A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye 2014-ben került be a magyar jogrendszerbe az angolszász jogrendszerekben már ismert "trust" mintájára. Az angolszász jogokban jól ismert testamentary trust-nak megfeleltethető végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés magyar szabályozása számos kérdést vet fel. Ennek oka elsősorban az, hogy a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés alkalmazása kapcsán mind a bizalmi vagyonkezelés kötelmi jogi szabályaira, mind az öröklési jog kogens jogi normáira is figyelemmel kell lenni. Ennek a szabályozásbeli disszonanciának eredményeképpen a törvény által védeni kívánt jogi érdekek kerülhetnek konfliktusba egymással, mint például a kedvezményezett érdekeinek priorizálása és az örökhagyó feltehető akaratának elsődlegessége. Mindez a gyakorlati alkalmazás során számos bizonytalanságot eredményezhet, melyekre a szerzők a jelen tanulmányban kívánnak reflektálni.
The legal institution of trust management was incorporated into the Hungarian legal system in 2014, modeled on the "trust" already known in Anglo-Saxon legal systems. The Hungarian regulation of trusts established by will, which corresponds to the testamentary trust well known in Anglo-Saxon laws, raises a number of questions. The main reason for this is that, in connection with the application of trusts established by will, both the contractual law rules of trust management and the mandatory legal norms of inheritance law must be taken into account. As a result of this regulatory dissonance, the legal interests intended to be protected by the law may come into conflict with each other, such as the prioritization of the beneficiary's interests and the primacy of the testator's presumed will. All this may lead to a number of uncertainties in practical application, to which the authors wish to reflect in the present paper.
A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével vált a magyar jog részévé, az angolszász jogrendszerekben ismert "trust" és a német jogrendszerben ismert "Treuhand" jogintézmények mintájára. Ahogy azt Sándor István is bemutatja, a vagyonkezelő személyével kapcsolatos elvárások és Ptk-beli szabályozás megfelel a nemzetközi standardoknak, a jogintézmény elsődleges funkciója a generációkon átívelő vagyonkezelés.[1] A bizalmi vagyonkezelés alappillérei a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő között szerződéses jogviszony, a vagyonrendelő és a kedvezményezett viszonylatában egy úgynevezett rendelkezési jogviszony jön létre. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.[2]
A jogügylet nem pusztán élők között, hanem halál esetén is létrejöhet, angolszász jogrendszerű országokban a "testamentary trust" az egyik legelterjedtebb formája a trustoknak. Kiváló örökléstervezési eszköz, hiszen az örökhagyó-vagyonrendelő haláláig teljes kontrollt gyakorolhat vagyona felett, mely a halál feltételével száll át a vagyonkezelőre. Civiljogi jogrendszerekben egészen másként állnak ehhez a kérdéshez: van, ahol kifejezetten tiltják - például Franciaországban[3]-, míg máshol, így Magyarországon a szabályozás számos kérdést vet fel. Ennek oka elsősorban az, hogy civiljogi rendszerekben a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés alkalmazása kapcsán mind a bizalmi vagyonkezelés kötelmi jogi szabályaira, mind az öröklési jog kogens jogi normáira is figyelemmel kell lenni. Mindez a gyakorlati alkalmazás során számos bizonytalanságot eredményezhet, így míg az élők közötti vagyonrendelés mára széles körben elterjedtnek mondható, a halál esetére létrehozott bizalmi vagyonkezeléssel igen ritkán találkozunk.
A magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés anyagi jogi és témánk szempontjából lényeges eljárási szabályait Ptk.-ban, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Hetv.) valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben (a továbbiakban: Bvktv.) találjuk. A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye a Ptk. kötelmi jogot szabályozó Hatodik Könyvében került elhelyezésre, így arra a kötelmi jogi szabályozásra jellemző diszpozitivitás irányadó. Ezzel szemben a jogintézményt érintő öröklési jogi szabályokra a Ptk. Öröklési
- 20/21 -
jogot szabályozó Hetedik Könyvét átható kogencia jellemző. Ezáltal a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés esetén a kötelmi és az öröklési szabályozás sajátosságai ötvöződnek, kétféle szabályozási logikának is teret engedve.
Ez a sajátos kettősség más aspektusból nézve is okozhat értelmezési bizonytalanságot: a bizalmi vagyonkezelési jogviszony fogalmi eleme a vagyon kedvezményezett javára történő[4] kezelése, a jogviszony tartalmi elemei között így a kedvezményezett érdekeinek elsődlegessége kiemelt jelentőséggel bír. E zsinórmérték mentén lehet megállapítani például a vagyonkezelő helytállási kötelezettségét is[5]. Ebből következhetne az is, hogy amennyiben a vagyonkezelőnek a vagyonrendelés során nem szabályozott kérdésben kell döntést - például befektetési vagy pénzügyi döntést - hoznia, úgy kizárólag a kedvezményezett - pénzügyi - érdekeit kell figyelembe vennie. De mi történik, ha a kedvezményezett pénzügyi érdeke nem felel meg a vagyonrendelő feltehető akaratával? Mivel a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés nem minősül élők közötti jogügyletnek, formája is végrendelet, nem kell-e ilyen esetben figyelemmel lenni az öröklési jog egyik alapelvére, a favor testamenti elvére is? Könnyen elképzelhető, hogy öröklési jogra szakosodott, illetve a "trust" jogászok eltérő választ adnának erre a kérdésre.
További különbség rejlik a két jogügylet alaki követelményeiben: míg végrendelkezni - kivételes esetben ugyan, de - szóban is lehet[6], addig a bizalmi vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni[7]. Egy másik különbség, hogy míg végrendelkezni csak személyesen lehet[8], addig bizalmi vagyonkezelési szerződés - tiltó norma hiányában - képviselő útján is megköthető. Álláspontunk szerint a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés esetén a két - öröklési jogi és a bizalmi vagyonkezelésre irányadó kötelmi jogi - szabályozás közül mindig a kevésbé megengedőt célszerű figyelembe venni: így mind az írásbeliség, mind a személyes jelleg kötelező előírás, melyek elmaradása az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonhatja maga után.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
