Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban már több utalást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy egyes részvényesi (társasági) jogok gyakorlása során a tagállamok belső szabályozása lehetővé teheti a digitális technológiák használatát. Például az irányelv 6. cikke szerint az írásban tett részvényesi indítvány elektronikus úton is továbbítható; a 8. cikk alapján a közgyűlésen elektronikus úton is részt lehet venni, illetve lehet szavazatot leadni; a 9. cikk alapján a részvényesek közgyűlési napirendi pontokat érintő kérdései és a válaszok a társaság inter-
- 13/14 -
netes honlapján kérdés-felelet formában is megtehetők, így biztosítva az információhoz való hozzáférést.
Az Európai Bizottság 2015. május 6-án tette közzé közleményét az Európai digitális egységes piaci stratégiáról, amely a gazdasági társaságokat is érintette, meghirdetve a cégnyilvántartások minél szélesebb körű digitalizációját a tagállamokban, és azok 2017-ig történő tényleges összekapcsolását. Ezt követte az Európai Parlament és a Tanács 2017/1132/EU irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól, melynek egyik célja, hogy a nyilvánosság számára könnyebb és gyorsabb hozzáférést biztosítson a társaságokkal kapcsolatos információkhoz a digitalizáció segítségével, továbbá az, hogy utaljon a tagsági jogok távolról, elektronikus úton történő gyakorolhatóságának kívánalmára.
Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a hatályos magyar társasági és kapcsolódó jogi szabályozásban hol és hogyan jelenik meg a digitális technológiák használatának lehetősége, a szabályozás megfelel-e az uniós előírásoknak, illetve követi-e a gyakorlati élet elvárásait: a jogi szabályozás és a jogalkalmazás összhangban van-e. E kérdésfelvetéseket részben Pázmándi Kinga "Digitalizáció, technológiai fejlődés, jogi paragdigmák" című munkája (Gazdaság és Jog, 2018/12. 10-14.) inspirálta, a válaszokat kereső kutatómunkát pedig az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése által társfinanszírozott projekt támogatta.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:91. §-a, "A gazdasági társaságok közös szabályai" cím alatt szól a jognyilatkozatok megtételének módjáról. A Ptk. 3:91. § (1) bekezdés szerint, a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. A Ptk. kommentárok közül a HVG-ORAC kommentár felveti, hogy a diszpozitivitásra is tekintettel, a "lehet megtenni" kifejezés nem tekinthető kógens előírásnak [Sárközy Tamás (szerk.): Polgári Jog. Kommentár a gyakorlat számára. Harmadik Könyv. HVG-ORAC, Budapest, 2014. 136.]. Azonban a bekezdés további részéből, mely szerint, ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozataira, valamint a jognyilatkozatoknak és határozatoknak a címzettel való közlésére, valamint figyelemmel a nyelvtani értelmezésre is, az a következtetés vonható le, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezt erősíti a törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is, mely szerint a gazdasági társaságok életében különös jelentősége van annak, hogy a jognyilatkozatok - ideértve a társaság által hozott határozatokat is - rögzített, utólag is ellenőrizhető formában jöjjenek létre. Ennek módjaként a törvény - minden olyan esetre, amelyre vonatkozóan speciális szabályozás mást nem ír elő - az írásbeliséget határozza meg.
A szabályozás következménye, hogy a társasági határozatokat, továbbá az egyéb társasági jognyilatkozatokat (pl. a tagokhoz és a harmadik személyekhez intézett jognyilatkozatokat) is írásba kell foglalni, méghozzá valamennyi társaság esetében, és ezeket a címzettel is írásban, rögzített formában kell közölni.
Társasági jognyilatkozat például a legfőbb szerv ülésére szóló meghívó (Győri Ítélőtábla Gf.20.121/2016/6.), vagy a tag felszólítása a vagyoni hozzájárulás teljesítésére. Társasági határozat alatt nem csak a legfőbb szerv, hanem valamennyi testületként működő szerv határozatát érteni kell. A Ptk. 3:246. § (5) bekezdése alapján a részvénykönyv vezetése során hozott határozatok is társasági határozatnak minősülnek.
A Ptk.- az írásbeliség általános előírása ellenére - olykor egyedileg is megköveteli azt. A Ptk. 3:109. § (4) bekezdése szerint például a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz, a döntés pedig az ügyvezetéssel - értelemszerűen írásban - történő közléssel válik hatályossá. További példa a tagsági jogviszony felmondása a Ptk. 3:147. §-a szerint a kkt. és a bt. esetében, illetve a Ptk. 3:258. §-a szerint a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozó tájékoztatás kérése, melyek mind írásban történhetnek.
Társasággal kapcsolatos jognyilatkozatnak minősülnek a tagok és a részvényesek jognyilatkozatai. Hogy csak néhányat megemlítsünk, ilyen például a napirend kiegészítésére tett javaslat; a kisebbségi jogok gyakorlása körében tett indítványok; az ügyvezető tiltakozása a másik ügyvezető intézkedése ellen; illetve az együttesen eljáró ügyvezetők közötti egyetértés hiánya esetén a tagok gyűlése döntésének kérése a kkt. és bt. esetében; a közös tulajdonú üzletrész esetén a közös képviselő választása és személyének bejelentése a társaság számára; az üzletrész átruházásakor tett ajánlat közlése; valamint a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozó tájékoztatás kérése.
Az írásbeliség követelménye felveti annak kérdését, hogy a Ptk. mit is ért írásbeliség alatt. Az írásbeliség kritériumát a kötelmek közös szabályai között elhelyezett, az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó releváns szabályok határozzák meg. A Ptk. 6:7. § (1) bekezdése szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. A Ptk. 6:7. § (2) bekezdés szerint, ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése további, elkülönült szabályokat is megállapít arra vonatkozóan, hogy egy jognyilatkozat mikor tekinthető még írásbelinek: írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
A társasági jognyilatkozat a Ptk. 6:7. § (1)-(2) bekezdésének megfelelően, tehát akkor minősül írásba fog-
- 14/15 -
laltnak, ha az papíralapú - tehát a tartalom rögzített, dátummal ellátott és a képviselő azt aláírta, illetve az írásbeli jegyzőkönyvet az arra jogosultak hitelesítették. Az elektronikus úton megtett jognyilatkozatok akkor felelnek meg a Ptk. említett előírásának, ha a nyilatkozó rendelkezik olyan elektronikus aláírással, amely joghatásában azonos a személyesen tett aláírással.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
