A Nemzetközi Sportjogi Fórum a Max Planck Intézet konferenciája, amely évente kerül megrendezésre szimpóziumként. A 2019-es évben november 11-én Hamburgban tartották meg. A nevezetes eseményen Prof. Dr. Hans Christoph Grigoleit főelőadásában az alábbi témakör szabályozását járta körül: Mikor minősül kezezésnek a labda kézzel történő érintése?
Grigoleit professzor a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem jogtudósa. Előadásához kapcsolódóan korreferensként Dr. Felix Brych, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) játékvezetője, Dr. Christian Deckenbrock ügyvéd, a Német Jégkorong Szövetség (DHB) igazgatósági tagja és Prof. Dr. Gunter Gebauer sporttudós, filozófus és nyelvész járt el.
A konferencia és az ahhoz kapcsolódó megbeszélés vezetője Prof. Dr. Ulrich Becker, a müncheni Max Planck Szociális Jogi és Szociálpolitikai Intézet igazgatója volt.
A Max Planck Intézet kiemelt célkitűzése a magán- és kereskedelmi jog, valamint a nemzetközi magánjogi terület nemzetek feletti perspektivikus vizsgálata. A Nemzetközi Sportjogi Fórum célja, hogy rendszeresen foglalkozzon a nemzetközi sportjog aktuálisnak tekinthető kérdéseivel, és ezeket nyilvánosan meg is vitassa a sport, az üzleti élet és a tudomány képviselőivel. Ezen cél megvalósítása érdekében a Fórum évente szimpóziumot tart, amelyet a gyakorlat iránt is elhivatott és tudományosan aktív szereplők, így ügyvédek számára is meghirdetnek. Ekként adnak lehetőséget a sportjogi érdeklődés szakmai kifejtésére. A hamburgi Max Planck Külügyi és Nemzetközi Magánjogi Intézet és a müncheni Max Planck Szociális Jogi és Szociálpolitikai Intézet közös kezdeményezése hívta életre a Nemzetközi Sportjogi Fórumot.
A sport számára a jog megfelelő intézményes keretrendszert teremthet, hiszen a sporttevékenységet úgynevezett állami "játékszabályokkal" veszi körbe. Az állami jogi szabályozás azon alapszabályi-versenyszabályzati rendelkezések mellett csak kiegészítő jelleggel bírhat, amelyekkel a civiljogi sportszervezetek-sportszövetségek bírnak, így ténylegesen a sportolók - sportegyesületi tagok - sportvállalkozási tulajdonosok - sportszövetségi tagok jogügyleti akarata a sport szabályozásának lényege.
Az éves Nemzetközi Sportjogi Fórum beharangozása szerint a német labdarúgó-stadionokban nagyon gyakori, így szinte minden hétvégén felmerülő kérdés az, amikor egy játékos keze vagy karja a labdát érinti: vajon szabálytalanság történik-e vagy sem?
A válasz különösen kritikus jelentőséggel bír, ha a kérdéses szituáció a tizenhatoson, azaz a büntetőterületen belül történt. Ezekben az esetekben a játékvezető támaszkodhat a VAR ("videóbíró") németül "Kölner Keller" ("Kölni Pince", az a 100 m2-es ablaktalan és elsötétített helyiség Kölnben, ahol a Német Labdarúgó Liga Video Assist Centere székel) segítségére is. A rögzített videofelvételek lehetővé teszik a játékjelenet különböző nézőpontokból és lassítva történő többszöri visszanézését, de ez is csak korlátozottan segít a megoldás megtalálásában. Ugyanis szemben a les megítélésével, ahol a videóbíró egyértelműen jelentős segítséget tud adni - köszönhetően a technikailag jól körülhatárolható tényeknek - a szabad szemmel pillanatok alatt hozott döntéssel szemben, a kezezés szabálytalanságának kérdése nem határozható meg csupán a technika segítségére támaszkodva. Ez pedig elsősorban a szabály szituációfüggő jellege, pontosabban annak szubjektíven értékelhető része miatt van így, hiszen a kezezés megítélésében nagyon fontos szerepe van a szándékosság kérdésének (lásd: 12-es, 13-as szabály).
A kezezés szabályának ez a kirívó bizonytalansága, azaz szubjektív jellege komoly következményekkel járhat; akár mérkőzéseket dönthet el, és az így eldöntött mérkőzéseknek pedig sok esetben akár több millió dolláros gazdasági kihatása is lehet. Sarkosan fogalmazva, ez a labdarúgást egyfajta szerencsejáték-jelleggel ruházza fel, és nem meglepő módon jelentős fejfájást okoz ezáltal a klubtisztviselőknek, edzőknek és játékosoknak egyaránt.
Ugyanakkor ez a kérdés jelentős kihívás elé állítja a szabályalkotással foglalkozó tudományterületeket is. Hiszen az egész kérdéskör az igazságosságot járja körül. Felmerül a kérdés, hogy mit is jelent az igazságosság a sportban? Mikor kell, és egyáltalán mikor lehet igazságot tenni? Mi hoz létre rugalmasságot és jogi biztonságot ezen a téren? A rugalmasság és jogi biztonság elérése a hagyományos jogi dogmatikának is egyik jelentős célja. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy felhasználható-e a hagyományos jogalkotással kapcsolatos tudás és gyakorlat arra, hogy javítsa a labdarúgás szabályainak alkalmazhatóságát?
Ez a törekvés a labdarúgószövetségek szabályzataiban is fellelhető. A kezezéshez tartozó szabály tizenkét különböző kritériumot nevez meg, mint a "kéz mozgása a labda felé", a "kéz pozíciója", vagy a szándék megjelölése, valamint a szabály tartalmaz kiegészítéseket is, mint például a "természetellenes kézmozgások", a "testfelület kézzel és karokkal történő megnövelése", melyek a gyakorlati alkalmazhatóságot segítik elő.
Ez a dogmatikus szabályozás azonban továbbra sem tűnik ahhoz elégnek, hogy egy megjósolható, egységes
- 37/38 -
szabályalkalmazást garantáljon. Így szükségszerűen felmerül a kérdés, vajon a szabályozás elég precíz-e, vajon nem tartalmaz-e önellentmondásokat, vajon nem hagyja-e figyelmen kívül a célokat, vagy egyszerűen a játékszabály maga nem specifikálható olyan módon, hogy egyszerre biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket, és az igazságosság érzetének megtartását?
Az IFAB - International Football Association Board, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) Szabályalkotó Testülete - alapelvek, amelyek alapján a kezezéshez tartozó új szabályozás megszületett, sokkal világosabbak és egyértelműbbek lettek a nem szándékos kezezés meghatározásában.
A szabályok felülvizsgálatánál, megalkotásánál a következő alapelveket, megfontolásokat vették figyelembe:
- A gól semmiképpen ne legyen karral, kézzel szerezhető, függetlenül attól, hogy szándékosan vagy véletlenül történt-e az érintés.
- Amennyiben a játékos a keze, karja segítségével kerül a labda birtokába, és azzal egyértelmű előnybe kerül, gólt szerez, vagy gólszerzési lehetőséget teremt, akkor azt büntetni kell. Ez pedig független attól, hogy az érintés szándékos volt-e vagy sem.
- Nem büntethető ugyanakkor, így pedig természetes testhelyzetnek minősül, ha az eleső játékos a kezét a teste és a föld közé helyezi támaszként.
- Nem tekinthető azonban természetes testhelyzetnek, amennyiben a játékos keze a váll vonalánál feljebb helyezkedik el, ilyenkor a játékos szabálytalanságot kockáztat még becsúszás esetén is.
- Nem tekinthető szándékos kezezésnek és nem is büntethető, amennyiben a labda a játékos testéről vagy egy közelben lévő másik játékos testéről pattan a kézre, hiszen az ilyen esetek gyakorlatilag kivédhetetlenek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
