A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara adott otthont 2022. szeptember 6-án és 7-én a LITHME (Language in the Human-Machine Era) kutatóhálózat "Nyelv és Jog" munkacsoportja angol munkanyelven megtartott ülésének. Az interdiszciplináris munkacsoport első személyes jelenléttel megtartott találkozójára jogászok, nyelvészek, informatikusok és fordítástudományi szakemberek érkeztek Budapestre, hogy bemutassák a nyelvtechnológiák és a jog keresztmetszetében végzett kutatásaikat.
A LITHME kutatóhálózat célja, hogy az új nyelvtechnológiák már tapasztalható, illetve várható hatásait vizsgálja különböző területeken: jog (pl. jogi szövegek gépi fordítása, korpuszelemzése; jogi eljárások lefolytatása, nyelvi közvetítése nyelvtechnológiai eszközökkel; a közigazgatás digitalizációjának nyelvi problémái stb.); nyelvi jogok (pl. nyelvi kisebbségek információhoz való hozzáférésének javítása, nyelvi presztízsük leértékelődése); nyelvi sokszínűség (pl. valószínűség-érzékeny nyelvtanulás, "digitális vitalitás"); számítógépes nyelvészet (pl. nyelvi szolgáltatásokat automatizáló technológiák fejlesztése, a nyelvtechnológiák "elfogultsága"); a nyelvtanulás/nyelvtanítás (pl. önálló tanulás nyelvtechnológiai megoldásokkal, nyelvoktatáshoz való hozzáférés/leszakadás, nyelvoktatók térvesztése) stb. A programban vizsgált különböző nyelvtechnológiai kontextusokat az alábbi ábrán megjelenített munkacsoportok kutatásai fedik le, melyek közül a kettes számú munkacsoport fedi le a szélesebb értelemben vett Nyelv és Jog kutatási területet.
Fig 1. LITHME Key Areas/Working Groups
A LITHME kutatóhálózat éppen a pandémia idején nyerte el az Európai Unió COST Action 4 évre szóló támogatását (CA19102), így a kutatóhálózat munkájába Európa és elsősorban a Közel-Kelet különböző államaiból bekapcsolódó tagjai először 2022-ben tudtak személyesen részt venni a LITHME finnországi összhálózati konferenciáján (Whole Action Conference), valamint az egyes munkacsoportok szűkebb körű ülésein.
A Nyelv és Jog munkacsoport kétnapos ülését Láncos Petra és Gerencsér Balázs társelnökök üdvözlőbeszédét követően Ződi Zsolt (jogi informatikus, a Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának) előadása nyitotta (The impact of compliance rules on the language of the law). Ződi megállapítása szerint a modern jog egyre inkább compliance típusú szabályokból áll (ex ante regulation), míg a "jogászjog" visszaszorulóban van. Mindez a jogi nyelvre is hatással van: a jogszabályok kezdenek elszakadni a laikus által nyelvileg és erkölcsileg is értelmezhető, hétköznapi narratíváktól (pl. lopás), és egyre inkább a különböző ágazatok szakmai, "technikai" nyelvezete válik jellemzővé a jogi korpuszban (pl. adóbevallás szabályai). Az ex ante jog könnyebben algoritmizálható, és egyben könnyebben fordítható gépi fordítóeszközökkel. Sőt miként arra Ződi rámutatott, sok esetben e szabályokat eleve úgy alkotják, hogy azok később algoritmizálhatók legyenek (vö. jog 3.0 elmélet, Brownsword 2020).
A következő előadást Fernando Prieto Ramos (fordítástudományok kutatója, a Genfi Egyetem professzora)
- 40/41 -
tartotta a LETRINT korpuszkutatási projekt módszertanáról és eredményeiről (The LETRINT project: Exploring international legal discourses and institutional translation). A genfi székhelyű projekt keretében az uniós intézmények, az ENSZ és a WTO 2005-ből, 2010-ből és 2015-ből származó normatív szövegeiből gyűjtöttek angol, francia és spanyol (vagyis e szervezetek közös hivatalos nyelvein) különböző műfajú szövegeket. A létrejött háromnyelvű korpusz így a nemzetközi jog körébe tartozó, intézményi fordítással létrehozott, normatív szövegeket tartalmaz. Az előadó szerint a LETRINT korpuszát diskurzuselemzésre, terminológiai adatbázisok javítására, "fordítási mintázatok" (translation patterns) kimutatására, a gépi fordítás hatásának elemzésére, illetve gépi szövegklasszifikációs célokra egyaránt lehet felhasználni (Prieto et al. 2019).
Seresi Márta (a tolmácsolástudomány kutatója, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa) a szabadúszó tolmácsok uniós intézményi akkreditációs vizsgájának átalakításáról beszélt (Online interpreter accreditation exams at the European Union institutions). Az Európai Unió intézményeinek és szerveinek dolgozó szabadúszó tolmácsok által teljesítendő akkreditációs vizsga az utóbbi évtizedben több változáson is keresztülment (vö. Seresi-Láncos 2018). A folyamat hatékonyságát növelendő először online előszűrést vezettek be, majd a pandémia hatására valamennyi vizsgarész teljesítése átkerült az online térbe. Az előadás részletesen bemutatta a vizsga elemeit, valamint a szakirodalom és a vizsgázói tapasztalatok tükrében ismertette az online tolmácsvizsgák előnyeit és sajátos kihívásait mind a vizsgákat szervező SCIC (vagyis az Európai Bizottság tolmácsolásért felelős főigazgatósága), mind pedig a vizsgázók szempontjából.
A kávészünetet követő első előadást Yaakov HaCohen-Kerner (informatikus, a Jeruzsálemi Egyetem adjunktusa) tartotta, a jogi szövegek annotációjának témájában (Text classification in the legal domain). HaCohen-Kerner előadásában a szövegek annotációjának funkcióit (pl. adatbányászat, jelentés-egyértelműsítés) és kihívásait (pl. képzési korpuszok összeállítása) mutatta be, majd kitért a LITHME kutatóhálózat keretében a Genfi Egyetem munkatársaival tervezett, jogi szövegklasszifikációval kapcsolatos rövid távú tudományos együttműködés (short term scientific mission) részleteire is.
Alain Couillault (kutató, szoftverfejlesztő, az Association des Professionnels des Industries de la Langue innovációs igazgatója) előadása az online fellelhető általános szerződési feltételek és adatvédelmi szabályok automatikus értékelési rendszerét mutatta be (Ontology-based privacy notices ethical scoring). Arra a felismerésre építve, miszerint a felhasználók többsége nem olvassa el ezeket az online dokumentumokat, Couillault és társai a LegiCrowd Onto Projekt[1] keretében olyan annotációs eszközt fejlesztettek, melynek segítségével a felhasználó könnyen fel tudja mérni az egyes dokumentumok elfogadásával járó, különböző kockázatokat (Nousias et al. 2021).
Az első ülésnapot záró előadást Anna Jopek-Bosiacka (nyelvész, a Varsói Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetének docense) tartotta a common law jogrendszerekben terjedő narratívamegközelítésű kodifikációs technikáról, mely a normaszövegek érthetőségét hivatott javítani (Legislative text as a legal story: The storytelling approach in contemporary legislative drafting). Jopek-Bosiacka szerint ez az új kodifikációs technika a jogszabályt úgy közelíti meg, mint egy történet elbeszélését, melyben a mesélő az általánostól a különös felé haladva az egyes szereplőket (hatóságokat, szerveket, jogi és természetes személyeket) csak akkor és ott jeleníti meg a normaszövegben, ahol azoknak funkciójuk van, emellett a jogszabály akár közvetlenül meg is szólítja a norma címzettjét. Példa erre az az ausztrál adószabály, mely az adóalanyt egyes szám 2. személyben szólítja meg. Jopek-Bosiacka kutatása e kodifikációs technika nyelvészeti szempontú leírására koncentrál.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
