https://doi.rog/10.59851/KJSZ.2025.3.07
A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy milyen hatást gyakorol a Nyelvi Karta a magyarországi román nemzetiséghez tartozók közigazgatási hatósági eljárások során gyakorolható nyelvi jogaira. A nemzeti szabályozás keretrendszerének bemutatását követően a nyelvi jogok történeti fejlődésének legfontosabb állomásait végigkövetve érünk el a hatályos belső jogi szabályozási környezet tanulmányozásához, külön hangsúlyozva a Nyelvi Karta elfogadásával vállaltaknak való megfelelést biztosító szabályozásra. A nyelvi jogok gyakorlati érvényesülésének mikéntjét empirikus kutatás keretében nyert adatokkal igyekszik feltárni a tanulmány. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy Magyarország eleget tesz a Nyelvi Karta elfogadásával vállalt jogalkotási kötelezettségének, azonban a gyakorlati érvényesülés nem tekinthető kielégítőnek. Az ennek hátterében egyrészt a Magyarországon élő román nemzetiség nyelvhasználati sajátosságai állnak. Másrészt az állami szereplők proaktivitásának elmaradása tapasztalható, amely a Nyelvi Karta céljával nem hozható összhangba.
Kulcsszavak: nyelvi jogok, román nemzetiség, Nyelvi Karta, közigazgatási hatósági eljárások, gyakorlati érvényesülés
The study aims to shed light on the impact of the Language Charter on the linguistic rights of the Romanian nationality in Hungary in administrative procedures. After presenting the framework of the national legislation, the main stages in the historical development of linguistic rights are traced, and the current domestic legal framework is examined, with a special emphasis on the legislation ensuring compliance with the commitments undertaken with the adoption of the Language Charter. The study seeks to explore how linguistic rights are implemented in practice through empirical research. As a result of the research, it can be concluded that Hungary is fulfilling its legislative obligations under the Language Charter, but the practical implementation is not satisfactory. The reasons for this need to be considered in the light of the specificities of the language use of the Romanian nationality living in Hungary. On the other hand, there is a lack of proactivity on the part of state actors, which cannot be reconciled with the aim of the Language Charter.
Keywords: language rights, Romanian nationality, Language Charter, administrative procedures, practical application
A nemzetiségi jogterület napjainkra a jogrendszerünk egyik legkomplexebb részévé vált, mert stabil történelmi háttérrel, ugyanakkor folyamatos aktualitással bíró szabályozási terület, amely szenzitív jellege miatt különös ellenőrzésre és támogatásra szorul. A nemzetiségek védelme emberi jogi kérdéssé nőtte ki magát, amelyet a nemzetközi jog is számos módon és eszközzel igyekszik oltalmazni.[1] Az államok nemzetközi kötelezettségvállalása e téren igen heterogén, amely többek között arra vezethető vissza és azt a célt szolgálja, hogy minden ország a saját jogrendszere és a területén élő nemzetiségek sajátos jellemvonásait figyelembe véve alakíthassa ki a jogvédelmi rendszerét.[2] Az államok nincsenek kötve egymás intézkedéseihez és nem is elvárás, hogy hasonló rendszer kialakítására törekedjenek, ekként a nemzetközi egyezmények mellett jelentősek a kétoldalú megállapodások is,[3] amelyek tükrében egy adott állam nemzetiségekre, kisebbségekre vonatkozó belső joga értelmezhető.[4]
A tanulmány fókuszában a Strasbourgban létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (a továbbiakban: Nyelvi Karta) áll.[5] Mivel a nemzetiségek életének egyik, talán legmeghatározóbb eleme a nyelvgyakorlás szabadsága, a nyelvápolás lehetőségeinek a biztosítása, elengedhetetlen nyomon követni és ellenőrizni ezek érvényesülését. Többek között ezt a célt hivatott szolgálni a Nyelvi Karta is, a regionális és kisebbségi nyelvek védelemben részesítésén keresztül. A témaválasztás indokait a mindennapok közvetlen környezetbeli tapasztalata jelentette. Emiatt a tanulmány abból a személyes tapasztalatra épülő hipotézisből indul ki, hogy a román nemzetiséghez tartozók nyelvhasználati joga nem érvényesül olyan mértékben a gyakorlatban, ahogyan annak - a Nyelvi Karta előírásai alapján is - meg kellene valósulnia. Az érintettek nem kapnak kellő támogatást és figyelmet a hivatalos nyelvhasználat területein, így a közigazgatásban sem. Ezek azok a területek, amelyek kialakítása és szabályozása hagyományosan kizárólag az államok hatáskörébe tartozik, következtetésképpen a nemzetközi szervezetek is óvakodnak a beavatkozástól, mindamellett, hogy célként viszont megfogalmazzák a nyelvi jogok részeként a hivatalos ügyekben való alkalmazhatóság lehetőségének jelentőségét. A téma aktualitását erősítő tény a Nyelvi Karta Magyarországon 1999-ben történő kihirdetésének 25. évfordulója, amely időszak alatt kialakulhatott egy olyan hazai gyakorlat is, amelynek vizsgálatával érdemi következtetéseket lehet levonni a román nyelvi jogok érvényesülésével kapcsolatban. A tanulmány arra kíván választ adni, hogy a Nyelvi Karta milyen hatást gyakorol a román nemzetiséghez tartozók közigazgatási hatósági eljárások során gyakorolható nyelvi jogaira, milyen intézkedésekkel, milyen belső jogi végrehajtási normákkal és milyen hatékonyan tesz eleget Magyarország a dokumentum rendelkezéseinek.
Egy 2020-as felmérés szerint hazánk a nyelvi jogok biztosítása terén átlagos helyet foglal el a kelet-, illetve kelet-közép-európai államok sorában.[6] A tanulmány hipotézise, hogy a nemzetiségi nyelvi jogok a román nemzetiség esetében megfelelő jogi szabályozási rendszer megléte ellenére nem érvényesülnek, vagy a szabályozás hiányossága vezet ahhoz, hogy a jogok nem érvényesülhetnek. Amennyiben az első állítás bizonyul igaznak, az empirikus vizsgálattól a háttérben meghúzódó okok feltárását várjuk, amennyiben a második állítás igazolódik, akkor pedig a feltárt eredmények de lege ferenda javaslatok megfogalmazásra adnak okot.
A tanulmány időbeli és térbeli lehatárolása érdekében rögzítendő, hogy a vizsgált időszak 2017. január 1. és 2022. december 31. közé tehető, továbbá a kutatás empirikus részét Békés és Csongrád-Csanád - a román nemzetiség számszerű arányait tekintve két legfontosabb - vármegyét megcélozva végeztem. A tanulmány időbeli és térbeli lehatárolását követően a tartalmi keretek kijelölése is szükséges. A Nyelvi Karta rendelkezései ugyanis - ahogyan azt a dokumentum elnevezése is egyértelműen jelzi - a regionális vagy kisebbségi nyelveket részesíti védelemben. Jelen kutatás a nemzetiségi nyelvi jogokon belül a magyarországi román
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
