Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Kertész Gábor: Eutanázia és a gazdasági jog - gondolatok a német Alkotmánybíróság döntése nyomán (KJSZ, 2021/4., 46-49. o.)

Az eutanáziával általában világszerte az alapjogokkal összefüggésben, valamint az orvosi jog szempontjából foglalkoznak a jogi szakirodalomban. Ezzel a hagyománnyal szakítva ebben a tanulmányban gazdasági jogi oldalról elemzem a kérdést, alapvetően a német Alkotmánybíróság[1] 2020. február 26-i ítélete alapján, felvillantva lehetséges következményeit az Európai Unió egységes piacának más tagállamaira vonatkozóan.

Az ítélet alapvetően arra a jogkérdésre adott választ, hogy ellentétes-e az Alkotmánnyal a német büntető törvénykönyv (StGB) 217. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely büntetni rendelte az öngyilkosságban közreműködés üzleti formában való végzését.

1. Az ítélet jogi indokolásának lényeges megállapításai

Az indokolás rövid német jogtörténeti bevezetés után azoknak az államoknak a vonatkozó szabályait mutatja be nemcsak Unió-, de világszerte, ahol az eutanázia valamilyen formában engedélyezett. Így ismerteti a svájci, holland, belga, kanadai szabályokat és az USA Oregon tagállamának rendelkezéseit.

Először részletesen elemzi a svájci szabályozást, ami szerint tilos a haszonszerzési célból megvalósított öngyilkossági közreműködés, azonban nem büntethető, aki kiszámlázza a tevékenység során felmerült eszközök és igénybe vett szolgáltatások díját, valamint a felmerült adminisztratív költségeit.[2] A szabály tökéletesen megegyezik a közvetített szolgáltatások áfa-szabályaival.[3] Versenyjogi szempontból fontos az a svájci szabály, ami szerint nem orvosi végzettséghez kötött tevékenység az öngyilkosság-közreműködés, bár a folyamatban elengedhetetlen szerepe van egy - a halálos eredményt elérő vényköteles készítményt felíró - orvosnak és az azt kiadó gyógyszerésznek - ami Svájcban is végzettséghez és állami nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység -, azonban annak a beadásához nem követel meg egészségügyi végzettséget a jogszabály. A svájci jog - mint később látjuk a többi érintett állam jogához hasonlóan - "közhitelességi" feladatot ró a közreműködő, vényt felíró orvosra, akinek a felírás előtt meg kell győződnie róla, hogy a paciens megértette az egészségügyi helyzetét, átgondolta a döntését, és az valóban szabad és megfontolt akaratából származik.[4]

A holland szabályok szerint kizárólag orvos lehet az öngyilkosság-közreműködő, akinek ezen tevékenysége megkezdése előtt tájékoztatnia kell a pácienst egészségi állapotáról, várható változásáról és meg kell győződnie szándéka átgondolt és befolyásmentes voltáról, továbbá konzultálnia kell az esetről egy másik orvossal. Meg kell győződnie - a konzultáns orvost erről csak tájékoztatnia kell -, hogy a páciens "elviselhetetlenül szenved", és "helyzetére nincs egyéb elfogadható megoldás". Közreműködését csak ezek után kezdheti meg.[5]

A belga szabály hasonló a hollandhoz. Itt is kizárólag orvos működhet közre és neki kell meggyőződnie arról, hogy a páciens tisztában van egészségügyi helyzetével; kilátásaival; hogy "orvosilag reménytelen" helyzetben van; valamint tartós és "elviselhetetlen" fizikai és/vagy mentális fájdalmai vannak. Tájékoztatnia kell a lehetséges terápiás és palliatív lehetőségekről, várható élettartamáról. A konzultáns orvossal együtt tájékoztatja a fizikai és pszichés fájdalmak lehetséges kezeléseiről és ezek alapján a páciens önállóan értékeli saját állapotát és ez alapján adja elő önállóan, befolyásmentesen eutanáziakérelmét. A kérelem beadása és teljesítése között legalább egy hónapnak kell eltelnie, ami alatt a páciens bármikor formai kötöttség nélkül meggondolhatja magát. A belga jog lehetővé teszi "korai akaratnyilatkozat" tételét is, amikor a páciens ismerve betegsége lefolyását, arról nyilatkozik, hogy milyen állapot elérése esetén kéri az eutanáziát, amely nyilatkozat - az általános elévülési határidőt követve - 5 évig érvényes. A belga jog emellett lehetővé teszi a kiskorúak eutanáziáját is a törvényes képviselő beleegyezésével. A gyermek eseti gondnok útján polgári bíróságon indíthat pert törvényes képviselője ellen a hozzájárulás megadásáért.[6]

Oregon állam jogszabályai szerint Oregon államban lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, nem csak amerikai állampolgár igényelhet saját maga részére halálos szert, ha igazolja, hogy gyógyíthatatlan és visszafordíthatatlan betegséggel rendelkezik, ami kezelőorvosa véleménye szerint hat hónapon belül halált okoz. Itt a kezelőorvosra ró a jogszabály számos feladatot: (1) igazolni a páciens állapotát, (2) alátámasztani a döntés megalapozott, megfontolt és befolyásmentes voltát, (3) tájékoztatni a pácienst a lehetséges palliatív és hospice ellátási lehetőségekről. A páciensnek a döntést kétszer szóban és egyszer írásban kell megtennie

- 46/47 -

két tanú előtt - akiknek a páciens halálából előnyük nem származik - 15 napos időközökkel.[7]

Kanadában az alkotmánybírósági feladatokat is ellátó Legfelsőbb Bíróság 2015-ben alkotmányellenesnek nyilvánította az eutanázia tilalmát. Az ezt követően hozott rendelkezés szerint az eutanáziában közreműködő orvos akkor nem büntethető, ha a páciens beszámítható állapotban van, eutanáziaszándékát megfontoltan, befolyásmentesen hozta meg a teljes körű - a palliatív ellátásra is kiterjedő - tájékoztatást követően és a természetes halál belátható időn belül várható. A kérelem benyújtása és az eljárás között 10 napnak kell eltelnie és a beavatkozás megkezdése előtt közvetlenül még meg kell erősítenie szándékát. Az eljárásban orvos helyett egészségügyi szakdolgozó is közreműködhet.[8]

A német Alkotmánybíróság által egyesített ügyekben érintett eutanáziában közreműködő személyek mindegyike egy öngyilkosság-közreműködési szolgáltatást nyújtó jogi személy alkalmazottja volt, így az alapeljárásokban jogi érvelésük egybehangzó volt. A társaságuk "öngyilkosság-segítés"[9] illetőleg tanácsadási és támogatási szolgáltatást[10] nyújt négy különböző üzleti csomagban. Az első csomag havi 50 € csak tanácsadást és támogatást foglal magában, a másik három csomag 200 €, 1000 € és 2000 € egyszeri díj mellett a tanácsadás és támogatás mellett az öngyilkosság-segítést is magában foglalja. A társaság tagjai tevékenységüket önkéntes alapon, díjazás nélkül végzik, költségtérítést sem kapnak, a társaságnak nincs gazdasági, üzleti célja, azt nonprofit jelleggel, etikai kódexük alapján végzi. A társaság 2009-2018 között 254 öngyilkosság-kísérést végzett 26-101 éves pácienseknél. 2018-tól az öngyilkosság kereskedelmi népszerűsítési tilalmának bevezetése óta tevékenységét Svájcban végzi, ott a pácienseknek 200 CHF egyszeri belépési díj, valamint a korábbi csomagok (éves 80 CHF valamint egyszeri 2500 CHF és 3500 CHF díj) mellett nyújtja, de szabályzata lehetővé teszi az anyagilag rászoruló tagok részére kedvezmény biztosítását, hogy csak az állami eljárások (pl. halotti anyakönyvezés, holttest tárolás-szállítás, egyszerű temetés) 1000 CHF díját fizessék meg. A Svájc és az Európai Unió közötti szerződések alapján a Társaság szolgáltatásait nemcsak svájci állampolgársággal, illetve lakóhellyel rendelkező személyeknek nyújtja, hanem az Európai Gazdasági Térség honosainak is.[11]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére