Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie.
Abban az esetben, ha az alkalmazott norma és az Alaptörvény érintett rendelkezése közötti alkotmányos kollízió jogértelmezés útján nem oldható fel, tekintettel arra, hogy az alkalmazandó jogszabály megsemmisítésére, illetve félretételére a bíróságnak nincs hatásköre, az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie. Az alaptörvény-ellenes norma megsemmisítésére ugyanis kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
A bírói kezdeményezés olyan eszközt jelent az eljáró bíró számára, amelynek révén még a folyamatban lévő bírósági eljárásban lehetőség van megvizsgálni az alkalmazandó norma alaptörvény-ellenességét, illetve kijelölni az alaptörvény-konform jogértelmezés alkotmányos szempontjait. Ennek révén az eljáró bírónak lehetősége van kiküszöbölni, hogy alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazzon és az alkalmazott norma alaptörvény-ellenes értelmezése következtében alaptörvény-ellenes döntést hozzon. Ahhoz azonban, hogy a bírói kezdeményezés be tudja tölteni a funkcióját, elengedhetetlen, hogy az eljáró bíró érdemi elbírálásra alkalmas indítványt terjesszen az Alkotmánybíróság elé. A tanulmány célja, hogy a bírói kezdeményezés törvényi feltételeinek rendszerezése és bemutatása révén elősegítse az érdemi vizsgálatra alkalmas bírói kezdeményezések előterjesztését.
Kulcsszavak: bírói kezdeményezés, konkrét normakontroll, a bírói kezdeményezés formai és tartalmi feltételei
Az Alaptörvény hatályba lépésével jelentősen megváltozott az alapvető jogok védelmének a rendszere. Az Alaptörvény ugyanis az alapjogvédelem új korszakát nyitotta meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés indítványban állított Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja.[2] A bírói döntéssel szemben igénybe vehető alkotmányjogi panasz az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé vált.[3] Ez egyúttal magával vonta, hogy az általános hatáskörű bíróságok gyakorlatában szükségessé vált az alapvető jogok közvetlen hivatkozása, és felértékelődött az Alaptörvény értelmezésének szüksége.
Az Alaptörvény hatálybalépésével nem csupán az alapvető jogok védelmének rendszere változott meg, hanem egyúttal szigorodtak az eljárás megindításának és ezzel az indítványok érdemben való vizsgálatának az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Abtv) meghatározott törvényi feltételek. Ez részben annak is köszönhető, hogy az Alkotmánybíróság tevékenységének súlypontja a normakontroll absztrakt formái felől a konkrét formák felé billent.[4] Erre tekintettel hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy a bírói kezdeményezés lényege éppen "a konkrétságában rejlik, jelesül abban, hogy a bíró által feltett kérdést konkrét jogvita és nem általánosságban a jogrendben fellelhető alkotmányos diszharmónia generálja".[5] Az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának előkészítése ezáltal összetettebbé vált, és különösen hangsúlyos lett az érdemi vizsgálat törvényi feltételeinek értékelése.
- 44/45 -
A bírói kezdeményezés érdemi vizsgálatának feltételrendszerét a 3058/2015. (III. 31.) AB végzés foglalta össze. Az Alkotmánybíróság e végzésben kiemelte, hogy nemcsak az eljárásait kezdeményező indítványok jogalapját - a jogszabályok vagy bírói döntések és az Alaptörvény, illetve nemzetközi szerződések összhangját - köteles vizsgálni, de - amint erre más döntésében rámutatott - nem mellőzheti annak vizsgálatát sem, hogy az egyes indítványok formája és tartalma megfelel-e az Alaptörvényben szabályozott típuskényszernek, továbbá a törvényi feltételeknek.[6]
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában ezért hangsúlyosan jelenik meg, hogy döntéseinek kiszámíthatósága, végső soron az Alaptörvény védelme megköveteli, hogy az eljárást kezdeményező indítványokkal szemben az Alaptörvény és a jogszabályok által támasztott, az indítványok érdemi elbírálásra alkalmasságát meghatározó feltételek értelmezése világos és teljesíthető legyen. Mindezt szem előtt tartva az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés érdemi elbírálásának szigorú feltételrendszerét alakította ki.
A bírói kezdeményezés érdemi vizsgálatának feltételei[7] többféleképpen rendszerezhetők. Az alkotmánybírósági gyakorlatban megjelenő vizsgálati feltételeket Varga Zs. András tanulmányában[8] aszerint rendszerezte, hogy azok általános eljárási feltételként (vagyis minden indítványra irányadóként) jelennek-e meg,[9] vagy speciális (csak a bírói kezdeményezésre vonatkozóan) eljárási feltételként[10] vizsgálandók.
Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat feltételei körében jellemzően különbséget tesz formai és tartalmi feltételek között. Az elhatárolás alapvető szempontja, hogy az indítványban foglaltak milyen mélységű vizsgálata szükséges annak eldöntése céljából, hogy az érdemi elbírálás feltételei teljesülnek-e. Álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság által meghatározott formai és tartalmai feltételek - célszerűségi és alkalmazhatósági szempontokat szem előtt tartva - az alábbiak szerint rendszerezhetők.[11]
A formai vizsgálati szempontok körébe tartozik az, hogy az indítvány jelölje meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza.[12] Formai szempont az indítványozó személyi minőségének igazolása, vagyis az indítvány jelölje meg az irányadó alaptörvényi vagy jogszabályi hátteret, amelynek értelmében az indítványozó bírói kezdeményezés előterjesztésére jogosult. Ugyancsak formai szempont az, hogy az indítvány alapján egyértelműen legyen beazonosítható az alapul szolgáló bírósági eljárás, és az eljáró bíró rendelkezzen ennek az eljárásnak a felfüggesztéséről. Ide tartozik az is, hogy az indítvány jelölje meg az alkotmánybírósági eljárás megindításának az okát (alaptörvény-ellenesség észlelése, már megállapított alaptörvény-ellenesség, nemzetközi szerződésbe ütközés), a vizsgálandó jogszabályi rendelkezést és jelölje meg pontos hivatkozással az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezését. Végül formai vizsgálati szempont az is, hogy az indítvány tartalmazzon konkrét indokolást, valamint tartalmazzon az Abtv. szerinti jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó kérelmet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
