A "zajos" birtokvédelmi ügyek közül az első cikkben (Jegyző és Közigazgatás, XXIV. évfolyam, 3. szám 12. o.) az üzemi, és a vállalkozások által keltett zajhatásokkal foglalkoztam és ígéretet tettem a folytatásra. A korábbi csoportosításom alapján - lásd a)-d) pontok - szót kell ejteni még az ember által, illetve a kedvtelésből tartott állat által okozott zajokról (utóbbi egy harmadik rész témája lesz).
Az ember által okozott zajok sokfélék lehetnek: hangoskodás, kiabálás, a magánszemély által használt elektronikai eszközök, különféle szerszámok zaja stb.
Nem egyszer derül ki a panaszból, hogy tulajdonképpen nem az zavaró, amit csinál valaki, hanem amikor csinálja. A társasházi élet velejárója, hogy a lakóközösségekben az egyének, családok életritmusa eltérhet egymástól. A munkaidő-beosztás az otthon eltöltött napszakot is meghatározza és ebből adódóan a házimunka elvégzése is kényszerű idősávokba tolódhat. Mennyi, de mennyi jelzés érkezik így: a szomszéd éjszaka mos, porszívózik, zuhanyozik stb... - tulajdonképpen csak él a lakásában és teljesen hétköznapi dolgokat tesz, azonban ez az éjszaka nyugalmában nehezebben viselhető a lakóközösség részéről. Nyilvánvaló, hogy a társasházi lét megköveteli az alkalmazkodást a közösség normáihoz, de be kell látni, hogy például a mosás, a zuhanyozás esetében a panaszos saját alkalmazkodóképességének önfejlesztésére is szükség lenne. Azok a lakossági észrevételek, amik arról számolnak be időről időre, hogy a szomszéd lakás vízhasználatának zaja, a bútorok ajtóinak csukódása, a mosógép, vagy egyszerűen a lépések vagy beszélgetés hangja éjszaka áthallatszik, nem kezelhetők birtokvédelmi eszközökkel. Számtalanszor ismertük fel ügyféllel közösen, hogy talán nem is a mosógéppel, vagy a késői zuhanyozással van a baj, hiszen mégsem teljesen normális, hogy ilyen mindennapos alapvető szükségletek elvégzése áthat a szomszédos lakásba. A ház szigetelési hiányosságainak kiküszöbölése (akár munkaidőváltással) viszont nem az éjszaka zuhanyozó feladata. Ilyenkor első hallásra kiderül, hogy a mindennapi élet hanghatásairól van szó.
Nagyjából ugyanez a helyzet a szomszéd gyerek hangos játékával kapcsolatban is. Igen, értjük, hogy hangos a kisgyerek, hogy a baba a földhöz vágja a tányérját és kanalát naponta százszor, hogy játék közben jó móka neki csapkodni, és azt is, hogy ez zavaró lehet. Igen, a kisbabának az egy hihetetlenül jó játék, amikor hallja csörrenni a kanalat a járólapon, vagy amikor nem teljesen rendeltetésszerűen üti-vágja a játékokat, de sajnos ez ellen nehéz tenni. A lakás a család és a kisgyerek élettere, így ezek is a mindennapi életvitellel együtt járó zajok, amelyek nem minősülnek birtokháborításnak - megjegyzem, nem is lenne egyszerű egy határozattal változtatni a gyerek viselkedésén, a szülő nevelési elvein pedig egyenesen aggályos lenne.
Maradva az előző példáknál: könnyebben értelmezhető reális panaszként az éjszakai zuhanyozás este, amikor a tusolás közben megasztárok cseperednek. A pancsolás közben előforduló hangos éneklés már nem az a zavarás, amely ne lenne kiküszöbölhető, amin ne lehetne változtatni. Az is nyilvánvaló, hogy ha valaki a társasház emeleti lakásán próbál valamiféle nagyüzemi mosodát működtetni, az nem az a háztartási célú eszközhasználat, ami méltányolható. Ezekkel szemben már van helye hatósági fellépésnek.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 195. § (1) bekezdése szerint: "Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el." Fontos kihangsúlyozni, hogy egy jogszabály (Szabs. tv.) tehát egyértelműen szabálysértésként azonosítja a jogsértést. Ebben az olvasatban nincs szó a birtoklásról. Ha a zajokozás indokolatlan és az alkalmas más nyugalmának megzavarására, akkor szabálysértés történik és pont.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
