Németországban a "iudex non calculat", azaz a bíró nem számol alapelve érvényesül.1
A német igazságszolgáltatás nemcsak ennek a mondásnak az érvényességét köszönheti a bírósági ügyintéző munkájának, hanem ennél sokkal többet. A bírósági ügyintéző intézménye nélkül a német jog aligha képzelhető el, már csak azért sem - vagy talán éppen azért -, mert ténykedése igencsak feltünésmentes és alkalmanként inkább a háttérben zajlik. Az ügyintézővel a bíróságokon például telekkönyvi ügyekben, cégbírósági ügyekben és a telkek elárverezésekor találkozunk, az ügyészségen a büntetések végrehajtásában rendelkezik hatáskörrel, kiegészítő tanulmányokat követően pedig ún. hivatali ügyészi megbízottként2 működhet, amikor is az elsőfokú bíróság büntetőbírája előtti eljárásban képviseli a vádat olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél a büntetési tételkeret (várhatóan) nem haladja meg a 2 évet.4
A nagyobb ügyvédi irodák néhány éves bírósági tapasztalattal rendelkező ügyintézők iránt igen komoly érdeklődést tanúsítanak, mivel ők átlátják az ügyvédi honoráriumok5 és egyéb költségtérítések meglehetősen bonyolult rendszerét.
A bírósági ügyintéző mai tevékenysége Németországban időközben mintegy százéves hagyományra tekinthet vissza, és ez alatt az idő alatt állandóan továbbfejlődött, egészen addig a pozícióig, amellyel napjainkban rendelkezik a bírósági ügyintéző az igazságszolgáltatáson belül. A Német Birodalom alapítását és az igazságszolgáltatás 1879-es egységesítését követően kezdetben az összes bírósági döntés és rendelkezés meghozatalára a bíró rendelkezett hatáskörrel. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy a bírák leterheltsége olyan jellegű feladatokkal, amelyek tulajdonképpen nem követeltek meg teljes körű jogászi végzettséget, igen nagy volt. A bírák tehermentesítésére szolgáló kísérletek során 1906-ban, 1909-ben, 1921-ben és 1923-ban kisebb lépésekre került sor, melyek keretében a bírósági írnokra, vagyis a tulajdonképpeni jegyzőkönyvvezetőre feladatokat ruháztak át. Ezek sorában a költ-ségmegállapítási6 és a végrehajtó fizetési meghagyás kiadása bírt jelentőséggel, és ezek egészen a mai napig a bírósági ügyintéző legfontosabb hatáskörei közé tartoznak. 1957-ben megalkottak egy a bírósági ügyintézőről szóló törvényt, amely szerint számos, bírói hatáskörbe tartozó jogterületet ruháztak rá. 1970-ben több további jogterület került a bírósági ügyintéző hatáskörébe, a peren kívüli, ún. "önkéntes" bíráskodás területéről, ezáltal a bírósági ügyintéző az igazságszolgáltatás önálló intézményévé vált. 1998. október 1-je után a bírósági ügyintéző tárgyi függetlensége tovább bővült.
A bírósági ügyintéző időközben saját hatáskörét illetően igen széles körben egyedül, bírói részvétel nélkül hoz döntést.
A korábbiaktól eltérően nem létezik már külön jogorvoslati eszköz, amellyel az ügy először a bíró elé került, hanem a bírói döntés esetében meglévő szokásos jogorvoslatok állnak rendelkezésre, és a következő szintű bíróság hoz döntést. Azóta a bírósági ügyintéző státusza összevethető a bíróéval. A bíróhoz hasonlóan tárgyi függetlenséget élvez, vagyis nem kötelezhető utasítás végrehajtására, személyi függetlenséget azonban nem élvez, vagyis az egyik feladatkörből áthelyezhető egy másikba. A német - és osztrák - bírósági ügyintéző intézménye annyira sikeresnek bizonyult, hogy az Európa Tanács 1986 R 86/12. számú határozatában tagállamainak átvételére javasolta.
A szövetségi szintű törvény értelmében a képzés hároméves. Mivel azonban Németországban az igazságszolgáltatás tartományi hatáskörbe tartozik, a bírósági ügyintéző képzése a részleteket illetően tartományonként változhat. Az alábbiakban az észak-rajna-wesztfáliai képzés kerül bemutatásra. A képzés egy tudományos alapokon álló gyakorlatorientált szakmai képzést foglal magába, amelynek célja, hogy az ezt elvégzők azon nézetek és módszerek, valamint képességek és ismeretek birtokába kerüljenek, amelyekre szükség van a bírósági ügyintéző feladatának ellátásakor. A tanterv felépítésére jellemző, hogy gyakorlati és szaktudományos-elméleti oktatási szakaszok váltják egymást. Ennek során a bírósági ügyintéző szakmai feladatai megoldása közben alkalmazandó információtechnikai programokat beépítik az éppen érintett tantárgyak oktatásába.
A hallgatók egyhónapos gyakorlati bevezetéssel kezdenek egy helyi bíróságon, amely lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjenek a bírósági ügyintéző feladataiba. Ezt követi a bad-münstereifeli Észak-Rajna-Wesztfáliai Igazságügyi Szakfőiskola képzésének első szaktudományos része, amelynek keretében a jogalkalmazást érintő legtöbb szakterületen folyik az oktatás. A szakmai gyakorlati képzés ezt követő 13 hónapjában a cél az, hogy a hallgatók megtanulják a szaktudományos tanulmányok során megszerzett ismereteket a gyakorlatban alkalmazni. Ebben a szakaszban tapasztalt bírósági ügyintézők vezetése mellett ismerkednek meg a gyakorlati munkával. Az igazságügyi szakfőiskola ezután következő öthónapos elméleti képzése többek közt az addig nem tárgyalt jogi szakterületekkel foglalkozik, mint pl. a büntető-, a büntetőeljárás- és a büntetés-végrehajtási jog, vagy a végrehajtási árverés, illetve a fizetésképtelenséget szabályozó jogterület. Emellett a gazdasági és könyvviteli jog alapvető kérdéseit tanulmányozzák. A szakmai-gyakorlati képzés az ügyészségi gyakorlattal és a helyi bíróság végrehajtási árverési és csődosztályán végzett munkával zárul. A szaktudományos tanulmányok ezt követő része mindenekelőtt az ismétlést és elmélyítést szolgálja. Ezt a felkészülést zárja le a bírósági ügyintézői vizsga, amely írásbeli és szóbeli részből áll.
A bírósági ügyintézői képzésben való részvétel feltételei: érettségi, sikeres teszt, német állampolgárság7 és egyéb, a köztisztviselőkre vonatkozó jogi előírások teljesülése, mint pl. egészségi alkalmasság. A jelentkezők a képzés megkezdésekor lehetőség szerint ne lépjék át a 25. életévüket.
A telekkönyvi ügyekben például a bírósági ügyintéző dönt a tulajdoni viszony bejegyzéséről valamint a jelzálog, az önálló zálogjog, a szolgalmi jog és egyéb jogok bejegyzéséről. Telkek, örökbérleti jog és lakástulajdon végrehajtási árverése esetében önállóan bonyolítja le az eljárást.
A bírósági ügyintéző széleskörű hatáskörrel rendelkezik a cégbírósági ügyekben, ahol cégek, egyesületek és szövetkezetek bejegyzéséért és törléséért felelős.
A család- és gyámsági jogban is széleskörű jogosultságokkal rendelkezik. Önállóan hoz döntést egy a gyerekért fizetendő tartásdíj megállapítását indítványozó kérvényt vizsgáló egyszerűsített eljárásban. Ő szerződik többek között gyámokkal és gondozókkal, bevezetést ad nekik feladatkörükbe és felvilágosítja őket jogaikról és kötelességeikről. Felügyeli az ügyvitelüket és a vagyongazdálkodásukat. Amennyiben a gyámnak vagy a gondozónak bizonyos jogügyletekhez bírósági engedélyre van szüksége, rendszerint ebben is a bírósági ügyintéző rendelkezik hatáskörrel. A pártfogók tevékenységének felügyelete és bírósági engedélyek számukra történő kiadása szintén messzemenően a bírósági ügyintéző hatáskörébe tartozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
