Az Országgyűlési Biztos Hivatalában 2008. május 19-én rendezett konferencia anyagai
Az országgyűlési biztos műhelybeszélgetésre hívta a tudomány, a civil szervezetek és a szakma képviselőit a gyülekezési joggal kapcsolatos aktuális szabályozási és gyakorlati problémák feltérképezése érdekében. Az OBH munkatársai proaktív alapjogvédelmi projektjük tapasztalatait színvonalas előadások formájában osztották meg a résztvevőkkel, majd bemutatásra került a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi és bírósági gyakorlat, illetve a civil jogvédő szervezetek álláspontja. Lapunk az előadások és a hozzászólások szerkesztett változatát közli.
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, intézetvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
A tüntetés olyan, mint egy gyönyörű paripa, amely minden izmával és idegével az egyetlen célra tör. Azonban a társadalomtudományok tárgyául a lónak csak a teteme szolgál, a dög, amelynek a különböző feldolgozóiparok csak az egyik komponensét képesek felhasználni. Legyen a bőr az állam és a jogtudományoké, amelyek egymás között acsarkodva próbálják meg hasznosítani normatív szempontjaik szerint, ami az élő egészből nekik maradt. Legyen a hús a szociológia-politológia és a velük összefonódott empirikus társadalomtudományok tárgya, a hozzá vezető folyamatok, a célok, a taktikák és a stratégiák, az erőszak, avagy az erőszakmentesség kérdése. Legyen a vér a kommunikáció és a médiatudományoké, mert ők mozgatják, és látják el a különféle szerveket táplálékkal, mind a tüntetés résztvevői, mind a tüntetésről szóló híradások révén. Legyen a fog és a pata a rendőrségkutatásé, amely a rendőrség, valamint más erőszakszervezetek és a tüntetés elvi és gyakorlati viszonyait elemzi. Már nincs előttünk a ló, de egyre jobban megértjük, hogy miért tudott olyan szépen, dinamikusan száguldani.
Az állam- és jogtudományok a ló bőrének a való életben láthatatlan kanyarjait, fordulatait mutatják meg. A bőr megalkotása előzetes jogi hatályú előkészítő folyamatok eredménye. A tüntetők és a politikai-adminisztratív apparátus különféle elemei közötti találkozások szövevénye, amely azt a célt szolgálja, hogy megoldja, hogyan lehet a közrend békés megzavarásával figyelmet kelteni egy követelésnek, igénynek, problémának úgy, hogy utána közrend ismét helyreálljon, és ne sérüljön, vagy csak elfogadható módon és mértékben mások joga. A ló és bőrének együttes vágtája annak befejezése után utólagos, néha elég hosszú jogi folyamatokban hagy nyomot maga után; nyomozás, büntetőeljárás, szabálysértés, különböző fellebbvitelek, alkotmánybíróság, ombudsmanok, jogvédők és mások mozognak akár évekig egy-egy esetleg csak néhány perces vágta után. A megelőző és az azt követő jogi folyamatok dinamikáit a szabadságjogok alkotmányos és törvényi kereteinek kell kijelölniük.
Beleférünk-e mi ebbe a keretbe ma Magyarországon? Vagy nem férünk a bőrünkbe egy ideje? Miért vált a rendszerváltás egyik emblematikus jogszabálya, a gyülekezési törvény az ezredforduló után annyi konfliktus és vita tárgyává? Hogyan változik meg ez a keret, az Alkotmánybíróság, vagy a strasbourgi bíróság, vagy a hazai bírói gyakorlat révén, rendőrhatósági, belügyi utasításokkal, a politika és az állam és jogtudomány vitáival? Húzzuk a lóbőrt, ami szakad, reped, feslik, változik? Olyan aktuális kérdések ezek, amelyekre ma Magyarországon joggal várnak választ a tüntetni kívánók, a tüntetésekkel naponta találkozó rendőrök, újságírók, társadalom- és jogtudósok és politikusok. Vajon csak a mi problémánk-e ez? Ha végigtekintünk Európán és a többi nyugati demokráciákon, akkor látjuk, hogy nem. Változott és változik a tiltakozási kultúra, új és új csikók szaladnak a réten, 1968 ma már történelem, akárcsak 1989-1956 pedig aztán igazán az -, de velünk élnek az ökológiai tiltakozások, a békemozgalmak, a homoszexuális és drogliberalizáló kezdeményezések, és a nagy port felverő posztmodern globalizáció-kritika, meg a "fals-mob/flashmob". Keresünk, és folyton új profilokat találunk, új bőr feszül új vér, új hús lovakon.
Célszerűbb lenne ezért a ló tetemének vizsgálgatása helyett magát az élő lovat közösen - bőröstől, csontostól, patástól, keringési rendszerestől - vizsgálni, így talán azt is idejében észrevehetnénk, ha megbokrosodna, vagy éppen lesántulna. Mindez a kérdés új megközelítését, és új módszereket is kíván. Éppen ezért választottam ombudsmanként a gyülekezési jogot - úgyis, mint a szabadságjogok állatorvosi lovát - egyik idei alapjogi projektem tárgyává.
Fontosnak tartom, hogy - és az alábbi rövid tanulmányok közlése is ezt a célt szolgálja - a gyülekezési szabadságról a lehető legszélesebb, tudományos, szakmai és civil párbeszéd alakuljon ki. Ennek elérése érdekében rendhagyó eszközöket ugyancsak igénybe kell vennünk. Nemrég volt a díjkiosztója a gyermekrajzpályázatunknak, amelynek egyik témája éppen a gyülekezési jog volt. A fokozott érdeklődésre tekintettel meghosszabbítottam a felsőoktatási hallgatók számára kiírt tudományos esszé-, valamint fotópályázatom határidejét: 2008. október 15-ig várjuk a - gyermeki jogi és hajléktalanság problémáival foglalkozók mellett - a gyülekezési joggal kapcsolatos pályaműveket.
Gyülekezési jogi projekt keretében a hagyományos ombudsmani eszközök és módszerek alkalmazása mellett munkatársaim több demonstráción, közterületi rendezvényen a helyszínen is vizsgálták (így a márciusi tüntetések, a Hollán Ernő utcai tüntetések, az április 11-i elkésetten bejelentett tüntetések, kendermag tüntetés, budapesti Trianon-megemlékezés) és vizsgálni fogják a gyülekezés jog gyakorlati érvényesülését. Ennek során kitüntetett figyelmet szentelnek az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége teljesítésének, a sajtó zavartalan munkájának biztosításának, a Rendőrség eljárásának egyaránt. E helyszíni tapasztalatokat többnyire ombudsmani jelentésben is megtestesülnek.
A tapasztalatok más részét sem hagyjuk elveszni: a tudomány képviselői, állami szervek vezetői, civil szervezetek munkatársai részvételével 2008. május 19-én műhelybeszélgetést tartottunk, ahol gyakorlati tapasztalatainkat is felhasználva a jogi szabályozás, és a jogalkalmazás hiányosságait próbáltuk számba venni. Az alábbi tanulmányok meghívott előadóink és munkatársaim előadásai, valamint két hozzászólás szerkesztett változata, amely reményeik szerint a széleskörű tudományos vita megindítása mellett a mindennapi jogalkalmazást is segíteni tudja.
A munkánk azonban távolról sem ért itt véget. Amellett, hogy a következő hónapokban is testközelből figyeljük a paripák száguldását, terveink szerint ősszel újabb műhelybeszélgetés keretében fogjuk az 75/2008. (V. 29.) AB határozat nyomán kialakult gyakorlatot, majd egy - már nem pusztán a tudomány és szakma képviselőinek részvételével zajló - konferencia után, egy tanulmánykötetben - a pályázatokra érkezett legkiválóbb művek, hazai és külföldi tanulmányok mellett - a mindhárom alapjogi projektünk eredményeit is be fogjuk mutatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
