| Rendes ülésszak kezdete és vége | 2020. szeptember 21. - december 15. |
| Őszi rendkívüli ülés kezdete és vége | 2020. november 10. - november 10. |
| Téli rendkívüli ülés kezdete és vége | 2020. december 16. - december 16. |
| Ülések száma | 8 + 2 db[1] |
| Ülésnapok száma | 26 + 2 db[2] |
| Plenáris tárgyalási idő | 235 óra 20 perc[3] |
| Plenáris napirendi tárgyalási idő | 194 óra 40 perc[4] |
| ebből törvényalkotás | 148 óra 2 perc (1460 felszólalás) |
| ebből parlamenti ellenőrzés | 23 óra 17 perc (928 felszólalás) |
| Plenáris napirenden kívüli tárgyalás idő | 40 óra 40 perc (493 felszólalás)[5] |
| Törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje | 32,99 nap[6] |
| ugyanez gyors eljárások nélkül | 34,36 nap[7] |
Az Országgyűlés a 2020. évi őszi rendes ülésszakának keretei között 2020. szeptember 21-től 2020. december 15-ig ülésezett. Ezt kiegészítette 2020. november
- 121/122 -
10-én egy őszi, illetve 2020. december 16-án egy téli rendkívüli ülésszak. Így összesen az őszi rendes, rendkívüli, illetve a téli rendkívüli ülésszak 10 ülésből, és összesen 28 ülésnapból állt össze, ami több, mint 235 óra tárgyalási időt jelentett. Az első és utolsó parlamenti ülésnap között 85 naptári nap telt el, a törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje pedig mintegy 33 nap volt, amin érdemben nem változtat az sem, ha az adatsorból kivesszük azokat a törvényeket, melyeket kivételes vagy sürgős eljárással, illetve határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel tárgyaltak. [8]
| Alaptörvény-módosítások | 1 db |
| Törvények | 84 db[9],[10] |
| ebből új | 31 db |
| ebből módosító | 53 db |
| ebből nemzetközi szerződés | 15 db |
| Országgyűlési határozatok | 12 db |
Az 2020. évi őszi rendes ülésszakban került elfogadásra Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása, melyet 2020. december 15-én fogadott el az Országgyűlés. Az Országgyűlés ebben az ülésszakban, illetve az őszi és téli rendkívüli ülésszakban összesen 84 törvényt fogadott el, melynek többsége, összesen 53 darab, már meglévő törvényeket módosított. Új törvény 31 darab, nemzetközi szerződés kihirdetésére vonatkozó törvény pedig 15 darab született. Az ebben az ülésszakban elfogadott törvények közül 2 esetben egy korábbi ülésszakban
- 122/123 -
benyújtott javaslatot fogadott el az Országgyűlés.[11] Az Országgyűlés ebben az ülésszakban 12 határozatot hozott.
| Európai ügyek bizottsága | 12 db |
| Fenntartható fejlődés bizottsága | 8 db |
| Gazdasági bizottság | 11 db |
| Honvédelmi és rendészeti bizottság | 8 db |
| Igazságügyi bizottság | 13 db |
| Költségvetési bizottság | 7 db |
| Kulturális bizottság | 7 db |
| Külügyi bizottság | 12 db |
| Magyarországi nemzetiségek bizottsága | 9 db |
| Mentelmi bizottság | 3 db |
| Mezőgazdasági bizottság | 5 db |
| Nemzetbiztonsági bizottság | 8 db |
| Nemzeti összetartozás bizottsága | 8 db |
| Népjóléti bizottság | 8 db |
| Törvényalkotási bizottság | 11 db |
| Vállalkozásfejlesztési bizottság | 6 db |
Az Országgyűlés keretei között 14 állandó bizottság működik. Ezen bizottságoktól eltérő jogállású bizottságként működik a Törvényalkotási bizottság, mely az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során jár el javaslattevő, véleményező, illetve meghatározott esetekben ügydöntő bizottságként,[12] és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, mely a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben jár el.[13] Az Országgyűlés bizottságainak elsődleges feladata a törvényjavaslatok részletes megvitatása.[14] Az ülésszak folyamán legsűrűbben az Igazságügyi bizottság ülésezett, összesen 13 alkalommal, melyet 12 üléssel a Külügyi és az Európai ügyek bizottsága követ. Legritkábban a Mentelmi bizottság ülésezett, mely érte-
- 123/124 -
lemszerűen kizárólag mentelmi ügyekben jár el, így nincs szükség gyakoribb ülésezésre. A további bizottságok munkáját is rendszeresség jellemezte az ülésszak folyamán. A bizottságokon kívül a Magyarországi nemzetiségek bizottsága feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság, a Köznevelési, kulturális és egyházügyi albizottság, illetve az Önkormányzati, külügyi és költségvetési albizottság is tartott 1-1 ülést az ülésszak alatt.
| Program tételeinek száma | 23 db |
| ebből benyújtott | 19 db |
| ebből elfogadott | 19 db |
A Kormány törvényalkotási programjában 23 törvényjavaslat szerepelt, ebből 19 tételt be is nyújtottak és mind a 19 javaslatot sikerült is elfogadnia az Országgyűlésnek. Ezt 2020. június 15-én nyújtották be a házelnök részére. A Kormány a megelőző ülésszak végén tájékoztatja a házelnököt a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási javaslataikról.[15] Tájékoztatja a törvénymódosítás címéről, arról, hogy mely miniszter a javaslat előadója, terjedelmét, tartalmát, benyújtásának és elfogadásának várható idejét is ismerteti a házelnök részére. Ezek a javaslatok olykor több törvényt is magukban foglalnak, például az itt vizsgált ülésszakban az egyes klíma- és energiapolitikai tárgyú törvények módosítása - tárgyukból fakadóan - két különböző törvényben realizálódnak. Ugyanez elmondható a felsőoktatásról, kutatásról, innovációról szóló törvények módosításáról, amelyek öt különböző törvényben valósulnak meg. A Kormány törvényalkotási programjának nem képezik részét a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos törvénymódosítások. A Kormány korábbi törvényalkotási programjaihoz képest több tételt sikerült elfogadni, százalékos arányban az átlagot felülreprezentálta.[16] Érdekesség, hogy a Kormány törvényalkotási programjában nem szerepelt Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
