A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéke dr. Cséka Ervin emeritus professzor 80. születésnapja alkalmából 2002. január 7-én ünnepi ülést tartott; az ülésen napirendre kerültek a bűnügyi tudományok időszerű kérdései is. Az ülést megnyitó prof. dr. Besenyei Lajos dékán méltatta a szegedi jogi karon 35 éve oktató professzor életpályáját, amelyben pregnánsan kifejeződött a professzornak a jogi karhoz, az egyetemhez, Szegedhez való ragaszkodása, hűsége. Az ülésen elnöklő prof. dr. Nagy Ferenc tanszékvezető bevezető előadásának lényegi tartalma a következő volt:
Karunkon 10 évvel ezelőtt Cséka Ervin professzor urat 70. születésnapja alkalmából köszöntöttük és a régebbi múltra visszanyúló szép kari hagyománynak megfelelően a tisztelői, kollégái által írt tanulmányokat tartalmazó emlékkönyvet nyújthattunk át neki. De üdvözöltük 5 évvel ezelőtt is, 75. születésnapja alkalmából, amikor is Szent-Györgyi Albert díjjal lett kitüntetve. Évek múltán, azaz pontosan a mai napon elért 80. születésnapján a társintézmények vezetői, képviselői, kollegái, pályatársai, karunk, tanszékünk oktatói, munkatársai köszönthetik őt ezen ünnepi ülés keretében. (Meg kell jegyezni, hogy az ülés "ünnepi" jellegét az érintett el kívánta hárítani.)
Akár ünnepinek tekintjük a mai napot, akár nem, az azonban mindenképpen tényként szögezhető le: kivételes alkalom a jelenlegi, mert ilyen széles műveltségű, legendásan jó memóriájú, a XX. század második felének egyik meghatározó, az elmélet és a gyakorlat ritka színvonalú szintézisét reprezentáló hazai büntető eljárásjogászáról van szó, a ma is friss és kritikus szellemű, aktív "nyolcvanas úriemberről". Természetesen ezúttal nem nyílik lehetőség Cséka Ervin életpályájának részletező bemutatására, így most csupán címszavakban néhány száraz adatot említenék, mondhatni emlékezet-frissítőül.
Az 1922. január 7-én született Cséka Ervin Debrecenben végezte 1940-44 között jogi tanulmányait, majd egyéves posztgraduális képzés keretében a párizsi Sorbonne egyetemen folytatta. Ügyészi-bírói gyakorlati szakvizsgája és működése mellett az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1965-ben érte el, amelynek témaköre: A büntető ténymegállapítás elméleti alapjai volt, s amely munkája 1968-ban kötetben is megjelent. Akadémiai doktor 1985-ben lett és ugyanebben az évben jelent meg nyomtatásban a doktori disszertációja "A büntető jogorvoslatok alaptanai" címmel. Karunkon 1966 óta megszakítás nélkül látja el a büntető eljárási jog tárgy gondozását, az oktatási, vizsgáztatási és egyéb tevékenységet folyamatosan mind a mai napig. Nagyon remélem, hogy még hosszabb időn át munkálkodik aktívan és jó egészségben. Egyetemi tanári kinevezését Karunkon 1981. július 1-jétől kapta meg. Egy évtizeden át, 1982-1992 között tanszékvezetői tisztet töltött be és 1994 óta emeritus professzor.
Tudományos munkásságában az érintkező kriminalisztikai kérdésektől a büntető eljárási jog alapvető fontosságú tárgyköreinek tárgyalásáig terjedt a szakmai érdeklődése és a mintegy 120-at számláló publikációs tevékenysége.
Ezúttal csak az elmúlt évtized tudományos terméséből mindenekelőtt "A büntető eljárási jog vázlata" c. kétkötetes, először 1996-ban kiadott tankönyvet pótló egyetemi kari jegyzet emelhető ki, amelynek szerkesztője és nagyobb részben társszerzője Cséka Ervin volt. Ez a magas színvonalú, jól áttekinthető és jól tanulható, más karokon is használatos írásos tananyag azóta olykor-olykor hiánycikk is lett, s a honi törvénygyártási és változtatási dömping ellenére is többszöri kiadást (utánnyomást) ért meg. Ez a tény már önmagában is jelzi az említett könyv értékét.
A közelmúlt meghatározó eseménye volt a büntető eljárási jog szempontjából az új kódex megalkotása. Cséka Ervin a kodifikációs munkálatokban részt vett, s ezzel kapcsolatban többször szóban, írásban is kifejtette véleményét; így pl. a szegedi kari akta 1998. évi kiadványában az új eljárási kódex koncepciójának kritikai áttekintését adta.
Az elmúlt időszakban közzétett tanulmányai döntő részben felkérésre, a hazai bűnügyi tudományok kiválóságainak általában a 70. születésnapja alkalmából készített különböző emlékkönyvekben jelentek meg. Tanulmányokat írt a hazai bűnözési és bűnüldözési helyzet témaköréből (Király Tibor Emlékkönyv, 1995; Pusztai László Emlékkönyv, 1997). Ismeretesen a 90-es évtized közepén vitatott volt az ügyészség feladatköre, alkotmányos helyzete, az ezzel kapcsolatos gondolatait 1996-ban a Földvári József Emlékkönyvben fejtette ki. Ugyancsak 1996-ban a Szabó József tiszteletére készült (szegedi) tanulmánykötetben az alkotmány és az eljárásjogok viszonyának témakörét elemezte. Az 1997-ben Horváth Tibor tiszteletére megjelent tanulmánykötetben a büntető bizonyítás "örökzöld" kérdéseiről értekezett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
