2024-re a világ országait évek óta krízisek sora sújtja, melyek kezdetének - amennyiben kifejezetten a gazdasági válság tárgyát vesszük alapul - a COVID19-világjárvány (a továbbiakban: COVID) kitörését tekinthetjük, azzal, hogy ez utóbbit megelőzően 2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki az első olyan gazdasági válság, mely a teljes világpiacra kifejtette hatását.
Természetesen a korábbi évszázadok alatt is alakultak ki krízishelyzetek, de a fent említettek alapvető jellemzője, hogy a válság azért terjedhetett túl az összeomló piacokon és terjedhetett el előbb az adott ország más szektoraiban, majd valamennyi ország gazdaságában, mivel globálisan az egyes piacok összeköttetésben állnak egymással (többek között) az ellátási láncok révén.
Figyelemre méltó, hogy mind 2008-ban, mind a tavalyi év folyamán az Amerikai Egyesült Államok bankjai és azok gyakorlata azonosíthatóak a problémák kiindulópontjaként, ezért jelen tanulmány célja 2008-tól napjainkig az Amerikai Egyesült Államok bankszektorából kiinduló válságok (elsődlegesen gazdasági jellegű) hatásainak és az ezek megszüntetését célzó jogi lépéseknek a bemutatása.
Tekintettel arra, hogy jelen cikk tárgya a válság gazdasági hatásaira megszülető jogi válaszok, ezért a fent megjelölt időintervallum vonatkozásában nem kerülhet sor valamennyi, az Amerikai Egyesült Államokat érintő krízis részletes ismertetésére, mivel közülük több is részletesebb és jóval (a gazdasági és jogi aspektusokon túl mutató) komplexebb bemutatást igényelne (mint pl. a 2018-ban kezdődő kínai-amerikai kereskedelmi háború, vagy a kriptovaluta válsága). Azonban amennyiben ezek esetében is azonosíthatóak jelen tárgyhoz kapcsolódó események/intézkedések, azok röviden ismertetésre kerülnek.
Így alapvetően három nagyobb krízis köré épül fel e dolgozat, vagyis a 2008-as válság, a COVID és a 2023-ban kialakuló krízis köré. E választás okát az első és a harmadik válság kapcsán fent már rögzítettem; a COVID előtti szabályozás, illetve a járvány alatt megtett jogi lépések pedig érdekes átmenetet jelentenek 2008 és 2023 között úgy, hogy a COVID előtt megalkotott/hatályában tartott rendelkezések járvány alatti alkalmazása révén az amerikai szabályozók/törvényhozók/piaci szereplők megállapíthatták, hogy a bankszektor/pénzügyi piac 2020 előtti szabályozásának jellege (és gyakorlati alkalmazása) mennyire tekinthető alkalmasnak egy
- 115/116 -
világgazdasági válság megelőzésére, illetve kezelésére.
A célom csupán az, hogy megvizsgáljam és - nagy vonalakban - megállapítsam, hogy egyrészt vannak-e olyan visszatérő események/körülmények, mely beazonosíthatóak mint a Amerikai Egyesült Államokat érintő válságok előfutárai, másrészt vannak-e olyan visszatérő események/körülmények/következmények, melyek újra és újra megjelennek a válságok kezelése - és elsősorban a bankszektor szabályozása - során.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság kezdetének és legfőbb okának az amerikai másodlagos jelzálogpiac működése jelölhető meg, mivel a bankok - az egymás közötti verseny miatti nyomás alatt - komolyabb hitelbírálat nélkül, egyre megbízhatatlanabb adósoknak nyújtottak jelzálogkölcsönöket - legalábbis addig, amíg az ingatlanok ára emelkedett. Azonban 2007-ben az ingatlanok értéke tetőzött, ami ellehetetlenítette az addig gyakorlatot; a lakások árának zuhanása pedig magával rántotta az értékpapírokat jegyző befektetési bankokat. A bankok tehát már nem rendelkeztek tőkével, befektetéseiket finanszírozni nem tudták, a vásárlók pedig végleg eladósodtak.[1]
Az amerikai bankszektor válsága azért is gyakorolhatott erősen negatív hatást más országok gazdaságára, azért (is) gyűrűzhetett végig a világpiacon, mivel pl. az ún. CDO[2]-kon keresztül a kockázatok eljutottak más állami piacokra is.
Ez a folyamat és az ezt követő válság megmutatta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2007-re addig elképzelhetetlen kockázatokkal járó gyakorlat alakult ki a pénzügyi rendszer szabályozásának megengedő jellege miatt, mivel a szabályozási hatáskörrel bíró szereplők - a piac önszabályozásában bízva - 1970-től fokozatosan egyre jobban lazítottak a bankrendszer szabályozásának szigorú jellegén.[3]
A válság megsemmisítő csapást mért a piacokra, és azokon keresztül az állampolgárok életére is. A II. világháború óta nem látott mértékű recessziót okozott az Amerikai Egyesült Államokban, a munkanélküliség aránya 2008 őszére megduplázódott, 5%-ról 10%-ra ugrott.[4]
A szükséges szabályok megalkotásának/a meglévő előírások szigorításának irányát az Amerikai Egyesült Államokban a 2008. évet követően - többek között - a következő három tényező határozta meg.
Az első tényező a kialakítandó szabályozási környezet tárgyaként megjelenő banktan fogalmának jelentős bővülése és összetettebbé válása a válság előtti időkhöz képest, azaz jelenleg már e fogalom részének tekintjük a szabályozási és felügyeleti szakterületeket; továbbá a jegybanki és nemzetközi pénzügyi intézmények bankokra gyakorolt hatásmechanizmusait, direkt és indirekt eszközeit is.[5]
- 116/117 -
Ezen túl, az amerikai kormány kénytelen volt beavatkozni és 2008-ban egyes pénzintézeteket (Freddie Mac; Fannie Mae) állami ellenőrzés alá vonni, ez a gyakorlat pedig (szükségszerűen, a teljes összeomlás elkerülése érdekében) elterjedt más országokban is, azaz a bankok (és ezt tekinthetjük a második tényezőnek) a világgazdaság meghatározó államaiban egyre szorosabb állami felügyelet alá kerültek.[6]
A válságot megelőzően a bankszektort/jelzálogpiacot uraló amerikai bankok száma alacsony volt és ezek hatalmas méreteket öltöttek, vagyis "túl nagyok voltak ahhoz, hogy tönkre menjenek" ("too big to fail"), hiszen az végzetes következményekkel járt volna a gazdaságra nézve.[7]
A harmadik tényezőnek így azt tekinthetjük, hogy a törvényhozók 2008-at követően mindenképpen el kívánták kerülni azt a helyzetet, hogy a jövőben a piaci szereplőkre érvényes legyen a "too big to fail" elv, ez a törekvés pedig összekapcsolódott a meghatározó piaci szereplők mérete miatti aggodalommal.
Meg kell említeni azt is, hogy a válság szükségessé tette a piaci szereplők belső működésébe való beavatkozást (a fent említett második tényező miatt ez amúgy is elkerülhetetlen volt), ami további nehézségeket jelentett a törvényhozók számára, mivel az Amerikai Egyesült Államokban a társasági jog az államok szintjén szabályozott és megengedő jellegű; míg a bankszektor szabályozása főleg szövetségi szintű és eltérést nem engedő jelleggel bír.[8]
A különbségek ellenére a beavatkozás megtörtént, ahogy ez a lentebb tárgyalt Dodd-Frank törvény is bizonyítja.
Természetesen az arra eszközzel rendelkezők megkísérelték megállítani a válság továbbgyűrűzését még annak korai szakaszában.
A pénzügyminiszter javaslata alapján 2008 őszén a Kongresszus elfogadta az Emergency Economic Stabilization Act-ot, mely alapján megszületett a Troubled Asset Relief Program (a továbbiakban: TARP).
A TARP alapok létrehozását és tőkebefektetések alkalmazását jelentette, melyeket a csődbe ment üzleti és pénzügyi intézmények tőkéjének megvásárlására használtak fel. Alapvető célja az volt, hogy öt szektor (automobilok piaca; bankszektor; hitelek; építkezések; biztosítások piaca) stabilizálásával garantálni tudják a hitelek folyósítását és megelőzzék az 1929. évi válsághoz hasonló összeomlást.
A program megalkotói úgy vélték, hogy a TARP segítségével kb. 4 millió ingatlan menthető meg az árveréstől, ehhez képest ez a szám végül kevesebb mint 800.000 volt 2010 végéig. Ennek fő oka, hogy a bankok - a várakozásokkal ellentétben - nem növelték a kölcsönök számát, hanem egyszerűen nem foglalkoztak azokkal, akik alacsonyabb tőkével rendelkeztek.
A TARP felemás öröksége az, hogy bár stabilizálta a pénzügyi intézményeket, de nem tudta feltartóztatni az ingatlanok elvesztését,[9] így a lakosság életszínvonalának romlása folytatódott.
- 117/118 -
A Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act (a továbbiakban: Dodd-Frank törvény) 2010-ben került elfogadásra, és kifejezetten azokat a szektorokat kívánta szabályozni, melyeket a 2008-as krízis okozóinak tekintettek.
Ennek szellemében a Dodd-Frank törvény a derivatív[10] ügyletek piacán a transzparencia fokozott érvényesülését biztosító kiterjedtebb szabályozást teremtett; szövetségi szinten egységesítette a hitelezési szabályokat; tiltotta a tisztességtelen hitelezési gyakorlatot; továbbá szélesebb körű ügyfél-tájékoztatási kötelezettséget írt elő.
A szabályokat megszegő/figyelmen kívül hagyó hitelezőket a Dodd-Frank törvény kamat, a kár és a költségek viselésére kötelezte.
A Dodd-Frank törvény a piaci szereplők belső működését is szabályozni kívánta, így pl. előírta, hogy elkülönült részvényesi szavazás szükséges a cég felső vezetőinek javadalmazásához, továbbá a távozó vezetők juttatásainak folyósításához; igaz ez a szavazás kötelező erővel nem, csupán tanácsadó/véleményező jelleggel bírt.[11]
A "too big to fail" kiiktatására való törekvés szellemében a Dodd-Frank törvény alapján létrehozták a Financial Stability Oversight Council-t (Pénzügyi Stabilitást Felügyelő Tanács), mely a központi bankrendszer (Federal Reserve System; a továbbiakban: FED) felügyelete alá vonhatott olyan nem pénzügyi intézményeket, melyek bukása negatívan érintette/veszélyeztette volna a pénzügyi stabilitást; továbbá felhatalmazhatta a FED-t a stabilitást veszélyeztető komplex, nagyobb társaságok feldarabolására is.
Megszületett a Consumer Financial Protection Bureau (Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Iroda), mely kifejezetten az állampolgárok/fogyasztók segítése érdekében működött; az Iroda által kiadott szabályok kötelező erővel bírtak a fogyasztóknak szolgáltatást nyújtó pénzügyi szervezetekre nézve.
Maga a FED is szigorúbb szabályok hatálya alá került, így a Dodd-Frank törvény értelmében nem nyújthatott sürgősségi hitelt intézményeknek (csak programokon keresztül), likviditási hitelprogramokat pedig csak a pénzügyminiszter engedélyével indíthatott, és további garanciális szabályként rögzítették a Dodd-Frank törvény alkotói, hogy megfelelő fedezetet kellett kérni annak érdekében, hogy az adófizetőket ne érje kár.
A fentieken túl a Pénzügyminisztériumon belül létrejött a Szövetségi Biztosítási Iroda, ugyanakkor a biztosításfelügyelet továbbra is tagállami szinten maradt; az Iroda a biztosítási szektorbeli rendszerkockázatokat elemezte a lehetséges szabályozási hiányosságok mentén.
Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletre (Securities and Exchange Commission) vonatkozó szabályok szintén szigorod-
- 118/119 -
tak, így pl. évenkénti vizsgálatot kellett végeznie belső kontrolljának tárgyában; továbbá befektetőket segítő iroda alakult a Felügyeleten belül; illetve egy olyan testület is, melyben a befektetők javaslatokat tehettek a prioritásokra nézve; végül önálló iroda született a hitelminősítők felügyeletére.
Ami a teljes pénzügyi szektor felügyeletét illeti, felállították a Financial Stability Council-t (Pénzügyi Stabilitási Tanács), mely átfogóan, rendszerszinten követte és elemezte a piaci folyamatokat úgy, hogy a Dodd-Frank törvény előírása értelmében a felügyeletet ellátó egyéb szervek szorosan együttműködtek a teljes pénzügyi szektort átfogó ellenőrzési tevékenységük során.[12]
A bankok és felügyeletük szabályozásának bemutatásán túl meg kell említeni a 2008-ban elfogadott Housing and Economic Recovery Act-ot (a továbbiakban: HERA) is, mely a másodlagos jelzálogpiac stabilizálása és annak a folyamatnak a megfékezése érdekében született, miszerint egyre több lakástulajdonos veszítette el otthonát.
E törvény (mely számos egyéb törvényt is magába foglalt) létrehozta a Federal Housing Finance Agency-t, mely a másodlagos jelzálogpiacot és szereplőit felügyelte; továbbá az egész országra kiterjedően standardeket és regisztrációs kötelezettséget írt elő a jelzálog nyújtói számára annak érdekében, hogy az ingatlan vásárlás céljából jelzálogot felvevő fogyasztók számára garantálni tudják azok megbízhatóságát.[13]
A HERA alapvető fontossággal bír a mai napig a jelzálogpiac kapcsán, szellemében született meg 2017-ben, 2019-ben, 2021-ben és 2023-ban a The Affordable Housing Credit Improvement Act.[14]
A Dodd-Frank törvényt számos kritika övezte és övezi jelenleg is; megítélése szélsőségesen ingadozó.
A szélsőséges megítélésre (és e megítélés idő függvényében való változására) jó példa, hogy míg 2013-ban Gregg Fields az Edmond & Lily Safra Center for Ethics[15] honlapján megjelenő elemzésében a szóban forgó törvény által megtestesített "obstruáló/akadályozó korrupcióról" beszélt, addig a Better Markets honlapján megjelenő dolgozatukban Dennis Kelleher és Tim Clark[16] úgy fogalmaztak 2020 júniusában, hogy "a Dodd-Frank és a bankreformok mostanáig megelőzték a bankrendszer összeomlását, csökkentették az adófizetőket terhelő kisegítések alkalmazásának valószínűségét és csökkentették a szükséges költségeket.[17],[18]"
Az Amerikai Egyesült Államokat (is) sújtó következő nagyobb válság, a COVID ugyanakkor szabályai hatékonyságának kérdését a gazdasági nehézségek és az ezekre adott jogi válaszok tárgyának központi elemévé emelte.
A Trump-adminisztráció célul tűzte ki a Dodd-Frank törvény szabályainak
- 119/120 -
enyhítését, és ennek szellemében 2018 májusában a Kongresszus elfogadta az Economic Growth, Regulatory Relief, and Consumer Protection Act-ot (a továbbiakban: EGRRCPA).
A törvény alkotói számos ponton felülbírálták a Dodd-Frank törvényt, így pl. lazítottak a kis és közepes méretű bankokra vonatkozó szabályok szigorúságán azzal, hogy míg a Dodd-Frank törvény alapján a legalább 50 billió dollár vagyonnal rendelkező bankokra vonatkoztak a szigorú tőke és likviditási követelmények, addig az EGRRCPA ez a határértéket 250 billió dollárra emelte fel.[19]
Ezen túl a FED felügyeleti szerepét is csökkentették, az EGRRCPA hatályba lépése után már csak azokon a bankokon hajtotta végre az éves stressztesztet,[20] melyeket még mindig a "too big to fail" jelzővel illethettek.[21]
Az EGRRCPA a Dodd-Frank törvény számos olyan szabályának szigorát feloldotta, melyek elsősorban a fogyasztók védelmét szolgálták. A 2021-ben hivatali ciklusát megkezdő Biden-adminisztráció célul tűzte ki e védelem ismételt megerősítését.[22]
E cél megvalósítása kiemelkedően fontossá vált 2021-re, mivel 2020 elejétől kezdve az amerikai gazdaságot (és a világgazdaságot) újabb krízis sújtotta, a COVID pandémia.
A pénzügyi rendszert azonnal megrendítette a járvány miatt elrendelt lezárások halaszthatatlan és teljes körű jellege, illetve az ezzel járó bizonytalanság; az értékpapír piac és az olaj piaca mélyrepülésbe kezdett, és a járvány elején úgy tűnt, hogy az Amerikai Egyesült Államokat ez a válság jobban meg fogja rendíteni mint a 2008-ban kiszélesedő, hiszen a krízis rendkívül súlyos és gyorsan terjedő volt, ráadásul a piaci szereplőknek a lezárások miatt tulajdonképpen otthonaikban kellett megoldást találniuk a felmerülő problémákra.[23]
Idővel azonban egyértelművé váltak a két válság közötti különbségek.
Az egyik legfőbb eltérést az jelentette, hogy míg 2008-ban a válság elsőként a keresleti oldalt, azaz az állampolgárok/fogyasztók oldalát sújtotta - hiszen a kialakuló pénzügyi szektor összeomlása okozta hitelezési problémák miatt tömegek vesztették el otthonaikat - addig 2020-ban a járvány először az élelmiszer-ellátási láncokra gyakorolt negatív hatást és ezt követően érte el a pénzügyi szektort és a keresleti/fogyasztói oldalt.
Ezen túl, a bankok 2008-ban a probléma részét képezték, a COVID esetében ugyanakkor inkább a megoldásét, köszönhetően - többek között - a 2008 óta jobban szabályozott pénzügyi rend-szernek.[24]
A fent említettek alapján a COVID okán megalkotandó szabályok elsődlegesen a fogyasztók/állampolgárok támogatására irányultak, természetesen a pénzügyi szektor szükségszerű szabályozásán/támogatásán keresztül.
2020 márciusában lépett hatályba a Coronavirus Aid, Relief, and Economic Security Act (a továbbiakban: CARES Act).
- 120/121 -
Ez tulajdonképpen egy gazdasági ösztönző csomag, mely tartalmazott egy kb. 300 billió dolláros részt, melyből az állampolgárok részére egyszeri kifizetést hajtottak végre; továbbá az adó-visszatérítés igénylésének határidejét is meghosszabbították; illetve a törvény rendelkezése alapján nagyjából 500 billió dollárt fordítottak a cégek megsegítésére kölcsön és egyéb formában (ezeket később vissza kellett fizetni, illetve beszámolási és egyéb kötelezettségeket írt elő a törvény a kedvezményezettek részére)[25]; továbbá kb. 150 billió dollár értékben nyújtottak segítséget a törvény alkotói az állami és helyi önkormányzatoknak.
A CARES Act felfüggesztette a diákhitelek behajtását és a kamatot 0%-ra vitte le; moratóriumot írt elő a kilakoltatásokra és az ingatlanok árverésére nézve, továbbá a moratórium határidejét számos alkalommal meghosszabbították. A törvény a munkanélküli segély és egyéb kapcsolódó juttatások idejét 26 hétről 39 hétre emelte, és egy új munkanélküliségi juttatási formát (Federal Pandemic Unemployment Compensation), továbbá két új programot is életre hívott (Pandemic Emergency Unemployment Compensation; Pandemic Unemployment Assistance). Összességében közel 260 billió dollárt fordítottak a munkanélküliség kezelésére.[26]
2020. december 27. napján hatályba lépett a Continued Assistance Act, mely - többek között - lehetővé tette a fent említett két program kiterjesztését.[27]
Trump elnök ezeken túl - annak érdekében, hogy mérsékelje a COVID negatív hatását - a Defense Production Act (Védelmi Termelési Törvény; a továbbiakban: DPA) által garantált hatáskörével is élt.
Ez a törvény felhatalmazza az elnököt, hogy elrendelje nem állami vállalatok részére, hogy - védelmi okokból - részesítsék előnyben a kormányt a többi vásárlóval szemben; továbbá felfüggeszthet nemzetközi kereskedelmi előírásokat annak érdekében, hogy az adott ellátási láncot megvédje a külföldi forrásoktól. Amennyiben szükségesnek tartja, elrendelhet nyomozást bármely cég, termék vonatkozásában; továbbá előírhatja adott eszköz vagy módszer alkalmazását a termékeket előállító cégek számára.[28]
Trump elnök - a DPA felhatalmazása alapján - 2020. március 18. napján egy rendelettel a lélegeztetőgépeket és a PPE-ket (egyéni védőfelszerelés = personal protective equipment) a DPA Sec. 101. b. pontja[29] alá tartozónak minősítette (azaz olyan termékeknek, melyek alapvetően szükségesek a nemzet védelme szempontjából) és hatáskörrel ruházta fel a szövetségi kormányt e termékek elsőbbségéről és elosztásáról szóló döntés meghozatalára nézve.[30]
2020. március 23. napján - hogy megelőzze a COVID alatti pánik miatti (vagy a COVID alatt előállt piaci állapotok kihasználása révén végzett) lehetséges felhalmozásokat és az árak elszállását - az elnök (a DPA Sec. 102. alapján) újabb rendeletet írt alá, mellyel az egészségügyi és gyógyászati forrásokat a COVID elleni védekezéshez szükséges jellegűnek nyilvánította és felhatalmazta az egészségügyi minisztert bármilyen korlátozás elrendelésére, annak érdekében, hogy megakadályozzák az említett források felhalmozását.[31]
- 121/122 -
2020. március 27. napján az elnök - a DPA alapján - kötelezte a General Motors-t lélegeztetőgépek gyártására azzal, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges gépek számát az egészségügyi miniszter állapíthatta meg.[32]
2020-ban a COVID miatt az ellátási láncok működése megtorpant és a piaci szereplők részéről - a (többek között a fent említett) intézkedések hatására - elvárt javulás időtartama a Delta variáns elterjedése, továbbá a fejlődő országokban elérhető vakcinák korlátozott száma miatt jelentősen meghosszabbodott.[33] Ezen túl, a 2022 elején kirobbant orosz - ukrán háború újabb csapást mért az ellátási láncokra és a világ piacaira.
Mindezek után pedig az Amerikai Egyesült Államokban 2023 elején több bank csődbe ment, ami miatt ismét központi kérdéssé vált a pénzügyi rendszer szabályozása.
Jelen tárgy érdekessége, hogy míg a 2008-as krízis és a COVID esetében az elsődleges és legsürgetőbb feladat a válság következményeinek felszámolását célzó szabályok megalkotása és intézkedések meghozatala volt, addig 2023-ban az amerikai banki krízis hatására a piaci szereplők és a törvényhozók először kénytelenek voltak azonosítani a pénzügyi rendszer jelenlegi szabályozásának problémáit, továbbá meghatározni azok forrásait és csak ezt követően alkothattak új szabályokat/módosíthatták a hatályos előírásokat, tekintve, hogy - 2008-tól számítva - rövid időn belül ez egy újabb[34] olyan világválsággal fenyegető helyzet, ami az amerikai gazdaságból/bankszektorból indul ki.
2023 márciusának elején a Szilícium-völgy cégeinek bankja (és egyben az Amerikai Egyesült Államok 15. legnagyobb bankja), a Silicon Valley Bank (a továbbiakban: SVB) összeomlott és 2023. március 10. napján a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (Federal Deposit Insurance Corporation, a továbbiakban: FDIC) ellenőrzése alá került. Két nappal később ugyanez történt a Signature Bank-kal (a továbbiakban: SB). Május elejére pedig a márciusi krízis miatt megroppanó First Republic Bank-ot a szabályozók (azaz a FED, a FDIC és az OCC[35]) lefoglalták, majd állománya eladásra kerül a JPMorgan Chase & Conak;[36] a Silvergate Bank pedig önkéntes felszámolást jelentett be.[37]
Ezeken túl - az SVB és az SB csődje miatt - a kisebb amerikai bankok már 2023. március 15-re közel 200 billió dolláros veszteséget szenvedtek el.[38]
A Government Accountability Office[39] (a továbbiakban: GAO) kutatása szerint a 2023. évet megelőző 5 évben a szabályozók már azonosították a kritikus problémákat az SVB és az SB kapcsán, azonban egyrészt az említett bankok túlságosan lassan reagáltak, másrészt a szabályozók nem fokozták a felülvizsgálat intenzitását időben ahhoz, hogy megállítsák az összeomlást.
Utóbbi mulasztásra példa, hogy a San Francisco-i Szövetségi Bank (Federal Reserve Bank of San Francisco) már 2022 júniusában leminősítette az SVB-t,
- 122/123 -
és bár két hónap múlva megkezdte a végrehajtási eljárást, de nem fejezte azt be a bank összeomlása előtt. A FDIC pedig számos felügyeleti intézkedést foganatosított az SB fizetőképességével, illetve vezetésével kapcsolatban, azonban nem minősítette le a bankot az összeomlást megelőző napig.[40]
A GAO fent említett kutatásában megállapítottak közül a bankok nem megfelelő működésére jó példa, hogy bár az SVB számos gyenge ponttal bírt (így pl.: alapvető és széles körű vezetési hibák; egy szélsőségesen központosított üzleti modell; a nem biztosított betétekbe fektetett bizalom), de az ezekről szóló információkat a vezetés nem/nem teljes körűen továbbította az igazgatóság felé, továbbá a kockázatok hatékony kezelése is elmaradt. Utóbbi egyik következménye volt pl., hogy a szóban forgó bank saját belső, fizetőképességét mérő tesztjén is megbukott, mégsem dolgoztak ki tervet egy esetleges krízis esetére.
Ami a felügyelet hiányosságait illeti, ezen a ponton lehetett igazán lemérni a 2018 óta alkalmazott EGRRCPA - a Dodd-Frank törvény szigorának enyhítését célzó intézkedéseinek - hatását, ugyanis előbbi törvénynek megfelelően a bankfelügyelet folyamata átalakult, csökkentették az előírásokat és az eljárás bonyolultabbá vált.
Az SVB esetében például az ütött vissza, hogy az EGRRCPA után a FED (a pénzügyi rendszer egészéhez mérve) a legfontosabbnak tekintett nyolc bank részére meghagyta a korábbi szigorú előírásokat, de a többi nagyobb bank számára - az EGRRCPA előtti szabályokhoz képest - alacsonyabb szintű felügyeleti és szabályozási követelményeket dolgozott ki. Ez utóbbiak alá tartozott az SVB is, és bár a szigorúbb előírások alkalmazása nem feltétlenül előzte volna meg az összeomlást, de rugalmasságot biztosítottak volna a banknak a problémákhoz való alkalmazkodás terén.[41]
A SVB - fent említett - belső működési problémáit és a FED - szintén fent bemutatott - hiányos gyakorlatát maga a FED fedte fel egy 2023 áprilisában kiadott jelentésében.
Ebben - az eddig ismertetetteken túl - megállapította, hogy szigorúbb előírásokra van szükség, mivel a tőkére és a fizetőképességre vonatkozó szigorúbb követelmények a kockázatok kezelési folyamatának javítása során fontos biztosítékként szolgálhatnak; továbbá a vezetőség figyelmét ráirányíthatják a legkritikusabb kérdésekre.[42]
2023. március 30. napján a Fehér Ház kibocsátott egy ún. "Fact Sheet"-t, melyben Biden elnök leszögezte, hogy míg a Dodd-Frank törvény szilárd alapokat fektette le annak érdekében, hogy mérsékelje a lehetséges banki krízisek lehetőségét, addig a Trump-adminisztráció jelentősen gyengítette e törvény előírásait, és így az enyhébb előírások hatálya alá tartozó bankok - mint az SVB és az SB - összeomlása újabb kiszélesedő válsággal fenyeget.
Az elnök négy olyan tárgyat határozott meg, melyek esetében a szövetségi banki intézményeknek - egyeztetve a Pénzügyminisztériummal - a jövőbeni
- 123/124 -
lehetséges banki krízisek megelőzését szolgáló reformokat kell bevezetniük.
Először is, az elnök szükségesnek ítélte az EGRRCPA több szabályának hatályon kívül helyezését/módosítást, tulajdonképpen a Dodd-Frank törvény több szabályának újbóli alkalmazását.
Az elnök e tárgyhoz tartozónak tekintette a fizetőképességre, illetve a tőkére vonatkozó követelmények, továbbá a stresszteszt jelenlegi szabályainak szigorítását; illetve annak a tévedésnek a kezelését is, hogy az EGRRCPA csupán az igazán nagy bankok számára írta elő az átfogó cselekvési terv kidolgozását abból a célból, hogy amennyiben a csőd szélére kerülnének hogyan tudnák megakadályozni a bankrendszer többi részének "megfertőzését". A tévedést az jelentette, hogy az EGRRCPA alkotói úgy vélték, hogy a kisebb bankok bukása semmiképpen sem ránthatja magával a rendszer többi szereplőjét, így ilyen terv kidolgozása az esetükben szükségtelen. Az SVB és az SB nem tartozott - az EGRRCPA alapján - egy ilyen terv kidolgozására kötelezettek közé és 2023-ban bukásuk hatása mégis végig gyűrűzött a szektoron.
Másodszor, az elnök úgy vélte, hogy meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, ami azért alakulhatott ki, mert az EGRRCPA megnövelte a stresszteszt ciklusának idejét, továbbá lehetőséget adott a bankoknak arra, hogy amennyiben egy bank vagyona eléri az első 100 billió dollárt, akkor a tőkére vonatkozó stresszteszt elvégzését elhalaszthatja (ennek eredményeként az SVB három éven át nem végzett ilyen jellegű tesztet).
E gyakorlat megszüntetése érdekében az elnök azt javasolta a szabályozóknak és a felügyelőknek, hogy a stresszteszt és egyéb szükséges eszközök segítségével biztosítsák, hogy a 100 billió dollárt elérő, vagy annál is nagyobb vagyonnal bíró bankok rendelkezzenek a kamat növekedését ellensúlyozó mértékű tőkével.
Harmadik pontként az elnök javasolta a szabályozóknak, hogy a hosszú lejáratú hitelekre vonatkozó követelményeket a bankok minél szélesebb köre számára írják elő. Negyedik pontként pedig arra kérte a szabályozókat, hogy biztosítsák azt, hogy Betétbiztosítási Alap (Deposit Insurance Fund - erre támaszkodva tudta a FDIC garantálni, hogy a betétesek elérhessék betéteiket az SVB és az SB összeomlása után) későbbi kiegészítésének költségei ne a helyi bankokat terheljék majd.[43]
A fent ismertetetteken túl az amerikai törvényhozóknak és szabályozóknak figyelembe kell venniük egyéb folyamatokat is, melyek változásokat hoznak általános jelleggel a bank-, illetve a pénzügyi szektorban - és nemcsak az amerikai piac vonatkozásában.
Itt említhető meg pl., hogy a nagyobb bankok folyamatosan fejlesztik digitális infrastruktúrájukat, melyek a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások és a kockázatkezelési mechanizmusok minőségi fejlődését (is) szolgálják.
Ezen túl a bankok általában nem rendelkeznek elegendő humán erőfor-
- 124/125 -
rással ahhoz, hogy eleget tehessenek a - többek között a Dodd-Frank törvény előírásai révén - megnövekedett mértékű tájékoztatási kötelezettségeiknek. Ugyanakkor egy megfelelő digitális platform segítséget nyújthat az adatok kinyerésében és feldolgozásában; és végső soron megszüntetheti az emberi munkaerő igénybevételét.[44]
A digitalizáció más formában is megjelenik a bankszektorban, méghozzá a kriptovaluta formájában.
A kriptovalutával kapcsolatban a legfontosabb kérdés mindig is a szabályozás hiánya[45] volt, a 2022. évben bekövetkező összeomlás az amerikai kriptopiacon[46] pedig ennek a problémának a kezelését a törvényhozók egyik legsürgetőbb feladatává tette.
Biden elnök 2022. március 9. napján rendeletet bocsátott ki, melyben leszögezte, hogy az összes digitális pénznem - így a kriptovaluta is - egyszerre tekinthetőek a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak és egyben a gazdasági haszon lehetséges hordozóinak is.[47]
A rendelet szellemében 2022. szeptember 16. napján a Fehér Ház közzétette a Comprehensive Framework for Responsible Development of Digital Assets[48] (a továbbiakban: Framework) elnevezésű dokumentumát, mely hét nagyobb területtel[49] foglalkozott és egyben meghatározta a jövőbeni szabályozás irányát is.
Jelen témánk szempontjából a Framework egyik fontos megállapítása az, hogy a szabályok hiánya, illetve a létező szabályok ismeretének hiánya (elsősorban fogyasztói oldalról) és e hiány kínálati oldalról történő kihasználása jelentős veszteségeket okoznak a fogyasztók oldalán; pl. 2021-ben a digitális pénzügyi csalások okozta pénzügyi veszteségek értéke 600%-kal felülmúlta a 2020-as azonos tárgyú eredményt.
Ezért a Framework alkotói előírták a szabályozók számára, hogy agresszívan fokozzák a digitális pénzügyi szektorbeli tisztességtelen gyakorlatok miatt folytatott nyomozásaik és végrehajtási cselekményeik intenzitását; továbbá, hogy a szabályozó és a végrehajtó szervek együttműködése legyen alkalmas arra, hogy az említett szereplők azonosítani és kezelni tudják a fogyasztókat, befektetőket és a cégeket leginkább fenyegető kockázatokat.
A hatékony szabályozás kialakítása érdekében az elnök leszögezte, hogy a Pénzügyminisztérium együtt fog működni a pénzügyi intézményekkel annak érdekében, hogy azok kibertérbeli gyengeségeik azonosítására és mérséklésére vonatkozó kapacitásukat és alkalmasságukat fejlesszék; továbbá a Pénzügyminisztérium más ügynökségekkel is együtt fog működni annak érdekében, hogy azonosítsák és elemezzék majd a felmerülő stratégiai problémákat.
Az elnök ezeken túl jelezte, hogy megfontolja az egyes ügynökségek javaslatát egy jövőbeni, a bankon kívüli pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szövetségi keretszabályozás megalkotására nézve; továbbá szintén megfontolás tárgyává teszi majd a Bank Secrecy Act (Banktitok Törvény) módosításának kezdeményezését is.[50]
2023 során a Kongresszus felé benyújtásra került egy tervezet, a Clarity
- 125/126 -
for Payment Stablecoins Act of 2023[51], mely a stablecoint[52] bevonná a hagyományos pénzügyi szolgáltatások rendszerébe, megteremtve egyúttal a vonatkozó szabályokat. A tervezet 2024. január elején a Képviselőház tagjainak vitájára vár.[53]
Ami a bankrendszer egészét illeti, 2023 júliusában a szabályozók 2023. november 30-i határidő meghatározásával véleményezésre bocsátották javaslatukat,[54] mellyel módosítani kívánták a nagyobb bankok likvid tőkéjére vonatkozó követelményeket[55] annak érdekében, hogy fejlesszék az alapvető kockázatokra adott reakciókat, továbbá, hogy a bankok kockázatkezelési tevékenységének egységét a lehető legmagasabb szinten megteremthessék.
A szabályozók említett javaslata egyben a Bázel III megállapodás utolsó elemeinek implementálását is jelentené; a nagyobb bankok 2025. július 1. napjáig kezdenék meg az új rendelkezések adaptálását, és nagyjából 2028. július 1. napjával kezdődően fejeződne be ez a folyamat.[56]
A Bázel III "egy olyan nemzetközi szabályozói keretrendszer, amely a bankszektor szabályozását, felügyeletét és kockázatkezelését hivatott erősíteni."[57] A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság[58] (a továbbiakban: Bizottság) dolgozta ki és bocsátotta ki 2010 őszén - válaszul a 2008-as válságra.
A Bázel III megítélése alapvetően pozitív volt, egészen a - fentebb tárgyalt - SVB összeomlásával kezdődő újabb krízisig (bár azt meg kell említeni, hogy a COVID tárgyában a Bizottság elismerte, hogy a bankok sokkokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálata tulajdonképpen nem lehetséges - a járvány miatt nyújtott könnyítések és támogatások miatt, melyek csökkentették a sokkhatásokat).
Ez az újabb krízis bebizonyította, hogy - ahogy Mérő Katalin megállapította - "(...) a nagyon bonyolult, rengeteg számítást és eljárásrendet megkövetelő szabályok a jól szabályozottság illúzióját képesek kelteni. Amíg nem következik be egy következő válság, addig azt is ki lehet mutatni, hogy a bankok tőkeerősek, likvidek, ellenállóak a sokkokkal szemben, ha a szabályok mentén mérjük őket. Amint azonban a sokk bekövetkezik egy váratlan, a korábbiakhoz képest új forgatókönyv mentén, ez az illúzió könnyen megdőlhet."[59]
A Bizottság 2017 decemberében közzé tette a Bázel IV ajánlást, mely tulajdonképpen egy reformcsomag, és ami a korábbi Bázel szabályozásokon alapszik, azokat tovább fejlesztve került megalkotásra. Implementálásának kezdő napját a Bizottság eredetileg 2022. január 1. napjában jelölte meg, azonban tekintettel a COVID-ra, ezt 2020 márciusában egy évvel elhalasztották (a teljes implementálásra 5 év áll rendelkezésre.)[60]
2023. január 3., illetve 2023. február 23. napján a FED, a FDIC és az OCC közös állásfoglalásokat tettek közzé a kriptovalutához kapcsolódó egyes kockázatokra (pl. csalás és megtévesztés lehetőségére; kiforratlan kockázatkezelési gyakorlatokra; a nyílt hálózatokhoz fűződő fokozott kockázatokra) nézve. 2023. január 3. napján említett szervek
- 126/127 -
kinyilvánították a kapcsolódó pénzügyi tevékenységek körültekintő felülvizsgálatára irányuló szándékukat.[61]
2023 novemberében a FED igazgatótanácsa elkészített egy, a bankrendszer állapotát, a FED szabályozási politikáját, továbbá felügyeleti prioritásait bemutató jelentést.[62] Ennek alapja egy átfogó vizsgálat, melyet a FED és FDIC 2023 során kezdett el, méghozzá valamennyi bank vonatkozásában, azok méretétől függetlenül. Tekintettel az eljárás bizalmas jellegére, az említett jelentés részletes adatokat még nem tartalmazott, azonban a vizsgálat egyes alanyainak beszámolója szerint a nagyobb bankok esetében a vizsgálók hangsúlyozták a vezetők személyes felelőssége növelésének szükségességét, ennek megvalósulása érdekében a magasabb szintű vezetőkkel is egyeztettek.
Más beszámolók alapján a vizsgálók figyelmeztették a vezetőket arra, hogy amennyiben a problémákat nem fogják orvosolni, a "4(m)" szankciók[63] alkalmazásra kerülhetnek (tipikusan a gyenge tőkeállomány, az elégtelen vezetés, illetve a CAMEL módszer[64] szerinti értékelés eredményeként megállapításra kerülő leminősítés okán).[65]
Az Amerikai Egyesült Államok a világ vezető gazdasági hatalma, és mint ilyen, bankszektorának és pénzügyi piacának bármilyen zavara kihat más államok gazdaságára is.
A 2008-ban kiszélesedő gazdasági világválság, majd a COVID miatti válság, illetve a 2023. évben (még mindig) formálódó válság megmutatta, hogy a bankszektor (mint a pénzügyi szektor domináns részének) szabályozása nem alkalmas arra, hogy a jelenleg hatályos előírások alkalmazásával megelőzhetőek legyenek az említettekhez hasonló krízisek.
A fent ismertetettek alapján úgy tűnik, mintha a szabályozás enyhébb, megengedő jellege lett volna az egyik oka a válságok kialakulásának és elterjedésének, mivel a szigorúbb előírások ha nem is tudták volna teljesen megállítani az összeomláshoz vezető eseményeket, de legalábbis lassították volna a negatív folyamatokat és biztosítékokat nyújthattak volna a fogyasztóknak.
A 2023-as események kísértetiesen hasonlítanak a 2008-asokra (de - ahogy arra korábban kitértem - el is térnek azoktól).
Alapvetően mintha ugyanaz a ciklus ismétlődne: adott periódusban a bankok olyan szabályok hatálya alá tartoznak, melyek nem tartalmaznak tényleges korlátokat piaci gyakorlataik vonatkozásában; továbbá bekövetkeznek különböző krízisek (2008 esetében a 2001. szeptember 11. napján a terrortámadások; 2023 előtt pedig a COVID, az orosz-ukrán háború és egyéb, e cikkben nem részletezett események) - melyek miatt általában véve is az amerikai kormány és a szabályozók lazítanak a hitelezési előírásokon a lakosság segítése érdekében - és ezek után a bankszektor összeomlásával egy újabb világgazdasági válság indul útjára.
E két tényező[66] miatt kialakuló válság a bankszektorban 2008-ban magával rántotta a teljes amerikai pénzügyi piacot és ezért a törvényalkotók a szigorítás
- 127/128 -
szellemében megalkották a Dodd-Frank törvényt.
2023-ban mindkét említett tényező (megelőző krízis(ek) és az enyhébb szabályok - EGRRCPA) bekövetkezése/fennállása szintén megállapítható, és a szabályozók/törvényalkotók most ismét a szigorítás felé fordulnak.
A COVID miatt kialakuló válság a szabályozás jellegében eltér a másik két válságtól, mivel itt fel sem merült az EGRRCPA módosítása/hatályon kívül helyezése - tehát a bankszektor szabályozásának ilyen irányú szigorítása -, hanem a hatáskörrel rendelkezők más irányból kísérelték meg enyhíteni a gazdaságot és a lakosságot ért csapásokat.
Jelenleg még nem látszik a 2023-ban kezdődő válság vége és lehetséges mérete, az azonban biztos, hogy amennyiben a szabályozók és a törvényhozók meg akarják fékezni a gazdaság hanyatlását és nem kívánják néhány év múlva újra átélni az eddigi eseményeket; illetve nem szeretnék továbbra is egyre rövidebb időközönként és egyre agresszívabban jelentkező válságok szenvedő alanyaként látni az Amerikai Egyesült Államokat, kénytelenek lesznek a pénzügyi szektorra - és kiemelten a bankszektorra - nézve nemcsak átmeneti megoldást jelentő rendelkezéseket alkotni, hanem a szabályozás alapjait is felül kell vizsgálniuk és meg kell tenniük a szükséges lépéseket. ■
JEGYZETEK
[1] Lentner Csaba: A gazdasági válság hatása a globális, uniós és hazai szabályozási környezetre - különös tekintettel a felügyeleti elvekre. https://antk.uni-nke.hu/document/akk-uni-nke-hu/ebook-a-gazdasagi-vilagvalsag-hatasa-egyes-jogintezmenyekre-magyarorszagon-es-az-europai-unioban.original.pdf(2023. 07. 10.) 45-46. o.
[2] CDO (=Collateralized Debt Obligation): lényege, hogy a bank kihelyez ingatlanfedezetű hiteleket, melyeket összecsomagol egy termékbe, melyet elad a pénzpiacon befektető(k)nek; így a kockázat nagyobb részét a befektetőre hárítja, de meg is osztozik a befektetővel a hitelekből befolyó bevételeken. CDO, MBS, CLO: Újra tőzsdén vannak a 2008-as válságot okozó termékek....https://elemzeskozpont.hu/cdo-mbs-clo-ujra-tozsden-vannak-2008-valsagot-okozo-termekek (2023. 07. 25.)
[3] Pénzügyi válság: A 2008-as gazdasági válság hatásai, következménye. https://elemzeskozpont.hu/penzugyi-valsag-2008-gazdasagi-valsag-hatasai-kovetkezmenye (2023. 07. 25.)
[4] John Weinberg: The great recession and its aftermath https://www.federalreservehistory.org/essays/great-recession-and-its-aftermath (2023. 07. 28.)
[5] Lentner: i.m. 49. o.
[6] Lentner: i.m. 47. o.
[7] E logika mentén tehát a kormánynak be kellett (volna) avatkoznia a csőd elkerülése érdekében minden bajba kerülő bank esetében, de ez a Lehman Brothers esetében elmaradt, és a közvélekedés szerint a bank csődje okozta a válság elterjedését. Az azóta eltelt idő alatt a Lehman Brothers válságbeli szerepét az elemzők már árnyalták. Bár a bank jelentős hatással bírt az értékpapír piacra nézve, de ha valóban a válság elterjedésének legfőbb kiváltó oka lett volna, akkor a bedőlése miatti negatív piaci hatás mérete felülmúlta volna az AIG (a kormány részéről történő) pénzügyi kisegítése miatti, piacra gyakorolt hatás méretét. Azonban nem így történt, a piacok a két eseményre nagyjából azonosan reagáltak. John Taylor közgazdász ehhez még hozzáteszi, hogy a krízis igazi mélypontja - a feldolgozott adatok alapján - 2008. szeptember 19. volt, amikor a központi bank (FED) és a Pénzügyminisztérium bejelentették, hogy a Kongresszushoz fordulnak anyagi segítségért. AIG = American International Group, a világ vezető biztosítója, mely (2022-es éves jelentése szerint) közel hetven országban van jelen. 2022 Annual Report. https://www.aig.com/content/dam/aig/america-canada/us/documents/investor-relations/annual-report/aig-2022-annual-report.pdf (2023. 07. 25.) 22. o. David Skeel: History credits Lehman Brothers' collapse for the 2008 financial crisis. Here's why the narrative is wrong. https://www.brookings.edu/articles/history-credits-lehman-brothers-collapse-for-the-2008-financial-crisis-heres-why-that-narrative-is-wrong/ (2023. 07. 26.)
[8] Franklin A. Gevurtz: The role of Corporate
- 128/129 -
Law in Preventing a Financial Crisis: Reflections on 'In Re Citigroup Inc. Shareholder Derivative Litigation' https://scholarlycommons.pacific.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1009&context=facultyarticles (2023. 07. 11.)
[9] The rise and fall of the Troubled Asset Relief Program (TARP) https://lev.co/blog/financing/troubled-asset-relief-program-tarp/ (2023. 07. 26.)
[10] Derivatíva = egy tőzsdén vagy tőzsdén kívüli piacon kereskedhető termék, amelynek ára egy másik, mögöttes termék árából származik; a befektetők a derivatívák segítségével fedezik a kockázatot vagy fektetnek az eszközbe annak fizikai tulajdonlása nélkül. https://hold.hu/lexikon/derivativa/ (2023. 07. 28.)
[11] Lentner: i.m. 70-71. o.
[12] Lentner: i.m. 66-70. o.; 72-73. o.
[13] Housing and Economic Recovery Act. https://www.investopedia.com/terms/h/housing-and-economic-recovery-act-hera.asp (2023. 07. 30.)
[14] https://www.congress.gov/bill/115th-congress/house-bill/1661 (2023. 07. 30.) https://www.congress.gov/bill/116th-congress/senate-bill/1703/text (2023. 07. 30.) https://www.congress.gov/bill/116th-congress/senate-bill/1703/text (2023. 07. 30.) https://www.young.senate.gov/imo/media/doc/affordable_housing_credit_improvement_act_summary_may_2023.pdf (2023. 07. 30.)
[15] A Harvard Egyetem Edmond & Lily Safra Etikai Központja. https://ethics.harvard.edu/ (2023. 07. 28.)
[16] Dennis Kelleher a Better Markets társalapítója és elnöke; Tim Clark senior banktanácsadó. A Better Markets egy a pénzügyi reformokkal foglalkozó és azokat elemző szervezet. https://bettermarkets.org/what-we-do/ (2023. 07. 28.) https://bettermarkets.org/who-we-are/ (2023. 07. 28.)
[17] Gregg Fields az "obstruáló/akadályozó korrupció" kifejezés definiálásánál - a Davis Polk & Wardwell ügyvédi iroda adataira támaszkodva - leszögezte, hogy a Dodd-Frank törvény ugyan - írásának megjelenésekor, tehát 2013-ban - már 3 éve hatályban volt, azonban szabályainak implementálása (vagyis a felhatalmazásuk alapján a további szükséges részletszabályok megalkotása) elképesztően lassú, mivel az implementálási határidők több mint 61%-a még nem teljesült. Ennek fő oka, hogy a Dodd-Frank törvény szabályai hosszúak, összetettek és folyamatos értelmezésre szorulnak. Fields szerint ez a késlekedés meghatározó jellemzője az obstruáló/akadályozó korrupciónak, melyet úgy határoz meg, mint aminek lényege, hogy megakadályozza azon formációk létrejöttét, melyek újításokat vezethetnének be. Véleménye szerint a Dodd-Frank törvény - szabályainak fent részletezett jellegénél fogva - abszolút megvalósítja ezt a fajta korrupciót. Gregg Fields: Obstructive Criticism: Why Dodd-Frank Is Falling So Far Behind. https://ethics.harvard.edu/blog/obstructive-criticism (2023. 07. 28.)
[18] Dennis Kelleher - Tim Clark: No financial crash yet thanks to Dodd-Frank and Banking Reforms. https://www.bettermarkets.org/sites/default/files/Better_Markets_White_Paper_Dodd-Frank_Banking_Reforms.pdf (2023. 07. 28.) 1. o.
[19] The economic growth, regulatory relief, and consumer protection act. https://www.investopedia.com/terms/d/dodd-frank-financial-regulatory-reform-bill.asp#citation-15 (2023. 07. 28.)
[20] A stressztesztet a Dodd-Frank törvény írta elő, alapvető célja, hogy évente felmérje - adott piaci szereplő vonatkozásában - egy lehetséges, közvetlenül bekövetkező pénzügyi sokk lehetséges hatásait a főbb területeken. https://www.fhfa.gov/SupervisionRegulation/DoddFrankActStressTests (2023. 07. 28.)
[21] Dobozi István: Szarvashibák sorozata idézte elő az újabb amerikai bankválságot. https://novekedes.hu/mag/sokkterapia-es-szavashibak-ideztek-elo-az-ujabb-amerikai-bankvalsagot (2023. 07. 28. )
[22] The economic growth, regulatory relief, and consumer protection act i.m.
[23] Remarks by Chairman Jelena McWilliams at the Federalist Society Conference: "The Dodd-Frank Act Post Covid-19 and the Future of Financial Regulation" https://www.fdic.gov/news/speeches/2021/spmay1121.html (2023. 07. 28.)
[24] Marc-Olivier Strauss - Kahn: Can we compare the Covid-19 and 2008 crises? https://www.atlanticcouncil.org/blogs/new-atlanticist/can-we-compare-the-covid-19-and-2008-crises/ (2023. 07. 28.)
[25] Kelsey Snell: What's inside the Senate's $2 trillion Coronavirus Aid Package. https://www.npr.org/2020/03/26/821457551/whats-inside-the-senate-s-2-trillion-coronavirus-aid-package (2023. 07. 29. )
[26] What is the Cares Act? https://www.investopedia.com/coronavirus-aid-relief-and-economic-security-cares-act-4800707 (2023. 07. 29.)
[27] Continued Assistance Act. https://des.az.gov/services/employment/unemployment-individual/pandemic-unemployment-assistance/continued-assistance (2023. 07. 29.)
[28] Defense Production Act. https://www.iea.org/policies/16095-defense-production-act (2023. 07. 29.)
- 129/130 -
[29] The Defense Production Act pf 1950, as amended. https://www.fema.gov/sites/default/files/2020-03/Defense_Production_Act_2018.pdf (2023. 07. 29.)
[30] Patrick McDonnell: What's in Trump's Executive Order on the Defense Production Act? https://www.lawfaremedia.org/article/whats-trumps-executive-order-defense-production-act (2023. 07. 29.)
[31] Executive Order on Preventing Hoarding of Health and Medical Resources to Respond to the Spread of COVID-19. https://trumpwhitehouse.archives.gov/presidential-actions/executive-order-preventing-hoarding-health-medical-resources-respond-spread-covid-19/ (2023. 07. 29.)
[32] Trump uses Defense Production Act to require GM to make ventilators. https://thehill.com/homenews/administration/489909-trump-uses-defense-production-act-to-require-gm-to-make-ventilators/ (2023. 07. 29.)
[33] Terry Nguyen: You can buy stuff online, but getting it is another story. https://www.vox.com/the-goods/22650965/supply-chain-delays-2021-ongoing (2023. 07. 29.)
[34] Ilyen krízis volt a kriptovaluta piacának összeomlása 2022-ben, melyről később esik szó. Julian Mark - Gerrit De Vynck: 'Crypto winter' has come. And it's looking more like an ice age. https://www.washingtonpost.com/business/2022/12/18/crypto-winter-ftx-collapse-bitcoin-prices/ (2023. 07. 29.)
[35] Az amerikai bankok esetében - szövetségi szinten - e három szabályozó/felügyelő működik. Az OCC = The Office of the Comptroller of the Currency 1863 óta működik és a Pénzügyminisztérium részét képezi. https://www.investopedia.com/ask/answers/063015/what-are-some-major-regulatory-agencies-responsible-overseeing-financial-institutions-us.asp (2023. 07. 29.)
[36] Scott Murdoch - Niket Nishant - Chris Prentice: Regulators seize First Republic Bank, sell assets to JPMorgan. https://www.reuters.com/business/finance/california-financial-regulator-takes-possession-first-republic-bank-2023-05-01/ (2023. 07. 29.)
[37] Újabb amerikai bank dőlt össze. https://www.kriptoworld.hu/ujabb-amerikai-bank-dolt-ossze/ (2023. 07. 30.)
[38] Rodney R. Peck - Andrew M. Troop - Patricia F. Young: The banking crisis of 2023: Outlook for the U.S. Banking Sector, Possible Regulatory and Legislative Responses, Lessons for Bank Customers and Management. https://www.pillsburylaw.com/en/news-and-insights/banking-crisis-outlook-regulatory-lessons.html (2023. 07. 29.)
[39] Ez egy pártoktól független ügynökség, mely a kormányzat működését elemzi annak érdekében, hogy segítse annak fejlődését, az átláthatóság és a költséghatékonyság jegyében. https://www.gao.gov/about/what-gao-does (2023. 07. 29.)
[40] Bank regulation: Preliminary Review of Agency Actions Related to March 2023 Bank Failures. https://www.gao.gov/products/gao-23-106834 (2023. 07. 29.)
[41] Review of the Federal Reserve's Supervision and Regulation of Silicon Valley Bank - April 2023. https://www.federalreserve.gov/publications/2023-April-SVB-Key-Takeaways.htm (2023. 07. 30.)
[42] Review of the Federal Reserve's Supervision and Regulation of Silicon Valley Bank - April 2023 i.m.
[43] FACT SHEET: President Biden Urges Regulators to Reverse Trump Administration Weakening of Common-Sense Safeguards and Supervision for Large Regional Banks. https://www.whitehouse.gov/briefing-room/statements-releases/2023/03/30/fact-sheet-president-biden-urges-regulators-to-reverse-trump-administration-weakening-of-common-sense-safeguards-and-supervision-for-large-regional-banks/ (2023. 07. 30.)
[44] Banking 2023: Experts predict 3 major changes coming next. https://finance.yahoo.com/news/experts-predict-3-major-changes-120023160.html?guce_referrer=aHR0cHM6Ly93d3cuZ29vZ2xlLmh1Lw&guce_referrer_sig=AQAAAIPkSh2lfrF2sfgiN6GTJFIvtk_UiEya7-AjOlH9NzBzqzKAJgMPEZftLEts3_YMzCybnJyQfWODRjapyPxXCFiGZDV7JidMclwKC_DY3ioLrz3O5Ics8lD-JgenQvkypT_1rd6EzYehEuJt8C7VOymTqorfqNt3U4nBv-RNmm1V&guccounter=2 (2023. 07. 30.)
[45] 2020. november 30. napján ugyan benyújtásra került egy törvényjavaslat (Stablecoin Classification and Regulation Act of 2020) a Kongresszus felé - ami (többek között) előírta volna, hogy a stabilpénz kibocsátás banki tevékenységnek minősült volna, és így a kibocsátónak kötelező jelleggel csatlakoznia kellett volna a betétbiztosítási rendszerhez - azonban nem kapta meg a szükséges szavazatot. Dr. Bujtár Zsolt PhD: A decentralizált pénzügyek (DeFi) árnyékbanki jellege. JURA 2022. 28. évf. 4. sz.; 18. o. https://www.govtrack.us/congress/bills/116/hr8827 (2024. 01. 23.)
[46] 2022 májusában összeomlott a Terra-Luna; a Celsius 2022. június 12. napján befagyasztotta a beté-
- 130/131 -
tesek pénzét, majd július 14. napján csődöt jelentett; az FTX - a harmadik legnagyobb kriptovállalkozás -pedig 2022. november 11-én jelentett csődöt. Ez utóbbi eset pedig felidézte 2008-ból a Lehman Brothers csődjét követő eseményeket és sajnos nem is alaptalanul, mivel 2023-ban már a kriptopiac összeomlásának közvetett hatásait szenvedték el a piaci szereplők, így pl. a Silvergate úgy omlott össze 2023 márciusának elején, hogy nem a kriptós veszteségeibe bukott bele, hanem a 2022. évi kriptopiaci összeomlása okozta veszteségeit nem tudta még mindig kiheverni. 2023. július 28. napján pedig a Heartland Tri-State Bank került bezárásra (a FDIC csődbiztosként járt el). Crypto lender Celsius files for bankruptcy. https://edition.cnn.com/2022/07/14/business/celsius-bankruptcy/index.html (2023. 07. 30.) Énekes Tamás: Elkezdődött a kriptopiac dominóinak összeomlása. https://hold.hu/holdblog/kriptopiac-dominoinak-osszeomlasa-terra-lunastablecoin-bitcoin-blokklanc/ (2023. 07. 30.) Minden, amit nem mertél megkérdezni az FTX-csődről. https://itbusiness.hu/technology/aktualis-lapszam/ict-market/minden-amit-nem-mertel-megkerdezni-az-ftx-csodrol/ (2023. 07. 30.) Mészáros Gergő: Belebukott a kriptopiac összeomlásába a Silvergate, a shortosok azért még kerestek rajta egy vagyont. https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/03/belebukott-a-kriptopiac-osszeomlasaba-a-silvergate-a-shortosok-azert-meg-kerestek-rajta-egy-vagyont (2023. 07. 30.) Újabb amerikai bank dőlt össze. https://www.kriptoworld.hu/ujabb-amerikai-bank-dolt-ossze/ (2023. 07. 30.)
[47] Executive Order on Ensuring Responsible Development of Digital Assets. https://www.whitehouse.gov/briefing-room/presidential-actions/2022/03/09/executive-order-on-ensuring-responsible-development-of-digital-assets/ (2023. 07. 30.)
[48] Kb.= Átfogó Keretszabályozás a Digitális Pénznemek Felelős Fejlesztésért
[49] 1. A fogyasztók, a befektetők és a cégek védelme; 2. A biztonságos, megfizethető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése; 3. A pénzügyi stabilitás előmozdítása; 4. A felelős innováció segítése; 5. Az Amerikai Egyesült Államok globális pénzügyi vezetőszerepének és versenyképességének megerősítése; 6. A tiltott pénzügyek elleni küzdelem; 7. A CBDC kutatása (a CBDC a dollár egyik digitális formája). Fact Sheet: White House Releases First-Ever Comprehensive Framework for Responsible Development on Digital Assets. https://www.whitehouse.gov/briefing-room/statements-releases/2022/09/16/fact-sheet-white-house-releases-first-ever-comprehensive-framework-for-responsible-development-of-digital-assets/ (2023. 07. 30.)
[50] Fact Sheet: White House Releases First-Ever Comprehensive Framework for Responsible Development on Digital Assets i.m.
[51] https://www.congress.gov/118/meeting/house/116295/documents/BILLS-118-HR4766-M001156-Amdt-3.pdf (2024. 01. 23.)
[52] A stablecoin egy stabil árértékkel bíró formája a kriptovalutának, mely e vonása miatt nincs kitéve az ár/értékingadozásoknak. https://www.techtarget.com/whatis/definition/stablecoin (2024. 01. 23.)
[53] https://www.cnbc.com/2024/01/15/good-chance-us-passes-stablecoin-laws-this-year-ircle-ceo-says.html (2024. 01. 23.)
[54] A véleményezésre szolgáló határidőt később meghosszabbították 2024. január 16. napjáig. Board of Govenors of the Federal Reserve System - Supervision and Regulation Report. https://www.federalreserve.gov/publications/files/202311-supervision-and-regulation-report.pdf (2024. 01. 18.) 12. o.
[55] Capital requirements. Ezek a követelmények egységesen írják elő bankok és egyéb letétkezelő intézetek részére, hogy mennyi likvid tőkével kell rendelkezniük a kezelt vagyonhoz képest. https://www.investopedia.com/terms/c/capitalrequirement.asp (2024. 01. 10.)
[56] Agencies Request Comment on Proposed Rules to Strenghten Capital Requirements for Large Banks. https://www.fdic.gov/news/press-releases/2023/pr23055.html (2024. 01. 18.)
[57] Uniós bankjog. https://www.bankingsupervision.europa.eu/legalframework/regulatory/html/index.hu.html (2024. 01. 18.)
[58] A Bizottság a bankok vonatkozásában a prudencális szabályozás globális sztenderdjeinek elsődleges formálója, mely egyúttal biztosítja a bankok felügyeletének kérdései terén a rendszeres együttműködést lehetőségét. https://www.bis.org/bcbs (2024. 01. 18.)
[59] Mérő Katalin: Szükség van-e a bankszabályozás újragondolásra? - A Silicon Valley Bank és a Credit Suisse esetének néhány tanulsága. Gazdaság és Pénzügy 2023. 10. évf. 2. sz. 106. o.; 121. o.
[60] Basel 4 - The final countdown? https://kpmg.com/xx/en/home/insights/2021/10/basel-4-this-time-its-final.html (2024. 01. 22.) What Basel IV means for U.S. Banks. https://www.investopedia.com/basel-iv-5218598 (2024. 01. 22.)
[61] Board of Govenors of the Federal Reserve System - Federal Reserve Supervision and Regulation Report. https://www.federalreserve.gov/publications/2023-may-supervision-and-regulation-report-regulatory-developments.htm (2024. 01. 09.)
- 131/132 -
[62] Board of Govenors of the Federal Reserve System - Supervision and Regulation Report i.m.
[63] Ezeket a szankciókat a FED hatáskörét (is) meghatározó 1956. évi Bank Holding Company Act fogalmazta meg, mely törvényt a United States Code kodifikációs anyag tartalmazza. David Zaring: The Federal Reserve as Agent to Another Principal: Monetary Penalties 1997-2022. Indiana Law Journal 2023. Volume 99 Issue 1. 294. o. https://uscode.house.gov/browse/prelim@title12/chapter17&edition=prelim (2024. 01. 23.) https://www.govinfo.gov/app/collection/uscode (2024. 01. 23.) https://www.govinfo.gov/content/pkg/COMPS-252/pdf/COMPS-252.pdf (2024. 01. 23.) https://uscode.house.gov/view.xhtml?req=granuleid:USC-prelim-title12-section1843&num=0&edition=prelim (2024. 01. 23.)
[64] "A bankok értékelésére a nemzetközi gyakorlatban bevett módszer. A bankokat a következő öt fő szempont alapján értékelik: tőkemegfelelés (Capital adequacy), eszközminőség (Asset quality), menedzsment (Management), jövedelmezőség (Earnings) és likviditás (Liquidity)." https://www.penzcentrum.hu/penzugyi-kisokos/camel-modszer (2024. 01. 23.)
[65] Pete Schroeder - Nupur Anand: US regulators clamp down in bid to prevent more bank failures. https://www.reuters.com/markets/us/us-regulators-clamp-down-bid-prevent-more-bank-failures-2023-12-06/ (2024. 01. 23.)
[66] Természetesen más okok és hiányosságok is szükségesek voltak ahhoz, hogy a válságok kialakulhassanak, azonban jelen téma szempontjából a jogi szabályozás jelentette az elemzés fő tárgyát.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kormánytisztviselő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal.
Visszaugrás
