Jelen tanulmány homlokterébe az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogi szabályok megsértésének jogkövetkezményei rendszerének bemutatása áll. A tanulmány bemutatja azt a hat jogkövetkezményt, amellyel az állami támogatási szabályok megsértése esetén számolni kell. Ennek megfelelően a tanulmány ismerteti az ideiglenes felfüggesztő rendelkezést, az ideiglenes visszatérítési rendelkezést, az állami támogatás visszatéríttetését, a végrehajtásra kötelezést és pénzbüntetést, valamint a kártérítést és a semmisséget.
The focus of this study is the presentation of the system of legal consequences for violating EU legal rules on state aid. The study presents the six legal consequences that must be reckoned with in the event of a violation of state aid rules. Accordingly the study is going to explain the provisionally suspension injunction, the provisionally recovery injunction, the recovery of aid, the obligation to perform and the fine, as well as the compensation and the nullity.
A Gazdaság és Jog korábbi számában megjelent írásom[1] kvázi folytatásaként jelen tanulmányomban a - az eljárási és határozathozatali rendszer áttekintése mellett - fontosnak tartom bemutatni az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogi szabályok megsértésének lehetséges jogkövetkezményeit is. Összesen alapvetően hat jogkövetkezményt tudunk egymástól elkülöníteni az állami támogatásokkal kapcsolatban, amelyből kettő az eljárás során alkalmazandó és azt nem lezáró vagy nem a lezáráshoz kapcsolódó, kvázi a végleges bizottsági döntés meghozatalát elősegítő jogkövetkezménynek minősülnek (ideiglenes felfüggesztő rendelkezés, visszatérítési rendelkezés); egy a bizottság állami támogatással összefüggésben meghozott döntéséhez kapcsolódik (állami támogatás visszatéríttetése); egy a bizottsági döntés kikényszerítésére vonatkozik (végrehajtásra kötelezés és pénzbüntetés); kettő pedig a bizottsági döntés eredményeképpen valósulhat meg (kártérítés, semmisség). A jogkövetkezményekre lásd a sematikus 1. ábrát.
Ideiglenes felfüggesztő rendelkezést és ideiglenes visszatérítési rendelkezést - mint a fentiekben említett első két jogkövetkezményt - a Bizottság akár a bejelentés előzetes vizsgálata (előzetes vizsgálati eljárás), akár a hivatalos vizsgálati eljárás során állapíthat meg külön határozatban. Hangsúlyozom, hogy az ideiglenes felfüggesztő rendelkezés nem egyezik meg a fentiekben már hivatkozott - egyébként az állami támogatás hatályba lépésének ex lege általános akadályát képző - úgynevezett felfüggesztési záradék jogintézményével. Hisz míg láthatóan a felfüggesztési záradék általános jellegű, annak tárgyában a Bizottságnak nem kell külön aktust hoznia, annak "automatikusan" történő érvényesülése okán, addig az ideiglenes felfüggesztő rendelkezés esetében a támogatás felfüggesztését külön aktussal (határozattal) tudja elrendelni a Bizottság az eljárás során (előzetes vizsgálati eljárás és hivatalos vizsgálati eljárás) mindaddig, amíg a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről - vagy az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a hivatalos vizsgálati eljárásban - a Bizottság határozatot nem hoz.[2] E jogintézmény mellett az uniós jog ismeri még az úgynevezett visszatérítési rendelkezést, amelyet a Bizottság szintén az eljárás (előzetes vizsgálati eljárás, hivatalos vizsgálati eljárás) során külön aktussal (határozattal) rendelhet el abból a célból, hogy a már kifizetett jogellenes támogatások ideiglenes visszatérítését megkövetelje, amíg határozatot nem hoz a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről. Hangsúlyozandó, hogy az ideiglenes visszatérítés alkalmazhatóságának három konjunktív feltétele van: a Bizottság csak és kizárólag abban az esetben hozhat e tárgyban határozatot ha úgy ítéli meg, hogy i) a megszilárdult joggyakorlat szerint nincs kétség az érintett intézkedés támogatás jellege felől, és ii) sürgős intézkedésre van szükség, illetve iii) fennáll annak kockázata, hogy egy versenytársat jelentős és helyrehozhatatlan kár érjen.[3] Fontos kiemelni, hogy bár mind az ideiglenes felfüggesztő rendelkezés, mind az ideiglenes visszatérítési rendelkezés tárgyában hozott bizottsági határozat nem teljesítése vagy megsértése esetén a Bizottság annak ellenére fordulhat közvetlenül az EUB-hoz, hogy azok nem az eljárás tárgyában született kvázi végleges határozatoknak minősülnek, hanem azokat a Bizottság - akár az előzetes vizsgálati, akár a hivatalos vizsgálati eljárásról legyen szó - az eljárás során hozza meg.[4]
A harmadik fontos jogkövetkezmény az úgynevezett visszatéríttetés jogintézménye, amelyről a Bizottság a
- 12/13 -
hivatalos vizsgálati eljárás végén határoz, azaz ez a jogkövetkezmény az előzetes vizsgálati eljárásban nem alkalmazandó. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy nem egyeztethető össze a belső piaccal a bejelentett támogatás, akkor úgy határoz, hogy azt nem lehet bevezetni: ez az úgynevezett elutasító határozat.[5] Ebben az esetben a Bizottság arról is dönt, hogy a támogatás kedvezményezettől történő visszavétele érdekében az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket, ez az úgynevezett visszatérítési határozat.[6] Hangsúlyozom, hogy a határozat címzettje nem a kedvezményezett, hanem az érintett tagállam, vagyis a határozatban foglaltak teljesítése és végrehajtása az érintett tagállam kötelezettsége és felelőssége.[7] Kiemelendő továbbá, hogy a Bizottság figyelemmel van arra, hogy pontosan ki(k)től kell a tiltott támogatást visszaszerezni, és ennek részeként arra is, hogy történtek-e a visszatéríttetés ellehetetlenítését célzó ügyletek, ilyen esetekben a visszafizetési kötelezettség az eredetileg kedvezményezett vállalkozáson túli vállalkozás(ok)ra is kiterjed.[8] A visszatérítési határozatban egyébiránt a Bizottság kamatfizetési kötelezettséget is megállapít, ugyanis a visszatérítésre kerülő támogatás magában foglalja a Bizottság által megfelelő kamatlábbal meghatározott kamatot. A kamat a jogellenes támogatás kedvezményezett részére bocsátásának napjától esedékes mindaddig, amíg az visszafizetésre nem kerül.[9] A visszatérítési határozatot annak hatálybalépésétől számított négy hónapon belül végre kell hajtani,[10] amely határidőben történő végrehajtás elmulasztása esetén a Bizottság közvetlenül az EUB-hoz fordulhat.[11] Visszatérítési határozat esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter[12] felhívja a támogatást nyújtót a visszafizetés kamattal növelt mértékben történő elrendelésére.[13] A visszatérítendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.[14] E jogkövetkezmény, nevezetesen a visszatéríttetés nem teljesítése gyakorlatilag át is vezet a negyedik jogkövetkezményre, amely a tiltott állami támogatások kapcsán merülhet fel. Kiemelendő, hogy a támogatás-visszatéríttetésre vonatkozó bizottsági hatáskör tízéves prekluzív határidőn belül érvényesíthető. E határidő azon a napon kezdődik, amikor a kedvezményezettnek egyedi támogatás formájában vagy támogatási program részét képező támogatás formájában a jogellenes támogatást nyújtják, és bármely - jogellenes támogatással kapcsolatos - bizottsági vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállami intézkedés megszakítja azt. A megszakítástól számítva e záros határidő újra indul. Amennyiben a Bizottság határozata az EUB előtt függőben lévő eljárás alá tartozik, úgy fel kell függeszteni a jogvesztő határidőt. A prekluzív határidő lejártának joghatása, hogy minden támogatás, amellyel kapcsolatban az lejárt, létező támogatásnak tekintendő.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
