A független francia lemezkiadókat tömörítő Société civile des Producteurs de Phonogrammes en France (SPPF) szerzői jogi jogsértés miatt pert indított a YouTube ellen. A szervezet 10 millió euró kártérítés megítélését és a jogsértő videók eltávolíttatását kéri a bíróságtól. Szerzői jogok megsértése miatt pert indított a független francia lemezkiadókat tömörítő SPPF a világ legnagyobb videómegosztó portálja, a YouTube ellen. A szervezet közleménye szerint több mint 100 olyan fájl érhető el a YouTube honlapján, amelyek az SPPF tagjainak jogtulajdonát képezik, és amelyek feltöltését ezek nem engedélyezték. A közlemény szerint 2008-ban az SPPF már kérte a videók eltávolítását, amit a portál üzemeltetői meg is tettek, de a fájlok azóta ismét elérhetővé váltak. A lemezkiadók keresetükben most 10 millió euró kártérítés megítélését és a jogsértő videók eltávolíttatását kérik a bíróságtól. A Google tulajdonát képező YouTube képviselői a hírre reagálva közölték, hogy álláspontjuk szerint a felelősség az ügyben az SPPF tagjait terheli. Közleményük szerint a YouTube a jogvédelem területén a platform üzemeltetői és kreatív tartalmak előállítói közötti együttműködésben látja a megoldást. Ennek érdekében hozták létre a Content ID programot, amely lehetőséget kínál a jogtulajdonosoknak arra, hogy a portálra feltöltött fájlokat figyeljék, és ha az engedélyük nélkül feltöltött tartalmakra bukkannak, akkor ezek jogsértő voltát a YouTube üzemeltetői felé jelezzék. Amennyiben a jogtulajdonosoktól panasz érkezik, az érintett fájlokat eltávolítják a honlapról. A videómegosztó portál képviselői szerint a honlap üzemeltetetői a Content ID programon keresztül már több francia vállalkozással és független kiadóval is közreműködnek, de mint írják, az SPPF a YouTube által kezdeményezett jogvédelmi lehetőséggel ez idáig nem élt. (JogiFórum.hu)
A huszonhét európai uniós tagállam miniszterei rábólintottak arra, az Európai Bizottság által múlt év szeptemberében javasolt és az Európai Parlament által áprilisban elfogadott új hatósági szabályozásra, mely a mobil barangolás költségeinek helyenként drasztikus lefaragását célozza az Európai Unió tagállamaiban. Bár a Bizottság szerint a döntés minden európai polgár számára kedvező, az árfolyamváltozások és a megnövekedett adóterhek miatt a magyarországi operátoroknál minden bizonnyal drágább lesz külföldről telefonálni - figyelmeztetett korábban a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). Ennek oka, hogy a törvény euróban szab meg hatósági árakat, melyeket egy évben egyszer lehet csak átváltani a nemzeti valutára - a most aktuális tarifákat a tavaly nyári, 230 forintos euróárfolyamon határozták meg, így hiába csökken a hívásindítás kiskereskedelmi ára nettó 46 eurócentről 43 centre, a hívásfogadásé pedig nettó 22 centről 19 centre, mindezt bőséggel kompenzálja az azóta sokat gyengült forint helyzete, illetve a távközlési szolgáltatások áfa-kulcsának emelése. Az elfogadott rendelet értelmében a következő két évben tovább csökkennek majd a beszédroaming-tarifák: 2010. július 1-jéig 0,39 euróra, illetve 0,15 euróra, végül 2011. július 1-jéig 0,35 euróra, illetve 0,11 euróra változik a hívásindítás és a hívásfogadás nettó ára minden uniós szolgáltatónál. Ezen változások magyarországi hatásait az árfolyamváltozás miatt egyelőre nem lehet megbecsülni. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a külföldről kezdeményezett hívások harmincadik másodpercétől és a külföldön fogadott hívások első másodpercétől kezdve másodpercalapú számlázást kell alkalmazniuk az operátoroknak. A rendelet hatására olcsóbbá válhat a külföldi SMS-ezés az Unión belül, illetve lényegesen csökken az uniós adatroaming díja. A most elfogadott rendelet szerint a rövid szöveges üzenetküldés az Unió tagállamaiban barangolva legfeljebb nettó 11 eurocentbe kerülhet. (HWSW.hu)
A Magyar Szabványügyi Testület jóváhagyása után magyar nemzeti szabvánnyá vált a nyílt irodai szoftvercsomagok alapértelmezett formátuma, az open document format (odf), így a következő években eltűnhet a jelenleg általánosan alkalmazott, ám hivatalosan már nem javasolt .doc formátum. Az Open Document Format Alliance Magyarország (ODFA) közleménye szerint az odf bevezetése magyar szabványként szabványügyi szempontból rutineljárás ugyan, mégis fontos mérföldkő a gyártó- és platformfüggetlen közigazgatás megteremtésében, mivel ezzel véget érhet a Microsoft monopolhelyzete a magyar közigazgatásban és a közoktatásban. Az állami szolgáltatások felhasználói, azaz az állampolgárok közvetlenül is érdekeltek az ilyen típusú szabványok közigazgatási alkalmazásában, mivel egy valóban nyílt e-közigazgatási rendszer esetében nem kell megvásárolniuk a drága, zárt forráskódú irodai szoftvereket ahhoz, hogy használhassák az állam által működtetett informatikai közműveket. A közlemény emlékeztet arra, hogy az idén áprilisban Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentette, megnyitják a közigazgatási és közoktatási piacot az Európai Unió által ajánlott nyílt szabványokat alkalmazó szoftverek előtt. A 2006 óta ISO szabványként nyilvántartott dokumentumformátumot széles körben alkalmazzák. Az utóbbi három évben világszerte több tucat ország, például Belgium, Brazília, Horvátország, Dánia, Franciaország, Japán, Malajzia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország, Dél-Afrika, Svájc és Svédország minősítette nemzeti szabvánnyá. Az informatikai rendszerek együttműködése miatt kiemelkedően fontos a megfelelő szabványok alkalmazása. Az ezeket nem teljesítő rendszerek, formátumok ugyanis többletköltséget rónak a közintézményekre, mivel nem teszik lehetővé a költséghatékony, nyílt szabványú szoftverek alkalmazását, illetve az informatikai rendszerek egyes elemeinek továbbfejlesztését, cseréjét és a szolgáltatók valódi versenyeztetését. (Prím.hu)
Az Intel emberi jogainak megsértésére hivatkozva fellebbezést nyújtott be a milliárd eurós büntetéssel járó európai ítélet ellen. A világ legnagyobb processzorgyártóját májusban, közel egy évtizeden át húzódó eljárássorozatot követően büntette meg az Európai Bizottság, és 1,06 milliárd euró bírság megfizetésére, valamint az inkriminált üzleti gyakorlat azonnali beszüntetésére szólította fel. A vállalat már akkor élesen támadta a határozatot. Paul Otellini elnök-vezérigazgató úgy vágott vissza Brüsszelnek, hogy kijelentette, semmiféle kár nem érte az európai vevőket, és a Bizottság nem értette meg a processzorpiac természetét. Kifogásolta azt is, hogy a Bizottság szerinte nem fogadott be releváns, cáfoló bizonyítékokat. Ennek ellenére a Luxembourgban székelő európai Elsőfokú Bíróságnak benyújtott fellebbezését nem erre építi fel a vállalat, hanem emberi jogainak megsértésére, írja a Wall Street Journal. A magazinnak az Intel egy szóvivője is megerősítette, hogy emberi jogi szempontokat vet fel a beadvány, ugyanakkor további részleteket nem árult el, a bírósági dokumentumok pedig nem nyilvánosak. Az Intel nem az egyetlen cég, mely ezzel a módszerrel próbálkozik kikezdeni a Bizottság drákói ítéleteinek jogi megalapozottságát. A francia Saint-Gobain Glass ablaküveggyártó például egy 899 millió eurós büntetését követően nyúlt ehhez a módszerhez. Az emberi jogi érvelés lényege, hogy ezeknek az ügyeknek a lehetséges bírságok nagysága miatt büntetőjogi kategóriába kellene esniük, hiszen egyszerre elrettentő és megtorló erővel rendelkeznek, és mint ilyeneket, igazságügyi bíróság előtt kellene tárgyalni. Az emberi jogok azon része, hogy a független és pártatlan bírósághoz fűződő jog alapvető és mindenkit megillet, a vállalatokra is vonatkozik. Az Intel tehát nem magát a határozatot vitatja, hanem az egész eljárás legalitását igyekszik megkérdőjelezni azáltal, hogy az állítja: a Bizottság által lefolytatott nyomozás, majd az Intel által a vádakra adott válaszok alapján a büntetés kiszabása nem elégíti ki a függetlenség és pártatlanság kritériumait, mivel a nyomozás, vád és ítélet egy kézben összpontosul. Kroes szóvívője szerint nincs szükség teljesen független és pártatlan döntőbíróságra, mivel a Bizottság minden egyes döntését meg lehet fellebbezni, és a független európai bíróság elé lehet vinni. A szóvivő szerint a büntetések nagysága irreleváns abban a kérdésben, hogy az eljárás büntetőjogi kategóriába esik-e, avagy sem. A brüsszeli versenyjogi csapat szerint az elrettentő erejű bírságok hatalmas sikert arattak eddig, és leszámoltak azzal a vélekedéssel, hogy a versenyjogi visszaélések jelentéktelenek dolgok. (HWSW.hu)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
