A sporttevékenység végzése során bekövetkező sérülések, vagyonban beálló értékcsökkenések, a sporttevékenység szervezésének és lebonyolításának jogi kereteit adó szerződések megszegéséből előálló károk megtérítése, kompenzálása és jóvátétele is a polgári jog rendszerén belül történik. Nincs ugyanis másik olyan jogág, mely a sértett, illetve károsult szemszögéből kifejezetten az ő számára nyújtana reparációt vagy éppen kompenzációt. A sporttevékenység körében bekövetkező balesetek esetén azonban jól megfigyelhető, hogy a bírói gyakorlat különleges értelmezést ad a polgári jogi felelősség feltételeinek, intézményeinek. A modern sportjog a sportbalesetek következtében előálló károk megtérítése körében elsősorban a bírói gyakorlat kezei között formálódva olyan felelősségi rendszert alakított ki, mely kifejezetten a sporttevékenységre specializált módon értelmezi és alkalmazza a polgári jogi felelősség klasszikus intézményeit. A tanulmány ennek az irányvonalnak a feltérképezésére vállalkozik, elsődlegesen a magyar jog és bírói gyakorlat szemszögéből.
Reparation or compensation for the damages suffered from injuries or amortization during sporting activities, and from the breach of contracts about organizing and staging of sporting events happens in the framework of the civil law. There is no such other branch of law that would proffer reparation or compensation especially for the victim or the aggrieved person from their own point of view. In the case of injuries during sporting activities it is clearly discernible that the case law gives a specific interpretation to the conditions and institutions of the civil liability. Modern sports law developed a liability regime for the compensation for damages of sports injuries - formed mostly by case law that interprets and applies the classic civil law institutions specifically for the sporting activities. The study undertakes to examine this line from the point of view of the Hungarian law and case law.
Der Schadenersatz oder Entschädigungsleistung für Schäden, die durch Verletzungen oder Amortisationen bei sportlichen Aktivitäten sowie durch Vertragsverletzungen der Veranstaltung und Durchführung von Sportveranstaltungen entstanden sind, erfolgt im Rahmen des Zivilrechts. Es gibt kein anderes Rechtsgeiet, das ein Schadenersatz oder Entschädigungsleistung für das Opfer oder die geschädigte Person aus ihrer eigenen Sicht anbieten würde. Bei Verletzungen bei sportlichen Aktivitäten ist klar erkennbar, dass die justizielle Praxis die Bedingungen und Institutionen der zivilrechtlichen Haftung spezifisch auslegt. Das moderne Sportrecht entwickelte ein Haftungssystem für den Schadenersatz durch Sportverletzungen, das hauptsächlich von der justizellen Praxis entwickelt wurde und die klassischen zivilrechtlichen Institutionen speziell für sportliche Aktivitäten auslegt und anwendet. Die Studie vornimmt, diese Linie aus der Sicht des ungarischen Rechts und der ungarischen justiziellen Praxis zu untersuchen.
A sport nemzetközi közéletben betöltött szerepe, valamint a sportban rejlő gazdasági potenciál felismerése napjainkra egy olyan, több jogág intézményeinek összegyúrásából kiemelkedő jogterületet hívott életre, melyet sportjogként szokás említeni. A sportjog, bár nem tör önálló jogági szerepre, azonban az e területet lefedő jogalkotás intenzívvé válása, a sporttevékenység végzésének feltételeit rögzítő, globalizációt célzó nemzetközi egyezmények sokasága mutatja, hogy a sporttevékenység jogi keretei sajátos megközelítést kívánnak. A magánjog felelősségi rendszerében már régóta ismert a fokozott veszéllyel járó tevékenységek felelősségi jogi nézőpontból történő eltérő megközelítése. A sporttevékenység végzését bár elsőre nem tekintjük e körbe tartozónak, mégis el kell ismernünk, hogy a sérelemokozás, károkozás lehetősége mindenképpen jelen van. A sportbalesetekből keletkező sérülések, károsodások kompenzálása, reparálása, a felelősséggel terhelt jogalany azonosítása és a kimentési okok jellemzően nem kerültek a jogalkotás látóterébe Európában és így Magyarországon sem. Ennek következménye, hogy a polgári jogi felelősség általános szabályai mentén bírálják el a bíróságok a sportbalesetekből származó kártérítési igényeket. Ahogyan azonban a polgári jogi felelősség rendszerére általánosan igaz annak erősen fragmentált volta és a bírói gyakorlat által sok esetben szakma- és tevékenységspecifikus formában diverzifikált természete, a sporttevékenység körében bekövetkező balesetek esetén is látható, hogy a bírói gyakorlat különleges értelmezést ad a polgári jogi felelősség feltételeinek, intézményeinek. Jelen tanulmány ennek az irányvonalnak a feltérképezésére vállalkozik, elsődlegesen a magyar jog és bírói gyakorlat szemszögéből.
- 23/24 -
A sport világában természetesnek tűnik a sérelemokozás, károkozás lehetősége. A sport az önkéntes kockázatvállalás elvén alapszik. A társas sportok és az egyéni sportágak esetében is jelen van a károkozás lehetősége, hiszen a sport egészségre gyakorolt jótékony hatása mellett azt a kockázatot is magában hordozza, hogy a sportoló a testét másképpen, a normális, nyugalmi állapottól mindenképpen eltérő módon veszi igénybe. A sport természetében benne rejlő sérelemokozási, károkozási potenciál így előre látható kockázatnak minősítve akár joglemondásként is értelmezhető lenne a sportoló ember oldalán. Ezt a megközelítést elfogadva, a sporttevékenység során elszenvedett sérülések esetében a kártelepítés rendszerét és szabályait követve magának a sportolónak kellene viselni az elszenvedett kárt, és senkit nem terhelne felelősség. A polgári jogi felelősség rendszerében jogellenességet kizáró ok a károsult - személyiségvédelmi igények esetén a sértett - beleegyezése.[1] A beleegyezés azonban csak akkor oltja ki a kárt, sérelmet okozó személy felelősségét, amennyiben az a károkozó magatartás kifejtését megelőzően került megadásra, a beleegyezés önkéntes volt, és a beleegyezést megelőzően a jogosult a károkozás, sérelemokozás lehetséges módozatait, lefolyását ismerte. A sporttevékenység esetében jellemzően azonosíthatók ezek a feltételek, hiszen valamennyi sportágnak megvannak a saját játékszabályai, a szabályrendszere, amelyet a sportoló ismer, és a szabályok betartása mellett bekövetkező balesetek okozta károsodásokhoz, sérülésekhez azáltal adja belegyezését, hogy a sporttevékenység folytatását megkezdi.
Nincs automatikus jogi védelem a sportban, így a károkozás általános tilalmát előíró szabályok mindenképpen elemzésre szorulnak. A neminem laedere alapelve (Ptk. 6:518. §) egyébként sem feltételezi, hogy csupán az ok-okozat faékegyszerűségű logikája mentén legyen megállapítható bárkinek a felelőssége. A sportbalesetek körében azonban ennél komplexebb problémával találjuk magunkat szembe. A sporttevékenység számos célt szolgálhat, melyek egy része önző, a tevékenység folytatójának érdekeit helyezi előtérbe (pl. szabadidős sport, egészségügyi okok stb.), míg másik csoportja a társadalom széles rétegei, illetve a gazdaság egyes szektorai számára kínál előnyöket (pl. sportrendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi szerződések, sportesemények közvetítése stb.). A polgári jogi felelősség sporttevékenységre vetített felfogása is kiválóan tükrözi ezt a kettősséget. A sportolót ugyanis olyan személyként kezeli, aki amatőr vagy hivatásos státuszától függetlenül tisztában van a sporttevékenység folytatásával együtt járó kockázatokkal, ismeri a sportág szabályait, és különösen a hivatásos sportolók esetében még haszonszerzési célzat is megjelenik motivációi között. Sajátos alanya tehát a polgári jognak a sportoló, hiszen a károkat, sérelmeket előidéző helyzet gondos mérlegelése után dönthető csak el, hogy a sportolót a jog védelmére szoruló személyként vagy éppen az üzleti élet egyik professzionális szereplőjeként ítéljük meg.[2] A versenyre, mérkőzésre való felkészülés, valamint a bemelegítés során elszenvedett sérülések, károk esetén azt mondhatjuk, hogy a polgári jogi felelősség vizsgálatának általában nincsen létjogosultsága, ahogyan akkor sem kell a felelősség intézményeit működésbe léptetnünk, amikor a szabályszerűen folytatott sporttevékenység során előforduló balesetek következményeit vizsgáljuk. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága egy 2000-ben hozott ítéletének indokolásában kiválóan összefoglalta azt a dilemmát, amely a sportbalesetek kártérítési jogi megítélésével kapcsolatban a polgári jogot leginkább foglalkoztatja: "A sportsérülések elkerülésének egyetlen módja, hogy nem sportolunk. Kétségtelen, hogy az egyes sportágak szabályai sokféleképpen módosíthatók a biztonság növelése érdekében, azonban a sportolóknak és a nézőknek sem ez az elsődleges érdeke."[3] Valóban, a sporttevékenység folytatása az azzal járó kockázatok elfogadásának jele. Ahogyan az élet számos területén, a sport esetében is úgy minimalizálhatók vagy éppen eliminálhatók a károsodás, sérelemokozás kockázatai, ha a tevékenységet egyáltalán nem folytatjuk. A bíróság ezen megállapítása azt az álláspontot erősíti, mely szerint a sportoló részéről a sporttevékenység végzése joglemondásként értelmezhető, és a jogellenességet kizáró beleegyezés megnyilvánulásaként értékelhető. Látható azonban, hogy az angol bíróság is figyelemmel van arra a körülményre, amely a sporthoz fűződő társadalmi és gazdasági érdekeket is bevonja az értékelés körébe. Mivel a sport szórakoztat, a szórakoztatás pedig profittermelési potenciált hordoz magában, a sporttevékenység valamennyi haszonélvezőjének érdeke, hogy a tevékenység központi szereplőjét, a sportolót megvédje a károsodásoktól, sérülésektől. A sporttevékenység végzésének feltételei, a játékszabályok meghatározása során így törekedni kell arra, hogy a balesetek bekövetkezésének kockázatát minimalizáljuk. Ez a törekvés azonban sok esetben éppen ellentétesen hatna a sport eredeti céljával, azzal a céllal, hogy a sportolót és a nézőt egyaránt szórakoztassa, adott esetben a versenyhelyzethez fűződő izgalmakat kihasználja. A túl protektív játékszabályok és infrastruktúra a sport élvezeti értékét venné el, mely a sport mint gazdasági szektor létét is fenyegetné. Az egyensúly megtalálása így nem egyszerű feladat. Ahogyan azonban a közéleti szereplők
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
