Nem sérti meg az alperes a felperes jóhírnevét, ha a televízió műsorában tett nyilatkozata nem az alperes személyes nyilatkozata, hanem a szövetségnek az ügyben elfoglalt hivatalos álláspontja, továbbá a sérelmezett közlés nem valótlan tartalmú, valamint ha az alperes nem a felperes vonatkozásában nyilatkozott, hanem az öbölnél mért vízminőségről adott napra vonatkoztatva, és maga a közlés nem a felperesre vonatkozott.
A felperesi cég rendszeresen foglalkozik triatlonversenyek szervezésével.
Az alperes a sportági szövetség főtitkára, megbízási jogviszony keretében.
A felperes által szervezett versenyt 2016. július 28-31. között rendezték meg a Lágymányosi-öbölben. A versenyt megrendező felperes feladata volt a vízminőség figyelemmel kísérése, azonban a szövetség maga is ellenőriztette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) útján az öbölnél a víz aktuális állapotát 2016. július 28-án, a leendő rajt közvetlen közelében, ahol az alperes is jelen volt. Az ÁNTSZ két mintát is vett a vízből, az egyiket akkreditált módszerrel, annak előírásai szerint, a másikat mélyebbről, lévén a mintavétel napján már egy ideje erős esőzések zajlottak, így a mélyebben lévő víz minőségét megbízhatóbb adatnak gondolták. 2016. július 30-án a tiszti főorvos telefonon tájékoztatta az alperest arról, hogy a vízminta alapján meglehetősen nagy bakteriális eltérést tapasztaltak.
Ezt követően az egyik televíziós csatornán és annak online oldalán 2016. augusztus 3-án médiatudósítás jelent meg. Ebben a csatorna munkatársának kérdésére a sportszövetség részéről az alperes válaszában elmondta: "Kaptam a tisztiorvostól egy telefont, hogy a mintában a bakteriális vizsgálat során elég komoly eltéréseket tapasztaltak, tehát többszöröse a megengedett határértéknek."
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes nyilatkozatával megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest attól, hogy a sportrendezvénnyel kapcsolatban a víz minőségére további nyilatkozatot tegyen, valamint kötelezze az alperest, hogy saját költségén tegyen közzé a televíziós csatornán, valamint weboldalán egy közleményt, amelyben elismeri, hogy ténybeli alap nélküli nyilatkozatot tett, és bocsánatot kér a felperestől a sérelmezett tényállítások megtételéért. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 millió forint sérelemdíj és annak 2016. augusztus 3. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy nem magánszemélyként, hanem a szövetség főtitkáraként tett nyilatkozatot. Érdemben arra hivatkozott, hogy a közlése megfelelt a műsor nyilvánosságra kerülésekor ismert hivatalos információknak, hiszen a vízminőséggel kapcsolatban tett nyilatkozata az ÁNTSZ hivatalos tájékoztatásán alapult.
Az elsőfokú bíróság - a megismételt eljárásban - a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest a perrel felmerült költségek megfizetésére.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45. § (2) bekezdése szerint a jó- hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a televíziós csatorna részéről érkezett megkeresés nem az alperes magán-e-mail-címére érkezett, hanem a szövetséget képviselő főtitkári címre. A műsor nem tartalmazott olyan, az alperestől származó közlést, amely a sérelmezett nyilatkozatnak az alperestől mint magánszemélytől eredő mivoltát erősítette volna. Az, hogy alperes a szövetség képviselőjeként nyilatkozott, nem zárja ki persze a nyilatkozó személyes felelősségének mérlegelését, tekintettel arra, hogy a nyilatkozat során maga dönt a közölt tartalom konkrét megfogalmazásáról. A közölt szöveg tárgyilagos volt, az alperes a vízmintavétel alapján tudomására jutott eredményt fogalmazta meg.
Az elsőfokú bíróság szerint nem volt jelentősége, hogy a mintát a majdani versenysáv mellett pár méterrel vagy konkrétan a sávból vették. Nyílt folyóvíz esetében a versenyt megelőző napokban vett minta - akkor is, ha a tervezett versenysávtól három méterről származik - lényegében a versenysávban valószínűsíthető bakteriális szintet fogja mutatni.
Az alperesi közlés tehát az alperes által képviselt szövetség tájékoztatásaként jött figyelembe, amely tájékoztatás az ÁNTSZ vizsgálatának eredményére szorítkozott. Az alperesnek nem volt arra ráhatása, hogy az egymondatos nyilatkozatán túlmenően pontosan milyen tartalom és milyen módon szerkesztve jelenik meg a műsorban.
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett alperesi közlés tartalmilag valós volt. A mintavételi jegyzőkönyvekben rögzítettek szerint július 31-én, a versenyszám napján - figyelemmel a baktériumszint dinamikus változására - a baktériumszám már a "jó" kategóriába eshetett, ekként augusztus 3-án az alperes akár nem is tehetett volna olyan nyilatkozatot, amely a folyó vizének minőségét a verseny lebonyolításának napjára vetítve állítja be rossznak. A bíróság mégis annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperesi közlés a valóságra szorítkozott.
- 35/36 -
Az alperes közlése pedig nem a felperesről szólt, így ha a felperes a műsor alapján személyét érezte megcélozva, az nem az alperes egyetlen mondatán alapult, hanem annak a műsornak az egészén, amelyben a felperes embere maga hosszabban megnyilvánult, s amelyre az alperesnek ráhatása nem volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
