A 2008. július 5. napján 15 órától 17 óráig a Szivárvány Misszió Alapítvány - a közvélemény előtt Meleg Méltóság Menete néven ismert, előzetesen bejelentett rendezvény keretében - felvonulást tartott Budapesten az Erzsébet tér (V. kerület) - József Attila út - Andrássy út - Oktogon - Kodály Körönd - Felvonulási tér útvonalon.
E rendezvény során számos inzultus érte a résztvevőket, amelynek következtében több bírósági eljárás is lefolytatásra került.
Ezek egyikében, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 11. Sze. 11.280/2008/2. szám alatt lefolyt eljárásban a bíróság megállapította, hogy az eljárás alá vont személy az említett napon 16 óra 20 perc táján az Andrássy út 3. előtt tartózkodott, amikor a felvonulók odaértek. Azzal a szándékkal érkezett a helyszínre, hogy a felvonulással szembeni ellenérzését juttassa kifejezésre; elindulása előtt vásárolt egy tojást, amit abból a célból vitt magával, hogy azt majd ott eldobja (tiltakozása jeléül). E szándékának megfelelően a tojást eldobta a felvonulók felé, a járdáról, mintegy 30 méter távolságból, célzás nélkül. Cselekményét a felvonulást biztosító rendőrök észlelték és őt azonnal elfogták.1 Az eljárás alá vont személy e magatartás tanúsításakor saját elmondása szerint abban a hitben volt, hogy a "tojásdobálás" a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedő olyan cselekmény, amely nem jár jogkövetkezménnyel.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont személy fenti cselekményéve megvalósította-e a feljelentés szerinti, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Sztv.) 142/A. § (1) bekezdése szerint minősülő garázdaság szabálysértését és ezért az eljárás alá vont személy felelőssége megállapítható-e.
A bíróság megállapította, hogy a közelmúltban több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak, és ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. (pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban stb.) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében alakult ki az a meggyőződés az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak. A bíróság álláspontja szerint így ez esetben fenn áll az Sztv. 9. § (2) bekezdésében írt felelősséget kizáró ok: a cselekmény jogellenességében való tévedés. Ebből következően a bíróság az eljárást megszüntette.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 11. Sze. 11.282/2008/2. számú ügyben az eljárás alá vont személy azonos napon azonos rendezvényre tartván válltáskájában tojásokat vitt magával, abból a célból, hogy azt a rendezvény helyszínén eldobja. E szándékának megfelelően az Andrássy út 45. számú ház előtt 16 óra 20 perckor egy tojást dobott az egyik felvonuló kamion felé, miközben arcát egy zöld sállal eltakarta. E cselekményét észlelve a felvonulást biztosító rendőrök egyike hozzá lépett, s felszólította cselekménye abbahagyására. Az eljárás alá vont személy a felszólításnak nem tett eleget és a még kezében tartott újabb tojást is bedobta a tömeg felé a kordonon át, majd rögtön ezután hátrálni kezdett, az intézkedő rendőrök azonban elfogták. Az eljárás alá vont személy nem vitatta, hogy tojást dobott a felvonulók felé, védekezésül azonban ő is arra hivatkozott, hogy tudomása szerint e cselekmény nem ütközik semmilyen jogszabályba. A bíróság az eljárás alá vont személy által elkövetett cselekményt az Sztv. 142. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző rendzavarás szabálysértésének minősítette. A bíróság szerint az a körülmény, hogy az eljárás alá vont személy arcát eltakarta a cselekmény idején arra utal, hogy felismerhetőségét akadályozni kívánta, mintha későbbi felelősségre vonásától tartana. E körben különös jelentőséget tulajdonított a bíróság az előző esetben ismert történeti előzményeknek is. Az Sztv. szerint a rendzavarás szabálysértését az követi el, aki rendzavarás, vagy garázdaság esetén - helyszínén - az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít; erre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy elkövette a rendzavarás szabálysértését. A rendezvénnyel kapcsolatos ügyek közös jellemzője, hogy a bíróság rendzavarás szabálysértés elkövetését az intézkedő rendőr, mint hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenség tanúsítása miatt állapította meg, és a cselekmény jogellenességében való tévedésre hivatkozva felmentette az eljárás alá vont személyeket a "tojásdobás" jogkövetkezményei alól.
A lefolytatott eljárások mind a sajtóban, mind a szakmai közvéleményben nagy visszhangot váltottak ki.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter - egy hetilapnak adott interjújában - kifejtette, hogy nézete szerint mást tojással vagy mással megdobálni nemhogy nem elfogadható, de büntetendő is, és ezt szerinte a tojásdobálási ügy felmentő határozata is kifejti, (...) a jövőre nézve tehát ebben is megszűnt a bizonytalanság.2
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az eset kapcsán leszögezte, hogy "a vélemény áll védelem alatt - nem pedig az azt kifejező tojásdobás. A véleménynyilvánítás határa azonban csak addig tart, ameddig mások alapvető jogait, jelen esetben a békés gyülekezéshez való jogát, életét, testi épségét vagy emberi méltóságát nem sérti. Az egyes be nem jelentett rendezvények résztvevői azonban azzal, hogy a nekik nem tetsző véleményt megfogalmazó felvonulást különféle tárgyakkal megdobálták, megsértették a felvonulók gyülekezési jogát. Magatartásuk nem a véleménynyilvánítási szabadság által védett körbe tartozik, hanem büntetőjogi megítélés tárgya".3
Két országgyűlési képviselő "Ha megdobnak tojással..?" címmel a Házszabály 91. §-a alapján külön-külön kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez és az igazságügyi és rendészeti miniszterhez. Nézetük szerint "a legutóbbi napok bírósági és ügyészségi megnyilatkozásai nyomán ma már nem a véleményszabadság kontra verbális agresszió viszonyáról folyik a vita, hanem az a benyomás alakul ki, hogy más polgárok közvetlen fizikai fenyegetése, inzultálása, bántalmazása a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásának elfogadható formái közé tartozik". A "dobálási jogot" érintő kérdéseik egyikében ironikusan felvetik, hogy "amennyiben a véleménynyilvánítás dobálásos formája jogszerűnek minősül, nem követnek el törvénysértést a rendőrök, amikor "önkényes" módon korlátozzák a dobálás útján megvalósított szabad véleménynyilvánítás lehetőségével élők jogait?" Felvetik azt is, hogy "a dobálásos véleménynyilvánítás csak bejelentett rendezvény esetében megengedett, vagy lehetőség van a spontán dobálásra is?"4 E kérdésekre írott válaszlevelében a legfőbb ügyész kijelentette, hogy "becsületsértő és jogellenes a tojásdobálás, tehát nem része a szabad véleménynyilvánításnak. Ugyanakkor eljárás csak akkor indulhat a dobálók ellen, ha a sértettek feljelentést tesznek".5
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
