Kőmüves Barbara[1]:[2] A bizalmi vagyonkezelési szerződés sajátosságai, különös tekintettel a vagyonkezelő kiemelt szerepére (ÁJT, 2015/2., 3-19. o.)

Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése 2000-ben kezdődött. Sokáig úgy tűnt, hogy 2009-ben pont kerül a közel egy évtizedes munka végére, azonban a 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről alkotmányossági okokból nem lépett hatályba. Jogrendszerünkben elsőként a 2009. évi CXX. törvény tartalmazott a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, azonban a jelenlegi szabályozás számos helyen eltér ettől. Az új koncepciót rögzítő Kodifikációs Főbizottság Javaslata 2012-ben készült el, amely a bizalmi vagyonkezelés szabályait jelentősen továbbfejlesztette. A normaszöveg a jogintézmény alapjain túl immáron a magánjogi részletszabályokat is rögzíti a hatályos Ptk.-ban. A bizalmi vagyonkezelést a szerződési jogban, a megbízáshoz legközelebb álló, új nevesített szerződésként szabályozták. A jogintézmény elhelyezése a jogalkotóknak is nehézséget okozhatott, mivel a 2009. évi jogalkotás a bizalmi vagyonkezelést az egyoldalú jogügyletek közé helyezte el. Azzal, hogy a bizalmi vagyonkezelés a szerződési jogban kapott helyet végül, hangsúlyozottá vált, hogy tulajdonátruházó jogi konstrukciót hoztak létre a trust jellegű modellből kiindulva. A tanulmány célja kiemelni a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyes sajátosságait a megbízási típusú szerződések közül, továbbá hangsúlyozva, hogy a szerződéses felek jogviszonyában a bizalom kiemelt fontosságú, ismertetni a vagyonkezelő kiemelt szerepét. Bemutatásra kerülnek többek között a vagyonkezelő személyi kvalifikáltságát, feladatkörét érintő kérdések mellett a vagyonkezelőt terhelő felelősségi alakzatok. A tanulmány célja továbbá röviden előretekinteni a bizalmi vagyonkezelés várható jövője felé.

Az angolszász trust megértésének - különösen Európában - egyre nagyobb gyakorlati jelentősége van. Fokozatosan növekszik azon országok száma, amelyek adaptálják saját jogrendszerükbe az ún. "trust-like"-megoldásokat. Ennek egyik oka, hogy az Európai Unió tagállamain belül egyre nő a nyomás, hogy csökkentsék a magánjogi rendszerekben fennálló korlátokat, különösen, amelyek a common law és a civiljog között állnak fenn.[1] A trust egy rendkívül rugalmas eszköz a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célok megvalósítására. A trust megfogalmazható a modern vagyontervezés hatékony eszközeként mind az angolszász államokban, mind a "trust-like" eszközöket alkalmazó országokban. A kontinentális európai

- 3/4 -

országok a trust felé elsősorban kereskedelmi okokból fordultak, holott az angolszász törvények eredetileg a trustot a családi vagyon melletti jogintézménynek szánták. Mindemellett az angolszász trust nem hagyja figyelmen kívül a kereskedelmi felhasználás lehetőségét, a "trust-like" eszközöknek pedig nagy haszna van a kereskedelmi célok mellett a generációk közötti vagyon kezelésében és átadásában,[2] a vagyontervezésben.

A tanulmány elsődleges célja a hazai jog szerinti bizalmi vagyonkezelés szabályait annak főbb sajátosságain keresztül vizsgálni, kiemelt hangsúlyt helyezve a vagyonkezelés mozgásban tartójára, a vagyonkezelőre.

1. TRUST, TREUHAND VAGY EGY TELJESEN ÚJ KONSTRUKCIÓ?

A bizalmi alapon megvalósuló vagyonkezelés a 2013. évi Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) új jogintézménye. Pontos megfelelőjével sem az 1959. évi jogalkotásban, sem a korábbi magánjogi szabályozásban nem találkozhatunk. A Ptk.-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint a magyar szabályozást az angol jogban kialakult trust és a német jogban kialakult Treuhand mintájára alakították ki. A bizalmi vagyonkezelés kapcsán számos helyen a szerződéstípus elnevezése után az alábbit láthatjuk: angolul trust, németül Treuhand. Véleményem szerint ez megtévesztő lehet. Az angolszász, valamint a germán jogban valóban ez a jogintézmények elnevezése, azonban a magyar bizalmi vagyonkezelés típusjegyei miatt bár rokon mindkét közismert intézménnyel, mégsem azonosítható pontosan velük, többek között azért sem, mivel egységes európai modellről sem beszélhetünk.[3] Megerősíti ezt az állítást Hans Würdinger álláspontja, miszerint a trust és a Treuhand kifejezések egzakt egyenlőségéről sem beszélhetünk, ezen túlmenően a settlor (vagyonrendelő) és a trustee (vagyonkezelő) sem pontos megfelelői a német Treugeber és Treuhander fogalmainak, azonban kényelmi szempontból mégis alkalmazhatóak egymás megfeleltetésére, amennyiben nem az eltérések esnek a vizsgálat középpontjába.[4] Álláspontom szerint a magyar szabályozás inkább hasonlít az angolszász trust szabályaihoz, azonban a jogintézményt teljes egészében vizsgálva - melynek kifejtése jelen esetben túlmutatna a tanulmány terjedelmi korlátain - megállapítható, hogy a T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről normaszövege (a bizalmi vagyonkezelési szerződés vonatkozásában) egy új jogi konstrukció törvénybe iktatására irányult.

Annak ellenére, hogy egy idegen eredetű jogintézményt foglaltak magyar tör-

- 4/5 -

vénybe, számos hazai szerző, köztük Sándor István véleménye szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés azáltal, hogy egy angolszász jogintézménnyel párhuzamba állítható, pozitív helyet fog betölteni a hazai gazdaságban.[5] Más véleményt képvisel a bizalmi vagyonkezelés meghonosításával kapcsolatban Petrik Ferenc. Álláspontja szerint a bizalmi vagyonkezelés nem elégít ki valóságos igényt, mivel ahol erre igény lenne - az állami és önkormányzati tulajdon esetén -, arra ez a szerződési forma nem alkalmazható. Véleménye szerint a bizalmi vagyonkezelés helyett indokolt lett volna a vagyonkezelés dologi jogi szabályait megállapítani.[6] Joggyakorlati kérdés, hogy az új jogintézmény az alkalmazói által képes lesz-e szerepét betöltve beilleszkedni kontinentális jogrendszerünkbe vagy "idegen test" marad.

2. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS DEFINIÁLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGA

Az nem lehet vitás, hogy a magyar bizalmi vagyonkezelés definiálása az angolszász trust (időszakonként változó) fogalmi koncepcióinak letükröződése. A jogviszony típusjegyeit, elemeit már a 19. századi angolszász jogtudomány kimunkálta.[7] 1888-ból származó definíció szerint a trust egy olyan méltányos kötelezettségvállalás, mely vagy kifejezetten kerül elvállalásra (express), vagy a bíróság hozza létre (constructive trust); melynek során a kötelezett (trustee) köteles kezelni a hozzá rendelt vagyont (az ún. trust propertyt) meghatározott személy(ek) (beneficiaries, vagy cestuis que trust) érdekében, akik közül egy saját maga is lehet.[8] A modern, 21. századi trust megfogalmazását[9] összevetve a Ptk. definiálásával[10] látható, hogy a magyar bizalmi vagyonkezelés szabályozása nem teszi lehetővé az ún. purpose trust alapítását, vagyis azt, hogy valamilyen cél javára történjen az alapítás.[11] A bizalmi vagyonkezelés a magyar jog szerint csak a kedvezményezett javára alapítható (ún. beneficiary principle). Egyéb, kiemelkedő eltérés a magyar és az angolszász trust fogalom-meghatározásai között nem mutatható ki.[12]

- 5/6 -

3. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS LÉTREHOZÁSA

A szerződés főszabály szerinti létrehozásának érvényességi kelléke az egyszerű írásba foglalás [6:310. § (2) bekezdés], azonban a végrendelettel alapított vagyonkezelés esetén a végrendelet alakszerűségei az irányadóak [6:331. § (2) bekezdés]. Abban az esetben, ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik (self-declaration trust) az érvényességhez közokirati forma szükséges [6:331. § (1) bekezdés]. A Ptk. ezt a fajta vagyonrendelést láthatóan szigorú feltételekhez köti, mivel a meghatározott alaki feltételeken túl a törvény rögzíti a jognyilatkozat visszavonhatatlanságát. A hatályos szabályozás a 2009. évi tervezettel szemben mellőzi az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát,[13] holott az angolszász és a kontinentális jogrendszerekben egyaránt (például Németországban a Treuhand alapításánál) komoly szerephez jutnak az ügyvédek a trustok és más hasonló rendeltetésű jogintézmények alapításánál.[14] A szerződés létrehozása körében érdemes rögzíteni, hogy a törvény tiltja az örök időre szóló vagyonkezelést (szemben például a liechtensteini joggal, ahol fideicommissum létesítésére is lehetőség van).[15] A törvény kógens szabályának értelmében a vagyonrendelés legfeljebb ötven évre szólhat.

4. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS HATÁLYTALANSÁGA, HITELEZŐVÉDELEM

A Ptk. a szerződés szabályai között nem állapít meg a vagyonkezelés jogszerűtlenségére vonatkozó rendelkezéseket, azonban a polgári jog általános szabályai szerint tilalmazott a fedezetelvonó ügylet, valamint a joggal való visszaélés.

Harmadik személy (itt a vagyonrendelő hitelezője) kielégítési alapjának elvonása - akár részben vagy egészben - jellemzően fedezetelvonó jellegűnek minősül, mely a 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény értelmében egyoldalú jogügylet alapján is bekövetkezhet. A vagyonrendelés abban az esetben fedezetelvonó jellegű, ha a jogosult követelése a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjában fennállt, és a vagyonrendelőnek nincs olyan egyéb vagyona, amelyből a jogosult követelése kielégíthető volna. A vagyonrendelés fedezetelvonó jellege a vagyonkezelési szerződést nem teszi érvénytelenné, a vagyonrendelő hitelezője a fedezetelvonó ügylet relatív hatálytalanságára hivatkozhat.[16] A joggal való visszaélés felmerülé-

- 6/7 -

se esetén a bíróságoknak azt kell elsődlegesen megállapítaniuk, hogy az ügyletkötő felek szándéka ténylegesen a közöttük létrejövő ügylet megkötésére irányul, vagy az adott ügyletkötést felhasználták valamilyen egészen más megállapodás leplezésére.[17] A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének jogszerű gyakorlását jelenti a vagyonrendelés, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel: (1) az arra jogosultnak, a vagyonrendelőnek kell létrehoznia, (2) a vagyonrendelő kötelezettség keletkeztető szándékának kifejezettnek kell lennie, (3) a kezelésbe adott vagyont kellő pontossággal kell meghatározni, (4) a bizalom tárgyát kellő bizonyossággal kell meghatározni, (5) a bizalom tárgyának jogszerűnek kell lennie.[18] Ha egy vagy több követelmény nem teljesül, a bizalmi vagyonkezelés jogszerűen nem jön létre, ún. sham trust áll a vagyonrendelés mögött.[19] Fontos azonban kiemelni, hogy a Ptk. azon rendelkezése, miszerint a vagyonrendelő akár kizárólagos kedvezményezett, továbbá kizárólagos vagyonkezelő lehet - bár ilyenkor köteles még legalább egy másik kedvezményezett megnevezésére is -, önmagában nem szolgál alapul ahhoz, hogy e jogi tények alapján a bizalmi vagyonkezelést színleltnek lehessen tekinteni.[20]

Egyfajta hitelezővédelmi eszközt szolgál, azonban álláspontom szerint nem szólnak a vagyonkezelési szerződés népszerűsítése mellett a bírósági végrehajtásról szóló törvény alábbi rendelkezései: az adós mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül az a vagyon vagy vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt vagy a kiadásra irányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő felmondhatja a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek vagy jogutódjának kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.[21] Egyetértek Vékás Lajos álláspontjával, miszerint ez a rendelkezés felülírja a bizalmi vagyonkezelési jogviszony azon alapvető elemét, hogy a vagyonra sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett hitelezői nem tarthatnak igényt,[22] Menyhei Ákos szintén a szabályozás módosítását javasolja.[23] Álláspontom szerint törvénybe foglalható megoldás az lenne, ha a vagyonrendelést követően keletkezett köve

- 7/8 -

telés okán induló végrehajtás esetén a kezelt vagyon a hitelezők részére hozzáférhetetlen lenne.

5. A VAGYONKEZELÉSI JOGVISZONY PÓLUSAI

A definíció alapján[24] a bizalmi vagyonkezelés egy hárompólusú jogviszony, amelynek alanyai a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, valamint a kedvezményezett. Abban az esetben azonban, mikor a jogviszony egyes szereplői között átfedésre kerül sor, a jogviszony kétpólusúvá válhat. Ilyen eset például, mikor a vagyonrendelő egyúttal a vagyonkezelő is egy személyben (self- declaration trust). Ebben az esetben a vagyonrendelő egy egyoldalú és visszavonhatatlan jognyilatkozattal magát nevezi ki vagyonkezelőnek [Ptk. 6:329. § (1) bekezdés]. A szakirodalom az ilyen típusú trustot grantor trustnak nevezi. A konstrukció előnye, hogy a vagyonrendelő marad a trust ura, a vagyonkezelői funkciókat önmaga látja el, külső személy nem szerez befolyást a trust vagyon felett.[25]

A Ptk. szabályozása kifejezetten lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek egyike a vagyonrendelő legyen,[26] ez az ún. self-settled trust este.[27] Tipikus esete ennek a formának a (qualified) blind trust elnevezésű, az Egyesült Államok gyakorlatában bevett passzív vagyonkezelés. Ebben az esetben egy üzleti életből kilépő, a közszférában vagy a politikusi pályán elhelyezkedő személy a korábban megszerzett vagyonát elkülöníti anélkül, hogy annak természetéről beszámolna, azonban mindemellett a vagyon elkülönítésének és a további kezelésének külön törvényben meghatározott szigorú kvalifikációs feltételei vannak.[28] A blind trust célja a későbbi kinevezés és a korábban megszerzett vagyon körüli összeférhetetlenséggel kapcsolatos viták megakadályozása.[29]

A törvényi szabályozás nem zárja ki továbbá annak a nem tipikus helyzet kialakulásának a lehetőségét, hogy a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, valamit a kedvezményezett pozíciót ugyanazon személy töltse be, azonban azzal a garanciális jelentőségű megszorítással, hogy a vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezettnek nem nevezhető [6:311. § (4) bekezdés].

A különös eseteken túlmenően a hárompólusú jogviszonyt a többes vagyonrendelés esete is megbontja, nem hárompólusú a jogviszony továbbá, ha a vagyonke-

- 8/9 -

zelő, illetve a kedvezményezett pozícióján osztoznak többen. Álláspontom szerint a törvény diszpozitív szabályozása kellő teret enged a szerződő felek számára, hogy többes pozícionáltság esetén a felek belső jogviszonyukat a bizalmi vagyonkezelési szerződésben szabályozzák.

6. A VAGYONKEZELŐ KIEMELT SZEREPE

A bizalmi vagyonkezelés működéséhez elengedhetetlenül szükséges a vagyonkezelő munkája. A vagyonkezelő munkáján keresztül valósul meg a jogintézmény célja, voltaképpen a bizalmi vagyonkezelés célját mozgásban tartja, megvalósítja.[30] A vagyonkezelő személye kiemelten fontos a felek közötti jogviszonyban, a bizalom kiemelt eleme kapcsolatuknak. A vagyonkezelő szerepe mellőzhetetlen, nélküle nem jöhet létre a bizalmi vagyonkezelés.[31] Az angolszász jogban ismert, a jog által létrehozott constructive trust,[32] valamint a resulting trust[33] esetében a vagyonrendelő, míg a purpose trust esetében a kedvezményezett személye hiányzik.[34] Ezen angolszász trust típusok létrejöttének tehát nem feltétele a vagyonrendelő és a kedvezményezett személyének megnevezése, a trust célját nélkülük is eléri.[35] Megjegyezendő, hogy a kedvezményezett személye is szükségszerű fogalmi eleme a jogintézménynek a célhoz rendelt trust alapításának kizártsága miatt.

A vagyonkezelő személyét a vagyonrendelő jelöli ki egyoldalú akaratnyilatkozatában, a vagyonkezelőnek pedig vagy el kell fogadnia, vagy vissza kell utasítania a felkérést.[36] A vagyonkezelő a kezelt vagyon feletti tulajdonjogát a vagyonkezelés céljának érdekében gyakorolhatja, saját hasznára nem fordíthatja, kvázi tisztségviselőként[37] jár el a szerződés teljesítése során, a vagyonkezelő sem a vagyon-

- 9/10 -

rendelő, sem a kedvezményezett által nem utasítható. További, ezt erősítő elemei a szabályozásnak, hogy a bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonkezelő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével [6:326. § (5) bekezdés]; a vagyonkezelő utasítások nélkül, önállóan és saját felelősségére köteles eljárni, azonban a kedvezményezett érdekeit elsődlegesen köteles figyelembe venni (6:317. §). Álláspontom szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés célját és tartalmát tekintve szerencsés, hogy a vagyonrendelőtől, valamint a kedvezményezettől megvonták az utasításadás jogát. Indokolható ez egyrészt azzal, hogy így befolyásmentesen, saját felelősségére járhat el a vagyonkezelő, aki ideális esetben úgymond "érti a dolgát", önállóan és szabadon hozhat döntéseket a vagyonrendelő utasításai nélkül, másrészt nehezen lehetne elvárni, hogy az utasítás alapján eljáró vagyonkezelő korlátlan felelősséggel tartozzon kötelezettségvállalásaiért. Másrészt az utasítási jog hiánya miatt a vagyonkezelő által vállalt kockázat kiszámíthatóbb, továbbá a kötelem még inkább elhatárolódik a megbízási szerződéstől.

Kérdésként merül fel, hogy a vagyonrendelő tud-e hatással lenni a vagyonkezelő eljárására (azon radikális lépés nélkül, hogy a vagyonkezelőt visszahívja, és helyette egy másikat nevez ki). A vagyonkezelő fő kötelezettsége a kezelt vagyonnak a vagyonrendelő akarata szerinti kezelése. A törvény csupán a szerződés megkötése utáni utasításadást tiltja, természetesen a vagyonrendelő jogosult, sőt a szerződés megvalósulása érdekében véleményem szerint köteles is egyben kijelölni, hogy a vagyonkezelőtől milyen teljesítést vár el. Érdemes a vagyonkezelés céljára vonatkozó vagyonrendelői akaratnyilvánítás terjedelmét minél részletesebben meghatározni, mivel egyrészt segíti a vagyonkezelő minél mélyebb orientálását, továbbá egy esetleges jogvita esetén a vagyonrendelő eredeti szándéka is megfelelően megállapítható lesz.[38] Véleményem szerint a szerződés tartalmát túlzott terjedelemben meghatározni nem célszerű, mivel a szerződés elvesztheti lényegét, továbbá könnyen betarthatatlanná válhat. Az angolszász joggyakorlatban a letter of wishes ("kívánságlista") intézménye szolgál a vagyonrendelő lehetőségéül, hogy a vagyonkezelő munkáját a törvény adta lehetőségek között befolyásolhassa.[39] A célja, hogy a vagyonkezelőt a saját döntéseinek meghozatalában segítse, de közvetlenül ne irányítsa, utasítsa.[40] A Restatement (Second) of Trusts[41] jogi szabályozás kapcsán egy angolszász jogeset[42] foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a vagyonkezeléssel kapcsolatos mely információkat kell a kedvezményezett számára nyilvánosságra hozni.[43]

- 10/11 -

Ennek eredményeként azért nem lehet célszerű a vagyonrendelő "kívánságlistáját" (amely egy jogilag kötelező erővel nem bíró, többnyire bizalmas természetű vagyonrendelői nyilatkozat)[44] nyilvánosságra hozni, mivel a vagyonkezelő utasítások hiányában mindig a saját diszkrecionális jogkörében eljárva hozza meg döntéseit, így a kedvezményezett számára nem a döntéshez vezető út, hanem a döntés kihatása számít.[45] Amennyiben a vagyonrendelői nyilatkozat bizalmas információkat tartalmaz, érdemes egy külön okiratba foglalni.[46] a Ptk. nem tartalmaz a vagyonkezelő vagyonrendelő általi segítésére szabályozást, így álláspontom szerint a törvény diszpozitív szabályozásába belefér minden olyan vagyonkezelőnek címzett jognyilatkozat, amely a tilalmazott utasítás határait nem lépi át.

6.1. A VAGYONKEZELŐ DÍJAZÁSA

Amennyiben a vagyonkezelő feladatát nem ingyenesen látja el, díjazás illeti. A vagyonkezelő díjazása megállapítható fix összegű díjban, sikerdíjban, valamint kombinált díjazás alkalmazásával, mely esetben egy fix alapdíj kikötése mellett a vagyon értékének növekedéséhez kötött sikerdíjat állapítanak meg.[47] A bizalmi vagyonkezelés összetett és bonyolult feladat, nem hasonlítható össze más jogintézménnyel. A bonyolultsága abban rejlik, hogy minden esetben teljesen egyéni kívánságokat kell teljesíteni, ezért a szolgáltatás ellenértéke is minden esetben egyedileg alakul.[48] A díjazás kérdése kapcsán érdekességként említhető meg az angolszász equity gyakorlata, amely a vagyonkezelői feladatok ellátását nem rendelte kompenzálni, mindössze az úgynevezett out-of-pocket kiadások térültek meg a vagyonkezelők részére.[49] Ez a szabály az 1734-es Robinson v. Pett esetben [(1734), 3 P. Wms. 132], Talbot lord kancellár által kifejtettekre vezethető vissza.[50] A szabályozás értelmében azért lehet indokolt az ingyenes vagyonkezelés, mivel (1) a vagyonkezelők így nem élnek vissza a pozíciójukkal a vagyonkezelés rovására, (2) a vagyonkezelési szolgáltatások értéke nehezen mérhető, továbbá (3) a vagyonkezelő számára mindig nyitva áll a lehetőség, hogy a kezelési feladatot ne vállalja el.[51] Természetesen ez a szabályozás a piacgazdasági viszonyokat figyelembe véve már nem követhető sem az angolszász,[52] sem a kontinentális jogban a

- 11/12 -

bizalmi vagyonkezelő vállalkozások,[53] bizalmi vagyonkezelést üzletszerűen végzőket tekintve.

6.2. AZ ESETI ÉS AZ ÜZLETSZERŰ VAGYONKEZELÉS

A Ptk. nem korlátozza a vagyonkezelők körét, vagyonkezelést minden természetes és jogi személy elláthat, feltétel a jogképesség, és bár a törvény nem rendelkezik a cselekvőképesség szükségességéről, a feladat ellátása során mindenképpen szükségesnek mutatkozik. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.) alapján vagyonkezelés megvalósulhat egyrészt vállalati formában (üzletszerű bizalmi vagyonkezelés), vagyonkezelőkből álló üzletág kialakulásával, corporate trustok, trust companyk[54] létrehozásával. Ezek a vagyonkezelők pénzügyi szakemberek vagy már eddig is bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó személyek köréből kerülhetnek ki.[55]

Létrejöhetnek másrészt a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok[56] (eseti bizalmi vagyonkezelés). Ezen a területen a vagyonkezelés elvállalható szívességi alapon (például családtag által), valamint a nem elsősorban erre szakosodott szereplők (például ügyvéd, közjegyző) által.[57] Ingyenesnek a szívességi vagyonkezelés esetén sem minősül a feladatellátás, a feleknek szerződésükben rendelkezniük kell az ingyenesség-visszterhesség kérdéséről (Ptk. 6:322. §).

Az eseti és az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés elhatárolása

- 12/13 -

6.3. A VAGYONKEZELŐ SZEMÉLYE

A bizalmi vagyonkezelést végző személy kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakmai kvalifikáltság kérdését sem. Szakmai kritériumokat sem a Ptk., sem a Bvktv. nem állapít meg, így a tisztséget betöltők személyével kapcsolatban a nemzetközi gyakorlat adhat iránymutatást.[58] Azon túl, hogy az angolszász és a kontinentális jogrendszerekben az ügyvédek komoly szerepet játszanak a trustok és más hasonló rendeltetésű jogintézmények létrehozásánál,[59] konkrét vagyonkezelői feladatokkal is megbízhatóak. A jogász által végzett vagyonkezelés előnye, hogy a felek jogait és kötelezettségeit jobban átlátja, tisztában van a jogszabályi háttérrel,[60] azonban ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a vagyonkezelői szerepvállalást maradéktalanul képes ellátni, lévén, hogy egy komplex, jogi és adminisztratív gazdasági elemeket is felvonultató pozícióról van szó.[61]

A jogszabályi háttér megalkotásához nem igazodott az ügyvédekről szóló törvény (1998. évi XI. törvény az ügyvédekről [Ütv.]) legutóbbi módosítása sem, mely az ügyvéd által folytatható tevékenységek körét a bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel nem bővítette ki. B. Szabó Gábor álláspontja szerint a bizalmi vagyonkezelés egy természetes kitörési pont lehet az arra szakmailag felkészült ügyvédség számára, azonban tekintve, hogy egy multidiszciplináris szakágról van szó, így a "szóló táncos" ügyvéd eleve kudarcra lehet ítélve.[62] Mivel az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot és tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást [Ütv. 8.§ (1) bekezdés], így álláspontom szerint a vagyonrendelő nagyobb pénzügyi bizalmat társíthat egy jogász vagyonkezelőhöz, mint akár egyik családtagjához, ehhez szükséges azonban, hogy az ügyvéd egyfajta családi tanácsadóként, bizalmasként járjon el, tudjon igazgatási és menedzselési feladatokat is ellátni.[63]

6.4. A VAGYONKEZELŐ FŐBB KÖTELEZETTSÉGEI

A vagyonkezelőt a kötelezettségek a szerződéskötéstől terhelik. A vagyonkezelőnek feladatai teljesítése során a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevételével kell eljárnia [Ptk. 6:317. § (1) bekezdés]. A vagyonkezelőnek a kijelölése elfogadását követően birtokába és tulajdonába kell vennie a kezelt vagyont, mivel minden további eljárásának előfeltétele, hogy ténylegesen rendelkezzen a

- 13/14 -

kezelt vagyonnal. A vagyonkezelő hatáskörét a rá vonatkozó jogok, kötelezettségek és felelősségi szabályok jelölik ki.[64] A vagyonkezelő jogkörébe tartozik a tulajdonosi joggyakorlás, a kezelt vagyon elidegenítésének és megterhelésének joga. A szűk értelemben vett vagyonkezelési tevékenységen kívül - a törvény értelmében - a vagyonrendelő felhatalmazása alapján kiválaszthatja a tényleges kedvezményezettet [6:311. § (3)], vagy új kedvezményezettet jelölhet ki. A vagyonkezelő kötelezettségeit a Ptk. - valamint azt kiegészítve - a Bvktv. határozza meg.

A vagyonkezelőt a szerződésből eredő sajátosságok miatt további kötelezettségek terhelik a kezelt vagyonnal kapcsolatban, mely kötelezettségeit azonban nem a Ptk. nevesíti. Az általa kezelt vagyonokról vagyononként önálló nyilvántartást, könyvvezetést és beszámolókat kell készítenie,[65] biztosítva ezzel a kezelt vagyon számviteli elhatárolását a többi, kezelésében lévő vagy saját vagyonától.[66]

A vagyonkezelő kötelezettségeinek összefoglalása

6.5. A VAGYONKEZELŐ FELELŐSSÉGE[67]

A vagyonkezelés során a vagyonkezelőnek azt a gondosságot kell tanúsítania, amelyet az ésszerű és gondos üzletember saját ügyeiben eljárva tanúsítana. A vagyonkezelő nem kockáztathatja a kedvezményezettek javára fordítandó vagyont, az eredményes vagyonkezelésnél fontosabb a vagyon fenntartása. A vagyonkezelő felelősségre nem vonható pusztán azért, ha rosszul mérte fel egy beruházás kimenetelét, amennyiben a jó és gondos üzletember (ordinary prudent man of business) gondosságát tanúsította.[68] Amennyiben a vagyonkezelő nem a szerződés-

- 14/15 -

nek megfelelően járt el, felelősséggel tartozik akár mulasztás formájában, akár tevőlegesen cselekedett a vagyonrendelő szerződéssel ellentétesen (ún. breach of trust esetén fennálló felelősség).[69]

A vagyonkezelő felelőssége a Ptk. szabályozása alapján kétirányú; felelősséggel tartozik mind a vagyonrendelő, mind a kedvezményezett felé,[70] akik a vagyonkezelővel szemben önállóan is eljárhatnak. A Ptk.-nak a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez rendelt felelősségi szabályai eltérőek az ingyenesen, illetve a visszterhesen kötött szerződések esetében.[71] A kártérítés mértéke eltérően alakul továbbá szándékosság[72] és gondatlanság esetén.[73]

Visszterhes szerződések esetén a felelősség objektív alapú, így ebben az esetben a Ptk.-nak a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség[74] esetére rendelt szabályait kell alkalmazni mind a megállapítás, mind a mentesülés lehetőségeinek vizsgálata esetén. A mentesülés feltételei szigorúak,[75] azonban a Ptk. korlátozza a megtéríthető károk körét.[76] A felelősség kapcsán nehézséget okozhat az előreláthatóság követelménye, mivel a szerződést általában hosszú távra tervezik, azonban a viszonyítási alapot mindig a szerződés megkötésének időpontja[77] adja. Ingyenes szerződések esetén a szerződésszegés általános szabályai alapján megállapítható felelősségi alakzat alkalmazandó.[78] Ennek értelmében a vagyonkezelő szándékosság esetén a kezelt vagyonban (mint a szolgáltatás tárgyában) bekövetkező károkat, valamint a következménykárokat (damnum emergens) köteles megtéríteni. Az elmaradt vagyoni előnyért nem tartozik felelősséggel. Gondatlanság esetén a közvetlen környezetkárokat kell megtérítenie, tehát azokat, amelyek közvetlenül a kedvezményezett vagy bizonyos esetben a vagyonrendelő[79] vagyonában keletkeznek.[80]

- 15/16 -

6.6. A VAGYONKEZELŐI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE

A vagyonkezelő tisztsége megszűnhet az általános szabályok szerint közös megegyezéssel,[81] a vagyonkezelő felmondását követő három hónap elteltével,[82] halálával és jogutód nélküli megszűnésével,[83] valamint a vagyonkezelő visszahívásával.[84] A vagyonkezelőt a tisztségének megszűnése esetén elszámolási kötelezettség terheli, köteles továbbá a kezelt vagyont kiadni.[85]

7. A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS TOVÁBBI SAJÁTOSSÁGAI

A tanulmánynak nem célja a vagyonrendelő, valamint a kedvezményezett szerződés szerinti jogait, kötelezettségeit, valamint szerződéses kapcsolataikat elemezni, így ebben a pontban a szerződés olyan további sajátosságai kerülnek bemutatásra, amelyek a Ptk. szabályaiból nem tűnnek ki egyértelműen.

A szerződés megszűnési eseteit a törvény tételesen rögzíti (6:326. §), azonban a Ptk.-ban nem szabályozott megszűnési eset lehet a Saunders v. Vautier jogesetben [EWHC Ch J82 (05 June 1841)] meghatározott jogosultság gyakorlása. Előfordulhat, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett érdekei összeütközésbe kerülnek, szélsőséges esetben ez a bizalmi vagyonkezelés tényét is érintheti.[86] Az angol jog az 1841-es Saunders v. Vautier ügyben[87] hozott döntés alapján lehetőséget biztosít arra, hogy a kedvezményezett részére a kezelt vagyon kiadásra kerüljön, amennyiben már nagykorúvá vált és nem sérti ezzel más kedvezményezettek érdekét. Sándor István,[88] valamint Illés István álláspontja szerint megfontolandó lenne egy ehhez hasonló jogosultságot a magyar bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjei számára is biztosítani abban az esetben, ha a kedvezményezett részesedése pontosan felmérhető, és a vagyon kiadása nem veszélyezteti a többi kedvezményezett érdekét.[89] Véleményem szerint ehhez szükséges lenne, hogy

- 16/17 -

a vagyonkiadás joga ne csak a vagyonrendelőt illesse meg, mivel a vagyonrendelés elsősorban a kedvezményezett érdekét szolgálja.

A bizalmi vagyonkezelési jogintézmény harmadik személyekre is kiterjedő joghatása vitathatatlan.[90] Annak ellenére, hogy a vagyonkezelési szerződés kötelmi jogi jogviszony, a törvényben meghatározott rendelkezések harmadik személyekre kiható joghatásai dologi jogi (extern) hatályúak.[91] A vagyonrendelő és hitelezői közötti viszonyról a Ptk. nem rendelkezik, mivel a kezelt vagyon kikerül a vagyonrendelő vagyonából, arra a vagyonrendelő hitelezői kielégítést nem kereshetnek, ha nem volt fedezetelvonó a vagyonrendelés. A vagyonkezelő és hitelezői közötti viszonyról a Ptk. rendelkezik, védi a kezelt vagyont a vagyonkezelő személyes hitelezőinek, valamint az általa kezelt más vagyonok hitelezőinek igényeivel szemben [6:313. § (1) bekezdés]. Amennyiben a vagyonkezelő fizetésképtelenné válik, az általa kezelt vagyon vagy vagyonok nem szolgálhatnak a vagyonkezelő hitelezőinek kielégítésül.[92] Kiemelten fontos ilyen esetekben a vagyonkezelő által vezetett nyilvántartás az általa kezelt vagyonok elkülönítéséről. Abban az esetben, ha a vagyonkezelő a kötelezettségeit szándékosan megszegve megtéveszti azon hitelezőket, akik előtt nem ismert a vagyonkezelés ténye, a jog nem enged kielégítést számukra, a kedvezményezett jogát részesíti előnyben,[93] a vagyonkezelő a már ismertetett módon felelősségre vonható. A kedvezményezett és hitelezői közötti viszonyról a Ptk. szintén rendelkezik (6:314. §). A szabályozás a hitelezők igényét a vagyonkezelési szerződés által szolgált vagyonrendelői érdekek alá rendeli azáltal, hogy csak a kedvezményezett igényének esedékessé válása esetén enged kielégítést számukra a kedvezményezettnek szerződés szerint járó juttatásból.[94] A kedvezményezett hitelezői egyértelműen jogosultak fellépni a vagyonkezelővel szemben, mintegy a kedvezményezett jogcímén.[95]

8. A BIZALMI VAGYONKEZELÉS VÁRHATÓ JÖVŐJE A MAGYAR JOGBAN

A bizalmi vagyonkezelés kifejezett alternatívát jelenthet a külföldi befektetői megoldások számára. A jogintézmény alkalmasnak mutatkozik arra, hogy szabályozására egy teljesen új üzletág épülhessen, melynek célja a tehetősebb magyar (vagy

- 17/18 -

esetleg külföldi) befektetők igényeinek kiszolgálása.[96] Illés István álláspontja szerint a jogintézmény alkalmas lehet arra, hogy az offshore-t választók a hazatérés mellett döntsenek. Az Európai Unión belüli határok megszűntével és a növekvő felhalmozott megtakarításokkal egyre több magyar állampolgárnak van különböző vagyona (ingatlan, vállalkozás) az ország határain túl is. A rendszerváltás utáni második generáció felnőttével lassan kezdenek Magyarországon is kialakulni a "nemzetközi" családok,[97] a bizalmi vagyonkezelés jogintézményével a nemzetközi vagyontervezés megvalósíthatóvá válhat.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés várható jövője a privátbankári szektor mellett képzelhető el. A két intézmény egymást kiegészítő, segítő szolgáltatásnak tekinthető, mivel a privátbankári szolgáltatások igénybevétele mellett szükséges a vagyonstrukturáláshoz hosszútávon értő szakember alkalmazása is.[98] A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés is jelentős lehet a magánszemélyek vagy vállalkozások vonatkozásában. A jelenlegi tapasztalat Karagich szerint, hogy a családi vállalkozást tulajdonló magánszemélyek jellemzően maguk lennének a bizalmi vagyonkezelők saját vagyonukat tekintve.[99]

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelést illetően Magyarországon jelenleg két bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó gazdasági társaság (zrt.) szerepel a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv nyilvántartási adatbázisában,[100] tevékenységüket a Bvktv. 3. § (2) bekezdésére alapozva.[101]

9. ÖSSZEGZÉS

A bizalmi vagyonkezelés beillesztése az új Polgári Törvénykönyvbe előtérbe helyezett több, a magyar jogi szolgáltatások piacán korábban csak marginálisan ismert és gyakorolt szolgáltatást, valamint azok közül is az egyik legjelentősebbet, a vagyontervezést.[102] Egyértelműen megállapítható, hogy az 1959. évi Ptk. alapján

- 18/19 -

nem volt lehetséges, hogy a felek pusztán a szerződési szabadság elvéből fakadóan ilyen, harmadik személyekre is kiható jogintézményt hozzanak létre.[103]

A szerződés sajátosságait górcső alá véve felerősödik az a megállapítás, hogy a bizalmi vagyonkezelés törvényi szabályozásával egy olyan új jogintézményt hoztak létre, melyben a társadalmi igény és a jogalkotói szándék találkozásával lehetőség mutatkozhat egy új üzletág kialakítására. Tekintettel a jogintézmény előnyeire (gondolva itt a konstrukció kedvezőbb adó- és illetékszabályaira is), szükségesnek mutatkozik vagyonkezelői feladatokkal foglalkozó, a vagyonkezelő kiemelt szerepét betölteni képes szakemberek megjelenése, ugyanakkor nyilvánvalóan nem tulajdonítható mégsem akkora jelentőség a vagyonkezelő személyének és szakértelmének, amikor a vagyonrendelő marad a kezelője saját vagyonának.

Összességében elmondható, hogy a törvény támogatja a bizalmi vagyonkezelési szerződések létrehozását. A jogszabály tartalmaz kógens rendelkezéseket, azonban a szabályozást vizsgálva megállapítható, hogy az eltérést nem engedő szabályokat a szerződő felek védelme érdekében rögzítették, garanciális funkciót szolgálnak, így nem értelmezhetőek a szerződési szabadság korlátozásaként. Fontosnak tartom, hogy a jogintézmény többszörösen hangsúlyozott bizalmi jellegét a jogszabály tükrözze a személyekhez kapcsolódó garanciális szabályokban, amely követelménynek a törvény álláspontom szerint eleget is tesz a vagyonkezelőt illetően. A jogintézmény iránti érdeklődéstől függhet a bizalmi vagyonkezelés esetleges további szabályozása, mivel nem elegendő a jogszabályokat csupán megalkotni, azokat minden esetben a jogalkalmazók igényeihez kell igazítani.■

- 19 -

JEGYZETEK

[1] Henry Hansmann - Ugo Mattei: "The Functions of Trust Law: A Comparative Legal and Economic Analysis" New York University Law Review 1998/1. 436.

[2] Thomas P. Gallanis: "The Trust in Continental Europe: a Brief Comment from a U.S. Observer" The Columbia Journal of European Law Online 2012, www.cjel.net/wp-content/uploads/2012/08/CJEL-Trust-Law-Final1.pdf.

[3] Stefan Grundmann: "Trust and Treuhand at the End of the 20th Century - Key Problems and Shift of Interests" American Journal of Comparative Law 1999/3. 402.

[4] Hans Würdinger: "The German Trust" Journal of Comparative Legislation and International Law 1951/3-4. 31.

[5] Kiss Anna: "Idegen test a jogrendszerben - a bizalmi vagyonkezelés (1. rész)" Ügyvéd világ 2013. 12. 05., www.ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/idegen-test-a-jogrendszerben-a-bizalmi-vagyonkezeles-1-resz.

[6] Petrik Ferenc: "Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák" Magyar Jog 2011/2. 67.

[7] Lásd bővebben Walter G. Hart: "What Is a Trust?" Law Quarterly Review 1899. 294-302.

[8] Hart (7. lj.) 297. Vö. Michael Milo - Jan Smits: "Trusts in Mixed Legal Systems: A Challenge to Comparative Trust Law" European Review of Private Law 2000/3. 422.

[9] Restatement (third) of Trusts 2. §.

[10] Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.

[11] Lásd Alexander A. Jr. Bove: "The Purpose of Purpose Trusts" Real Property, Probate and Trust Law Journal 2004/May/June 34.

[12] A célra rendelt vagyonkezelés alapításának kizártsága egyrészről magyarázható azzal, hogy a kedvezményezett nevezése a szerződéses jogviszony szükséges eleme, másrészt a magyar jogban az alapítványi/magánalapítványi forma szolgál a meghatározott célhoz rendelt vagyon kezelésére. Vö. Sárközy Tamás: "Az új Ptk. egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseiről" Gazdaság és Jog 2013/2. 14.

[13] a 2009. évi CXX. tv. a Polgári Törvénykönyvről az ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokirati formát követelt volna meg az 5:483. § (3) bek.-ben.

[14] Illés István: "Bizalmi vagyonkezelés a Kodifikációs Főbizottság Ptk. javaslatában - összehasonlító jogi szemszögből" Európai jog 2012/5. 13.

[15] Sándor István: A bizalmi vagyonkezelés és a trust (Budapest: HVG-ORAC 2014) 269.

[16] 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény 7-8. pont: "A fedezetelvonás megállapítása iránti perben a fedezetelvonó szerződés alapján jogot szerzővel szemben előterjesztett kereset marasztalási kereset, amelynek eredményessége esetén a szerző felet a jogosult igényének a megszerzett vagyontárgyból való kielégítésének tűrésére kötelezi a bíróság."

[17] Marius De Waal - J. Stellenbosch: "The Abuse of the Trust (or: »Going Behind the Trust Form«): The South African Experience with Some Comparative Perspectives" The Rabel Journal of Comparative and International Private Law 2012/4. 1078-1100, http://www.mohr.de/index.php?id=322&L=1; scholar.sun.ac.za/bitstream/handle/10019.1/85023/dewaal_abuse_2012. pdf?sequence=1.

[18] De Waal-J. Stellenbosch (17. lj.) 7.

[19] A trustot ebben az esetben tehát egy színlelt megállapodással hozzák létre, leplezve egy másik jogügyletet, megtévesztve a kívülálló személyeket.

[20] Miczán Péter: "Az egyoldalú bizalmi vagyonkezelési jogviszonyról" Iustum Aequum Salutare 2014/4. 121.

[21] 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 132/A. § (3)-(4) bek.-ek.

[22] Vékás Lajos - Vörös Imre: Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz (Budapest: Wolters Kluwer 2014) 318.

[23] Nagy László Nándor: "Kire bízzuk a pénzünket? Ma még nincs sok választásunk" [riport], privatbankar.hu/penzugyek/kire-bizzuk-a-penzunket-ma-meg-nincs-sok-valasztasunk-274096.

[24] Lásd a 10. lj.-et.

[25] Victoria Dalmas [et al.]: "Grantor Trust - Regulations Issued" International Tax Review 2000/10. 19.

[26] 6:311. § (2) bek.: "A vagyonkezelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon rá, jogutódjaira, vagy meghatározott harmadik személyre száll." (Kiemelés tőlem - K. B.)

[27] Robert Morris Judd: "Trusts: Rights of a Settlor-Co-Beneficiary to Exhaust the Other. Benficiary's Interest" Baylor Law Review 1978. 168. Vö. B. Szabó Gábor [et al.]: A bizalmi vagyonkezelés (Budapest: HVG-ORAC 2014) 92.

[28] Lásd Ethics in Government Act of 1978, oge.gov/FOIA-and-Privacy-Act/The-Ethics-in-Government-Act/The-Ethics-in-Government-Act/.

[29] Alon Kaplan: "The Blind Trust" STEP Journal 2013/February, www.step.org/blind-trust.

[30] Ifj. Szladits Károly: Az angol jogi trust-intézmény (Budapest: Tébe 1939) 55.

[31] Ifj. Szladits (30. lj.) 55.

[32] A constructive trustot a bíróság ítélettel hozza létre, célja lehet a jogalap nélküli gazdagodás elkerülése. Constructive trustot alapíthat a bíróság a vagyonrendelő tudta és akarata nélkül is abban az esetben, ha pl. egy olyan valaki számára juttatja vissza a földjét ezáltal, akit jogtalanul megfosztottak tőle. Carolyn Levin: "Real Property - Constructive Trust - Resulting Trust: Thomas v. Reid" New Mexico Law Review 1982/1. 559.

[33] A resulting trustot az equity megvalósulása érdekében hozzák létre szintén a jog által, hogy elkerüljék azon eseteket, amikor egy személy nem a saját jogán szerez meg és tart magánál egy olyan vagyont, mely jogilag más személyt illet. Célja továbbá elkerülni az illegálisan, élők közötti trustok alapítását. Lásd "Illegal Trusts": The Resulting Trust Problem [jegyzet] Virginia Law Review 1958/4. 605.

[34] Bove (11. lj.) 34.

[35] Levin (32. lj.) 558-559.

[36] Csizmadia Norbert - Sándor István: "A bizalmi (fiduciárius) vagyonkezelés modelljei és a Ptk. reformja" Polgári jogi kodifikáció 2002/4. 14.

[37] Példaként említhető a dél-afrikai trust joggyakorlata: a Trust Property Control Act (No. 57. of 1988) kifejezetten előírja, hogy a törvényben meghatározott "trust" nem foglalja magába azon eseteket, amikor a tulajdon nem a vagyonkezelőnek, hanem pl. az executornak (végrehajtó) kerül átadásra. A törvény nem vonatkozik pl. az ügynöki tevékenységre vagy a letétre. A törvényben csak egyetlen trust jogintézmény létezik, a konkrétan szabályozott trust terminológiája. A vagyonkezelő hivatali minősége a common law országokat tekintve itt a legkidolgozottabb. Marius J. De Waal: "The Uniformity of Ownership, Numerus Clausus and the Reception of the Trust into South African Law" European Review of Private Law 2000/3. 449-450.

[38] Egy olyan vagyonrendelői nyilatkozat lehet indokolt, amely a vagyonkezelő részére célokat határoz meg, mintegy keretet adva a vagyonkezelésnek. Lásd B. Szabó (27. lj.) 100.

[39] Egy igazi letter of wishes nem kötelező iránymutatásainak alkalmazása a legcélszerűbb abban az esetben lehet, ha a vagyonkezelő alig vagy egyáltalán nem áll kapcsolatban a bizalom kedvezményezetti körével. Lisa Lacob: "The Offshore Trust World" Juta's Business Law 2000/2. 83.

[40] Alexander A. Jr. Bove: "The Letter of Wishes: Can We Influence Discretion in Discretionary Trusts" ACTEC Journal 2009/1. 44.

[41] Restatement (Second) of Trusts 173. §.

[42] Re Londonderry's Settlement (1965) Ch 918.

[43] A Restatement (Second) of Trusts 173. §-ában szereplő "other documents" kifejezés tartalma vált kérdésessé.

[44] B. Szabó (27. lj.) 100.

[45] Bove (40. lj.) 39-40.

[46] B. Szabó (27. lj.) 100.

[47] Vö. Sándor (15. lj.) 400.

[48] Nagy (23. lj.).

[49] Ez a szabály a Ptk.-ban is érvényesül, mivel ha a vagyonkezelő feladatát ingyenesen látja el, a vagyonkezeléssel járó szokásos költései megtérítését is igényelheti. [6:322. § (1) bek.]

[50] A lord kancellár álláspontja szerint a vagyonkezelési feladatok ellátását azért nem lehet pénzértékben meghatározni, mivel nem minden ember munkája egyenértékű, valamint az a vagyonkezelők tiszteletének rovására menne.

[51] Richard A. Brait: "Compensation for Executors and Trustees" Estates and Trusts Quarterly 1984/4. 261.

[52] Az angolszász jogban elsőként egy 1858-as tartományi szabályozás (Trustee Act of Ontario) rendelkezett a kompenzációról a vagyonkezelő és a kedvezményezett között, melyet a kedvezményezettnek a vagyon átadása előtt kellett megfizetnie. Az 1925-ös szabályozás pedig már kifejezetten lehetővé tette a vagyonkezelő számára, hogy nem fizetés esetén saját magát kártalaníthassa a bíróság által megállapított összeg erejéig. Law of Property Act 1925. (205.) Rodney Hull: "Agreement for Executors' and Trustees' Compensation" Estates and Trusts Quarterly 1975/3. 250-251.

[53] 2014. évi XV. tv. II. fejezet (Bvktv.).

[54] Ifj. Szladits (30. lj.) 142. Vö. Charlas E. Jr. Rounds - Charlas E. Rounds III: Loring and Rounds: A Trustee's Handbook (New York: Wolters Kluwer 2014) 642.

[55] B. Szabó (27. lj.) 160.

[56] Bvktv. IV. fejezet.

[57] B. Szabó (27. lj.) 160.

[58] Vö. Rounds-Rounds III (54. lj.) 80-84.

[59] Illés (14. lj.) 12-13.

[60] Rounds-Rounds III (54. lj.) 80.

[61] B. Szabó (27. lj.) 177.

[62] B. Szabó Gábor: "Bizalmi vagyonkezelés - nem »szóló táncos« ügyvédeknek" Pesti Ügyvéd 2014/2, www.bpugyvedikamara.hu/zart/aktualis/pesti_ugyved/februar-2014/bizalmi-vagyon-kezeles-nem-szolo-tancos-ugyvedeknek-dr-b-szabo-gabor-a-buk-elnoksegenek-tagja-az-uj-jo-gintezmenyro/.

[63] John J. Roche: "The Lawyer as Trustee" Probate Notes 1986/2. 136, http://www.actec.org/reso-urces/publications/notes/PDFNotes/Probate_Notes_Vol_12_No_2_Fall_1986.pdf.

[64] Rounds-Rounds III (54. lj.) 151.

[65] Hansmann-Mattei (1. lj.) 455.

[66] Lukács János: "A kezelt vagyon számviteli elhatárolása" [konferencia előadás 2014], www.step.org/sites/default/files/Branches/Resources/Hungary/8._sz._Lukacs_Janos-A_kezelt_vagyon_szamviteli_elhatarolasa.pdf.

[67] Vö. B. Szabó (27. lj.) 205.

[68] Csizmadia-Sándor (36. lj.) 25.

[69] A fogalom az angolszász joggyakorlatból származik. Elsőként az 1905. évi Trusts Billben tettek javaslatot, hogy meghatározzák a vagyonkezelő felelősségét a breach of trustok esetére. Ekkor még a felelősség azon alapult, hogy a kedvezményezett hozzájárult-e az adott ügylet megkötéséhez, volt-e tudomása róla. Walter Strachan: "Compensation for Breach of Trust" Law Quarterly Review 1918/2. 168.

[70] Ptk. 6:321. §.

[71] Ptk. 6:321. § (2) bek.

[72] Szándékos károkozás esetén a vagyonkezelő felel mind a damnum emergens, mind a lucrum cessans körébe tartozó károkért, tehát teljes kártérítéssel tartozik. Ptk. 6:143 § (3) bek.

[73] Ptk. 6:143. §.

[74] Ptk. 6:142. §.

[75] Akkor mentesül a felelősség alól a vagyonkezelő, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

[76] B. Szabó (27. lj.) 221.

[77] Ptk. 6:142. §.

[78] Ptk. 6:147. §.

[79] Amikor a vagyonrendelő maga jogosult a kezelt vagyonra, vagy az visszaszáll rá, a kár közvetlenül az ő vagyonában keletkezik. [6:328. § (1) bek.]

[80] B. Szabó (27. lj.) 222.

[81] Ptk. 6:212. §.

[82] Ptk. 6:326. § (1) bek.

[83] Ptk. 6:328. §.

[84] Ptk. 6:325. § (1)-(2) bek.

[85] Ptk. 6:328. §.

[86] Illés (14. lj.) 15.

[87] Az ügyben a kedvezményezett a vagyonrendelő unokaöccse volt, aki számára a vagyonkezelő a 25. életkorának betöltéséig lett volna köteles a vagyont kezelni, azonban a kedvezményezett a 21. életévének betöltésével, tehát nagykorúvá válásával kérte a vagyon kiadását a vagyonkezelőtől. A kedvezményezett kérelme sikeres volt, jogosult volt tehát a vagyonkezelést felmondani. William S. Bernstein: "The Rule in Saunders v. Vautier and Its Proposed Repeal" Estates and Trusts Quarterly 1986/3. 255.

[88] Sándor István: "Gondolatok a bizalmi vagyonkezelés szabályozásáról az új Ptk.-ban", ptk2013.hu/szakcikkek/sandor-istvan-gondolatok-a-bizalmi-vagyonkezeles-szabalyozasarol-az-uj-ptk-ban/2355.

[89] Illés (14. lj.) 15.

[90] Hansmann és Mattei álláspontja szerint amennyiben a trustra szerződésként tekintünk, a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti üzlet funkcionálisan megkülönböztethetetlen a modern kedvezményezett - harmadik fél közötti kapcsolattól. Hansmann-Mattei (1. lj.) 469.

[91] Miczán Péter: "A bizalmi vagyonkezelési kötelem harmadik személyre kiterjedő joghatásairól egyes trust modell-szabályok tükrében" Iustum Aequum Salutare 2014/1. 198, ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20141sz/14.pdf.

[92] Hansmann-Mattei (1. lj.) 454.

[93] Hansmann-Mattei (1. lj.) 455.

[94] Miczán (91. lj.) 199-200.

[95] Sándor (15. lj.) 404.

[96] Illés István: "Irány a bizalmi vagyonkezelés! - Az offshore pénzek hazajöveteléről" Figyelő 2013/14. 28.

[97] Menyhei Ákos: "A bizalmi vagyonkezelés és a privátbanki szolgáltatók együttműködési lehetőségei" Privatbanki Piac Magyarország 2013. tél, www.step.org/sites/default/files/Branches/Resources/Hungary/140221_PB_TAN_STEP.pdf.

[98] "Interview with István Karagich and Ákos Menyhei about the private banking and fiduciary industry in Hungary" Private Banking [a Napi Gazdaság és a Blochamps szakmai kiadványa] 2013. 15, www.step.org/sites/default/files/Branches/Resources/Hungary/131101_PB_KULONSZAM.pdf.

[99] Nagy (21. lj.).

[100] 2015. június 25-ei állapot szerint, felugyelet.mnb.hu/bal_menu/piaci_szereplok/kereso/kereses?ktasearch_value=&ktasearch_label=&ktasearch_prev_value=&pmod=simpleSearch&n=bizalmi&st=0&i=&a=1&x=0&y=0.

[101] A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végezhet.

[102] Menyhei (97. lj.).

[103] Vékás-Vörös (22. lj.) 316.