Kocsis Miklós: Parkolóperek - az Alkotmánybíróság döntésének következményei (KJSZ, 2009/1., 67. o.)

Az Alkotmánybíróság 2/2009. (I. 23.) AB határozatában visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Ppm.) egyes bekezdéseit. Ennek következtében hatályon kívül kerültek azok a rendelkezések, amelyek értelmében a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetve kijelölt várakozóhely jogosulatlan használata folytán keletkezett igények érvényesítésére a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a jogosulatlan úthasználattól számított egy éven túl nem lehetett benyújtani.

Az ügy előzménye, hogy a 2/2005. Közigazgatási és Polgári Jogegységi Határozattal egységesített bírói gyakorlat szerint a közút területén történő várakozás polgári jogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Az ebből származó követelés esetében korábban a polgári jog 5 éves, általános elévülési ideje volt alkalmazandó. Ez megkönnyítette a jogosultak helyzetét, mivel részben a jogosulatlan úthasználattól számított ötéves időtartam, részben pedig a határidő elévülési jellege meglehetősen hosszú időt biztosított a követelések érvényesítésére. A jogalkotó - a közúti közlekedésről szóló törvény módosításával - a joggyakorlatban kialakult helyzetre reflektálva a jogosulti oldalon már korábban is szigorította az igényérvényesítés feltételeit: a jogosultnak a várakozóhely jogosulatlan használatától számított 60 napon belül - jogvesztés terhével - fel kellett szólítania a kötelezettet a teljesítésre, a követelés elévülési idejét pedig egy évre mérsékelte. Ez a változás a szabályozás hatálybalépésétől számítottan vált alkalmazandóvá a korábban keletkezett, de az érvényesítés fázisába még nem jutott igények esetében. Ezzel ellentétben a Ppm. a folyamatban lévő ügyeket is érintette: a 63. § (10) bekezdése értelmében "a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a bíróságnak a Pp. 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül akkor is idézés kibocsátása nélkül kell elutasítania, illetve a perindítás hatályainak beállta után a pert a Pp. 157. §-ában meghatározott eseteken kívül akkor is köteles hivatalból, az eljárás bármely szakában megszüntetni, ha a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetve kijelölt várakozóhely jogosulatlan használata folytán keletkezett igények érvényesítésére a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) a jogosulatlan úthasználattól számított egy éven túl nyújtották be. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs." A Ppm. a módosítás hatálybalépésével kapcsolatosan két rendelkezést tartalmazott: a 63. § (2) bekezdése értelmében a 63. § (10) bekezdése a Ppm. kihirdetését követő napon lép hatályba, illetve a 63. § (9) bekezdése értelmében a 63. § (10) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A Ppm. a követelés érvényesíthetőségének oldalán jelentett módosítást, azaz az eljárási szabályokat módosította anélkül, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására és a permegszüntetésre vezető új ok beépült volna a Pp. e két jogintézményébe.

Az azonnali hatálybalépés, az átmeneti idő hiánya, illetve a Ppm. hatályának a folyamatban lévő peres eljárásokra történő kiterjesztése következtében a módosítás az egy éven túli igényérvényesítés anyagi jogi alapját, a felek közötti jogviszony létrejöttét relativizálta, hiszen az egyéves határidő eltelte esetén a bíróság a perlést nem engedhette meg, a korábban megindított pert pedig meg kell szüntetnie. Ily módon a Ppm. a hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kívánt változást előidézni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez megoldás alkotmányellenes, mivel a kihirdetéssel hatályba lépő módosítást felkészülési idő nélkül, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendelte, ami a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik.