Megrendelés
Parlamenti Szemle

Fizessen elő a Parlamenti Szemlére!

Előfizetés

Somogyi Enikő: Összehasonlító IPU kutatás a parlamenti igazgatásról (PSz, 2021/1., 171-180. o.)

Az Interparlamentáris Unió (továbbiakban: IPU) a közelmúltban tette közzé a parlamentek igazgatási szervezetét összehasonlító kutatási projektjének összefoglalóját, amely a szélesebb szakmai közvélemény érdeklődésére tarthat számot. Az IPU a világ szinte valamennyi országos parlamentjéből álló szervezetként nemcsak az együttműködésben segíti a parlamenteket, de abban is, hogy azok demokratikusabbá és hatékonyabbá váljanak és egyre több publikált tanulmány szülessen ennek érdekében.[1] Jelen dolgozat röviden áttekinti azt a kutatást, amely betekintést nyújt a parlamenti igazgatás kérdéseibe az elmúlt három évben összegyűjtött adatok alapján. A hivatali szervezetrendszer - amely felelős a törvényhozás szervezeti, napi, költségvetési és technikai funkcióinak biztosításáért - kulcsfontosságú szerepet játszik a parlamentek hatékony működésében azáltal, hogy adminisztratív szakértelmet és intézményi struktúrát kínál. A projektben az átfogó, komparatív áttekintést szolgálta a PARLINE adatbázis, 13 kiemelt parlament felmérési mutatója, valamint a vonatkozó belső működési szabályzataik.

Abstract - Comparative IPU research on parliamentary administration

The Interparlamentary Union ('the IPU') has recently published a summary of its research project comparing the administrative organisation of parliaments, which may be of interest to the wider professional public. As an organisation composed of almost all national parliaments around the world, the IPU helps parliaments not only to cooperate, but also to make them more democratic and efficient, and to the result of more and more published studies. This paper briefly reviews research that provides insight into parliamentary administration issues based on data collected over the past three years. The system of administrative structures, which is responsible for ensuring the organisational, daily, budgetary and technical functions of the legislature, plays a key role in the efficient functioning of parliaments by offering administrative expertise and institutional structure. The project provided a comprehensive, comparative overview of the PARLINE database, the survey indicators of 13 priority parliaments and their relevant internal rules of ope­ration.

Keywords: E-legislation, paperless parliament, ParLex, IJR, experiences

1. Bevezetés

Az IPU a legtöbb nemzeti parlamentet magában foglaló és egyik legrégebben alapított világszervezet. A szuverén államok parlamentjeinek egyetlen olyan világszervezete, amely a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma.[2] 1889-es párizsi megalakulása óta tevékenykedik a béke és a népek közötti együttműködés megteremtésében. Az Interparlamentáris Unió együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével - mint a világszervezet parlamenti dimenziója -, segítve annak elképzeléseit és erőfeszítéseit. Az ENSZ mellett rendszeres a kooperáció más olyan parlamenti és kormányközi szervezetekkel is, amelyek tevékenységét hasonló elvek és nézetek motiválják. Az Interparlamentáris Unió mindmáig az egyetlen olyan parlamenti szervezet, amelynek tanácskozásain a világ valamennyi kontinensének országai képviseltetik magukat. Tagjainak száma jelenleg 179 ország.[3]

A szervezet fő feladata a parlamentarizmus képviselete, a parlamenti intézmények fejlesztése, ezáltal a demokrácia erősítése a világban. Emellett véleményt

- 171/172 -

nyilvánít a parlamenti intézkedések révén megoldható nemzetközi kérdésekben is. Fellép, ha valamely tagországban a képviselők mandátumának gyakorlását önkényesen korlátozzák. Politikai és biztonsági kérdések mellett emberi jogi, regionális, környezetvédelmi, népesedési, egészségügyi témákkal is foglalkozik. A feladatai közé tartozik még, hogy összegyűjti tagjainak kollektív tapasztalatait, hogy erre épülő normákat hozzanak létre a parlamentekkel kapcsolatban.[4] Arra ösztönözi a parlamenteket, hogy saját fejlesztésükön keresztül vezessenek be olyan eszközöket, mint például a parlamentek támogatásának közös alapelvei.[5] Kiemelt projekt a szervezet életében a parlamentek háttértámogatását segítő igazgatási szervek elemzése, vizsgálata.

Az eredményeket tekintve, az IPU-határozatok, -állásfoglalások és -tanulmányok tartalmára valamennyi parlamenti küldöttség hatást gyakorolhat. A dokumentumok hazai törvényhozási és kormányzati fórum megismertetésével indirekt módon támogathatják valamennyi képviselő törvényhozói munkáját, jártasságát. Emellett előmozdítható a kapcsolódó jogszabályok előkészítése, nemzetközi megállapodások ratifikálása és sajátos kérdések nemzetközi szintű kezelésének megismerése is.[6]

2. Átfogó áttekintés a parlamenti adminisztrációról

A kutatási beszámoló a parlamenti igazgatás irányítását vizsgálja. A törvényhozás gerincének a hivatali apparátust tekinti.[7] A parlamentnek és tagjainak munkája nagyban függ attól, hogy az igazgatási szervek hogyan látják el a funkcióikat, mivel a parlamentek irányítják ezeket a munkafolyamatokat és egyben a munkatársaikat. Azonban, hogy ezt milyen mértékben tehetik meg autonóm módon - országonként változik. A parlamentek erőfeszítései - a nagyobb autonómia megszerzése érdekében - gyakran összefonódnak a törvényhozások fejlődésével, és ez igaz az igazgatási szervezetükre is. Az Interparlamentáris Unió épp ebben vállalt kutatást, összehasonlító megállapítások megfogalmazását, hogy segítséget nyújt-

- 172/173 -

son a korszerűsítésben. A vizsgált publikáció átfogó áttekintést nyújt a parlamenti struktúrákról, az összegyűjtött három évben szerzett adatok alapján, beleértve a PARLINE adatbázist,[8] illetve a parlamenti felmérések eredményeit. A kutatás adatbázisa kiterjedt az IPU számára már meglévő forrásokra és további, a parlamentek által biztosított adatokra és dokumentumokra - ideértve az államok alkotmányait, parlamenti jogi dokumentumaikat és házszabályi rendelkezéseiket. A tanulmány függeléke tartalmazza azt a kiemelt 13 esettanulmányt,[9] amely táblázatos formában részletesebb bepillantást nyújt a parlamentek változatos munkájának mutatóiba. Sok törvényhozás működött közre a kutatásban, a dokumentum gazdagítása érdekében, amely tovább demonstrálja a parlamenti adminisztráció sokszínű munkáját.

Fontos megemlíteni, hogy az összehasonlító kutatási cikk a parlamenti igazgatás irányítását is vizsgálja. A törvényhozási adminisztráció felelős a szervezési, napi, költségvetési és technikai feladatokkal kapcsolatban. Az erőforrásokkal rendelkező parlament általában elegendő szakértő személyzettel rendelkezik, akik pártatlan támogatást nyújtanak. Az autonóm parlamenti struktúra nemcsak megköveteli a függetlenséget a végrehajtó hatalomtól, de semlegesnek is kell lennie. Emellett elegendő szakértelemmel is kell rendelkeznie az intézményen belül. Ez egyúttal annak elismerése, hogy a parlamenti igazgatás, mint maguk a parlamentek, önálló egységek. Állandóan fejlődnek, de egyben eltérő kulturális jellemzőkkel, hagyományokkal, szokásokkal és gyakorlatokkal rendelkeznek. A parlamentek belső struktúrájának értékelése - együtt más kulcsmutatókkal - jelentős dimenziója a minőségi jogalkotás teljesítményének.[10]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére