Mint köztudomású, az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a 154/2008. (XII. 17.) AB határozatában2 a következőket állapította meg: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Bétv.) alkotmányellenes.
Jelen írás "kommentárszerűen" végigköveti a határozat nagy részét, és az egyes, Bétv. alkotmányellenességét megalapozó alkotmánybírósági érvek felhívása után értelmezi azokat, rámutatva arra, hogy az alkalmazott érvrendszer és kiindulópont milyen alkotmányossági, szemléletbeli problémákat vet fel. Az elemzés - amelynek kiindulópontja, hogy a Bétv. helyes, az emberi méltóságot maximálisan tiszteletben tartó jogalkotói törekvés volt, a határozat pedig elhibázott és szűk látókörű - tehát nem a mellett érvel, hogy a Bétv. milyen okokból alkotmányos, mert azt evidenciaként kezeli.
A "kommentárszerűséghez" igazodik a szerkezet is, amely két részre tagolt. A első rész értékeli az AB-nak a házasság intézménye védelmére vonatkozó, államot terhelő kötelezettség mibenlétével kapcsolatos megállapításait. A második rész a bejegyzett élettársi kapcsolat (a továbbiakban BÉK) létesítésének differenciálatlan lehetősége és a szabályozás módja alkotmányosságának vizsgálatáról szól. Az írás mellőzi a párhuzamos vélemények értékelését, de a különvélemény egyes részeit az elemzésbe beépíti. A szerkezet tekintetében utalni kell arra is, hogy a könnyebb eligazodás érdekében az AB megállapításai dőlt betűvel szedettek.
a) Az Alkotmány 15. §-a államcélt, állami feladatot, illetve objektív intézményvédelmi kötelezettséget is megállapít. Erre a rendelkezésre alanyi jog nem alapítható, mivel ez azt az államcélt jeleníti meg, amely szerint a törvényhozónak jogszabályok megalkotása útján védelemben kell részesítenie a házasság és a család intézményét [7/2006. (II. 22.) AB határozat, ABH 2006, 181, 207.]. Ezt a védelmi kötelezettséget úgy rögzíti az Alkotmány, hogy mind a házasság, mind a család fogalmát adottnak veszi, a házasfeleknek és a családoknak konkrét jogokat nem állapít meg, az állam részére konkrét, nevesített védelmi eszközöket és kötelezettségeket nem ír elő.
- Az AB szerint a 15. § - bár nem indokolja-e véleményét - tehát egyben államcélt és állami feladatot is meghatároz. Ezt a megállapítást könnyű cáfolni, csak meg kell tudni határozni azt, hogy mit jelentenek e fogalmak. (A határozatban azonban e fogalom-meghatározás más definiálással együtt - lásd a család fogalmat - elmaradt.) Az államcélok és az állami feladatok olyan, az államhatalmat kötelező jogi normák, amelyek meghatározzák, hogy a bennük leírt állapotot a jövőben az állami szerveknek realizálniuk kell. Ennek során a megvalósítás eszközei, formái, intenzitása és módja önálló döntések eredményei. Az államcél ezen belül átfogóbb jelleggel, általánosabb tartalommal határozza meg, hogy az államnak mire kell törekednie. Az állami feladat ehhez képest egzaktabb és pontosan megjelölt kötelezettséget foglal magában.3 Az államcél akkor érhető tetten, ha megkérdezzük: az állam mi célból teszi ezt vagy azt? Például a kérdés: az állam mi célból működik közre az európai egység megteremtésében? A válasz: Az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében. [Alk. 6. § (4) bek.] A kérdésben benne foglaltatik a válaszban írt államcél elérése érdekében szükséges állami feladat. Természetesen az alkotmányi rendelkezések nem értelmezhetők kizárólag grammatikai szempontból. Olyan példa is hozható, amelyben az államcél logikai szempontból határozandó meg. A kérdés: mi célból ismeri el és támogatja az állam a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát? A válasz: azért, mert Magyarország (olyan) piacgazdaság (amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül). [Alk. 9. §] Annak érdekében, hogy a piacgazdaság elérhető, megvalósítható, fenntartható legyen, szükség van (a tulajdonra), a vállalkozás szabadságára és szabad versenyre. Utóbbiak tehát olyan állami feladatok, amelyek a cél elérése érdekében valósítandóak meg. Más kérdés (a feladat): Mi célból utasítja el az állam a háborút, tartózkodik az erőszak alkalmazásától? Válasz (a cél): Mert együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával [Alk. 6. § (1)-(2) bek.]. Alkalmazva az államcél és az állami feladat fentebb rögzített fogalmát, az Alkotmány 15. §-ában megfogalmazott kitételt, amely szerint "A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét" nem lehet egyszerre államcélként és állami feladatként is definiálni. Az vagy cél vagy feladat, de inkább az utóbbi, mert azzal kapcsolatban csak a következő kérdés tehető fel: "Mi érdekében védi az állam a házasság és a család intézményét?" Például azért, hogy az állam a főhatalmát tudja gyakorolni a területén lévő népesség felett, mert van népesség. Ennek érdekében (is) ellátja azt a feladatát, hogy védi a házasságot és a családot.
- Egyet kell tehát érteni Bragyova Andrással, aki különvéleményében kifejti, hogy - mivel az államnak azonosan kell kezelnie a párkapcsolatokat, vagyis mindenkit - a házasság védelme nem lehet államcél. Ezt támasztja alá a "védelem" különvéleményben megfogalmazott tartalma is. Bragyova alkotmánybíró kifejti, hogy a házasság védelmének alkotmányjogilag három alapformája különíthető el. Az első szerint a házasság alkotmányos védelme a házasság, mint jogintézmény létezését biztosítja: a törvényhozó a házasság intézményét nem szüntetheti meg. A második esetben a védelem erősebb: a házasság védelme a házasság preferálását jelenti. A harmadik, legerősebb védelem a házasság jogi kizárólagosságával védi a házasság intézményét. Bragyova szerint a házasság alkotmányos védelmének a második és a harmadik változata nem egyeztethető össze az alkotmányos demokrácia alapvető értékével: a társadalomban élő emberek szabadságával és egyenlőségével - egyenlő szabadságával és/vagy szabad egyenlőségével.
- Az AB álláspontja akkor is vitatható, amikor a "házasság" és a "család" értelmezésénél abból indul ki, hogy az Alkotmány e fogalmakat adottnak veszi. Az AB szerint tehát e két fogalom kőbe vésetten és megváltoztathatatlanul van jelen a jogrendszerben. Az alkotmány egyes rendelkezései más-más korban más jelentést nyerhetnek annak ellenére, hogy az alaptörvény szövege nem változik. Ez az alkotmányváltozás intézménye, amely a társadalomban jelentkező változásoknak az állami szervek, köztük az erga omnes alkotmányértelmezésre hivatott szerv általi (f)elismerése. Vagyis, a testület alkotmányjogi szempontból megalapozottabb határozatot alkothatott volna, ha definiálta volna a család fogalmát. Ennek elmaradása miatt nem biztos, hogy helyes a család fogalmának adott voltára hivatkozni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
