A közigazgatás nagy, szerteágazó és átláthatatlan jellegének hangsúlyozása szinte már közhelynek számít a jogirodalomban. A hatalmi ágak között fajsúlyos szerepet képező, a mindenkori politikai irányzatot támogató, s mégis attól független gigantikus rendszer áthatja a mindennapi ember életét születéstől a haláláig, sőt azelőtt, s az után is. Ezért rendkívül fontos, hogy működése a kor követelményeinek és elvárásainak megfelelő legyen minden szempontból, így az adatvédelmi kérdésekben is.
A családtámogatási ellátások sok embert érintenek. Az adatvédelmi kérdések különös jelentőséget kapnak e területen, tekintettel az ellátások alanyi jogi jellegére. A gyakorlatban kezelt, illetve a kezelhető adatok köre, az igényelbírálás során megtörtént esetek ismertetése a jogszabályok megismerését, életre keltését szolgálják. A családtámogatási ellátásokkal az állam célja a családok védelme, az anyagi biztonság megteremtése, a gyermekvállalás ösztönzése. Az ellátások minden gyermek után megilletik az őt gondozó családot, személyt, intézményt. A gyermekek részére alanyi jogon jár, függetlenül anyagi vagy egyéb helyzetüktől. Különbségek az összegszerűségben és a folyósítási idő tartamában azonban lehetnek. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő számára magasabb összegű családi pótlék folyósítható, annak tartama a jogosító gyermek élete végéig is tarthat, a gyermekgondozási segély ideje is hosszabb időn keresztül jár az őt gondozó szülő részére. A többgyermekes családok és az egyedülállók is gyermekenként több családi pótlékot kapnak. Az ellátást alanyi jogi jellegének ellenére is csak igénybejelentésre lehet folyósítani. Ennek oka, hogy a gyermekek csak jogosító tényezők a jogviszonyban. A tényleges igénybevevő a szülő, vagy más, a jogszabályban meghatározott személy vagy intézmény, aki vagy amely a gyermeket tartósan neveli. A jogszabály a céljai között meghatározza azt is, hogy ezen összeget a gyermek ellátására kell fordítani. Az ezredfordulóig az igényeket a társadalombiztosítási szervek bírálták el. Az ellátások nem a társadalombiztosítási alapból, hanem a központi költségvetésből kerültek finanszírozásra, így az igényelbírálás és a folyósítás 2001-ben átkerült a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak jogelődjeihez a Területi Államháztartási Hivatalokhoz. A családtámogatási ellátások folyósítását nemcsak a Magyar Államkincstár, hanem kifizető helyek is elláthatták 2008-ig. A Magyar Államkincstár ügyfélköre a módosítások által jelentősen kibővült. 2008-ig az ügyfelek jelentős részét a munkahellyel nem rendelkező, alacsony képzettségű emberek tették ki.
Az ügyfélkör ellenére a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése először 2007. január 1-jében jelölte meg az eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében való gyakorolhatóságát.1 Ezen évszámot időközben módosították. A sokrétű átalakítás, átalakulás ellenére az elektronikus ügyintézés 2009-ben részlegesen bevezetésre került. Az ügyfélkör a bővüléssel felkészültebb, de az infrastruktúra nem adott. Az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez a humán erőforrást képezni kellene, hogy az új, nem papír alapú gondolkodásmódba bele tudjanak helyezkedni, illetve módosítani szükséges a programokat, az új technikákat, fogalmakat is meg kellene a köztisztviselőkkel ismertetni. A megfelelő felkészítés azért lényeges, mert az elektronikus ügyintézést igénybe vevők valószínűsíthetően magasabban kvalifikáltak, s az elégtelen ügyintézésből sok kellemetlenség, panasz keletkezhet. Az elektronikus ügyintézés során az eljárást meg lehet indítani az ügyfélkapun és a Kincstár honlapján történő hozzáférés megszerzésével, de a szükséges mellékleteket továbbra is csatolni kell, s például az orvosi igazolásokat eredetiben. Egy lépéssel közelebb áll tehát a rendszer az elektronikus ügyintézéshez, de még sok a tennivaló.
A családtámogatási ellátások helye a szociális ellátórendszerben és az igényelbíráló szervek változása az állami pénzügyek átláthatóságát kívánják biztosítani. A jogszabályok és a belső szabályzatok ütközése, az összhang hiánya a gyakorlati problémákra mutatnak rá. A jogszabályok ismertetését, elemzését számos gyakorlati elem fűszerezi.
A családtámogatási ellátások fajtái:
- családi pótlék
- gyermekgondozási támogatás
- gyermekgondozási segély
- gyermeknevelési támogatás
- anyasági támogatás
A családi pótlék, a gyermekgondozási támogatások: a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési támogatás (gyet) és az anyasági támogatás igényléséhez a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletét képező formanyomtatványokat kell kitölteni. Az igényelbíráló szerv a jogosultságról a formanyomtatvány, az igazolás és a nyilatkozat alapján dönt.2 Az ellátás igényléséhez szükség van az igénylő természetes személyazonosító adataira.3 A személyes adatait a kérelmező négyféle módon bizonyíthatja: okiratai bemutatásával, másolatának bemutatásával vagy csatolásával illetve bemutatásával vagy másolatának csatolásával végül bizonyos iratok eredetiben történő csatolásával. A természetes személyazonosító adatok igazolására személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártya típusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél bemutatásával, a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kerülhet sor. A gyermekre vonatkozó adatokat a születési anyakönyvi kivonat csatolásával kell igazolni.
Az igényelbíráló szerv természetes személyekről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából - TAJ számon - tart nyilván.4 Az igényelbíráló szerv által nyilvántartható adatok:5
- a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, élettársának személyazonosító adatai (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
- a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat;
- a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat;
- az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat;
- a jogosult, a jogosult házastársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
- a jogosult munkahelyére, bankszámlaszámára vonatkozó adat;
- a jogosult, a jogosult házastársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat;
- az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, vagy súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
