A joggal való visszaélés tilalma az egyik legalapvetőbb munkajogi magatartási követelmény.[1] Olyan, általánosan megfogalmazott klauzula, amely bár - különösen a jogfejlődés jelen fokán[2] - önálló munkajogi tartalommal bír, ugyanakkor specialitását az adja többek között, hogy egy alapvetően magánjogi természetű, a polgári jogi gondolkodás és normaalkotás által formált jogelvet reprezentál.[3] Ennek megfelelően tartalma összetett, törvényi tényállása komplex, és szerepe kifejezetten nagy a joggyakorlatban.[4] Munkajogi szempontból mindezen megállapítások még inkább hangsúlyosak, ugyanis a konzekvens bírói gyakorlat szerint kifejezetten gyakran felhívott, ennélfogva sokszor értelmezett magatartási követelménynek számít,[5] amely tartalmát tekintve közel áll az egyenlő bámásmód követelményéhez,[6] de önállóan is fontos szerepe van a munkajogi gondolkodásban.
Habár ennek az alapelvnek a munkajogi jelentéstartalma viszonylagosan kimunkált a munkajogtudományban,[7] részletes, mélyreható, a teljesség igényével megszületett analízise inkább a polgári jog oldalán jellemző.[8] Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a munkajogi diskurzusban ne lenne nagy jelentősége a joggal való visszaélés tilalmának - illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének[9] -, hanem csupán azt, hogy eme jogelv elemzése a mai napig érdemi nóvumokkal szolgálhat akár szabályozási, akár joggyakorlati szinten. A joggyakorlatban ez az analízis néhány évvel ezelőtt végbement,[10] így ennek eredményeképpen magáról a törvényi tényállásról - például az egyes tipikus esetekről vagy az egyenlő bánásmóddal való kapcsolatról[11] - számos előremutató megállapítást olvashattunk az elmúlt években. Ugyanakkor - előzetes feltevésem szerint - egyfelől az elv átfogó vizsgálata, illetőleg a 2023. január 1-jén, részben jogharmonizációs kötelezettség nyomán végbement jogszabálymódosítás[12] vizsgálata a továbbiakban is szükséges. A törvényi tényállást a jogalkotó kibővítette, de azt nem alapjaiban, a már hosszú ideje ismert törvényi formulát megváltoztatva módosította, hanem olyan, ez ideig ismeretlen szabályokat alkotott meg, amelyek a joggal való visszaélés tilalmára történő hivatkozás, azaz a jogérvényesítés kapcsán bírnak különös jelentőséggel.[13] Az új szabályozásnak detektálhatók jogharmonizációs konnotációi, illetőleg - az irányadó bírói jogértelmezés minden igyekezete ellenére - a joggal való visszaélés tilalma immár szövegszerűen is közelebb került az egyenlő bánásmód elvéhez. Mindezek mellett a törvényi tényállás tartalmát illetően is feltehetők kérdések, így a következő néhány oldalon a joggal való visszaélés tilalmának a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) foglalt, részben új, kibővített szabályozásával fogok foglalkozni. A kutatás keretei között különösen a következő kérdésekre keresem a választ:
- A joggal való visszaélés tilalmának rendeltetését mennyiben szolgálja a kibővített szabályozás?
- Mi a miniszteri indokolásban felhívott jogharmonizáció tényleges szerepe a joggal való visszaélés tilalmának kibővítésében?
- Milyen irányban változott a joggal való visszaélés tilalma és az egyenlő bánásmód követelményének kapcsolata?
Megítélésem szerint ahhoz, hogy a fentebb feltett kérdésekre megalapozott választ lehessen adni, elsőként érdemes azt tisztázni,[14] hogy 2023. január 1-jével pontosan milyen vonatkozásban, hogyan változott a normaszöveg. Ahogyan erre fentebb is utaltam, bár a joggal való visszaélés tilalmának tartalma nem módosult, megítélésem szerint az új, kiegészített szabályozás hosszabb távon - elsősorban a gyakorlati jogértelmezésben - akár az alapelv tartalmára is hatással lehet. Fontos ugyanis rögzíteni: ahogyan az egyenlő bánásmód követelménye kapcsán, úgy ebben az esetben is számolni kell azzal a körülménnyel, hogy az adott magatartási követelmény szubsztanciáját jelentős mértékben befolyásolja az a módozat, ahogyan az a gyakorlati jogérvényesítést szolgálja. Azaz mennyire könnyen felhívható, alkalmazható, illetőleg a feleket terhelő bizonyítási szabályok nyomán mennyire rugalmasan alakítható az adott kritérium esszenciális tartalma. Másként fogalmazva felvethető, hogy a joggal való visszaélés tilalmának munkajogi értelmezése új irányt vehet az új szabályok révén, és adott esetben újszerű jogvé-
- 32/33 -
delmi felfogást is meghonosíthat hosszabb távon a munkajogi gondolkodásban. Érdemes tehát felidézni a releváns Mt.-rendelkezéseket:
Mt. 7. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. (2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. (3) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.
Látható tehát, hogy az első két bekezdés tartalma változatlan, aminek az a jelentősége, hogy az elv lényegében, elvi tartalmában nem következett be változás. Fontos azt is látni ugyanakkor, hogy a változatlan tartalmi jellemzők mellett éppen az új, (3) bekezdés az, amely a jogértelmezést, jogérvényesítést érintő érdemi változásokhoz vezethet. Ennek pedig az a jelentősége, hogy maga a joggal való visszaélés tilalma voltaképpen egy speciális, anyagi jogi tartalmú megközelítésből kiinduló jogérvényesítési, jogvédelmi klauzula. Vagyis nehéz elválasztani egymástól eme magatartási követelmény "anyagi jogi" és "eljárásjogi" oldalát, így erre figyelemmel különösen fontos lehet a jövőben a megújult munkajogi szabályozás (3) bekezdése.
A joggal való visszaélés tilalma - generálisan - olyan, alapelvi jelentőségű általános magatartási követelménye a munkajogi kódexnek, amely erőteljes magánjogi kötődése ellenére speciális munkajogi jelentéstartalommal bír,[15] ezt pedig főként az (1) bekezdés exemplifikatív felsorolása támasztja alá. Véleményem szerint ezek ugyanis olyan, a munkajogviszonyt értintő tényállásokra, magatartásokra mutatnak, amelyek valóban a felek egymással szembeni kiszolgáltatottságából, egyenlőtlen pozícióiból fakadnak. Ez alapján okkal merülhet fel annak a veszélye, hogy a joggal való visszaélés tilalmát kizárólag - vagy legalábbis túlnyomórészt - munkavállalói nézőpontból interpretáljuk,[16] azaz arra valamilyen kvázi szociális természetű jogi garanciaként, jogvédelmi eszközként tekintünk arra figyelemmel, hogy a munkajogviszony egyenlőtlen, aszimmetrikus struktúrájából következően[17] jellemzően a munkavállaló a potenciális áldozat, ő az, aki nagyobb mértékben kitett a munkáltatói önkénynek. A véleménynyilvánítás gyakorlásának elfojtását például kifejezetten nehéz fordított helyzetben elképzelni a gyakorlati tapasztalatok szerint. Ugyanakkor ez a nézőpont túlságosan behatárolná a vizsgálódás kereteit, hiszen egyfelől a feleket egy konszenzuson alapuló szerződés kötelezi, tehát közöttük akarategység van. Másfelől pedig nem kizárt az sem, hogy a munkavállaló kerül olyan helyzetbe, hogy jogával vissza tudjon élni, esetlegesen az ő magatartása vezet a munkáltató oldalán bizonyos hátrányok elszenvedéséhez (vagy ezek bekövetkeztének reális veszélyéhez). Mindezek ellenére arra is emlékeztetni kell, hogy a jogszabály-módosításban szerepet játszó jogharmonizációs kötelezettség alapjául szolgáló irányelvi normák alapvetően a munkavállalói jogvédelem megerősítését, a jogérvényesítés hatékonyabbá tételét célozzák. Minderről a későbbiekben részletesebben lesz szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
