https://doi.org/10.59851/kjsz.2026.2.06
Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája a kezdetektől a teljes foglalkoztatás elvét vallja. Ennek érdekében a fizikai és adminisztratív akadályokat lebontotta az uniós munkavállalás előtt. Azonban minden törekvés ellenére a munkanélküliséget nem tudta felszámolni. Éppen ezért az Európai Unió folyamatosan zömében aktív munkaerőpiaci programokat dolgoz ki. Ezek közé tartozik a munkagarancia program, amely az aktív korú, de valamilyen okból a munkaerőpiacon passzív személyek elhelyezkedését próbálja meg elősegíteni. A tanulmányban ennek az intézménynek az alapvonásait vizsgálják a szerzők általánosságban és magyar vonatkozásban is. A kérdés, hogy ténylegesen annyira unikális-e ez a program, vagy láttunk már ilyet korábban is? A megfelelő kép érdekében, a közfoglalkoztatási programmal párhuzamba állítva elemzik a szerzők, hogy ha szükséges lenne a munkagarancia-program tagállami bevezetése, ki tudnánk-e azt váltani a közfoglalkoztatással.
Kulcsszavak: munkagarancia, foglalkoztatáspolitika, közfoglalkoztatás, szociálpolitika
From the outset, the European Union's employment policy has been founded on the principle of full employment. To this end, it has removed physical and administrative barriers to employment within the EU. However, despite all its efforts, it has not been able to eliminate unemployment. For this reason, the European Union is constantly developing programmes, most of which are active labour market programmes. One such programme is the job guarantee scheme, which aims to help people of working age who are inactive in the labour market for whatever reason to find employment. In this study, the authors examine the fundamental features of this scheme in general terms and in the Hungarian context. The question is: is this scheme truly unique, or have we seen something similar before? To provide a clearer picture, the authors analyse the situation in parallel with the public works programme and ask whether, should a job guarantee scheme be introduced in a Member State, public works could be used instead.
Keywords: job guarantee, employment policy, public works, social policy
A modern gazdaságok jól ismert paradoxonnal szembesülnek: magas munkanélküliséggel küzdenek, miközben megszámlálhatatlanul sok társadalmi és környezeti szükséglet marad kielégítetlenül. Márpedig a fenntarthatóság globális koncepciója a paradoxon mindkét oldalát érinti, azokkal szemben elvárásokkal bír. A gazdaság környezeti hatását nagymértékben meghatározza azonban, hogy mit, hogyan és mikor dolgozunk. A munkaerőpiaci politikák környezetbarátabbá tétele elősegítheti a fenntartható gazdaságra való átállást. Hiába a paradox helyzet, az éghajlati válságot és a foglalkoztatási válságot nem lehet külön-külön megoldani, ezért olyan integrált megoldásokra van szükség, mint a zöld munkaerőpiaci politikák.[1] A magánszektor vélhetőleg nem tudja betölteni ezeket a hiányosságokat, főleg gazdaságossági okok miatt. Tcherneva és Lalucq abban látják a versenyszféra kudarcának okát, hogy az ebbe fektetett esetleges tőkével szemben nem áll fenn elégséges kereskedelmi jellegű nyereség, megtérülés. Emiatt felmerül az állami szektor cselekvési kötelezettsége. Kérdéses, hogy ez miként valósuljon meg úgy, hogy egyszerre felel meg a hosszú távú munkanélküliség elleni eszköznek, és egyben holisztikusabb célokat is tud szolgálni, nem csak mesterségesen törli el a munkanélküliséget. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a felmerülő nemzetközi koncepciót, a munkahely-garancia programját, amely az elmúlt években felerősödött a tudomány és a szociális partnerek diskurzusában. Tcherneva és Lalucq ugyanis azon az állásponton vannak, hogy a munkahely-garancia összekapcsolja az igényeket az erőforrásokkal, és egyszerre kezeli mindkét problémát: stabil és tisztességes munkahelyeket teremt minden álláskereső számára a szociális és környezeti szükségletek elhanyagolt területein.[2] Unti úgy ragadja meg, mint egy politika, amely függetleníti a foglalkoztatást a gazdasági növekedéstől, és utat nyit a gazdasági és környezeti célok összeegyeztetéséhez.[3] A koncepció azonban nem új keletű, annak meghatározott formája már Magyarországon is megvalósult. A koncepció mögötti ötlet formálását feltétlenül segíti a megvalósult jó, illetve rossz gyakorlatok vizsgálata, így kimondottan hasznos a magyar nemzeti foglalkoztatási szisztéma bemutatása, amely szintén a teljes foglalkoztatást támogatná. Fontos kérdés, hogy a magyar koncepció összhangban van-e a bemutatásra kerülő munkahelygarancia-programmal, illetve milyen hasznos következtetések vonhatók le a nemzetközi megoldáskeresés számára ezen Kelet-közép-Európában megvalósult gyakorlatból.
Az elmúlt évtizedek számos kihívást tartogattak a munkaerőpiac és a gazdaság számára is. A 2000-es években megfigyelhető volt több uniós országban is az adónövelésre vonatkozó kormányzati politika, sőt az uniós hatóságok is egyre szigorúbban vizsgálták a Maastrichti Szerződésben megtalálható pénzügyi szabályokat. 2010-re ezek a megszorítások egyre erősebben érvényesültek a tagállamokban, ami a bérek fejlesztésének visszamaradásában és az adók növekedésében volt tetten érhető. Ez a folyamat különösen azokon csattant a társadalom tagjai között, akik a legsérülékenyebb állapotban voltak, például a számos felvett hitel miatt. A szigorúbb körülmények akár úgy is hatottak, hogy az érintett jogi és természetes személyek gazdasági aktivitása csökkenni kényszerült éveken át, gazdasági csődbe és munkanélküliségbe sodorva őket.[4] 2020-ban az Európai Unióban 96,5 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye (ami az EU lakosságának 22%-a). Közel egyharmaduk alacsony munkaintenzitású háztartásban élt.[5] Az ezt követő COVID-időszak szintén hatással volt a munka világára. Bár a nemzeti munkaerőpiaci helyzetek javultak a COVID után, 13,3 millió ember továbbra is munkanélküli volt (6,2 százalék 2022 januárjában), köztük 2,5 millió fiatal (ami a fiatalok 14 százalékát teszi ki).[6] Az elmúlt évtizedben az egy évnél tovább inaktív munkaerő aránya 40-55%-os volt uniós vizsgálatok alapján. További szomorú adat, hogy az eurózóna krízise 14 millió uniós polgárt vezetett a hosszú távú munkanélküliségbe.[7]
Tcherneva és Lalucq akként fogalmaznak, hogy az európai kontinens hozzászokott a munkanélküliség ma-
- 44/45 -
gas és ingadozó szintjéhez. A pandémia ugyanakkor a kormányzatokat arra ösztönözte, hogy jobban beavatkozzanak a közpénzügyekbe a társadalom támogatása érdekében, amelyhez az Európai Bizottság is csatlakozott, támogatva a SURE programmal közel százmilliárd euró értékben a tagállamokat.[8] A SURE program nem más, mint egy olyan uniós program, amelynek célja rövid távú foglalkoztatási programok finanszírozása Unió-szerte, valamint az emberek munkahelyének megőrzése a koronavírus-világjárvány idején.[9] Ez a beavatkozás nemes célokat szolgált, ugyanakkor az egyértelmű volt, hogy ez a támogatás csak rövid távon oldotta meg a problémákat, a fenntartható és ellenálló képes EU-nak a polgárokra koncentráló támogató szakpolitikákat kellett és kell alkalmaznia. Az EU azonban egyelőre nem mutat erős fejlődést a hosszú távú munkanélküliség kapcsán, habár előrelépés tapasztalható.[10] Az Európai Unió és tagállamai által tett erőfeszítések ellenére a munkanélküliség az európai munkaerőpiacokat strukturáló, mindent átható és meghatározó erő. A munkalehetőségek hiánya a fiatalok elveszett generációját hozta létre, míg a munkanélküliek még nehezebben találnak újra munkát. Ezt az eddigi szakpolitikák nem tudták megszüntetni. A szociális partnerek oldaláról az ETUC arra a - szakirodalom[11] által is megerősített - következtetésre jutott, hogy a privát szektor önmagában nem tud elegendő álláshelyet generálni, tehát önmagában nem tudja a problémát kezelni, ahogy a jelenlegi tagállami szakpolitikák is nehézségekkel küzdenek ennek terén.[12] Ezek a kihívások tehát jelentősen komplexebbé teszik a hosszú távú munkanélküliség problémáját.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
