Fekete Kristóf Benedek[1]: Parkolás veszélyhelyzetben* (JURA, 2020/4., 109-122. o.)

I. Bevezetés

Magyarország Kormánya 2020. november 4-től az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) - második hullámára tekintettel, annak - következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében.[1]

Ahogyan az sejthető volt a koronavírus világjárvány terjedése az idő múlásával egyre nagyobb méreteket öltött, amely folyamatosan rendkívüli próbatétel elé állítja az érintett államok vezetését és azok lakosságát. A 2020 augusztus vége óta tendenciózusan növekvő megbetegedésszám annak a "kényelmetlen" döntésnek meghozatalát tette elkerülhetetlenné, amelyet nem egészen nyolc hónappal ezelőtt (2020. március 11.) már egyszer meghoztak, azaz a veszélyhelyzet kihirdetését.

Jelen írás a koronavírus világjárvány második hullámára tekintettel speciális szempontból, a helyi önkormányzatok egyik szegmensét vizsgálja azzal a céllal, hogy összehasonlítsa a korábbi és a jelenlegi veszélyhelyzetben megnyilvánuló szabályozási kihívásokat, megoldásokat és azok vonzatait. Az írás mindezt úgy valósítja meg, hogy több csomópontba szedve teszi vizsgálódás tárgyává a "slágertémának" számító ingyenes parkolás kérdését, górcső alá véve az általa felvetett társadalmi, gazdasági, egészségügyi stb. szempontokat, problémákat.

II. A parkolás kérdése

Paczolay Péter az Alkotmánybíróság volt elnöke (2008. július 3-tól 2015. február 25-ig) egy korábbi rendezvényen - a bírói konkrét normakontrollal összefüggésben - találóan megjegyezte: "[a] legnagyobb társadalmi probléma Magyarországon a parkolás".[2] Az idézett gondolat 2015-ös elhangzása óta nem történt számottevő változás, vagyis a parkolás továbbra is kulcskérdésnek számít, hozzátéve, hogy egyáltalán nem alaptalanul. De hogyan is alakul ez a kérdéskör a rendes és a rendkívüli jogrend kontextusában?

1. Parkolás rendes jogrendben

A vizsgálat lefolytatásához mindenekelőtt az Alaptörvény[3] rendelkezéseiből kell kiindulni. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése rögzíti az önkor-

- 109/110 -

mányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit, amelyek egyben az önkormányzás lényegét is körvonalazzák:[4] a helyi közügyek - törvényi keretek között történő - intézését, amelyeknek "összetevői" a képviselő-testület kötelezettségeiként értelmezendők.[5] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 4. §-a szerint a helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. E szakasz helyes értelmezése alapján helyi közügynek (közfeladatnak) számít - többek között - az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontjában a településüzemeltetés körében végzett gépjárművek parkolásának biztosítása (parkolás) is.[6] A "parkolás", mint látható, kiemelt helyet foglal el az önkormányzatok kötelező feladatai között.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/D. § (1) bekezdése alapján a (gép) járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás (parkolás) a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül. A Kkt. 9/D. § (2) bekezdése szűkíti az előbbi csoportot és kimondja, hogy a helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy az Mötv. 16/A. §-a szerinti szolgáltató (lásd alább) látja el. Világos tehát, hogy a parkolás biztosítása az előbb megnevezett közterületeken önkormányzati feladat, amely közszolgáltatást maga (i) a helyi önkormányzat vagy (ii) kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, (iii) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, (iv) önkormányzati társulás, vagy (v) a közterület-felügyelet láthatja, illetve látja el.[7]

Fontos, hogy a parkolás nem csupán ellátandó feladat (a közterület várakozási célra történő használatának lehetővé tétele), hanem a parkolási kereslet-kínálat alakította "üzlet"[8]. Tekintettel arra, hogy a kínálati oldal tipikusan korlátozott, így kiemelt jelentősége van a parkolás időbeliségének (parkolási idő), amelynek szabályozása (díjhoz igazítása[9]) elengedhetetlen feladat.[10] Ennek megfelelően a Kkt. 15. § (1) bekezdése szerint az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban - nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagkölt-

- 110/111 -

ség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.[11]

Összességében megállapítható, hogy a helyi önkormányzatoknak jól kivehetően igen széles mozgásterük van parkolás rendjének kialakításában, valamint a parkolási díjak megszabásában, amely - tekintettel a hazánkat jellemző rendkívül színes településszerkezetekre - rendkívül hasznos. Ebből adódóan minden település számára nyitva áll sikeres parkolásgazdálkodás elérése, amelynek folyamán - Sipos László szerint - a következők valósulhatnak meg:

- "[a] lakossági gépjárműtárolás, a használó és a város érdeke szempontjából egyaránt elfogadhatóan megoldódik,

- a városi közterületek felszabadulnak az álló gépjárművek jelentette túlzott terhek - jelentős része alól;

- a különböző parkolási technikák együttes hatásaként javul a »mobilitási üzemvitel«, tehát a közlekedési rendszer kiegyensúlyozottabban működik;

- a parkolásgazdálkodás - az externáliákat is figyelembe véve - a városgazdálkodás pozitív hozamú alrendszereként működik, így hosszú távon (is) finanszírozható, sőt esetleg finanszírozó;

- területek szabadulnak fel a »lakhatóbb« város érdekében megvalósítható funkcióváltások (gyalogos felületek, zöldterületek) érdekében."[12]

2. Parkolás rendkívüli jogrendben

2.1. Első veszélyhelyzet (2020. március 11. - 2020. június 18.)

A koronavírus világjárvány első hullámának nyomán, annak magyarországi megjelenése indokolttá tette a Kormány számára olyan intézkedések megtételét, amellyel lehetősége legyen feltartóztatni, vagy legalább lassítani a járvány terjedését. Ennek megfelelően - továbbá, hogy a magyar egészségügyi rendszer ne kerüljön az olaszországi példával szemben ne kerüljön válságos állapotba - a Kormány 2020. március 11-én életre hívta a különleges jogrend veszélyhelyzeti kategóriáját.[13] Erre az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése biztosított lehetőséget a Kormány számára, tekintettel arra, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében volt szükséges cselekednie. Egyszóval, ahhoz kétség sem férhet, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése alkotmányosan megalapozott döntés volt,[14] mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a véleményt sem, amely szerint vitatható a különleges jogrendi kategória életre hívásának mikéntje (megfelelő módja): a veszélyhelyzetet ugyanis a "tömeges megbetegedést okozó humánjárvány" miatt hirdették ki, amely viszont - Szente Zoltán szerint - az Alaptörvény rendelkezésein történő túlterjeszkedésként értékelhető, mivel ellentétben áll az Alaptörvény szövegével. Ebből következően Szente Zoltán tartalmilag

- 111/112 -

és/vagy formailag aggályosnak tartja a veszélyhelyzet 2020. március 11-i kihirdetésén alapuló kormányrendeleteket.[15]

Visszakanyarodva tehát, a veszélyhelyzetben a Kormánynak az Alaptörvény felhatalmazása alapján lehetősége van rendeletalkotásra, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ez így is történt számos tekintetben, és a parkolás kérdése sem kerülte el a kormányrendeletek szabályozási körét.

Előjáróban tudni kell, hogy a parkolás kérdését a helyi önkormányzat rendezi, veszélyhelyzetben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése alapján pedig a polgármester látja el, de kizárólag oly módon, hogy az Mötv.-ben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolnia.[16] Azt is érdemes rögzíteni, hogy a várakozási (parkolás) díjakból származó bevételek - ahogyan arra fentebb utalás történt - meghatározó bevételt jelentenek az önkormányzatok számára. Az 1619 helyi önkormányzati tagot[17] számláló Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (a továbbiakban: TÖOSZ) gyorsfelmérése alapján - amely arra irányult, hogy kimutassa, hogy okozhatnak-e az önkormányzatoktól történő elvonások likviditási problémákat - kiderült, hogy az egyéb bevételek közé sorolható parkolási díjak a kérdőívet kitöltő önkormányzatok kb. 62,81%-át érintik negatívan.[18] Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok csupán a parkolásból származó bevételek kiesése miatt "csődbe" mennének, viszont meghatározó bevételi komponenst jelent, amelyhez ha hozzászámítjuk a további kumulált (és egyébként igen magas) bevételkieséseket (pl. gépjárműadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó, közterület-használati díj stb.), akkor hosszú távon prognosztizálható, hogy nehéz helyzetbe kerülhetnek az önkormányzatok.[19]

Bécsben 2020. március 17-től gyakorlatilag ingyenessé vált a városban történő parkolás. Sőt mi több, 2020. március 18-tól - az együttműködés jegyében - mintegy 10 000 parkolóhelyet kínáltak alacsonyabb napi áron (5€), amelyekkel együtt Bécs polgármestere, Michael Ludwig kb. 30 000 kedvezményes parkólóhely létrejöttével számolt. Mindezzel az "alternatív" autóval történő közlekedésnek kedvezve, háttérbe szórítandó a koronavírus tömegközlekedés általi terjedését.[20] A koronavírus világjárvány elleni küzdelemben hazánk mindig is példaértékűnek tekintette Ausztriát, ezért vélhetően ennek is köszönhető, hogy Magyarországon is felvetődött az ingyenes parkolás gondolata. Székesfehérváron példának okáért már 2020. március 21-étől kezdődően ingyenessé vált a városban történő parkolás, amely nem titkoltan egyfajta kedvezménynyújtás volt a lakosság részére.[21] Ellenben nem minden településvezető osztotta ezt a fajta álláspontot. Ők aggodalmuknak hangot is adtak: egyfelől úgy gondolták,

- 112/113 -

hogy az helyi lakosok (lakóhelyüknél történő) parkoláshoz fűződő érdekeit sértené az ingyenes parkolás, másfelől veszélybe kerülne a különleges jogrendben legbiztosabbnak tartott (de a forgalomcsökkenés miatt egyébként is megcsappant) bevételi forrás.[22] Ezek az érvek továbbá kiegészíthetőek azzal is, hogy az ingyenes parkolás és az azzal előreláthatóan generált forgalom ellentmond az operatív törzs azon állásfoglalásának, amely a lakhely elhagyásának korlátozására és a lehető legkevesebb mozgásra hívja fel a figyelmet, vagyis a "Maradj otthon!" üzenettel, ezáltal felerősítve a koronavírus világjárvány terjedését. A parkolási díj általános elengedése tehát nem volt opció, azonban a polgármesterek nem zárkóztak el olyan ingyenes parkolási lehetőség biztosítása elől. Ez méltányossági alapon, engedély útján biztosított időleges, illetve biztosított volna továbbra is ingyenes parkolást, például a koronavírus járvány elleni küzdelemben kiemelt szerepet vállaló egészségügyi dolgozók, szociális munkások, önkéntesek számára.[23]

Mindezek ellenére - a bécsi intézkedésekhez hasonló indokokkal - a Kormány úgy döntött, hogy ideiglenesen ingyenessé teszi a parkolást nem csupán a főváros, hanem az egész ország területére vonatkozóan (lásd a várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §-át), amely - ha csupán az anyagi következményeit szemléljük - komoly bevételkiesést okozott elsősorban a nagyvárosok, illetve a főváros számára.

Az országszerte ingyenes parkolás azonban úgy tűnik, hogy a művi forgalomgenerálás ellenére is hozzájárult a szigorú, de indokolható korlátozások, intézkedések (pl. általános kijárási korlátozás, idősek vásárlási idősávja stb.) mellett a koronavírus-megbetegedések számának keretek közé szorításához. Ennek megfelelően a veszélyhelyzetet 2020. június 18-án megszüntették, azonban az ingyenes parkolás lehetősége megmaradt 2020. július 1-ig. Ezen "átmeneti intézkedés" hátterében az állt, hogy "[a] jogállamisági garanciák szem előtt tartása [...] indokolttá teszi a kellő felkészülési idő biztosítását mind az állampolgárok, mind a parkolási rendszert üzemeltetők számára".[24]

2.2. Második veszélyhelyzet (2020. november 4-től)

Magyarország miniszterelnöke 2020. november 3-án bejelentette, hogy a Kormány a következő naptól (2020. november 4.) fogva hazánk egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus világjárvány - második hullámára tekintettel, annak - következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. Mindazonáltal - vélhetően a koronavírus világjárvány nagyságrendekkel kiterjedtebb jelenléte miatt - a Kormány nem várt a parkolás ingyenessé tételére, hanem rögtön, a második veszélyhelyzet életbe lépésével egyidejűleg úgy rendelkezett, hogy várakozási díjat az ország egész területére vonatkozóan - a veszélyhelyzet

- 113/114 -

idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. §-nak[25] megfelelően - nem kell fizetni. Ebből kifolyólag az önkormányzatok hasonló problémákkal kellett szembenézniük (pl. parkolási díjkiesés, forgalomnövekedés stb.), sőt mi több - mint látni fogjuk -, további problémák is felmerülnek ezzel az intézkedéssel összefüggésben.

A gazdasági aspektusokat mellőzve, elsőként az ingyenes parkolás morális és mobilitásbeli kérdéseivel szükséges foglalkozni. Felmerült ugyanis, hogy a "közösségi közlekedéssel együtt járó kontaktusszám csökkentése" és ezáltal a koronavírus világjárvány terjedésének gátolása érdekében bevezetett parkolási intézkedések, azaz az ingyenes parkolás bevezetése számos esetben sérti a helyi lakosok érdekeit, valamint a művi forgalomgeneráló hatása miatt mobilitásbeli gondok is felmerültek.[26] [Az is egy következménye ugyanis az ingyenes parkolásnak, hogy nem mindenki a munkahelyre eljutás miatt használja a gépjárművet (tipikusan: autót) innentől fogva és parkol ingyenesen, hanem példának okáért csupán azért, hogy az ingyenes parkolás miatt felmondja az eddig fizetett garázsbérletét és a közterületen ingyenesen tárolja az autót. (Azaz a tárolás a fő szempontja, nem a munkahelyre eljutás - így a koronavírussal kapcsolatban semmilyen kapcsolatban nincs a döntése, ezzel kizárólag pénzt kíván spórolni.] Ebből kifolyólag a helyiek érdekeit kívánta előmozdítani Győr polgármestere is, amikor a Kat. 46. § (4) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva rendelete(ke)t alkotott.[27] A nagy médiavisszhangot kiváltó intézkedéseknek az volt a lényege, hogy egy meghatározott övezetben várakozni (parkolni) hétfőtől péntekig 0:00 órától 11:00 óráig, valamint 16:00 órától 24:00 óráig, továbbá szombat, vasárnap 0:00 órától 24:00 óráig kizárólag a parkolási rendeletben[28] meghatározott adott övezetre érvényes bérlettel, lakossági parkolási bérlettel vagy ideiglenes bérlettel lehetséges. Dézsi Csaba András polgármester ezáltal azt kívánta elérni, hogy kizárólag az ott helyben élők használhassák a megjelölt belvárosi parkolóhelyeket.

Nem kérdéses, hogy a győri polgármester a helyi igények figyelembevételével az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyében - törvény keretei között - önállóan mérlegelve hozta meg a vizsgálat tárgyát adó intézkedést.[30] Az azonban már vitatható, hogy ez az intézkedés, mint "törvényi kiskapu" nem áll-e ellentétben a jogszabály (kormányrendelet) céljával, a jogalkotó szándékával. Ugyan várakozási díjat továbbra sem szednek a mondott belvárosi övezetekben, viszont a teleologikus értelmezés fényében a helyi szabályozás nem felel meg a központi szabályozásnak, ugyanis nem teszi lehetővé a ténylegesen mindenki számára elérhető ingyenes parkolás lehetőségét. Érdemes rögzíteni, hogy a győri példa számos (tipikusan) nagytelepülésen merült fel, mint egyfajta lehetséges követendő példaként.[31] Több fővárosi kerületi polgármester fordult emiatt a főpolgármesterhez ezügy-ben, aki viszont akként foglalt állást,

- 114/115 -

1. ábra: Győr-Belváros új, rendkívüli parkolási rendje[29]

hogy a győri megoldást Budapest mérete és összetettsége miatt nem indokolt és nem is lehet egy az egyben lemásolni. Karácsony Gergely ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy például Budapesten azért okoz óriási gondot az ingyenes parkolás újbóli bevezetése, mert alapvetően a jelenlegi parkolási rend is "fenntarthatatlan". Ennek hátterében az húzódik, hogy Budapesten - hasonlóan Magyarország nagyobb városaihoz - több a gépjármű, mint amennyi parkolóhelyre áll. Álláspontja szerint ezt a problémát az is tetézi, hogy a belvárosi kerületekben több a kiadott lakossági engedély, mint amennyi a parkolóhely.[32]

Többek között mindezen problémák megoldása érdekében - hasonlóan az osztrák példához, valamint a hazai kívánalmaknak megfelelően - a veszélyhelyzet idején a parkolást könnyítő intézkedésekről szóló 512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. és 2. §-ának értelmében 2020. november 23-tól 2020. december 11-ig a lakott területen a kereskedelmi célú parkolási létesítmények, mint a P+R, a parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló és nem zárt felszíni parkoló parkolási díj megfizetése nélkül vehető igénybe az este 7 órától reggel 7 óráig tartó ingyenes parkolási idősávban. A kereskedelmi célú parkolási létesítmény üzemeltetője felelős az ingyenes parkolást a mondott idősávban lehetővé tenni.[33] Mind ehhez kapcsolódóan ki kell emelni a veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről

- 115/116 -

szóló 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozatot is. Ennek értelmében ugyanis a Kormány felhívja a minisztereket, hogy 2020. november 23. napjától 2020. december 11. napjáig biztosítsák este 7 órától reggel 7 óráig - meghatározott kivételekkel[34] - a költségvetési szerv, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság közterületen elhelyezkedő felszíni parkolói bárki számára ingyenesen igénybe vehetőek legyenek.[35] Fontos továbbá, hogy a Kormány felkéri a települési, a fővárosi és a területi önkormányzatokat, hogy 2020. november 23. napjától 2020. december 11. napjáig terjedő időtartamra saját hatáskörben rendelkezzenek az önkormányzat, vagy az önkormányzat közvetlen, vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság parkolói bárki számára való megnyitásáról, és döntésükről a lakosságot 48 órán belül tájékoztassák.[36] Ezek az intézkedések kétség kívül óriási előrelépést jelenthetnek a kialakult helyzet javításában, optimalizálásában, viszont a gépjárműforgalmat nem mérséklik és adott esetben - a mondott rendelet pongyola megfogalmazása miatt - további jogértelmezési kérdéseket vethetnek fel. Így például, ahogyan arra Tóth Péter rámutatott, előadódhat az a probléma, hogy a szóban forgó rendelet nem csupán azokra a parkolási létesítményekre vonatkoztatható, amelyeknek ez az egyetlen önálló rendeltetésük, és amelyet a nyilvánosság számára megnyitottak, de akár az irodaházaknak a helyiségbérlők és munkavállalók számára fenntartott parkolóira is kiterjeszthető. Ehhez kapcsolódóan felvethető az is, hogy mi a helyzet ilyenkor a kárfelelősség érvényesítésével, a megnövekedett kárkockázattal?[37]

Az előző ponthoz kapcsolódóan új keletű problémaként jelentkezik az eddig ismertetett gazdasági és morális kérdéseken túl - többek között - a megnövekedett forgalom okozta egészségügyi kockázatok.

A bostoni Health Effects Institute által készített State of the Global Air 2020 című különleges jelentés arról számolt be, hogy 2019-re a légszennyezettség vált globálisan a 4. halálokká, amely világszerte kb. 6,67 millió ember halálával kapcsolható össze közvetlenül.[38] De miért is fontos ez? Azért, mert például Közép-Európában (így hazánkban is) a koronavírus világjárvány miatti halálozások megközelítőleg 25%-a köthető a légszennyezettséghez,[39] amíg Európára vetítve ez az érték 19%.[40] Hangsúlyozandó azonban, hogy a lég/részecskeszennyezés világszerte 15%-kal járul hozzá a koronavírus világjárvány moralitásához, amelynek jelentős része - a Greenpeace álláspontja szerint - megelőzhető lenne az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) ajánlásának,[41] valamint az Európai Unió előírásainak a légszennyezettséggel összefüggő értékeinek történő megfelelés.[42]

Napjainkra számos kutatás igazolta, hogy a légszennyezésnek (pl. PM2,5, PM10, NO2 NOx) való kitettség - mértékétől és időtartamától függően[43] - növeli a vírusoktól való megfertőződés esélyét,[44] tudniillik a légszennyező anyagok gyulladásos állapotot idéznek elő a légutakban és rosszabb immunválaszt engednek.[45] Ebből kifolyólag a

- 116/117 -

szervezet érthetően kevésbé tud ellenállni a vírusokkal szemben, amely már csak azért is aggályos, mert például a dízeljárművek okozta légszennyezésnek való kitettség bizonyítottan kiszolgáltatottabbá teszi az emberi szervezetet a légúti kórokozóknak,[46] és mint tudjuk a koronavírus mikrocseppek és aeroszolok (pl. PM2,5, PM10) révén könnyedén képes terjedni levegőben.[47] Az előbbieket summázva nem meglepő, ha több tanulmány értekezik arról, hogy több fent említett légszennyezőnek való kitettség növeli a koronavírus súlyosságát, valamint súlyosbítják a fertőzés lefolyását, különösen légszennyezés miatti megbetegedések esetében.[48]

A fentebb tárgyaltak miatt (is) egészen egyetérthetünk a Greenpeace Magyarország azon álláspontjával, miszerint mielőbbi intézkedéseket kell tennie a döntéshozóknak a magyarországi levegő minőségének javítása érdekében, így (i) korlátozhatnák a régi, szennyező járművek importját és a városokba való behajtását; (ii) visszavonhatnák a plusz forgalmat generáló ingyenes parkolást, valamint (iii) felléphetnének a szennyező fűtés okozta légszennyezés ellen,[49] annak érdekében, hogy minél eredményesebben megóvhassák a lakosság egészségét.

2.3. Ingyenes parkolás kontra egészséghez, illetve egészséges környezethez való jog

A fentiekből folyóan indokolt mélyebb alapjogi kontextusba helyezni az ingyenes parkolási intézkedéseket, azt összevetni az Alaptörvényben rögzített egészséghez, illetve egészséges környezethez való joggal.[50]

Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy az egészséghez való jog nem alanyi jog, hanem pusztán alkotmányos jogként határozható meg,[51] amelynek érvényesüléséhez túlnyomó jelentőségű az állam alkotmányos kötelezettsége az egyén jogával szemben.[52] Mindazonáltal alanyi jogként tekinthetünk például az egészségügyi ellátáshoz való jogra, illetve betegjogokra.[53] Az előbbiek, továbbá az egészséghez való jog viszonylagos alkotmányi rögzítése miatt szükséges ezen jog reális tartalmi elemei részletezése. Egyfelől e körbe tartozik az egészségvédelemhez, egészségmegőrzéshez és betegség-megelőzéshez való jog, amelynek külön kiemelést érdemlő területét adja a járványos, fertőző és egyéb megbetegedések megelőzésével kapcsolatos állami feladatok. Másfelől az állam feladata az egészség visszanyeréséhez szükséges egészségügyi ellátás diszkrimináció-mentes - és főszabály szerint kényszermentes - garantálása.[54]

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában tehát - a korábbi gyakorlatával egyirányba mutatóan - az Alaptörvény egyrészt az alapjog alanyi oldalát, másrészt objektív, intézményvédelmi oldalát tartalmazza. A testület megállapítása szerint "[a] testi és lelki egészséghez való jog szoros összefüggésben áll az emberi méltósághoz való jogból levezetett testi-lelki integritásához való joggal. Ebből következően pedig az egészséghez való alanyi jog az egyén testi és lelki integritását védi, s mint ilyen az ember egészségének megőrzésére szolgál".[55]

- 117/118 -

Az Alkotmánybíróság szerint "[a] környezethez való jog jelenlegi formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél, hanem ún. harmadik generációs alkotmányos jog, amelynek jellege még vitatott."[56] Abból folyóan, hogy nem alanyi alapjogról van szó a következő adódik: a környezethez való jog "önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó."[57] Ebből kifolyólag az egészséges környezethez való jog hatékony érvényesítéséhez az állam elsődlegesen - az általa szabadon választott[58] - megelőző intézkedések útján valósít meg: környezetvédelmi intézményeket alakít ki és működtet.[59]

Mindezek után megkerülhetetlen annak a kérdésnek a tisztázása, hogy milyen szerepe van a különleges jogrendi ingyenes parkolásnak, hiszen alapvetően - ez a rendelkezés praktikusan - rendes jogrendi keretek között is megvalósítható lenne. Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni arról, hogy komplex problémáról van szó. Ez indokolttá teheti az azonnali és hatékony reagálást, amelynek nem állíthat korlátot még ez a két alapjog sem: az egészséghez és az egészséges környezethez való jog alapvető korlátját jelenti az Alaptörvényben szereplő különleges jogrendek, így veszélyhelyzet esete is,[60] valamint a nemzetgazdaság teherbíró-képessége,[61] így például az egészséghez való jogot mindaddig lehetséges korlátozni, ameddig a korlátozás már fogalmilag kizárja a jog érvényesülését.[62] Az Alkotmánybíróság szerint hasonló korlát alkalmazandó az egészséges környezethez való jog tekintetében.[63]

Ha tehát végső érvet keresünk a különleges jogrend létjogosultsága miatt, legyen az, hogy kizárólag a rendkívüli jogrend (esetünkben a veszélyhelyzet) az, amely eredményesen lehetővé teheti a lakosság védelmét, például az ingyenes parkoláshoz kapcsolható alapjogi kollízió nélkül.

III. Összegzés

A tanulmány a koronavírus világjárvány második hullámára tekintettel azt tűzte ki célul, hogy a helyi önkormányzatok aspektusából részletesen bemutassa, összehasonlítsa a korábbi és a jelenlegi veszélyhelyzetben megnyilvánuló egyes szabályozási kihívásokat, megoldásokat és azok vonzatait az ingyenes parkolással összefüggésben.

A vizsgálat során a bevezetett szabályozási megoldások elemzése és értékelése rávilágított, hogy a vizsgálat tárgyát adó intézkedés gyakorlatban történő megvalósulása korántsem konszolidálódott. Az azonban kétségtelen tény, hogy koronavírus világjárvány második hulláma már komolyabb akadályokat "gördített" a döntéshozók elé. Ehhez kapcsolódóan jelen írás több neuralgikus pontot [(i) gazdasági, (ii) morális, (iii) mobilitásbeli valamint (iv) egyészségügyi] jelenített meg, amelyek esetlegesen a jövőben kiigazításra szorulhatnak, tekintettel arra, hogy nem feltétlenül találkoznak minden esetben a helyi igények a jogalkotói szándékokkal, célokkal.

- 118/119 -

A vizsgálat tárgyát adó konkrét intézkedéssel kapcsolatban végül fel kell tennünk a legfőbb kérdést: vajon jó és megalapozott döntés-e az országszerte ingyenes parkolás bevezetése? Mint látható, ez az intézkedés nem csupán gazdasági, mobilitásbeli és morális kérdéseket vet fel, hanem most már egyéb egészségügyieket is. Ebből adódóan a feltett kérdésre nem lehet egyöntetűen igennel vagy nemmel felelni, a válasz ugyanis adott településenként is eltérő lehet. Mindazonáltal a döntési helyzetben lévőknek folyamatosan keresniük kell a legmegfelelőbb megoldási lehetőségeket (pl. önkormányzatok támogatása; tömegközlekedés, valamint az autóval történő közlekedés felülvizsgálata; légszennyezettség csökkentése) annak érdekében, hogy optimális, a jognak is tetsző választ adhassanak a lakosság védelme érdekében.[64]

Joggal vetődhet fel az a kérdés is, hogy vajon országos vagy helyi döntések kellenének-e a vizsgáltak tárgyában. A döntés csakugyan nem könnyű, azonban talán mégis indokolhatóbb az, hogy a helyi önkormányzatok kapjanak felhatalmazást (döntési jogosítványt) erre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy tipikusan helyi közügyről van szó. Nem elhanyagolható az az aspektus sem, hogy ezáltal bizonyos mértékig tehermentesíthető lenne az állam, amelynek így elegendő lenne a(z esetleges) törvényességi felülvizsgálat ellátása, amely keretében továbbra is képes lenne alkotmányossági, törvényességi, közegészségügy, környezetvédelmi stb. szempontokat érvényesíteni.

A kézirat lezárásának dátuma: 2020. december 10. ■

JEGYZETEK

*A szerző köszönetet mond a tanulmány elkészüléséhez nyújtott pótolhatatlan szakmai támogatásáért, hasznos tanácsaiért, valamint jogos kritikáiért dr. Kiss Lászlónak, a PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék professor emeritusának, továbbá dr. Tilk Péternek, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensének.

[1] Lásd a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-át.

[2] Részlet Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság működése c. konferenciaelőadásából. Budapest, 2015. 02. 05. Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Jogrendszer belülről c. beszélgetéssorozat.

[3] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) a módosításokkal egységes szerkezetben (a nyolcadik alaptörvény-módosítással bezárólag).

[4] Lásd a T/2627. számú törvényjavaslat (Magyarország Alaptörvénye) részletes indokolását a 32. cikkhez. 56. o.

Forrás: https://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 03.)

[5] Vö. Patyi András: Local Government. In: Csink Lóránt - Schanda Balázs - Varga Zs. András (szerk.): The Basic Law of Hungary. A First Commentary. Claurus Press Ltd. Dublin - National Institute of Public Administration, Budapest, 2012. 219. o.; Nagy Marianna - Hoffman István (szerk.): A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. 25. o.

[6] A fővárosra és annak kerületeire vonatkozó elérő rendelkezésekért lásd az Mötv. 23. § (4) bekezdés 10. pontját, valamint az Mötv. 23. § (5) bekezdésének 3. pontját.

[7] Lásd Mötv. 16/A. §; Feik Csaba: Változások a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének szabályozásában. Új Magyar Közigazgatás 2014/4, 55. o.

[8] Vö. EBH 2017.K.31. (Kfv.I.35.590/2016/6.)

[9] "A közterület, így a közút is főszabályként ellenszolgáltatás nélkül vehető igénybe. A díjfizetés oka az urbanizáltság, az a körülmény, hogy a városias9 környezetben elkerülhetetlen a járművel való közlekedés és azon belül a nyugvó közlekedés, a parkolás. Ilyen körülmények között a parkolás díjfizetéséhez kötése az egyik lehetséges »késztető eszköz« a közutak mint véges javak megfontolt, gazdaságos használatának. A díj és pótdíjfizetési kötelezettség tehát a közlekedő felelős magatartásra szorításának egyik lehetséges eszköze." Lásd a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5018/2014/6. számú határozatának 27. pontját.

[10] Sipos László: Parkolási rendeletek és megalapozó vizsgálataik. 14. o. Forrás: http://www.fomterv.hu/mmk/sites/default/files/16_a_Parkolasi_rende-letek_es_megalapozo_vizsgalataik_Sipos_Laszlo.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 03.)

[11] "Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet." Lásd a Kkt. 15/A. § (6) bekezdését.

- 119/120 -

[12] Lásd Sipos: i. m. 17. o.; A parkolás és a tárolás elhatárolásáról lásd a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály járművek parkolásáról és tárolásáról szóló állásfoglalását. Forrás: https://www.kormanyhivatal.hu/download/4/da/10000/A_tarolas-parkolas_jogi_osz-szefuggesei.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 03.)

[13] Lásd a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-át.

[14] Vö. Szerencsés Krisztián: A koronavírus és az alapjogok összecsapása. Forrás: https://arsboni.hu/a-koronavirus-es-az-alap-jogok-osszecsapasa/?fbclid=IwAR2U8BpN-K2El1xSU7TsOh8dKt558UOisIRHKbrgulFOIH-L7x5oesjcyiu7s (A letöltés dátuma: 2020. 12. 04.)

[15] Részletesen lásd Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái. Állam- és Jogtudomány 2020/3, 115-139. o.

[16] A veszélyhelyzettel összefüggő polgármesteri joggyakorlásról részletesen lásd Segédlet a katasztrófavédelmi törvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésének gyakorlati alkalmazásához. Önkormányzati Hírlevél 2020/6, 7-14. o.; valamint vö. Bubori Nóra Beáta - Fekete Kristóf Benedek: Veszélyhelyzetben a polgármester dönt? Jegyző és Közigazgatás 2020/2, 7-10. o.; A fenti alapelvet erősíti az Alkotmánybíróság határozata, amely szerint "[a] jogállamiság elvéből is következik az alkotmányos szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják". 8/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 51, 54.

[17] Lásd a TÖOSZ 2020. április 17-én Pintér Sándor, belügyminiszter és Banai Péter Benő államtitkár részére megküldött levelét. 1. o. Forrás: http://xn--tosz-5qa.hu/uploads/images/hirek-kepek/KORO-NA/TOOSZ_level_75-2020_BM_PM.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.)

[18] Lásd Kolin Péter - Lüttmerdingné Balla Mónika: Önkormányzati összefogás koronavírus-járvány idején. ÖNkormányzat 2020/2, 16. o.

[19] A TÖOSZ ezekhez kapcsolódó adataiért lásd Kolin - Lüttmerdingné: i. m. 9-18. o.

[20] Vö. Reisenbauer, Larissa: Regierung hebt Kurzparkzonen auf. Forrás: https://www.meinbezirk.at/wien/c-lokales/regierung-hebt-kurzparkzonen-auf_a3989319 (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.); Ingyenes lett Bécsben a parkolás. Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/ingyenes-lett-becsben-a-parkolas-2116662/ (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.)

[21] Koronavírus: ingyenes lesz a parkolás Fehérváron, bezár több sportcentrum és az iparcikkpiac. Forrás: https://fmc.hu/2020/03/16/koronavirus-ingyenes-lesz-a-parkolas-fehervaron-bezar-tobb-sport-centrum-es-az-iparcikkpiac/ (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.)

[22] Vö. Tenczer Gábor: Budapesten kicsi az esély a veszélyhelyzeti ingyenparkolásra. Forrás: https://in-dex.hu/belfold/2020/04/04/miert_nem_akarjak_a_keruletekazingyenparkolast/ (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.)

[23] Vö. Tenczer: i. m.

[24] Lásd dr. Oláh Lajos országgyűlési képviselő "Miért tart tovább a díjmentes parkolás, mint a veszélyhelyzet?" című, K/10784. számú írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ dr. Orbán Balázs, államtitkártól. Forrás: https://www.parlament.hu/irom41/10784/10784-0001.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 06.); lásd még ehhez: "[A] jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket." 56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 454, 456.

[25] A Korm. rendelet szövege a korábban hozott Korm. rendelettől kisebb eltéréssel (abban még humánjárvány szerepelt) a következő: "8. § A koronavírus világjárvány terjedésének csökkentése érdekében

a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint

b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek

várakozási területeinek járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kell fizetni."

[26] Vö. pl. Győrben is ingyenes a parkolás, csak kerékbilincs jár érte. Forrás: https://hvg.hu/cegauto/20201115_Gyorben_is_ingyenes_a_parkolas_csak_kerekbilincs_jar_erte (A letöltés dátuma: 2020. 11. 15.); Már az V. kerületi fideszes polgármesternek is sok lett kicsit az ingyenes parkolásból. Forrás: https://hvg.hu/cegauto/20201116_budapest_v_kerulet_parkolas_belvaros_szentgyorgyvolgyi_peter (A letöltés dátuma: 2020. 11. 16.); Újra fizetős lehet a parkolás a XIII. kerületben. Forrás: https://hvg.hu/cegauto/20201117_fizetos_parkolas_xiii_kerulet (A letöltés dátuma: 2020. 11. 17.)

- 120/121 -

[27] Lásd Győr belváros behajtási rendjének szabályozásáról szóló 19/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelet és a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól szóló 17/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 41/2020. (XI.18.) önkormányzati rendeletét; A Győr Belváros behajtási rendjének szabályozásáról szóló 19/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelet és a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól szóló 17/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2020. (XI. 18.) rendelet módosításáról szóló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2020. (XI.18.) önkormányzati rendeletét; valamint Győr belváros behajtási rendjének szabályozásáról szóló 19/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelet és a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól szóló 17/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2020. (XI.25.) önkormányzati rendeletét.

[28] Lásd Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a fizető-parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól szóló 17/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendeletét.

[29] Horváth Bence: Több önkormányzat elkezdte felülírni az ingyenes parkolásról szóló rendeletet. Forrás: https://444.hu/2020/11/18/tobb-onkormanyzat-elkezdte-felulirni-az-ingyenes-parkolasrol-szolo-rendeletet (A letöltés dátuma: 2020. 12. 08.)

[30] Vö. a helyi önkormányzatokról szóló T/4864. számú törvényjavaslat 1-8. §-hoz fűzött részletes indokolásával. 55. o. Forrás: https://www.parlament.hu/irom39/04864/04864.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 08.)

[31] A győri példához hasonlóan nem teljesen lesz ingyenes a parkolás 2020. január 1-jétől Debrecenben bizonyos területein. Lásd Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló 38/2020 (XI.23.) önkormányzati rendeletét.

[32] Vö. Karácsony Gergely főpolgármester 2020. november 19-én Facebook oldalán közétett tájékoztatással.

[33] Megjegyzendő, hogy hasonló irányú törekvések már az első veszélyhelyzet (!) idején is felfedezhetők voltak. Vácott például a polgármester az ingyenes parkolásból adódó felszíni túlzsúfoltság elkerülésére érdekében úgy döntött, hogy 2020 április 8-tól visszavonásig díjmentes váci mélygarázsban történő parkolást biztosít. Lásd Ingyenes a parkolás a mélygarázsban is. Forrás: http://www.vac.hu/hirek/kozelet/17545/0/Ingyenes-a-parkolas-a-melygarazsban-is.html (A letöltés dátuma: 2020. 12. 08.)

[34] Ilyen ingyenes használat alól kivett szervek, kivételek: 1. a Kormány védett vezetési rendszer létesítményei; 2. a honvédelmi, a rendőrségi, a polgári nemzetbiztonsági szolgálati, a polgári védelmi alapfeladatok ellátását szolgáló létesítmények; 3. a Magyarország területén működő, a nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező külképviseletek objektumai; 4. a büntetés-végrehajtási szervek; 5. az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények.

[35] Lásd a veszélyhelyzet idején a parkolás könnyítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1839/2020. (XI. 21.) Korm. határozat 1. pontját.

[36] Lásd uo. 2. pont.

[37] Erről a kérdésről részletesen lásd Portfolio: Itt az ingyen parkolás! - Ez most tényleg olyan, mintha bárkit be kéne fogadnunk aludni a lakásunkba? Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20201122/itt-az-ingyen-parkolas-ez-most-tenyleg-olyan-mint-ha-barkit-be-kene-fogadnunk-aludni-a-lakasunkba-458528 (A letöltés dátuma: 2020. 12. 08.)

[38] Health Effects Institute: State of the Global Air 2020 - A Special Report on Global Exposure to Air Pollution And its Health Impacts. Boston, 2020. 3. o. Forrás: https://www.stateofglobalair.org/sites/default/files/documents/2020-10/soga-2020-re-port-10-26_0.pdf (A letöltés dátuma: 2020. 12. 09.)

[39] Pozzer, Andrea - Dominici, Francesca -Haines, Andy - Witt, Christian - Münzel, Thomas -Lelieveld, Jos: Regional and global contributions of air pollution to risk of death from COVID-19. Cardiovascular Research 2020/14, 2249. o.

[40] Pozzer - Dominici - Haines - Witt - Münzel -Lelieveld: i. m. 2253. o.

[41] Ambient (outdoor) air pollution. Forrás: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/ambient-(outdoor)-air-quality-and-health (A letöltés dátuma: 2020. 12. 09.)

[42] Greenpeace Magyarország: A tudomány egyértelmű: a légszennyezés súlyosbítja a koronavírust - akár a halálesetek 25%-áért is felelős lehet. Forrás: https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7690/a-tudomany-egyertelmu-a-legszennyezes-sulyosbitja-a-koronavirust-akar-a-halal-esetek-25-aert-is-felelos-lehet/ (A letöltés dátuma: 2020. 12. 09.)

- 121/122 -

[43] Megmértük, milyen rossz a budapesti levegő. Forrás https://www.youtube.com/watch?v=rQse-tO8LP1k&t=229s (A letöltés dátuma: 2020. 12. 09.)

[44] Lásd pl. Brauer, M. - Hoek, G. - Smit, H. A. - de Jongste, J. C. - Gerritsen, J. - Postma, D. S. - Kerkhof, M. - Brunekreef, B.: Air pollution and development of asthma, allergy and infections in a birth cohort. European Respiratory Journal 2007/5, 879-888. o.; Liang, Yijia - Fang, Liqun - Pan, Hui - Zhang, Kezhong - Kan, Haidong - Brook, Jeffrey R. - Sun, Qinghua: PM2.5 in Beijing - temporal pattern and its association with influenza. Environmental Health 2014/102.; Feng, Cindy - Li, Jian - Sun, Wenjie - Zhang, Yi -Wang, Quanyi: Impact of ambient fine particulate matter (PM2.5) exposure on the risk of influenza-like-illness: a time-series analysis in Beijing, China. Environ Health 2016/17.; Nennaa, Raffaella - Evangelisti, Melania - Frassanito, Antonella - Scagnolari, Carolina - Pierangeli, Alessandra - Antonelli, Guido - Nicolai, Ambra - Arima, Serena - Moretti, Corrado - Papoff, Paola - Villa, Maria Pia - Midulla, Fabio: Respiratory syncytial virus bronchiolitis, weather conditions and air pollution in an Italian urban area: An observational study. Environmental Research 2017/158, 188-193. o.; Cao, Yu - Chen, Miao - Dong, Dan - Xie, Songbo - Liu, Min: Environmental pollutants damage airway epithelial cell cilia: Implications for the prevention of obstructive lung diseases. Thoracic Cancer 2020/3, 505-510. o.

[45] Lásd pl. Cao - Chen - Dong - Xie - Liu: i. m. 505-510. o.

[46] Lásd pl. Ciencewicki, Jonathan -Brighton, Luisa - Wu, Wei-Dong - Madden, Michael - Jaspers, Ilona: Diesel exhaust enhances virus- and poly(I:C)-induced Toll-like receptor 3 expression and signaling in respiratory epithelial cells. American Journal of Physiology-Lung Cellular and Molecular Physiology 2006/6, 1154-1163. o.

[47] Részeletesen lásd pl. Morawska, Lidia - Milton, K. Donald: It Is Time to Address Airborne Transmission of Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). Clinical Infectious Diseases 2020/9, 2311-2313. o.

[48] Lásd Domingo, José L - Rovira, Joaquim: Effects of air pollutants on the transmission and severity of respiratory viral infections. Environmental Research 2020/187.; Conticini, Edoardo - Frediani, Bruno - Caro, Dario: Can atmospheric pollution be considered a co-factor in extremely high level of SARS-CoV-2 lethality in Northern Italy? Environmental Pollution 2020/261.; Garg et al: Hospitalization Rates and Characteristics of Patients Hospitalized with Laboratory-Confirmed Coronavirus Disease 2019 - COVID-NET, 14 States, March 1-30, 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep 2020/69, 458-464. o.

[49] Greenpeace Magyarország: i. m.

[50] Alaptörvény XX-XXI. cikk

[51] 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 198.

[52] 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 183.

[53] 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 187.

[54] Lásd Chronowski Nóra - Zeller Judit: Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog. In: Drinóczi Tímea (szerk.): Magyar alkotmányjog III. - Alapvető jogok. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2006. 559. o.

[55] Vö. 39/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 464, 480.; 3132/2013. (VII. 2.) AB határozat, ABH 2013, 1883, 1898-1899.

[56] 28/1994 (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 138.

[57] 28/1994 (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 138.

[58] 28/1994 (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 137.

[59] Vö. Chronowski - Zeller: i. m. 564. o.

[60] Lásd az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdését.

[61] 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 198.

[62] "Az Alkotmánybíróság értelmezésében fogalmilag kizárt az egészséghez való jog érvényesülése, amennyiben az egészségügyi intézményrendszer, illetve az orvosi ellátás adott területen teljes egészében hiányzik." Lásd Chronowski - Zeller: i. m. 566-567. o.

[63] Az Alkotmánybíróság szerint "[a] a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan". 28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 134.

[64] A kézirat lezárásának napján lépett hatályba a védelmi intézkedésekről alkalmazhatóságának meghosszabbításáról szóló 569/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet, amelynek 1. §-a a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet által bevezetett rendelkezések alkalmazását 2021. január 11-ig "tolta el", így az ingyenes parkolást is.