meghatározását: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról, HL L 127, 2014.4.29., 39-50.
[24] VI. Pénzmosás elleni irányelv, 3. cikk.
[25] VI. Pénzmosás elleni irányelv, Preambulum 13. pont.
[26] VI. Pénzmosás elleni irányelv 3. cikk (1) bek.
[27] VI. Pénzmosás elleni irányelv 3. cikk (5) bek.
[28] VI. Pénzmosás elleni irányelv 3. cikk (2) bek. "...az elkövető gyanította vagy tudnia kellett volna, hogy a vagyon büntetendő cselekményből származik."
[29] Lásd bővebben Jacsó Judit: Gondolatok az Európai Unió pénzmosás elleni büntetőpolitikájáról a hatodik Pénzmosás elleni uniós irányelv tükrében. In: Bárd Petra - Borbíró Andrea - Gönczöl Katalin (szerk.): Kriminológia és kriminálpolitika a jogállam szolgálatában. Tanulmányok Lévay Miklós tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019. 401-410.
[30] VI. Pénzmosás elleni irányelv, 4-10. cikk.
[31] Lásd a gyakorlati kérdésekről: Jacsó Judit - Udvarhelyi Bence: A pénzmosás elleni küzdelem aktuális gyakorlati kérdései. Magyar Jog 2017/11, 711-715.
[32] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
[33] A MONEYVAL, azaz az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága rendszeresen készít országértékeléseket, amely során azt vizsgálja, hogy a hatályos jogszabályi keretek és intézményrendszer megfelel-e a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni nemzetközi követelményeknek.
[34] 2020. évi XLIII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.
[35] A Legfőbb Ügyészségi vizsgálat is rámutatott - a pénzmosás miatt, 2010. január 1. után indult bűnügyek tapasztalatai alapján - arra, hogy az ENYÜBS rendszerben elérhető statisztikai adatok pontatlanok. Lásd bővebben: Sinku Pál: A pénzmosás miatti bűnügyek gyakorlata - az ügyészi jogalkalmazás tapasztatai. In: Barabás A. Tünde - Vókó György (szerk.): A bonis bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából. Országos Kriminológiai Intézet - Pázmány Press, Budapest, 2017. 135-153.
[36] 1688/2017. (IX. 22.) Korm. határozat az Európa Tanács Moneyval országjelentésben Magyarország részére megfogalmazott pénzmosás elleni ajánlások végrehajtásáról készített akciótervről.
[37] A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 1/2017. (VII. 31.) LÜ h. körlevele a pénzmosás miatti bűnügyekben követendő ügyészi gyakorlat büntetőjogi szempontjairól.
[38] 2017. évi XXXIX. törvény, 2017. évi CXLIV. törvény.
[39] Lásd az új szabályozásról: Ambrus István: Digitalizáció és büntetőjog. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2019. 148-156.; Gál István László: A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től. Büntetőjogi Szemle 2021/1. 24-33.
[40] 2020. évi XLIII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról Indokolása, 53. §-hoz fűzött indokolás 1. pontja.
[41] Btk. 76. § Ezen alcím alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.
[42] Mezei Kitti: A Kúria harmadfokú végzése a jogtalan elsajátításról és a pénzmosásról. Jogesetek Magyarázata 2018/3-4. 21-28.
[43] Amennyiben az alapcselekményt más államban követték el és erről az eljárós bíróságnak tudomása van, akkor nem kell megvárni a külföldi büntetőeljárás befejezését a pénzmosás miatti felelősségre vonáshoz (BH 2019.125.).
[44] Kúria Bfv.I.830/2017/16.
[45] 2020. évi XLIII. törvény 53. §-ához fűzött Indokolás (II.1.pont).
[46] Lásd pl.: Debreceni Ítélőtábla Bf.198/2021/7.; Debreceni Törvényszék B.190/2020/25.
[47] 2020. évi XLIII. törvény 53. §-ához fűzött Indokolás (II.3.pont).
[48] Btk. 399. § (4) bek.
[49] 2020. évi XLIII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról Indokolása, 53. §-hoz fűzött indokolás 4. pontja. Lásd az orgazdaság és a pénzmosás közötti elhatárolási kérdéseiről: Tóth Mihály: Járulékos bűncselekmények (a tárgyi bűnpártolás, az orgazdaság és a pénzmosás) elhatárolásának dilemmái. Magyar Jog 1997/9. 513-518.
[50] Btk. 400. § (1) bek.
[51] Btk. 400. § (3) bek.
[52] A német Btk. alapján a szándékos alakzat esetére is vonatkozik a büntethetőséget megszüntető ok. (Lásd: StGB 261. § (8) bek.)
[53] Btk. 462. § (2) bekezdés g) pont.
[54] Szabs. tv. 177. § (1a) bek. "Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, szabálysértést követ el. "
[55] Jacsó Judit - Udvarhelyi Bence: Az Európai Unió büntetőpolitikája a pénzmosás elleni fellépés tükrében. In: Stipta István (szerk.): Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, Tomus 12. Gazdász-Elasztik Kft., Miskolc, 2013. 117-134.
[56] A Bizottság Közleménye a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről (2020/C 164/06)
[57] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, COM(2021) 420 final, Brüsszel, 2021.7.20.
[58] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról COM(2021) 421 final, Brüsszel, 2021.7.20.
[59] Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2021) 423 final, Brüsszel, 2021.7.20.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete, Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék.
Visszaugrás