Az újszülött megölése, mint privilegizált bűncselekmény 1999. március 1-jétől szerepel a hatályos Btk.-ban és azóta szeretném kideríteni, hogy ez a bűncselekmény milyen elvi és gyakorlati megfontolások során került be a Büntető Törvénykönyvbe, mint privilegizált eset. A bűncselekmény előzményeinek és történetének vizsgálata során szinte valamennyi ezzel kapcsolatos irodalom a Csemegi-kódexre hivatkozással indokolja a bűncselekmény újra kodifikálását. Szinte kivétel nélkül az 1878. évi V. tv. 284. §-ában megfogalmazott ún. gyermekölés törvényi tényállásából vezetik le a hatályos tv. 166/A. §-ban írt bűncselekményt és indokolják a privilegizált eset jogfolytonosságát.
Ha megnézzük az 1878. évi V. tv. 284. § törvényi tényállását és különösen az ebben az időben kelt magyarázatokat, akkor szembetűnő különbség, hogy a 284. § szerinti bűncselekmény passzív alanya kizárólag a házasságon kívül született, az akkori közfelfogás és még talán ma is élő elnevezése szerint "a törvénytelen gyermek" volt.
A törvényhez fűzött akkori kommentár szerint a pri-vilegizálást a házasságon kívül született gyermekkel szemben megnyilvánuló rosszalló előítélet, a társadalmi megvetés, a házasságon kívül szülő nő, sőt annak hozzátartozóinak szégyenérzete egyaránt indokolta.
Ezen túlmenően a privilegizált eset mellett szólt a szülő nőnek a szülés idejében fennálló kivételes állapota, amely egyrészt lelki és fizikai állapotában nyilvánult meg.
Az 1961. évi V. tv., majd az 1978. évi IV. törvényhez fűzött magyarázatok szinte valamennyi helyen rögzítik, hogy a jogalkotás értelemszerűen nem vette át a gyermekölés privilegizált eseteit, hiszen "azok a társadalmi, etikai szempontok, amelyek 120 évvel korábban fennállottak, a mai társadalmi szemléletbe már nem vagy legalábbis nagyon csekély mértékben találhatók meg."
Ilyen előzmények után tehát a kérdés az, hogy ha több, mint fél évszázaddal ezelőtt rögzítettük, hogy azok a körülmények megszűntek, vajon mi történt az eltelt néhány évben, hogy ismét szükségessé vált az újszülött megölésének privilegizált esetként történő szabályozása.
Mivel a kérdésre válasz nem adható a további vizsgálódás során az emberi élet fokozott büntetőjogi védelméből kellett kiindulni.
Ebben a körben első helyen az 1998. évi LXXXVII. tv.-t kellett vizsgálat alá vetni abból a szempontból, hogy milyen magyarázatot ad a privilegizált emberölés kodifikálására.
A törvény 39. § (1) bekezdése az emberölés minősített esetei közé egy újabb esetet iktatott be, mégpedig a 166. § (2) bekezdés i) pontjában, amikor minősített esetként rendelte büntetni, ha az emberölést 14. életévét be nem töltött személlyel szemben követték el. A törvényhez fűzött miniszteri indokolásból kiemelendő az a megállapítás, amely szerint "a rendszerváltás óta a büntető jog fokozottabban üldözi a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Ezt a tendenciát kívánja folytatni a törvény, amikor az emberölés minősített esetei közé iktatja be a gyermekkorú sérelmére elkövetett emberölést."
A tendencia "folytatásaként" a következő 40. § viszont a következőképpen fogalmazott: a törvény a Btk.-t egy új, a 166/A. §-sal egészíti ki, amely az emberölés új, enyhébben minősülő alakzataként vezeti be az újszülött megölése bűncselekményét.
Kissé ellentmondásosnak tűnik a helyzet annyiban, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények fokozottabb büntetőjogi oltalmazása abban nyilvánul meg, hogy a kiskorú kategóriába tartozó újszülött megölése már lényegesen enyhébb büntetőjogi megítélés és büntetés alá esik.
Magyarázatot próbáltam keresni arra, hogy az újszülött vajon milyen elméleti és gyakorlati megfontolásból került ki - álláspontom szerint teljesen méltatlanul - e fokozott büntetőjogi védelem alól. Mi a magyarázat arra, hogy ha a szülő nő a gyermekét közvetlenül a szülés után megöli privilegizált esetként akár felfüggesztett szabadságvesztésben is részesíthető, míg ha ugyanezt néhány órával, vagy néhány nappal később teszi adott esetben már 30 évet jelentő fegyházbüntetésben is részesíthető.
Mi történt ez alatt a néhány óra alatt, milyen változáson ment keresztül a megszületett gyermek.
Nyilvánvalóan semmi és ezt a törvényhez fűzött miniszteri indokolás is elismeri, amikor leszögezi, hogy nem a sértett oldaláról, hanem az elkövető szempontjából kell vizsgálni a privilegizálás indokoltságát.
E törvényi magyarázattal elvileg egyet is lehet érteni, hiszen egy adott bűncselekmény privilegizált alakzatára vagy a sértett, vagy az elkövető oldaláról kerülhet sor.
Az ez irányban folytatott vizsgálódás is eredménytelen maradt és meg kellett állapítani, hogy az elkövetői oldalról a 166/A. § nem szól semmit, a törvényi tényállás a szülő nő pszichikai, vagy fizikai állapotáról, de még csak a szülés körülményeiről sem tesz említést.
A továbbiakban tehát vizsgálni kellett azt, hogy a Btk. 166/A. §-a egyáltalán milyen privilegizálásra okot adó körülményeket említ és a privilegizált tényállásokkal szemben támasztott dogmatikai követelményeknek egyáltalán megfelel-e és a jogalkotás a miniszteri indokolásnak megfelelően az elkövető szüléskori állapotából indult ki csupán, vagy esetleg más szempontokat is figyelembe vett.
A Btk. 166/A. §-ban írt törvényi tényállás legalaposabb vizsgálata során sem derült ki, hogy melyek azok a tényállási elemek, amelyek indokolták vagy indokolják a privilegizált esetenkénti szabályozást.
Az elkövető személyének és az elkövetés idejének a kiemelése önmagában ugyanis nem privilegizálásra okot adó körülmény, így megállapítható, hogy hiányoznak azok a többlet tényállási elemek az emberölés alapesetéhez képest, amelyek valamilyen oknál fogva az enyhébb megítélést indokolnák.
A jelenlegi szabályozást egybe vetve a Csemegi-kódex szabályozásával szembetűnő, hogy a két törvényi tényállás szó szerint megegyezik, azzal a különbséggel, hogy a hatályos 166/A. §-ban már nem szerepel a már elmondott okok miatt a házasságon kívüli születés ténye. Abban az időben (a Csemegi-kódex idejében) ez önmagában alapot adott a privilegizált eset megállapítására, hiszen ehhez már hozzá kapcsolhatóvá vált a szégyenérzet, a társadalmi megvetés, a gyermek felnevelésével kapcsolatos gondok, illetve az egyedül történő szüléssel együtt járó rendkívüli testi és lelki állapot.
A jogalkotás során természetesen tisztában voltak azzal, hogy ma már a XXI. században nem tartható fenn ez a tényállási többlet akkor, amikor 50 évvel ezelőtt már megállapították, hogy azok a társadalmi, etikai szempontok, amelyek a Csemegi-kódex idejében a privilegizált gyermekölést indokolták, a társadalmi fejlődésre figyelemmel már megszűntek.
Ennek kapcsán érdemes körül tekinteni a környező országok jogalkotásában és megállapítható, hogy ismerősen csengő tényállási elemek beiktatásával szabályozták vagy szabályozzák privilegizált esetként az újszülött megölését.
• A német büntető törvénykönyvben a házasságon kívül született gyermek sérelmére elkövetett cselekmény a privilegizált eset.
• Az osztrák törvény szerint a privilegizált eset megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az anya gyermekét a szülés lefolyásának hatása alatt öli meg, míg
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
