Az önkormányzatok működésének támogatására, a törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátására biztosított központi költségvetési források elosztása a hatályos szabályozás szerint feladatalapú, azzal a megszorítással, hogy az allokáció során az elvárható és a tényleges bevételeket figyelembe kell venni, fenntartva az önkormányzatok bevételi érdekeltségét. A támogatás mértékéről a költségvetési törvények rendelkeznek.[1] A tanulmány célja a működési források elosztására vonatkozó szabályozás értékelése a településsoros bevételi adatok alapján, kiemelten a bevételek figyelembevételére vonatkozó előírások érvényesülésének és hatásának vizsgálata.
Az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdése szerint "[a] helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult." 2011. december 31-ig hasonlóan rendelkezett az Alkotmány[2] 44/A. § c) pontja is, amennyiben a kötelező feladatokkal arányban álló támogatásra való jogosultságot határozott meg.
A kötelező önkormányzati feladatok azonosítása nem egyszerű. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 10. § (1) bekezdése törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat- és hatáskörökről tesz említést. A kötelező feladatokat tehát különböző (ágazati) törvények tartalmazzák. A Mötv. 13. § (1) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatokat, ezek jelentős része kötelező, egy részük azonban a fakultatív feladatok körébe tartozik.[3] Tovább bonyolítja a kötelező feladatok azonosítását, hogy a Mötv. differenciált feladat- és hatáskörtelepítést tesz lehetővé a helyi önkormányzatok típusai szerint (területi, helyi), de még a települési önkormányzatok altípusai (községi, városi, járásszékhely városi, megyei jogú városi) szerint is, ám ennek részletes szabályozása nem a Mötv., hanem az ágazati törvények tárgyköre.
A tanulmány nem vállalkozik az összes kötelező feladat finanszírozásának vizsgálatára. Az Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzéke elérhető a kormány honlapján,[4] amelynek végén csak a feladat- és hatásköröket megállapító jogszabályok jegyzéke huszonnyolc oldalt tesz ki. A kötelező feladatok legszűkebb körére vonatkozóan a Mötv. községi önkormányzatokra vonatkozó 20. § (1) bekezdése tartalmaz eligazítást, amely szerint "[a] községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják". Ez az alapszolgáltatások megszervezését jelenti, amelyek meghatározása szintén az ágazati törvényekre tartozik.[5]
Van néhány olyan nyilvánvaló feladat (tevékenység), amelynek alapja az önkormányzati szabályozás,[6] és amelyekre ezáltal kötelezőként kell tekinteni, következésképpen ellátásának forrását - szükség esetén - köz-
- 63/64 -
ponti forrásból kell biztosítani. Ilyennek tekinthető például, hogy a településnek önkormányzati képviselőket és polgármestert kell választania, és munkájukat a vonatkozó szabályok szerint díjazni kell, illetve költségeiket meg kell téríteni. A képviselői és polgármesteri teendőkkel járnak további, dologi természetű kiadások. Még abban az esetben is, ha a településen önálló hivatal nem működik, mert a közös hivatalt más település önkormányzata tartja fenn, felmerülnek az alapvető helyi igazgatással összefüggő költségek. Ha csak a Mötv. felhatalmazó rendelkezéseiben felsorolt önkormányzati rendeletalkotási feladatokat vesszük figyelembe, akkor is kijelenthető, hogy még a legkisebb település önkormányzatának is számos olyan feladata és hatásköre van, amelyek közvetlenül az önkormányzás jogának gyakorlásához és nem ágazati feladatmeghatározáshoz kötődnek.
A finanszírozási forrásokra vonatkozó államháztartási szintű (aggregált) adatok a költségvetési törvényekben, a zárszámadási törvényekben és ezek indokolásaiban lelhetők fel, amelyek nyilvánosak és megtalálhatók az Országgyűlés honlapján. Az önkormányzatok költségvetését és zárszámadását a helyi rendeletekből lehet megismerni, azonban ezek feldolgozását nagymértékben nehezíti a rendeletek és ezek mellékleteinek egymástól jelentősen eltérő struktúrája és részletessége, esetenként a mellékletek hiánya. Az önkormányzatoknak azonban jogszabályban előírt[7] kötelezettsége, hogy időközi költségvetési jelentés formájában tájékoztassák a Magyar Államkincstárt (MÁK) az előirányzatokról és azok teljesítéséről; az erre vonatkozó egységes formai és tartalmi előírások lehetővé teszik az összehasonlítást.
A MÁK rendelkezésre bocsátotta a helyi önkormányzatok által a 2015. évre vonatkozóan benyújtott költségvetési jelentéseket. Ennek felhasználásával készült az az adatbázis, amelyet a tanulmány kiegészít a településekre vonatkozó alapvető adatokkal (lakosságszám, megyei és járási elhelyezkedés, jogállás és így tovább).[8] Az adatbázis tartalmazza a fővárosi kerületi önkormányzatok adatait is, Budapest Főváros Önkormányzatának adatait viszont annak sajátos közjogi státusza és finanszírozása miatt nem.[9] (Mindez a továbbiakban egységesen "Települési adatbázisként" hivatkozva.) A 2015. évi adatok felhasználása indokolt egyrészt azért, mert azok már zárszámadási törvénnyel is lezárt időszakra vonatkoznak, másrészt mert a 2015. évi teljesítési adatok alapján kerül meghatározásra a jelenlegi, 2017. évi adóerő-képesség mutatója.
A Települési adatbázisban a települések lakosságszáma a kormány hivatalos honlapján elérhető Önkormányzati Hírlevélben közzétett 2016. január 1-jei állapot szerinti adatokkal egyezik meg.[10]
A MÁK 2015. évi adatai alapján összeállított Települési adatbázis megbízhatóságának ellenőrzése céljából az országos szintre aggregált adatokat összevetettem a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2016. évi CXXII. törvényben elfogadott adatokkal.
1. számú táblázat: A helyi önkormányzatok 2015. évi állami támogatásai különböző adatforrásokban[11]
| Helyi önkormányzatok állami támogatásai, 2015 | MÁK teljesítési adat helyi önkormányzatok összesen (M Ft) | MÁK teljesítés megyei önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat nélkül (M Ft) | Költségvetési törvény szerinti előirányzat (M Ft) | Zárszámadási törvény szerinti törvényi módosított előirányzat (M Ft) | Zárszámadási törvény szerinti teljesítés (M Ft) |
| 1. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása | 151 069 | 144 178 | 150 995 | 150 995 | 151 069 |
| 2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása | 165 678 | 165 581 | 165 485 | 165 485 | 165 678 |
| 3. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása | 189 645 | 183 307 | 195 174 | 192 094 | 189 645 |
| Helyi önkormányzatok állami támogatásai, 2015 | MÁK teljesítési adat helyi önkormányzatok összesen (M Ft) | MÁK teljesítés megyei önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat nélkül (M Ft) | Költségvetési törvény szerinti előirányzat (M Ft) | Zárszámadási törvény szerinti törvényi módosított előirányzat (M Ft) | Zárszámadási törvény szerinti teljesítés (M Ft) |
| 4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása | 30 765 | 26 843 | 30 765 | 30 765 | 30 765 |
| 5. Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások | 71 565 | 46 581 | n. a. | n. a. | 76 734 |
| 6. Elszámolásból származó bevételek | 2 175 | 2 175 | n. a. | n. a. | 2 012 |
| 7. Önkormányzatok működési támogatásai összesen | 610 897 | 568 606 | n. a. | n. a. | 615 903 |
| Felhalmozási támogatás összesen | 56 473 | 54 913 | n. a. | n. a. | 49 482 |
| Állami támogatás összesen | 667 371 | 623 518 | 656 045 | 649 265 | 665 385 |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
