A személyes vényadatok kezelése némileg a társadalmi érdeklődés középpontjába került az után, hogy az elmúlt évben az Alkotmánybíróság két határozatban is foglalkozott az orvosi vények adattartalmával. Először az 1034/E/2005. (2008. szept. 15., ABH 9/2008) számú határozatban került elő a vényadatok kérdése, egy félév múlva pedig az 1067/B/2006. (2009. március 16., ABH 3/2009) számú határozatban. 2009 márciusában két jogszabályi helyet meg is semmisített az AB az indítványtevők kívánságának megfelelően. A Parlament 2009 nyarán elfogadott egy törvénymódosítást az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényhez, amely elvben az AB határozatban hiányolt törvényi hátteret kívánta meg létrehozni.
Az alábbiakban szeretném áttekinteni a vényekkel kapcsolatos adatkezelés fontosabb ismérveit, és megvizsgálni azt a kérdést, hogy a 2009 októberében hatályba lépő új rendelkezések után még milyen további megoldandó jogi feladatok maradtak.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 8. § (2) bekezdése1 szerint alkotmányos alapjogot (mint az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében2 szereplő személyes adatok védelméhez való jog) csak törvénnyel lehet korlátozni. Sokáig vita tárgyát képezte az, hogy egyáltalán alkotmányosan kiadható-e egy olyan miniszteri rendelet, amely személyes adatok kezelésének szabályozásával foglalkozik. Ezt próbálta meg tisztázni az 1034/E/2005. számú indítványom, amely egyebek mellett az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (5) bekezdés g) pontját kérte érvényteleníteni. Ez a pont ad felhatalmazást az egészségügyi miniszternek, hogy rendelettel szabályozza az orvosi receptek (gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök) adattartalmát. Erről az Alkotmánybíróság a következőket mondta ki:
Mindkét támadott rendelkezés tekintetében megállapítható, hogy azok közvetlenül nem adatkezeléssel összefüggő szabályozásra adnak felhatalmazást, hanem az orvosi gyógyszerrendelés, illetve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése szakmai követelményeinek szabályozására. Ugyanakkor a végrehajtó rendeletek vizsgálatából kiderül, hogy azok, így különösen az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló, többször módosított 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 7. § (2)-(3) bekezdése, a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletet 1. § (3)-(7) bekezdése és a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet 13. § (3) bekezdése adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a szabályok - egyebek mellett - arra vonatkoznak, hogy az orvosi vényeken milyen személyes, illetve egészségügyi adatot kell feltüntetni, illetve társadalombiztosítási támogatás csak milyen tartalmú vény alapján számolható el. Ezek mellett azonban az érintett rendeletek számos más kérdéskört is szabályoznak, melyek nem hozhatók összefüggésbe a személyes adatokkal (…).
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az olyan felhatalmazó norma, mely az orvosi gyógyszerrendelés szabályainak, illetve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése szakmai követelményeinek megalkotására vonatkozik, úgy értelmezendő, hogy amennyiben a szabályozás adatkezelési és adatvédelmi kérdéseket is érint, ezek a rendelkezések csak az adatvédelemre vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével (lásd különösen az Eüaktv.3 rendelkezéseit), azok keretein belül (törvényben meghatározott adatok vonatkozásában és célból, a törvényi rendelkezés konkrét végrehajtásaként) alkothatók meg. Maga a felhatalmazás nem teremt alapot rendeleti szintű adatkezelési előírások létrehozására. Ugyanakkor a felhatalmazó norma csak azért, mert kifejezett módon erre nem utal, nem válik alkotmányellenessé. Ha a felhatalmazás alapján megalkotott rendelet az adatkezelés tekintetében mégis túllépne az említett kereteken, az csak a rendelet alkotmányosságát érinti, a felhatalmazó normáét nem. (1034/E/2005 számú határozat utolsó előtti bekezdései, ABH 9/2008.)
A határozatból idézett részlet szerint miniszteri rendeleti szinten is lehet szabályozni a személyes adatok kezelését, de csak olyan módon, hogy a törvényben meghatározott adatoknak, a törvényben szereplő célok megvalósítása érdekében történő kezelésére vonatkozó részletszabályait adhatja meg a rendelet. Ez a kérdés 10-15 éve eldöntésre várt, ami végül 2008-ban megnyugtatóan rendeződött. Látható, hogy mintegy húsz évvel a Magyar Köztársaság új Alkotmányának hatályba lépése után az AB elkezdte érvényesíteni az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének szövegét. A határozat egy kiváló, magas labdát adott ahhoz, hogy meg lehessen támadni az egészségügy mintegy húsz miniszteri, illetve Kormányrendeletét, amely önmaga különleges személyes adatok kényszerű kezelését írja elő. Ezt a folyamatot már elkezdődött.
Társadalmi nyomásra nemrégen alakult át a lombikbébi beavatkozásokkal kapcsolatos országos személyesadat-nyilvántartás, és megszűnt a kifejezetten szenzitív személyes adatok küldése az ETT Humánreprodukciós Bizottság számára.4 Módosult az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet, továbbá megszületett a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos, kötelezően nyilvánosságra hozandó eredményességi adatok, statisztikák köréről, a nyilvánosságra hozatal módjáról és helyéről, továbbá az ellenőrzés módjáról szóló 339/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet. Az új Kormányrendelet eltávolította a közvetlen személyazonosításra alkalmas adatokat a jelentendő adatok közül, továbbá lehetővé tette az adatküldés megtiltását, amennyiben a beavatkozásra nem társadalombiztosítási támogatással került sor.
Folyamatban van, illetve a közeljövőben kezdődik alkotmánybírósági eljárás a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) számú Kormányrendelet, az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999 (III. 3.) Kormányrendelet, az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet, az egyes daganatos megbetegedések bejelentésének rendjéről szóló 24/1999. (VII. 6.) EüM rendelet, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet, az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 24.) számú ESzCsM rendelet, és a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) számú NM rendelet ellen egyebek mellett alkotmányos adatvédelmi problémáik miatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
