The non-international armed conflict in Yemen is a typical case of proxy war between the Saudi-led coalition and Iran. However, through the arms trade, the international legal obligations and indirect responsibility of other States also arises, for example that of France. With its aspirations towards a leading role in the European Union, the policy of the arms exporter France is especially worthy of analyzing with regard to its strong positions on the Russo-Ukrainian War. At minimum of a political hypocrisy, but graver accusations also arose towards France, even the possibility of complicity in war crimes. At this moment, there is no international legal procedure regarding France in this matter. It remains to see if this is due to the lack of responsibility, or if it demonstrates the weakness of international law.
A jemeni nem-nemzetközi fegyveres konfliktus egy tipikus proxyháborús eset a Szaúd-Arábia vezette koalíció és Irán között, azonban a fegyverszállítás révén egyéb országok nemzetközi jogi kötelezettségei és közvetett felelőssége is felmerülnek. Ide sorolható az Európai Uniós vezérszerepre törő fegyverexportőr Franciaország, amelynek politikáját különösen érdekes górcső alá venni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos markáns állásfoglalásaira való tekintettel is. Minimum a politikai kétszínűség, de súlyosabb, a háborús bűnösségben való részesség vádjai is napvilágot láttak Franciaországgal szemben. Jelenleg nincsen semmilyen Franciaországot érintő nemzetközi jogi eljárás az ügyben. Kérdés, hogy ez a felelősség megállapíthatóságának hiányát, vagy éppen a diplomáciai súly jelentőségét és a nemzetközi jog gyengeségét bizonyítja-e.
Kulcsszavak: nemzetközi jog, humanitárius jog, fegyverexport, Franciaország, Jemen
A nemzetközi humanitárius jog rendre felbukkan napjaink fegyveres konfliktusaival, úgy az orosz-ukrán háborúval, mint éppen az Izrael-Hamász közti fegyveres összecsapásokkal kapcsolatban. E tanulmány fókusza utóbbiak politikai túlfűtöttsége okán egy másik, régebb óta tartó, és Magyarországon kevés figyelmet kapó fegyveres konfliktus elemzése: a jemeni polgárháborúé.
- 38/39 -
A nemzetközi humanitárius jog elsősorban az államok közti fegyveres erőszakot hivatott keretekbe foglalni, azonban a Fegyverkereskedelmi Egyezmény által a hagyományos fegyverkereskedelem ellenőrzésére is kiterjed. A jemeni konfliktussal kapcsolatban felmerül a kérdés: mennyire egyeztethető össze a nemzetközi jogi előírásokkal a fegyverexport fenntartása olyan országok - például Szaúd-Arábia - felé, amelyek a szóban forgó fegyvereket a gyanú szerint háborús bűnök elkövetésére használják fel? Avagy meddig megy el a saját magát nemzetközi jog és multilateralizmus védelmezőjének szerepébe helyező Franciaország a fegyveripara és az arab országokkal fennálló szövetsége érdekében?
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya kimondja, hogy a "Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell."[2] Ezt a rendelkezést a Nemzetközi Bíróság az Alapokmány sarokkövének nevezi[3], elismeri annak szokásjogi jellegét, valamint hivatkozik a Nemzetközi Jogi Bizottság véleményére[4], mely szerint az erőszak tilalma jus cogensnek minősül.[5] Tekintettel azonban arra, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma az Alapokmány 39. és 51. cikkével összhangban értelmezendő, az államközi általános erőszaktilalom alól két kivétel van: a Biztonsági Tanács felhatalmazásával alkalmazott fegyveres erő és az önvédelem joga. A nemzetközi jog ebből a szempontból pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot azáltal, hogy belátja, nem lehetséges teljeskörűen betiltani az államközi erőszakot. Ezt korunk egyik jellegzetes problematikája, a humanitárius célú beavatkozás, avagy az ún. responsability to protect (R2P) is illusztrálja.[6] A pragmatizmus azonban nem csupán az erőszak tilalmával kapcsolatosan jellemző. A nemzetközi jog a háborúk borzalmaiból kiindulva a hadviselés szabályait is keretekbe foglalja: ha nem lehet véglegesen megszabadulni a háborúktól, legalább korlátozzuk annak
- 39/40 -
pusztítását. A nemzetközi humanitárius jognak eszerint lehetne a legegyszerűbben összefoglalni a lényegét.[7]
A globalizált világ összefüggő geopolitikai-stratégiai kapcsolatai révén a hadviselés szabályai kiterjedtek az egyes fegyverexportőr államok azon jellegű kötelezettségeire is, amelyeknek értelmében az adott államot nem csupán a humanitárius jog saját maga általi betartásának kötelessége terheli, hanem fegyverexportőrként kötelessége megbizonyosodni arról, hogy az export célországa sem szegi meg a nemzetközi humanitárius jog előírásait. Ebben a tekintetben érdemes vizsgálni Franciaországot, mint a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőrét[8], és mint a nemzetközi jog betartására rendszeresen felszólító középhatalmat, különösen az évek óta tartó jemeni polgárháború tükrében. Ebben a Szaúd-Arábia vezette koalíció által támogatott jemeni frakció az Irán által támogatott húszi lázadókkal áll szemben, és mintegy 10 000 életet követelt, és hárommillió embert kényszerített otthona elhagyására. A konfliktusban részt vevő Arab Koalíciót vezető Szaúd-Arábia közel egymilliárd euró értékben vásárolt háborús felszerelést Franciaországtól, amelyek egy jelentős része - a francia kormány hivatalos kommunikációjával ellentétben - bevetésre kerül a jemeni fegyveres konfliktusban.
A nemzetközi humanitárius jog tág értelemben a nemzetközi jognak az a területe, amelyik a fegyveres konfliktusokkal, az azok során tanúsított magatartások szabályozásával foglalkozik (jus in bellum). A nemzetközi humanitárius jog a legegyszerűbb megfogalmazás szerint a fegyveres konfliktusok hatásainak korlátozását, az okozott károknak az éppen még szükséges szintre szorítását célozza. Az állami és nem állami fegyveres alakulatok felelősségét alapozza meg fegyveres konfliktus esetén. Az ide tartozó szabályok írják elő többek között
- 40/41 -
a humanitárius segélyek és humanitárius segítők szabad mozgását, a civilek védelmét, valamint a menekültek, a sebesültek, és hadifoglyok védelmét.
Élesen el kell választani a nemzetközi jognak a fegyveres erő alkalmazásának jogszerűségével foglalkozó szabályaitól, amelyek azt állapítják meg, hogy egy állam mikor nyúlhat a fegyveres erő eszközéhez (jus ad bellum).
A nemzetközi humanitárius jog alapvető forrásai az 1949-ben elfogadott Genfi Egyezmények és az 1899-ben, illetve 1907-ben elfogadott Hágai Egyezmények. Ezek mellett számos egyéb nemzetközi szerződés is hatályban van, amelyek egy-egy részterülettel foglalkoznak; illetve jelentős szereppel bírnak a nemzetközi szokásjog által megteremtett kötelező jogi normák is.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága[9] szerint többek között az alábbi elvek tekinthetők irányadóként[10]:
- A harcképtelen és harcban részt nem vevő személyek joga életük, fizikai és lelki jólétük tiszteletben tartására.
- Az elfogott kombattánsok és polgári személyek védelme megtorló vagy erőszakos cselekedetektől.
- A felesleges károkat vagy túlzott szenvedést okozó fegyverek és harcmódok alkalmazásának tilalma.
- A polgári lakosság és kombattánsok közti mindenkori különbségtétel kötelessége, a polgári lakosság megkímélésének érdekében. A polgári lakosság nem lehet támadás célpontja. A támadások kizárólag katonai célpontok ellen irányulhatnak.
A tanulmány témájának szempontjából ez utóbbi érdemel majd kiemelt figyelmet.
A nemzetközi humanitárius jogot alkotó jogforrásokat az áldozatokat érintő, a háborúzás módját illető, kifejezetten a haditengerészeti és légi hadviselést érintő, a kulturális örökségek védelmét érintő, illetve egyéb kategóriákba sorolhatjuk - úgymint például a Fegyverkereskedelmi Szerződés (Arms Trade Treaty- ATT) A nemzetközi egyezmények mellett az ENSZ Közgyűlésének határozatai, továbbá kiegészítő jegyzőkönyvek és opcionális jegyzőkönyvek egészítik ki a humanitárius jog forrásait.
- 41/42 -
Franciaország az áldozatok védelméről kilenc, a hadviselés módjáról tizennyolc, a haditengerészeti és légi hadviselésről hét, a kulturális örökségek védelméről négy egyezményhez csatlakozott, valamint további öt, egyéb kategóriába sorolható egyezményt ratifikált.[11]
Annak ellenére, hogy a nemzetközi humanitárius jog számos eleme nemzetközi szokásjogi értékkel bír, napjainkban egyre több esetben sérül. Franciaország gyakran szólal fel a civilek és humanitárius dolgozók védelme érdekében, mikor humanitárius konvojok eltérítésre kerülnek, a személyzetet elrabolják vagy meggyilkolják. Az ilyesfajta erőszak valóban érzékenyen érinti a civileket, és millióktól vonhatja meg az életmentő segítséget.
Az ENSZ Közgyűlése 2013. április 2-án fogadta el a Fegyverkereskedelmi Szerződést, mely 2014. december 24-én lépett hatályba. Ez az első alkalom, hogy a nemzetközi közösség egy jogi kötőerővel rendelkező eszközt dolgozott ki a hagyományos fegyverekkel való globális kereskedelem szabályozására. A Szerződésnek kilencvenhét részes állama van, Franciaország 2014. április 2-án helyezte letétbe a megerősítő okiratot.
A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság a humanitárius jogot szabályozó egyezmények között tünteti fel a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amely meglátása szerint szolid humanitárius alappal rendelkezik[12], mivel a hagyományos fegyverek, lőszerek, tartozékok és alkatrészek nemzetközi kereskedelmét szabályozza a humán szenvedés visszaszorítása érdekében. A Szerződés célja, hogy ne lehessen fegyvereket exportálni olyan országoknak, vagy olyan térségekbe, ahol fennáll háborús bűncselekmények vagy humanitárius jogi sértések előfordulásának veszélye. A Szerződés egyik alappillére, amelyet explicit módon lefektet a szöveg, hogy a részes államok kötelessége a nemzetközi humanitárius jog betartása és betartatásának garantálása. Ezzel megerősíti és kiegészíti a Genfi Egyezmények
- 42/43 -
közös 1. cikkelyét[13], amelynek értelmében a részes országoknak minden körülmény között kötelessége a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítása.
A Szerződés tárgya a lehető legmagasabb közös nemzetközi követelmények megállapítása a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása vagy szabályozásának javítása céljából, valamint a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása és felszámolása, továbbá azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása. Célja hozzájárulni a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberek szenvedésének csökkentéséhez.[14]
A Szerződés hatálya kiterjed a harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, nagy kaliberű tüzérségi rendszerekre, harci repülőgépekre, harci helikopterekre, hadihajókra, rakétákra és rakétakilövőkre, továbbá kézi- és könnyű fegyverekre. A nemzetközi kereskedelem a Szerződés szempontjából az export, import, tranzit, átrakodás és bróker tevékenységet jelent.[15]
Minden exportáló Részes Állam köteles megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott hagyományos fegyverek vagy egyéb tételek hozzájárulnának-e a békéhez és biztonsághoz vagy aláássák azokat, felhasználhatók-e a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére, illetve a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére.[16] A Részes Államok kötelesek a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogoknak megfelelő belső ellenőrző mechanizmusokat létrehozni.
Minden Részes Állam köteles jelentést benyújtani a Titkárságnak a Szerződés végrehajtása érdekében foganatosított intézkedéseiről, beleértve a nemzeti törvényeket, a nemzeti ellenőrző listákat, továbbá az egyéb rendelkezéseket és adminisztratív intézkedéseket.[17]
A francia külügyi álláspont szerint Franciaország a Szerződés jelentette lehetőségek közül négyet tart kiemelten fontosnak, úgymint korlátozni a fegyver- és lőszerellátást instabil zónákban; elkerülni a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok megsértését; béke, biztonság és regionális stabilitás megőrzését; valamint a leszerelési folyamatok átláthatóságának javítását. Franciaország különösen ügyel szubszaharai-afrikai partnerei érdekeire, akiket a fegyverkereske-
- 43/44 -
delem nemzetközi korlátozásának hiánya kiemelten érint. Franciaország továbbá prioritásként kezeli az eltérítés kérdését, ahogy a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmét is, melyek a legnagyobb károkat okozzák napjainkban.[18]
Mindemellett Franciaország, és különösen a 2017-ben majd 2021-ben megválasztott Emmanuel Macron államfő a multilateralizmus védelmezőjének szerepébe helyezkedve rendszeresen szólal fel a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. A valósághoz azonban hozzátartozik, hogy Franciaország a világ legnagyobb fegyverexportőrei között található, mely a fentiekben leírtakra való tekintettel felvet bizonyos kérdéseket a humanitárius jog tiszteletben tartásával kapcsolatosan. Különösen a jemeni konfliktust és az annak esetleges táplálásában játszott francia szerepet érdemes ebből a szempontból vizsgálni.
A régóta erőszaktól szenvedő Jemenben a húszi felkelés kitörésével a helyzet 2015 márciusától újabb dimenzióba lépett. Az ország lakosságát egyszerre sújtja az éhínség, a háború és a terrorizmus. Az országon belüli törésvonalak mellett a regionális hatalmak rivalizálása is súlyosbítja a helyzetet: a lázadó húszik mögött a síita többségű Irán áll, a kormányt viszont a Szaúd-Arábia által vezetett szunnita koalíció támogatja. Ennek eredménye egy darabokban lévő infrastruktúra, éhező lakosság, és a terrorizmus térnyerése. A nemzetközi közösség számos felhívása ellenére egyelőre nem látszik a kiút a fegyveres konfliktusból.
A jemeni polgárháború a 2011-es arab tavaszra vezethető vissza, mikor Egyiptomhoz, Tunéziához és Szíriához hasonlóan Jemenben is tömegtüntetések törtek ki és a harmincnégy éve (1978-2012) hatalmon lévő Ali Abdalleh Saleh elnök lemondásra kényszerült. Alelnöke, Abd Rabbo Mansour Hádi átvette a helyét 2012-ben kétéves időtartamra. Az általa meghirdetett politikai átmenet két év elteltével azonban megakadt, majd az ország északi részéről kiinduló húszi fegyveres lázadás véget is vetett e folyamatnak, amikor 2014 szeptembe-
- 44/45 -
rében elfoglalták a fővárost, Szanaát. 2015. március 25-én Hádi száműzetésbe kényszerül. Ekkor döntött Szaúd-Arábia a fegyveres beavatkozás mellett. Rijád ugyanis tartott regionális riválisa, Irán, és a síita húszi lázadók közti szövetségtől. A Döntő Viharnak nevezett hadművelet több szunnita arab országot fogott össze. Szaúd-Arábia mögé felsorakozott Jordánia, Egyiptom, Szudán, Katar, Bahrein, Kuvait, Marokkó, valamint az Egyesült Arab Emírségek (EAE).
Rijád álláspontja szerint a katonai beavatkozás célja Hádi és legitim kormányának védelme volt a húszi lázadókkal szemben. Az ENSZ BT 2216.sz. határozata[19] helybenhagyta a Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács[20] hadműveletét, az Egyesült Államok pedig logisztikai és hírszerzési segítséget nyújtott Rijádnak. Az eredetileg pár hetesre tervezett katonai beavatkozás azóta is tart. A főbb frontvonalak 2015 nyarától gyakorlatilag alig mozdultak el, Szaúd-Arábia pedig folytatja a légi bombázásokat, miközben csekély számban küld szárazföldi erőket Jemenbe. Jemen északi, legsűrűbben lakott részén a húszi lázadók megerősítették hatalmukat. Délen a szabad területek megosztottak, és erős szeparatista erők hatalma a jellemző, ezek rivalizálnak a száműzetésben lévő kormánnyal. A konfliktus kezdete óta a koalíciós légi támadások jelentős számban követeltek civil áldozatokat. A célpontok között szerepeltek többek közt civil létesítmények és események, mint például piacok vagy esküvők, illetve lakóépületek és üzemek is. Az ENSZ adatai szerint 10 000 civil áldozatot követelt a konfliktus, amely sokatmondó referenciapont, és mivel 2016 augusztusából származik, napjainkban ez a szám valószínűsíthetően még magasabb. 2018-ban egy ENSZ szakértői bizottsági jelentés[21] szerint Jemen, mint állam, gyakorlatilag megszűnt létezni, így a frontvonalaktól messze az állam összeomlása is szedi áldozatait. A kereskedelmet és a humanitárius segélyszállítást akadályozza az ország legnagyobb kikötője, El-Hudajda körüli - először tényleges, majd hivatalosan feloldott, azonban de facto továbbra is helyben lévő - szaúdi tengeri blokád. A lázadók kontrollja alatt álló város körüli blokád katasztrofális következményekkel jár Jemen számára, mivel az országba importált élelem és orvosi eszközök 80%-a ezen a kikötőn keresztül érkezik.[22]
- 45/46 -
Az elhúzódó fegyveres konfliktussal járó további veszélyt a terroristacsoportok térnyerése jelenti. Az Al-Kaida és az Iszlám Állam kihasználja a hatalmi űrt, az Al-Kaida egy évig még egy miniállam működtetésére is képes volt, mielőtt
2016 áprilisában a Koalíció véget vetett az uralomnak. Azóta az Egyesült Arab Emirátusok, intenzív amerikai dróncsapások segítségével, hajtóvadászatot végez a terroristák ellen. A szalafista dzshihadista mozgalom azonban diszkréten virágzik a frontvonalon. Harcosai egyre gyűjtik katonai tapasztalataikat és újabb militánsokat toboroznak.
2016 óta több tárgyalási ciklusra is sor került a húszi lázadók és a jemeni kormány között, de egyelőre semmilyen erőfeszítés nem hozta el a békét. Rijád nem tűrné, hogy a húszik Irán katonai-fegyveres karjaként megmaradjanak a határán. Irán a maga részéről pedig viszonylag kevés erőforrás-ráfordítással eléri, hogy a jemeni háború lekösse riválisa, Szaúd-Arábia erőforrásait és figyelmét.
Az ENSZ szerint Jemenben zajlik a világ legsúlyosabb humanitárius válsága. Több, mint 22 millió ember, azaz a lakosság háromnegyede szorul humanitárius segélyre és védelemre. A konfliktus közvetett módon 100 000 emberéletet követelt.[23] Az egészségügyi intézmények kevesebb, mint fele működik. A nők 48%-a analfabéta, a gyermekek 25%-a nem jár iskolába, az iskolák 11%-a megrongálódott, vagy más célú felhasználásra foglalták el. 8,4 millió embert veszélyeztet az éhhalál, 16 milliónak nincsen ivóvízhez való hozzáférése.[24]
Az amúgy is szegény országban tehát a fegyveres konfliktus otthonok, iskolák és kórházak lerombolását eredményezte, a külföldi hatalmak fegyveres beavatkozása pedig még mélyebb káoszba taszította Jement. Rijád partnerei, köztük Washington és Párizs, kritikák tüzébe került a Szaúd-Arábiának szállított fegyverek miatt.
Az elhúzódó háború egyelőre egyik fél számára sem hozott jelentős sikert, de hivatalos adatok szerint mintegy évi 15 milliárd dollárral, mások szerint ennek a négyszeresével terheli a szaúdi királyság költségvetését. Az amerikai fegyvergyártóknak viszont jelentős profitot jelent a 110 milliárd dolláros, a terrorizmus és az Irán elleni harccal indokolt szaúdi üzlet, amit Donald Trump egykori elnök 2017 májusában tett rijádi látogatása során írtak alá.[25] Elemzők, újságírók, és
- 46/47 -
nem-kormányzati szervezetek (non-governmental organization- NGO) szerint a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció bombázásai okozzák a legsúlyosabb károkat Jemenben.
Az Európai Parlament több alkalommal is elfogadott a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexport embargójára felszólító, nem kötelező érvényű határozatokat[26], ezeket azonban Franciaország figyelmen kívül hagyja. Az egyik határozat indokolásában az alábbiak olvashatók:
"mivel Jemenben az Abd Rabbu Manszúr Hádi jemeni elnök felkérésére Szaúd-Arábia által vezetett katonai beavatkozás [...] katasztrofális humanitárius helyzetet eredményezett, amely az egész ország lakosságát érinti, [...] a jelenlegi katonai konfliktus eszkalálódásának elsődleges áldozata a már amúgy is sanyarú körülmények között élő jemeni polgári lakosság;
mivel a Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció jemeni légitámadásai több beszámoló szerint polgári célpontokat [...] is sújtottak, és súlyos károkat okoztak a segélyek célba juttatásához szükséges alapvető infrastruktúrában, valamint az országban súlyos élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek; [...];mivel a háború kezdete óta egyes uniós tagállamok továbbra is engedélyezték fegyverek és hozzájuk kapcsolódó termékek szállítását Szaúd-Arábiába; mivel az ilyen kereskedelem sérti a fegyverkivitel ellenőrzéséről szóló 2008/944/ KKBP közös álláspontot, amely kifejezetten tiltja, hogy a tagállamok engedélyt adjanak olyan esetekben, amikor egyértelműen fennáll annak kockázata, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszereléseket a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő tevékenységekre használják fel, és a regionális béke, biztonság és stabilitás aláásására; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezze Szaúd-Arábiával szemben európai uniós fegyverembargó bevezetését, tekintettel a súlyos vádakra, melyek szerint Szaúd-Arábia Jemenben megsértette a nemzetközi humanitárius jogot [...]"
Két évvel később az Európai Parlament megjegyzi, hogy egyes tagállamok felhagytak Szaúd-Arábia és a Szaúd-Arábia vezette jemeni koalíció más országainak fegyverekkel való ellátásával, és mélységesen sajnálja, hogy más tagállamok láthatólag nem veszik figyelembe a célország viselkedését és az exportált fegyverek és lőszerek végfelhasználását. A határozat rámutat arra, hogy ezek a különböző gyakorlatok azzal a kockázattal fenyegetnek, hogy aláássák az egész európai fegyverzet-ellenőrzési rendszert.[27]
- 47/48 -
Az ENSZ Jemennel foglalkozó szakértői bizottsága jelentésében[28] sajnálatát fejezte ki a Jemenben elkövetett számos háborús bűncselekmény miatt. A jelentés szerint öt évvel a polgárháború kezdete után a jemeni civilek elleni támadások megállás nélkül folytatódnak, a konfliktusban részt vevő felek felelősségének nyomatékosítását célzó nemzetközi akció hiánya mellett. A szakértők arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy ne adjanak el fegyvereket abban az esetben, ha azoknál fennáll a veszélye, hogy felhasználásra kerülnek a konfliktusban. Figyelmeztetnek, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok fegyvereladásainak jogszerűsége megkérdőjelezhető. Az államokat felelősségre lehet vonni a nemzetközi jog megsértésében való segítségért vagy közreműködésért amennyiben a bűnrészesség feltételei fennállnak. Az említett államok fegyverexport révén fennálló bűnrészességének kérdése háborús bűnök elkövetésében azonban még meghatározandó. A szakértői csoport és elnöke, Kamel Jendoubi, többször is felemelte hangját a konfliktusban elkövetett bűncselekmények büntetlenül hagyása miatt. Jendoubi kijelentette, a jemeni civilek nem éheznek, hanem éheztetve vannak a konfliktusban részt vevő felek által. Az erőszak folytatása a nemzetközi jog és az emberi életek teljes semmibevételét jelenti, a polgárháború pedig szürreális és abszurd dimenziót öltött.[29]
A Genfi Egyezmények közös 1. cikkelyének megfelelően a részes országoknak minden körülményben kötelessége a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítása, mely kiemelten releváns rendelkezés a jemeni konfliktus kontextusában. Ez különösen igaz azon államok esetében, melyek bármilyen módon befolyásolják vagy támogatják a konfliktusban részt vevő feleket, úgymint Franciaország.[30] Az államokra róható felelősség mértéke aszerint nő, amekkora hatással bírnak a jemeni kormányra, a Koalícióra, vagy a húszikra. A konfliktusban közvetlenül részt vevő országok mellett azon államok felelőssége, amelyek közvetett vagy közvetlen támogatást nyújtanak tanácsadáson, hírszerzésen, kiképzésen, logisztikában és/vagy fegyverexporton keresztül, kiemelten releváns, így többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Irán esetében.[31]
- 48/49 -
A nemzetközi és francia közvélemény egy része azt követeli, hogy a francia kormány ne legyen részese a humanitárius katasztrófát előidéző jemeni konfliktusnak. Ugyanakkor Franciaországnak jelentős érdeke fűződik a Szaúd-Arábiával való jó kapcsolatok megőrzéséhez, nem csupán a fegyvereladások, hanem a térségben való befolyás megőrzése, és nem utolsósorban a szaúdi kőolajimport miatt.[32]
A közel-keleti térségbe irányuló fegyvereladások felfüggesztése érdekében francia kormányra irányuló nyomás ellenére Franciaországnak nem érdeke változtatni gyakorlatán, hiszen az Egyesült Államokhoz képest korlátozott szerepet tölt be a Szaúd-Arábiára való nyomásgyakorlásban. Míg a Szaúd-Arábia részére eladott fegyverek tekintetében Párizs a harmadik helyen áll csekély részesedéssel[33], addig Szaúd-Arábia a francia fegyveripar második legnagyobb felvásárlója.
Több francia, nemzetközi és jemeni NGO[34] számos alkalommal felhívást intéztek a francia kormányhoz a fegyvereladások beszüntetését, illetve legalább jobb átláthatóságát, és a fegyverexport feletti valós parlamenti kontroll felállítását szorgalmazva. Céljuk, hogy Franciaország tiszteletben tartsa nemzetközi kötelezettségvállalásait az ATT és az Európai Unió 2008/944/PESC közös álláspontjának megfelelően, különösen mivel Franciaországgal ellentétben több ország, köztük Németország, Belgium, Olaszország és az Egyesült Királyság is korlátozza vagy felfüggesztette a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek történő fegyvereladást.[35]
Az Amnesty International és az ACAT nem-kormányzati szervezetek 2018. március 19-én publikált jelentésében elítéli a fegyvereladásokat, amelyek "hozzájárulhatnak háborús bűnök elkövetéséhez", és amelyek "Franciaországot bűnrészessé
- 49/50 -
teheti háborús bűnök elkövetésében". Az Európai Uniótól azt kérik, hogy hirdessen fegyverembargót Szaúd-Arábiával szemben, amíg tart a jemeni konfliktus.
A jelentés kiemeli, hogy a fegyverexportban részt vevő francia cégek büntetőjogilag felelősségre vonhatók szándékos emberölésért, és fennáll a veszélye, hogy a Franciaország által vállalt nemzetközi kötelességekkel ellentétes a Szaúd-Arábia felé irányuló fegyverexport.
Amennyiben megállapításra kerülne, hogy a szóban forgó eladások a Jemenben elkövetett atrocitások tudatában zajlottak, akkor Franciaország megsértette a Fegyverkereskedelmi Szerződést, valamint a 2008-as közös EU-álláspontot a fegyverkivitelről. Jelenleg egyik tekintetben sem zajlik vizsgálat Franciaországgal szemben.
Az ASER nem-kormányzati szervezet 2018 tavaszán jogi eljárást indított annak érdekében, hogy a francia kormány függessze fel több francia vállalat - köztük a Dassault és Nexter - fegyverszállítási engedélyét. Véleményük szerint francia fegyverek használata a jemeni polgárháborúban elkövetett emberi jogokat és humanitárius jogot sértő cselekmények során ellentétes a francia törvényekkel és Franciaország nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2017 januárjában egy ENSZ-jelentés 987 civil célpont elleni támadásról számolt be.[36] Egy 2018 januárjában megjelent jelentésben pedig az ENSZ-szakértők kifejtik, hogy Irán megsérti a világszervezet Jemennel szembeni fegyverszállítási tilalmát azzal, hogy nem akadályozta meg rakéták és drónok szállítását a síita lázadóknak, de a szakértők jelentésükben bírálják a lázadókat és a kormányerők oldalán a háborúban részt vevő, Szaúd-Arábia vezette Arab Koalíciót is a civilek elleni támadásaik miatt.[37] Ugyanakkor az Amnesty International már 2009-ben felhívta a figyelmet az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia által Jemenben elkövetett atrocitásokra, Franciaország így a polgárháború kezdete óta tisztában lehetett a háborús jogot sértő cselekedetekkel, a civilek elleni támadásokkal. Az ASER elmondása szerint ezért kijelenthető, hogy Franciaország megsérti a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amelynek értelmében az eladást végző államok vállalják, hogy figyelemmel kísérik a vásárló államokat, vagyis a fegyverek végfelhasználását. Az NGO végső soron a francia közigazgatási bíróságok csúcsán álló Államtanácshoz kíván fordulni, és egyéb civil szervezetek, illetve a parlamenti képviselők segítségét kéri az eljárás támogatásához.
- 50/51 -
Figyelemre méltó a francia felelősség kérdése a civilek elleni támadásokban, hiszen Párizs gyakran illetett erős bírálattal bizonyos államokat, amelyek civilek elleni támadásokat hajtanak végre, vagy amelyek nem gyakoroltak elég nyomást más országok kormányaira ehhez hasonló támadások elkerülése végett, úgymint Oroszország vagy Törökország a szír rezsim kelet-gútai bombázásai tekintetében.
Az OrientXXI Franciaország és a Perzsa-öböl országainak kapcsolatainak bonyolult politikai-katonai-gazdasági összefüggéseire vonatkozó elemzése[38] kiemeli, hogy a Fegyverzetmegfigyelési Központ[39] által számukra eljuttatott információk szerint Franciaország nemcsak hadiipari felszerelést biztosít arab partnereinek, hanem kiképzést is a különleges alakulatok számára, és bizonyos mértékben technológiatranszfert is végez.
Ironikus, hogy Macron a szaúdi koronaherceg 2018 áprilisában zajló hivatalos párizsi látogatása során világosan ismertette a hivatalos francia álláspontot, amely szerint Franciaország elkötelezett Szaúd-Arábia biztonsága mellett, elítéli a húszi lázadók ballisztikus rakétatevékenységét, illetve magas elvárásokat támaszt a politikai rendezés és a civil populáció humanitárius helyzetének vonatkozásában. A francia elnök ekkor jelentette be, hogy 2018. június 27-én egy miniszteri ülésre kerül sor Párizsban, amely során az érintett felek a humanitárius katasztrófa enyhítésére, valamint a politikai rendezésre vonatkozóan folytatnak majd eszmecserét. A konferencia végül szakértői szinten, a nem-kormányzati szervezetek részvétele nélkül zajlott.
A fegyvereladások és egyéb segítségnyújtás által Franciaország folytatta az Arab Koalíció támogatását. Több sajtóorgánum ironikusan megjegyezte, hogy Franciaország célja a helyszínen dolgozó humanitáriusok biztonságának garantálása, miközben napi szinten kerül sor bombázásokra Jemenben, köztük francia gyártmányú fegyverekkel.
Az OrientXXI fent említett elemzése alapján 2017-ben Franciaország 1,4 milliárd euró értékben szállított fegyvert Rijádnak. Az Egyesült Arab Emírségek 227 millió értékben vásárolt fegyvert francia gyártóktól, illetve 5 db többfunkciós Airbus repülőt és 2 db Gowind járőrhajót rendelt. Továbbá, a Chantiers Couach hajógyár 2018-ban az emirátusi ADD Military Supplies vállalattal kötött megállapodása magában foglal technológiaátadásra vonatkozó elemeket is.
Az elemzés szerzője megjegyzi, hogy Párizs segítséget nyújtott az Egyesült Arab Emírségeknek 2018 júniusában El-Hudajda aknamentesítésében, és az ilyes-
- 51/52 -
fajta beavatkozás a konfliktus fordulópontját jelentő időszakban megegyezik az Oroszország által Bashar al-Aszadnak nyújtott támogatással Szíriában.
A fegyvereladások mellé Franciaország által végzett kiképzések, valamint technológiatranszfer is társul. Az Egyesült Arab Emírségek esetében ugyanis a gyártás helyi leányvállalatok telepítését, illetve vegyes vállalatokat is jelent. Az Airbus, Safran, Thales és a CMN vállalatok is rendelkeznek részesedéssel emirátusi cégekben. Franciaország a vállalatai jelenléte révén megosztja innovációit a kommunikáció, kémműholdak, tengerészeti és repülőtechnológiai alkatrészek, kiber-megfigyelés és éjjellátó szemüvegek terén. További kapcsolódási pont, hogy a francia Luc Vigneron, a Thales franciavédelmi és technológiai konszern egykori igazgatója állt az Emirates Defense Industries Company élén 2014-2019 között.
Mindezen információk fényében a francia kormány által előszeretettel hangoztatott európai stratégiai autonómia is ellentmondásosnak tűnik, mivel az emírségek gyakran a legújabb francia technológiai vívmányokkal rendelkezik, úgymint az Airbus-Thales műhold vagy az Atlas tüzérségi rendszerek.
Az OrientXXI beszámol a fentieken kívül az emirátusi DP World vállalat és a francia Surtymar privát katonai cég jövőbeli együttműködéséről is a Nigert és Kamerunt összekötő Kribi olajterminállal összefügésben. A cikk szerint a sokoldalú és összetett kölcsönös függőségi rendszer fényében érthető, hogy Franciaország miért játssza a pirománt Jemenben, kockáztatva, hogy háborús bűnökben való bűnrészességgel vádolják meg. Abu-Dhabi fontos partnere Franciaországnak Líbiában, Rijád pedig a legnagyobb befizető a francia vezetésű G5 Száhel kezdeményezésben. Ez a felállás lehetővé teszi Franciaországnak, hogy tőkést találjon azokhoz a biztonságpolitikai kezdeményezésekhez, melyeket egyedül nem tudna finanszírozni, és mindeközben új piacot nyisson saját hadiipari vállalatai számára.
A francia vezetésre az elmúlt években egyre nagyobb belső nyomás nehezedett, hogy közel-keleti partnereinek kétes lépéseit ne tűrje tétlenül, legyen szó akár a Hasogdzsi gyilkosságról, akár a jemeni konfliktusról. Ezt jól példázza, hogy 2018. november 21-én Macron elnök és az Egyesült Arab Emírségek koronahercege hivatalos ebédjével egy időben katariak és jemeniek egy NGO-val közösen két keresetet[40] is benyújtottak Mohammad bin Zayed Al-Nahyan ellen
- 52/53 -
párizsi bíróságokon kínzásban és háborús bűnökben való bűnrészesség miatt. Az ügy nagy sajtónyilvánosságot kapott Franciaországon belül.
EAE és Szaúd-Arábia a francia hadiipar kiemelt partnerei, így valószínűtlen, hogy az abudhabi koronaherceg francia bíró elé álljon. A kezdeményezés valós célja az AIDL szerint az volt, hogy a francia kormány megértse, hogy nem léphetnek szövetségre akárkivel, és hogy az üzleti érdek nem mentség. Ugyanez érvényes az áprilisban Mohammed ben Szalman szaúdi koronaherceg ellen benyújtott keresetre is, melyet a Legal Center for Rights and Development NGO kezdeményezett kínzás és egyéb embertelen bánásmódban való bűnrészesség miatt.
Az Amnesty International szerint[41] Franciaország három új járőrhajót szállított le Szaúd-Arábiának 2020. július folyamán. A szervezet szerint ez bizonyítja, hogy Franciaország a jemeni nemzetközi jogsértések ellenére folyamatosan exportál hadifelszerelést Rijádnak. Az NGO szerint Párizs kétszínűségét tovább súlyosbítja, hogy az ATT részes államainak legutóbbi konferenciáján[42] minden országot a fegyverexportjuk teljes átláthatóságának biztosítására szólított fel. Utóbbi során éppen a kétséges fegyvereladások nem szerepeltek napirenden, ez az Amnesty szerint az ATT kevéssé hatékony működésének bizonyítéka. A kilencvenhét, éves jelentési kötelezettséggel rendelkező államból mindössze harmincöt nyújtotta be a 2019-re vonatkozó fegyverimport- és exportjelentést.
Az Amnesty International érvelésében alapul veszi az ENSZ Emberi Jogi Tanács által 2017-ben felállított Jemeni szakértői bizottság 2019. július- 2020. június közti időszakot lefedő jelentését is, amely szerint a jemeni konfliktus minden résztvevője megszegi a nemzetközi humanitárius jogot, valamint az emberi jogokat. A bizottság elítéli a fegyverexport folytatását, mely táplálja a fegyveres konfliktust az országban. A jelentés egyértelműen kimondja, hogy az ajánlások ellenére Franciaország, Kanada, Irán, az Egyesült Királyság és az USA továbbra is támogatást nyújt a konfliktus résztvevőinek. Ezáltal az érintett országok megsérthetik az ATT-ból fakadó kötelezettségeiket. Mindezekre való tekintettel az Amnesty International erősebb parlamenti kontrollt és nagyobb átláthatóságot szorgalmaz a francia fegyverexport tekintetében.
- 53/54 -
2019 áprilisában tíz NGO közös felszólító levelet[43] intézett Emmanuel Macron elnökhöz, hogy minden lehetséges módon gyakoroljon nyomást partnereire a jemeni konfliktus befejezése érdekében. Ismét azt kérték Párizstól, hogy függessze fel a fegyverexportot EAE és Szaúd-Arábia felé. 2019 júliusában tizenkilenc NGO ugyanilyen tartalommal a francia parlament képviselőinek juttatott el egy közös levelet.
2019-ben erőteljesen felvetődött Franciaország bűnrészességének kérdése a jemeni konfliktus során elkövetett háborús bűnökben, amikor egy nem kormányzati szervezetekből és újságírókból álló csoport, a Disclose, nemzetbiztonsági titkosított dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek bizonyítják, amit a francia kormány évek óta titkol: pontosan milyen mennyiségben és milyen típusú fegyvereket ad el Franciaország Rijádnak, és ezek hogyan kerülnek felhasználásra Jemenben. A Mediapart francia sajtóorgánum több cikkben[44] közli ezeket az információkat, állami hazugságok és titkos fegyverszállítások címmel.
Világossá vált, hogy Franciaország nem csupán nem függesztette fel a fegyverexportot az Arab Koalíció országai felé, hanem új szerződést is kötött Szaúd-Arábiával a jemeni konfliktus kezdete óta - a hivatalos kormányzati kommunikációval ellentétben. 2018. október 30-án Florence Parly védelmi miniszter kijelentette a BFM TV adásában, hogy nincs folyamatban lévő tárgyalás Szaúd-Arábia és Franciaország között újabb fegyvereladási szerződésről. Márpedig ebben az időpontban véglegesítette a kormány az ARTIS kódnéven futó új szerződés részleteit, melyet 2018 decemberében írtak alá. A francia állami fegyvergyártó Nexter cég és a francia kormány a jemeni konfliktus fényében nem jelentette be nyilvánosan a hírt annak politikai érzékenysége miatt.
Az ARTIS megrendelési szerződés vitathatatlanul szembesíti a francia kormányt következetlenségével. A francia kormány szisztematikusan tagadta, hogy francia fegyverek kerülnének bevetésre Jemenben, ugyanakkor a Disclose által megszerzett katonai hírszerzési jelentés írásos bizonyítékokkal szolgál a francia kormány téves állításaira.
- 54/55 -
A Disclose megszerzett egy, a Nexter gazdasági bizottsága által készített Stratégiai orientáció és kontextus c. dokumentumot, mely egyike a ritka írásos bizonyítékoknak az ARTIS szerződés meglétére vonatkozóan. Egy másik, Szállítási tervezet c. dokumentum pedig tételesen felsorolja a Szaúd-Arábiának 2019-2024 között szállítandó fegyvereket, köztük Titus páncélozott járműveket és 105LG vontatott ágyúkat.
Az egyik francia gyártmányú fegyver, melyet a koalíciós erők felhasználnak a jemeni konfliktusban - gyakran civilek elleni bevetésekre is - a Nexter cég Caesar ágyúja. Franciaország az ARTIS értelmében 2023-ig 147 db Caesar ágyút szállít Szaúd-Arábiának.
Florence Parly egykori fegyveres erőkért felelős miniszter 2019. január 20-án egy France Inter rádióinterjú[45] során kijelentette: nincs tudomása arról, hogy francia fegyvereket közvetlenül használnának a jemeni konfliktusban. Ugyanakkor a Disclose által megszerzett, Katonai Hírszerzési Igazgatóság (DRM) által készített jelentésben táblázatok és térképek is bizonyítják a jemeni konfliktusban felhasznált francia fegyverek valóságát.
A szaúdi és/vagy emirátusi hadseregnek eladott felszerelések közt szerepelnek Leclerc harckocsik, Mirage 2000-9 vadászgépek, Cobra radar, Aravis páncélozott járművek, Cougar és Dauphin helikopterek, valamint Caesar ágyúk. Ezek egy bizonyos részét pedig Jemenben használják fel. Ilyen például a már említett Caesar ágyú, melyből 2010 óta Franciaország 132 db-ot szállított le Szaúd-Arábiának a Sipri adatai szerint, és újabb szállítások várhatók az elkövetkező hónapokban.
A DRM térképe pontosítja, hogy 48 db szaúdi birtokban lévő Caesar ágyú Jemenben három olyan terület felé irányul, ahol falvak, tanyák, kisvárosok találhatók. Arra a kérdésre, hogy a francia ágyúk bombázzák-e ezeket a területeket, a francia Elnöki Hivatal a következő választ adta: "a Caesar ágyúk a szaúdi erőket segítik a jemeni területben való előrehaladásban". Más szóval, a Mediapart szerint, az ágyúk bombázással megtisztítják a terepet az Arab Koalíció tankjai előtt, amelyek elárasztják Jement.
A francia kormány egyéb következetlenségeire is felhívja a figyelmet a tényfeltáró írás, mint például a francia hadihajók, valamint a szaúdi légierőnek szállított francia alkatrészek kérdése. Florence Parly a Nemzetgyűlés Védelmi Bizottsága előtt kijelentette, hogy a Szaúd-Arábiának eladott szárazföldi felszerelés nem offenzív, hanem védelmi célokat szolgál. A katonai hírszerzés adatai alapján 70 db Leclerc harckocsit mobilizáltak a konfliktusban. Jelentős eltérés azonban a kormány kommunikációjához képest, hogy ezek Al-Khawkhah
- 55/56 -
térségében, 115 kilométerre El-Hudajda kikötővárosától találhatóak, azaz nem Szaúd-Arábia határait védik.
Jean-Yves Le Drian egykori külügyminiszter kijelentette, hogy Szaúd-Arábia főképp légi bevetéseket hajt végre Jemenben, és Franciaország semmit sem szolgáltat a szaúdi légierőnek. Ez azonban nem állja meg a helyét, mivel a szaúdi vadászgépek felszerelése közt található a Damoclés célzólézer, amelyet a Thales francia cég gyárt. A Damoclés továbbá Franciaországban gyártott vadászgépek felszerelését is képezi, mint például a Mirage 2000-9 repülőét, amelyről köztudott, hogy Jemenben is bevetésre kerül. Egyéb francia gyártmányú gépeket is felhasznál a Koalíció a jemeni háborúban, például a Cougar harci helikopterek, amelyek a szaúdi csapatokat szállítják.
Florence Parly egyéb fontos részleteket is elhallgatott a francia hadiipar szerepéről a jemeni konfliktusban, például azt, hogy két francia gyártmányú hadihajó részt vett az El-Hudajdát sújtó blokádban hozzájárulva ezzel az egyik legszörnyűbb humanitárius katasztrófához. Mindezek fényében a francia kormány kijelentései, melyek szerint prioritás a blokád feloldása, megkérdőjelezhetők.
Franciaországnak az ATT egyezmény részes államaként tilos eladnia fegyvereket abban az esetben, ha azokat civil lakosság vagy infrastruktúra ellen vetnék be, és a francia kormány álláspontja szerint az ATT-t tiszteletben tartják a fegyverexport-engedélyezés során. Ugyanakkor a DRM jelentéséből világosan kiderül, hogy nem lehet pontosan követni a Franciaország által eladott fegyverek Arab Koalíció általi mozgatását és felhasználását.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a Disclose három újságíróját a francia hírszerzés kihallgatásra hívta, valamint nyomozás indult ellenük nemzetvédelmi titkok kompromittálása miatt. Tizenhét NGO egy közös nyilatkozatban ítélte el a francia hatóságok lépéseit.[46] Véleményük szerint ez a kihallgatás a sajtószabadság és az újságírói források védelmének elfogadhatatlan megsértése. Az NGO-k úgy vélik, hogy a Disclose által megszerzett információk kiadása kiemelkedően fontos közérdeknek minősülnek. Arra kérték a francia Belügyminisztériumot, a Védelmi Minisztériumot és a Külügyminisztériumot, hogy hagyjanak fel a sajtó megfélemlítésével. Az Újságírók európai föderációja[47] szintén elítélte az eljárást, amelynek véleményük szerint hallgatólagos célja az újságírók elhallgattatása, valamint a közvélemény reakciójának megakadályo-
- 56/57 -
zása arra az eshetőségre, hogy Párizs bűnrészes civil népesség ellen elkövetett bűncselekményekben Jemenben.[48]
2019 májusában Florence Parly miniszter a BFM TV televíziós csatornának adott interjúban[49] elismerte, egy szaúdi teherhajó érkezik majd Le Havre kikötőjébe, hogy francia fegyverekkel rakják meg. Ismét megerősítette, nincs semmilyen arra vonatkozó bizonyíték, hogy a katonai eszközöket Jemenben használnák, azok jemeni áldozatokat szednének. A francia fél következetesen kitart amellett, hogy a fegyvereket kizárólag védelmi célokra használják, és nem a frontvonalon.
A Disclose által megszerzett DRM jelentésben szereplő térkép becslése szerint ugyanakkor potenciálisan több mint 436 ezer személyt érinthetnek a lehetséges tüzérségi csapások, amelyek francia lövegekből is származhatnak.
2019 májusában Emmanuel Macron a nagyszebeni informális Európai Tanács margóján adott sajtótájékoztató során reagált a hírre, miszerint két NGO[50] sürgősségi eljárást kezdeményezett a párizsi törvényszéken a Le Havre kikötőjéből induló, francia fegyvereket szállító szaúdi teherhajó feltartóztatásának érdekében. A francia elnök kijelentette, hogy Szaúd-Arábia garanciát adott Franciaországnak arra vonatkozóan, hogy nem használja fel a francia fegyvereket civilek ellen Jemenben. Macron kiemelte, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia Franciaország fontos szövetségesei, és ezért a felelősséget teljes mértékben vállalja. Hozzátette, hogy a fegyverek nagy részét a saját országukon belül, vagy a határok védelmére használják fel, Franciaországnak pedig a szövetségesei mellett kell állnia a nehéz pillanatokban, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem prioritás.[51]
Az Amnesty International szerint nem elég a kormány részéről annyival lezárni az ügyet, hogy garanciát kaptak Szaúd-Arábiától. A kormánynak nyilvánosságra kell hoznia ezeket a garanciákat, és azt is el kellene világosan magyaráznia, hogy Szaúd-Arábia pontosan milyen módon harcol a terrorizmus ellen Jemenben.
A francia államfő, védelmi miniszter és a külügyminiszter sem voltak hajlandóak részletezni, hogy milyen fegyverekből áll a Le Havre városából induló
- 57/58 -
szállítmány, ugyanakkor a Disclose oknyomozó csoport szerint 8 db Caesar ágyú is volt a rakományban, amelyeket Szaúd-Arábia felhasználhat Jemenben.
A francia kormány 2020-ban tett némi erőfeszítést a nagyobb átláthatóság érdekében, de nem hagyott fel a kérdéses felhasználású fegyvereladások gyakorlatával. A 2020-as francia fegyverexportról szóló parlamenti jelentés[52] először foglalta magában az éves ATT-jelentés adatait. A civil szféra üdvözölte a fejleményt, mivel a pénzügyi adatok mellett az eladott hadi felszerelés típusához és mennyiségéhez is hozzáférést enged.
Azonban az Amnesty International szerint az újítás ellenére Franciaország továbbra sem tesz eleget azon elkötelezettségének, mely szerint nemzetközi jogsértés veszélyének fennállása esetén nem szállít fegyvert.[53]
A Perzsa-öböl menti országok továbbra is Franciaország kiemelt ügyfeleinek számítanak. A legutóbbi, 2023-as parlamenti fegyverexport-jelentés[54] szerint 2022-ben Franciaország Szaúd-Arábiának 470 millió, az Egyesült Arab Emírségeknek 355 millió, Katarnak 1,1 milliárd euró, Kuvaitnak pedig 218 millió euró értékben szállított le fegyverzetet. A 2017-2022 közti időszakban ezen négy ország számára leszállított francia gyártmányú hadi felszerelés értéke eléri a 15 milliárdot.[55] Az elmúlt 10 évet (2013-2022) vizsgálva az Egyesült Arab Emírségek az 1., Katar a 3. és Szaúd-Arábia az 5. helyen áll a francia fegyverexport legjelentősebb ügyfeleire vonatkozó rangsorban.[56]
Továbbra sincsenek információk arról, hogy a francia kormány pontosan milyen garanciákat kapott Szaúd-Arábiától és Egyesült Arab Emírségektől arra vonatkozóan, hogy francia gyártású fegyvereket nem használnak fel a jemeni konfliktusban. A 2022-ben kitört orosz-ukrán háború teljes mértékben elterelte a közvélemény figyelmét, majd a Franciaországban hagyományosan érzékeny kérdésnek tekinthető Izrael-Hamász fegyveres összecsapások még
- 58/59 -
inkább háttérbe szorították az egyébként sem központi figyelmet kapó jemeni polgárháború kérdését.
Mindenesetre a téma érdekes kérdéseket vet fel Franciaország kétszínűségét tekintve. Kiemelkedően szembeötlő a kettős mérce a jemeni, a szíriai, illetve a jelenlegi palesztin-izraeli konfliktust összevetve. Míg utóbbi kettő esetében Franciaország rendszeresen kemény hangnemben ítélte el a nemzetközi humanitárius jogot sértő lépéseket, például civil létesítmények bombázását[57], Jemen esetében a jelek szerint kevéssé aggódik hasonló történések miatt.
Megjegyzendő továbbá, hogy 2020 januárjában a francia hatóságok végül úgy döntöttek, nem indítanak a Disclose újságírói ellen eljárást. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági szervek általi kihallgatásuk az újságírói megfélemlítés vádját önmagában nem teszi semmissé, ahogy az újságírók forrásainak megsértése elleni kísérletet sem. Továbbá a Francia Köztársaság Főügyésze által nekik intézett levél világosan kimondta, hogy "visszaesés" esetén megindul ellenük az eljárás.[58] Az újságírói megfélemlítés gyakorlata szintén figyelemre méltó a magát emberi jogok bölcsőjének tekintő országban, amely egyébként előszeretettel szólal fel kritikusan, amikor más országban történnek a sajtószabadságot veszélyeztetőnek ítélt események. A francia kormány érvelése a kérdésben, azaz a védelmi titkok felfedése és nemzetbiztonsági érdek alapjában véve érthető és védhető álláspont. Ugyanakkor tekintettel a felfedett információkra, amelyek szembesítik a francia kormányt nyilvánosan kimondott következetlenségeivel és téves állításaival a világ legsúlyosabb nemzetközi humanitárius krízisének vonatkozásában, a francia kormány makulátlansága egyértelműen hamis imázs. A kétszínű hozzáállás, és ami még súlyosabb, a háborús bűncselekmények elkövetésében való bűnrészesség kérdése egyelőre nem hatotta meg a francia döntéshozókat annyira, hogy felülvizsgálják stratégiájukat. Az évek óta tartó tétlenség pedig komoly kérdéseket vet fel a nemzetközi intézményrendszer és a nemzetközi humanitárius jog de facto hatékonyágával kapcsolatosan. A jemeni konfliktust tekintve jelen állás szerint az a tanulság vonható le, hogy a humán szenvedést és a nemzetközi jogot felülírják a geopolitikai célok és a nemzeti hadiipar érdekei.
- 59/60 -
Mindezekre való tekintettel Franciaország más nemzetekkel szemben tanúsított felsőbbrendűség-érzete, a békeszererő szellem imázsa, illetve tulajdon elhivatottságát illető meggyőződése ellenére erősen megkérdőjelezhető, hogy az ország illetékes-e mások megleckéztetésére.
Armed Activities on the Territory of the Congo (Democratic Republic of the Congo v. Uganda),Judgment, I.C.J. Reports 2005, 168.Commentary to article 50 of the draft articles on the law of treaties. Yearbook of the International Law Commission, 1966, vol. II, 247.
Final report of the Panel of Experts on Yemen, Letter dated 26 January 2018 from the Panel of Experts on Yemen mandated by Security Council resolution 2342 (2017) addressed to the President of the Security Council
Genfi Egyezmények, 1949
International Review of the Red Cross, 1978 september-october, Declaration on the Fundamental rules of humanitarian law applicable in armed conflicts
Letter dated 27 January 2017 from the Panel of Experts on Yemen addressed to the President of the Security Council
Military and Paramilitary Activities in and against Nicaragua (Nicaragua v. United States of America). Merits, Judgment. I.C.J. Reports 1986, 14.
Situation of human rights in Yemen, including violations and abuses since September 2014 Report of the detailed findings of the Group of Eminent International and Regional Experts on Yemen, 3 September 2019. A/HRC/42/CRP.1
UNSC Resolution 2216 (2015), 14 April 2015
Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása a jemeni humanitárius helyzetről (2016/2515(RSP))
Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/ KKBP közös álláspont végrehajtása (2018/2157(INI))
International Humanitarian Law Databases - Search by country https://ihldatabases.icrc.org/applic/ihl/dih.nsf/vwTreatiesByCountrySelected.xsp?xp_countrySelec-ted=FR&nv=4;
- 60/61 -
International Humanitarian Law Databases - ATT
https://ihldatabases.icrc.org/applic/ihl/ihl.nsf/Treaty.xsp?documentId=EF-248C87D08DD8C0C1257C7D0033DA1D&action=openDocument#:~:text=In%20the%20view%20of%20the,has%20a%20solid%20humanitarian%20basis.&text=The%20Treaty%20subjects%2 0arms%20transfer,rights%20law%20will%20be%20committed.
Ministère des Armées - Rapport au Parlement sur les exportations d'armement de la France, 2023
Ministère de l'Europe et des Affaires étrangères - Actualités - La France condamne les attaques menées par des groupes de colons en Cisjordanie à l'encontre des populations palestiniennes (5 décembre 2023)
Ministère de l'Europe et des Affaires étrangères - Actualités 2021 - Syrie - Attaque contre un hôpital dans le nord-ouest syrien (22 mars 2021) https://www.diplomatie.gouv.fr/fr/dossiers-pays/syrie/evenements/actualites-
Permanent representation of France to the Conference on Disarmament - What is at stake The Arms Trade Treaty
https://cd-geneve.delegfrance.org/What-is-at-stake-The-Arms-Trade-Treaty
Permanent representation of France to the Conference on Disarmament - Infographie : "TCA : Lutter contre le détournement des armes"
SIPRI Publications - Trends in International Arms Transfers, 2020
https://www.sipri.org/publications/2021/sipri-fact-sheets/trends-international-armstransfers-2020
UN News - UN humanitarian office puts Yemen war dead at 233,000, mostly from 'indirect causes'
https://news.un.org/en/story/2020/12/1078972
UN News - Yemen
https://news.un.org/fr/focus/yemen
- 61/62 -
Amnesty International, Actualités - Ventes d'armes: La France à nouveau pointée du doigt au Yémen
Amnesty International, News, Armes françaises au Yémen: abandon des poursuites contre disclose
Amnesty International, Communiqué de presse, ARMES. Une occasion unique de mettre fin à l'exception française: appel pour la mise en place d'un contrôle parlementaire des ventes d'armes françaises
https://www.amnesty.fr/presse/alors-que-la-mission-dinformation-parlementaire-sur
Human Rights Watch, News, Yémen: Appel de 10 ONG après l'enquête de Disclose sur le Yémen
https://www.hrw.org/fr/news/2019/04/15/yemen-appel-de-10-ong-apres-lenquete-dedisclose-sur-le-yemen
Sherpa, Communiqués de presse, 17 ONG dénoncent les menaces de poursuites contre des journalistes enquêtant sur les armes françaises au Yémen
BFM TV, Florence Parly face à Jean-Jacques Bourdin en direct
Kovács Gábor, Elfelejtett háború Jemenben
http://www.magyardiplo.hu/2496elfelejtett-haboru-jemenben
Le Monde, Macron « assume » la livraison d'armes à l'Arabie saoudite, malgré la guerre au Yémen
Le Parisien, Yémen Papers: les journalistes convoqués dénoncent une «tentative d'intimidation»
- 62/63 -
Mediapart, Armes françaises au Yémen: itinéraire d'une livraison secrète
Mediapart, La France et le Yémen: cartographie d'un mensonge d'Etat
RadioFrance, Florence Parly - Cyberguerre: "Nous lançons une campagne de recrutements d'experts" numériques
https://www.franceinter.fr/emissions/questions-politiques/questions-poli-tiques-20janvier-2019
Tony Fortin, La France partie prenante de la guerre contre le Yémen
https://orientxxi.info/magazine/la-france-partie-prenante-de-la-guerre-contre-leyemen,2662 ■
JEGYZETEK
[1] PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
[2] Egyesült Nemzetek Alapokmánya, 2. cikk, 4. bekezdés.
[3] Armed Activities on the Territory of the Congo (Democratic Republic of the Congo v. Uganda), Judgment, I.C.J. Reports 2005. 168, 148. bekezdés.
[4] Paragraph (1) of the commentary to article 50 of the draft articles on the law of treaties. Yearbook of the International Law Commission, 1966, vol. II, 247.
[5] Military and Paramilitary Activities in and against Nicaragua (Nicaragua v. United States of America). Merits, Judgment. I.C.J. Reports 1986, 14., 190. bekezdés.
[6] Lásd például a szír rezsim saját lakosságát célzó vegyifegyver-támadását 2011-ben, és az arra adott amerikai, francia és brit válaszreakciókat. Az R2P elvére hivatkozva volt tervben egy fegyveres beavatkozás a szír lakosság érdekében, a szír rezsim ellen.
[7] E ponton megjegyzendő, hogy habár az 1949-es genfi egyezmények elsősorban a nemzetközi fegyveres konfliktusokkal foglalkoznak, közös 3. cikkükben a nem nemzetközi fegyveres összetűzésekről is rendelkeznek.
[8] A 2016-2020 közti időszakban, a SIPRI adatai szerint, az Egyesült Államok és Oroszország után. Pieter D. Wezeman, Alexandra Kuimova, Siemon T. Wezeman, Trends in International Arms Transfers 2020, SIPRI, 2021. március.
[9] International Committee of the Red Cross - ICRC. Az ICRC célja a vöröskereszt-mozgalom alapelveinek megőrzése; semleges intézményként közreműködik a háborúk, polgárháborúk katonai és polgári áldozatainak gondozásában és védelmében; közvetítő szerepet játszik a szemben álló felek között, s eljár kérésüknek megfelelően (hadifogoly- és internálótáborok látogatása, humanitárius segítségnyújtás, eltűnt személyek felkutatása stb.); közreműködik a nemzetközi humanitárius jog fejlesztésében.
[10] International Review of the Red Cross, 1978 szeptember-október, Declaration on the Fundamental rules of humanitarian law applicable in armed conflicts.
[11] A témáról részletesen: https://ihldatabases.icrc.org/applic/ihl/dih.nsf/vwTreatiesByCoun-trySelected.xsp?xp_countrySelected=FR&nv=4; Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 19.
[12] https://ihl-databases.icrc.org/applic/ihl/ihl.nsf/Treaty.xsp?documentId=EF-248C87D08DD8C0C1257C7D0033DA1D&action=openDocument#:~:text=In%20the%20view%20of%20the,has%20a%20solid%20humanitarian%20basis.&text=The%20Treaty%20subjects%20arms%20transfer,rights%20law%20will%20be%20committed. Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 19.
[13] "The High Contracting Parties undertake to respect and to ensure respect for the present Convention in all circumstances."
[14] ATT 1. cikkely.
[15] ATT 2. cikkely.
[16] ATT 7. cikkely.
[17] ATT 13. cikkely.
[18] https://cd-geneve.delegfrance.org/What-is-at-stake-The-Arms-Trade-Treaty Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 19.
[19] UNSC Resolution 2216 (2015), 14 April 2015.
[20] Gulf Cooperation Council, GCC.
[21] Final report of the Panel of Experts on Yemen, Letter dated 26 January 2018 from the Panel of Experts on Yemen mandated by Security Council resolution 2342 (2017) addressed to the President of the Security Council
[22] Aditya Sarkar, « 'Once We Control Them, We Will Feed Them': Mass Starvation in Yemen [archive] », Accountability for Mass Starvation, Oxford University Press, Oxford, 2022. Szeptember 30. (ISBN 978-0-19-286473-4, DOI: https://doi.org/ 10.1093/oso/9780192864734.003.0009, Hozzáférés dátuma: 2023. Október 2.), p. 217-C9.N181
[23] https://news.un.org/en/story/2020/12/1078972 Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 10.
[24] https://news.un.org/fr/focus/yemen Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 10.
[25] Kovács Gábor: Elfelejtett háború Jemenben. http://www.magyardiplo.hu/2496-elfelejtett-ha-boru-jemenben Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 12.
[26] Az Európai Parlament 2016. február 25-i állásfoglalása a jemeni humanitárius helyzetről [2016/2515(RSP)]. Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/KKBP közös álláspont végrehajtása [2018/2157(INI)].
[27] Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/ KKBP közös álláspont végrehajtása [2018/2157(INI)], 13. bekezdés.
[28] Situation of human rights in Yemen, including violations and abuses since September 2014 Report of the detailed findings of the Group of Eminent International and Regional Experts on Yemen, 2019. szeptember 3. A/HRC/42/CRP.1 https://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/YemenGEE/Pages/Index.aspx Hozzáférés dátuma: 2021. 04. 06.
[29] UN Group of Eminent International and Regional Experts on Yemen Briefs the UN Security Council Urging an end to impunity, an expansion of sanctions, and the referral by the UN Security Council of the situation in Yemen to the International Criminal Court. https:// www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/Pages/NewsDetail.aspx?NewsID=26563&LangID=E Hozzáférés dátuma: 2021. 04. 06.
[30] Situation of human rights in Yemen, op. cit. 54. bekezdés.
[31] Idem, 1444. bekezdés.
[32] 2015-ös adatok szerint a Franciaországba importált kőolaj 18,6%-a származik Szaúd-Arábiából.
[33] 61% USA, 23% UK, és mindössze a fegyverek 4%-át vásárolják Franciaországtól. Ezzel ellentétben a francia fegyverexport második legnagyobb felvásárlója Szaúd-Arábia, India után. A francia hadügyminisztérium adatai alapján 2008-2017 között 12,6 milliárd euró értékben adtak el fegyvert Szaúd-Arábiának. 2017-ben pedig 14,6 milliárd értékű fegyvereladást hagytak jóvá. https://sipri.org/sites/default/files/2018-11/france-2017.pdf Hozzáférés: 2021. 02. 10.
[34] Köztük Amnesty International, Oxfam, la FIDH, Médecins du Monde.
[35] https://www.amnesty.fr/presse/alors-que-la-mission-dinformation-parlementaire-sur Hozzáférés dátuma: 2021. 04. 01.
[36] Letter dated 27 January 2017 from the Panel of Experts on Yemen addressed to the President of the Security Council, N1700601.pdf
[37] Letter dated 26 January 2018 from the Panel of Experts on Yemen mandated by Security Council resolution 2342 (2017) addressed to the President of the Security Council s_2018_68. pdf (securitycouncilreport.org).
[38] Tony Fortin: La France partie prenante de la guerre contre le Yémen, https://orientxxi.info/magazine/la-francepartie-prenante-de-la-guerre-contre-le-yemen,2662 Hozzáférés dátuma: 2019. 10. 06.
[39] Observatoire des armements.
[40] Az első keresetet három katari személy adta be, akik erőszakos eltűnésekben és kínzásban való bűnrészesség miatt fordultak a párizsi törvényszékhez. Eszerint az EAE biztonsági szolgálata titokban fogva tartotta és kínozta őket csaknem két éven át anélkül, hogy ismertették volna velük az ellenük felhozott vádakat. Mind fizikai, mind pszichológiai kínzásnak alávetették őket, (verés, alvásmegvonás, szexuális erőszakkal és akasztással való fenyegetés). A második keresetet hat jemeni személy és a Nemzetközi Jogvédő Szövetség (AIDL - Alliance internationale pour la défense des droits et des libertés) nyújtotta be. A vád szerint mivel MBZ az EAE hadseregének főparancsnoka, így bűnrészes a Jemenben tapasztalható tömeges kínzásokban, az éhínséghez vezető blokádban és válogatás nélküli célpontok bombázásában. Az eljárásuk alapja, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények esetén érvényesülő egyetemes joghatóság elvére való hivatkozással a francia törvényszék eljárhat és elítélhet bűnrészeseket, mikor Franciaország területén tartózkodnak.
[41] https://www.amnesty.fr/controle-des-armes/actualites/ventes-darmes--la-france-a-nouveau-pointee-du-doigt Hozzáférés dátuma: 2020. 03. 06.
[42] 2020. augusztus 17-21.
[43] https://www.hrw.org/fr/news/2019/04/15/yemen-appel-de-10-ong-apres-lenquete-dedisclose-sur-le-yemen Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 21.
[44] https://www.mediapart.fr/journal/international/150419/armes-francaises-au-yemen-itineraire-d-une-livraisonsecrete?onglet=full https://www.mediapart.fr/journal/international/150419/la-france-et-le-yemen-cartographie-d-un-mensonge-detat?onglet=full Hozzáférés dátuma: 2020. 03. 06.
[45] https://www.franceinter.fr/emissions/questions-politiques/questions-politiques-20-janvier-2019 Hozzáférés dátuma: 2020. 10. 25.
[46] https://www.asso-sherpa.org/l7-ong-denoncent-menaces-de-poursuites-contre-journalistes-enquetant-armesfrancaises-yemen Hozzáférés dátuma: 2021. 01. 15.
[47] European Federation of Journalists-EFJ.
[48] https://www.leparisien.fr/societe/yemen-papers-les-journalistes-convoques-denoncent-une-tentative-dintimidation-14-05-2019-8072145.php Hozzáférés dátuma: 2021. 01. 15.
[49] https://www.bfmtv.com/replay-emissions/bourdin-direct/florence-parly-face-a-jean-jacques-bourdin-endirect_VN-201905080049.html Hozzáférés dátuma: 2021. 04. 10.
[50] Action des chrétiens pour l'abolition de la torture - ACAT; Action sécurité éthique républicaines - ASER.
[51] https://www.lemonde.fr/international/article/2019/05/09/guerre-au-yemen-une-ongfait-un-recours-enurgence-contre-le-depart-de-france-d-un-cargo-saoudien-charge-d-armes_5459971_3210.html Hozzáférés dátuma: 2019. 06. 01.
[52] https://www.defense.gouv.fr/actualites/articles/exportations-d-armement-le-rapport-au-parlement-2020 Hozzáférés dátuma: 2020. 09. 05.
[53] https://www.amnesty.fr/controle-des-armes/actualites/ventes-darmes--la-france-a-nouveau-pointee-du-doigt Hozzáférés dátuma: 2020. 03. 06.
[54] Rapport au Parlement sur les exportations d'armement de la France, 2023, https://www.defense.gouv.fr/sites/default/files/ministere-armees/Rapport%20au%20Parlement%202023%20sur%20les%20exportations%20d%E2%80%99armement%20de%20la%20France%20%2807%202023%29.pdf Hozzáférés dátuma: 2024. 01. 15.
[55] Idem, Annexe 9.
[56] Idem, Annexe 14.
[57] Példának okáért 2021. 03. 22-én adott ki a francia külügy ilyen tárgyú nyilatkozatot: https://www.diplomatie.gouv.fr/fr/dossiers-pays/syrie/evenements/actualites-2021/article/syrie-attaque-contreun-hopital-dans-le-nord-ouest-syrien-22-03-21 Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 23.
Például 2023. december 5-én ítélte el a francia külügy civil létesítmények bombázását és lépéseket sürgetett Izrael részéről. Lásd https://www.diplomatie.gouv.fr/fr/dossiers-pays/israel-territoires-palestiniens/actualites-et-evenements/2023/article/la-france-condamne-les-attaques-menees-par-des-groupes-de-colons-en-cisjordanie Hozzáférés dátuma: 2023. 12. 23.
[58] https://www.amnesty.fr/controle-des-armes/actualites/labandon-des-pour-suites-contre-journalistes-disclose Hozzáférés dátuma: 2021. 03. 23.
Visszaugrás
