https://doi.org/10.59851/mjny.9.1.5
2024 novemberében lezárult a LITHME[1] (Language in the Human-Machine Era) elnevezésű nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási projekt, amely az Európai Uniós COST akcióprogram (CA19102) keretében indult el 2020-ban azzal a céllal, hogy a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások terjedésének a nyelvre gyakorolt hatását vizsgálja különböző szakterületeken. A projekt jelentőségét és létjogosultságát azok a változások alapozták meg, melyeket a természetes nyelvfeldolgozás módszerein alapuló neurális gépi fordítás és nagy nyelvi modellek rohamos fejlődése idézett elő minden nyelvhasználattal kapcsolatos szakterületen, így a jogi nyelv területén is. Ezek a drámai változások nyilvánvalóvá tették, hogy egy ilyen léptékű kutatás csakis nyelvészek, számítógépes nyelvészek, nyelvtechnológusok és az érintett szakterületek képviselői közötti szoros együttműködésben lehet sikeres, szükség volt tehát egy olyan szakemberekből és akadémikusokból álló kutatóhálózat létrehozására, amely elősegíti az adott tudományterületek közötti dialógus kialakulását és fenntartását a digitális korszak és a humán-gépi együttműködés korszaka közötti átmeneti időszakban.
A nyelvhasználat mesterséges intelligencia fejlődése által leginkább érintett részterületei alapján nyolc kutatócsoportban folyt a munka:
1. Számítógépes nyelvészet
2. Nyelv és jog
3. Nyelvi jogok
4. Nyelvi sokféleség, veszélyeztetett és életképes nyelvek
5. Nyelvtanulás és nyelvoktatás
6. A nyelvvel kapcsolatos ideológiák és hiedelmek
7. Nyelvtudományi munka, nyelvi szakemberek
8. Nyelvváltozatok
Mind a nyolc munkacsoport, így a Nyelv és jog munkacsoport (WG2)[2] munkája iránt is folyamatosan nőtt az érdeklődés a projekt 4 éves időtartama alatt, számos európai uniós és Unión kívüli országból kapcsolódtak be jogászok, nyelvészek és számítógépes nyelvészek, köztük szép számmal magyar szakemberek is, többek között a PPKE, az ELTE és az SZTE oktatói és kutatói. A munkacsoportot az első két évben Láncos Petra Lea (PPKE JÁK), a második két évben Balogh Dorka (PPKE JÁK) vezette, az alelnökök Fernando Prieto Ramos (University of Geneva) és Gerencsér Balázs Szabolcs (PPKE JÁK) voltak. A csoport a projekt 4 éves futamideje alatt több meghívott előadó által tartott online és jelenléti előadást, műhelybeszélgetést, szakmai fórumot és konferenciát szervezett, melyek eredményeként jó néhány tanulmány látott napvilágot, a 2022. szeptember 6-án és 7-én Budapesten ülésező munkacsoport-szekció előadásaiból tanulmánykötet[3] is született. A találkozó programját és eredményeit Láncos (2022) ismertette részletesen a Magyar Jogi Nyelv egy korábbi számában (Láncos 2022).
A Nyelv és jog munkacsoport tagsága a kezdeti időszakban túlnyomórészt nyelvészekből és jogászokból állt. Ennek megfelelően a kutatások fókuszában a számítógéppel támogatott jogi fordítás és tolmácsolás, a jogi szövegek korpuszalapú vizsgálata, a jogi terminológiai adatbázisok kezelése, a nagy nyelvi modelleken alapuló alkalmazások által készített fordítás és a gépi fordítás humán fordítással való összevetése állt. A második évtől már egyre nagyobb számban csatlakoztak a csoporthoz a jogi informatika és a LegalTech területét képviselő szakemberek is, aminek következtében a munkacsoport arculata valóban interdiszciplinárissá vált, és ez a kutatási témákat és célokat is változatosabbá tette. A PPKE JÁK-on több olyan - a LITHME-hálózat tagjai számára online elérhető, ezért angol nyelven vagy szinkrontolmácsolással támogatott - szakmai esemény is megrendezésre került, amelyeken magyar szakemberek mutatták be a jog, a nyelv és a technológia metszéspontjában álló kutatási eredményeiket és az általuk fejlesztett eszközöket. Az egyik műhelybeszélgetésen például a GlobalSpeech diktálóeszközt kifejlesztő Belux Csoport Kft. képviselői, Benes Edvárd és Koller Richárd tartott bemutatót a nyelvtechnológiai eszközök jogi eljárásokban betöltött szerepéről és a jogi szövegek digitalizációjának kihívásairól, majd két további meghívott előadó, Suhajda-Molnár Krisztina, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettese és Baranyai Teodóra nagykátai városi vezető ügyész beszélt az eszközzel kapcsolatos
- 35/36 -
konkrét tárgyalótermi tapasztalatokról. A jogászok munkáját segítő nyelvtechnológiai megoldások álltak a fókuszában egy másik műhelybeszélgetésnek, amelyben Zorkóczy Miklós, a Zorkóczy Ügyvédi Iroda jogásza a dokumentumkiértékelő rendszerek gyakorlati alkalmazását ismertette. Homoki Péter, a Homoki Ügyvédi Iroda jogásza pedig az érvelés alapú keresésről fejtette ki véleményét, mely szerint a jogi munkához is szükség lesz egy olyan "szemantikus" keresésre, amely kifejezetten a meggyőzési vagy döntési jellegű jogi munkák sajátos céljához igazodik, azaz a jogi érvelésre fókuszál. Ennek közvetlen hatása a jogászi munkára várhatóan abban fog jelentkezni, hogy megalapozottabb, a korábbi döntésekhez jobban illeszkedő, azokra szervesebben épülő beadványokat és döntéseket lehet készíteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
