2008 decemberében zárult a rövid, ám sikeres kutatás a szegedi tudományos élet képviselői számára. Erőfeszítéseik eredménye egy Magyarországon egyedülálló rendszer lett, amely a Magyar Jogi WordNet (HunJurWN) nevet viseli. Ezért betekintést kívánunk adni a kutatómunka jogi szempontú dilemmáiba, a kívülálló számára is érdekessé téve a jogban mutatkozó kihívásokat napjaink információs társadalmában.
A wordnet szó jelentése szóháló. A kutatási elképzelés alapötlete az Amerikai Egyesült Államokból ered, s eredeti célja az volt, hogy az interneten elérhető honlapok szókészletét fordíthatóvá, értelmezhetővé tegyék, és egy előre elkészített szótár digitalizált bejegyzéseit az adott weblaphoz csatolják. Ez a megoldás a valóságban úgy öltött testet, hogy ha egy webcímet gépeltünk a böngésző címsorába, amely oldalra a wordnet alkalmazás telepítve volt - ezek listája különböző internetes adatbázisokban megtekinthető -, ezt követően pedig az oldalon található valamely szóra kattintunk, akkor egy pop-up (felugró) ablakban megjelentek az adott szó lehetséges jelentéstartalmai, definíciói, szinonimák, és egyes esetekben még a szó használatával készült példamondatok is. A kezdeményezés a Princeton Egyetemről indult ki még az ezredforduló előtt, azzal a céllal, hogy információs társadalom képzettebb felhasználói számára biztosítson háttértudást a lexikális és szemantikai értelmezésekhez. Magyarországon 2000 óta folynak kutatások, s a mostani projektbe egy konzorciumi megállapodáson keresztül a magántőkét is bevonták. Ez jelzi, hogy az info-kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) fejlesztő hatását a magán- és a közszféra szektorai közötti hatékony együttműködéssel lehet minél jobban kiaknázni.
A magyar jogi wordnet alapjai (ebbe beleértve a tárgyalandó projekt keretei között az adó-, vám-, és jövedéki terminológia feldolgozását) a Vám- és Pénzügyőrség részére kellett kidolgozni 2008-ban. A kutatás a TUDORKA 71 projekt keretein belül zajlott, és a munka során a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Informatikai Tanszékcsoportjának, az Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének munkatársai működtek együtt a VPOP-val.2 Az elsődleges cél a jövedéki bűncselekményekkel kapcsolatos fogalmi háló (ontológia) létrehozása volt, melynek végfelhasználója a VPOP jogalkalmazóként.
Egy gyakorlati, inkább nyelvi problémával kívánnánk megvilágítani a wordnet rendszer célját. Vegyük példaként az ásványolaj, vagy az üzemanyag kifejezéseket. Feltehető, hogy e szavak esetében a köznyelvi terminológiát összesítő szótárak (pl. Értelmező Kéziszótár) teljesen más jelentéseket adnak meg, mint a jogi szaknyelv, amelyben ugyanehhez a kifejezéshez a VPOP működése során releváns adó-, vám- és jövedéki jogi terminológiával összeférőt kellett megfelelő, jogilag korrekt meghatározást találnunk. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nyelvi szempontból egyértelműnek tűnő fogalmi különbségeket a jogi nyelvben nem feltétlenül lehet maradéktalanul és könnyedén megjeleníteni, hiszen a jogi nyelvnek megvannak a maga formai és tartalmi sajátosságai. Rendszerünkben az előbb említett meghatározások és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a következők:
| üzemanyag | jogszabályi kivételekkel egyes jövedéki termékek, a biodízel, meghatározott bio-üzemanyag vagy üzemanyag célú alkoholterméket tartalmazó ásványolaj3 | Jöt. 103. § (2) 1. b) törvényi definíció: az 52. § (1) bekezdés a), - a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével - b), d), - a 0 adómérték alá tartozó termék kivételével - f), g) pontja szerinti jövedéki termékek, a biodízel, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyag, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolaj4 |
| ásványolaj | Fosszilis energiahordozó, kémiailag szénhidrogének elegye, évmilliók során szerves anyagok maradványaiból keletkezett hő és nyomás hatására.5 | Egyéni definíció Jöt. 50. § (1) Meghatározott Vámtarifaszámú termékek minden üzemanyagként vagy üzemanyagadalékaként vagy hígítóanyagként felhasznált termék. Jöt. 51. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve6 |
Ebből a meghatározásból azt láthatjuk, hogy nyelvészeti szempontok alapján nem feltétlenül azonosított egyedien a fogalom, és elmosódnak a határok az üzemanyag, bio-üzemanyag és ásványolaj kifejezések között.
Jogilag azonban ezen tartalmi elemeknek a fogalom meghatározásában való szerepeltetése minimális, alapvető követelmény. Hogy mit lehet ez esetben tenni? Erre kívánunk választ adni a következő pár oldalban.
A fentiekből is következik: jog, informatika és nyelvészet egymástól eléggé távol eső tudományterületek, mégis interdiszciplinárisan kellett együtthassanak a fent jelzett problémák megoldásában. A fő probléma, ha tetszik, érdekellentét már a kutatás megkezdésekor abban állott, hogy a dogmatikus és olykor túlzott pontosságra törekvő, alapvetően textualista jogászi gondolkodásmódot, az alapvetően praktikusabb számítógépes nyelvészeti módszerekkel összeegyeztethessük. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy a kapcsolódó nyelvészet, mint tudomány alapvetően nem lenne textualista, de annak informatikával való kapcsolata révén sikerült levetkőznie a "túlbonyolítás köpenyét", a tömörségre törekedve igyekszik megvalósítani céljait. A jogászok számára gyakran nehézkes lehet, hogy egy-egy definícióban csak a legszükségesebb információkat jelenítsék meg, továbbá annak behatárolása is nehézségbe ütközhet, hogy mely fogalmi elemek kihagyásával őrizhető még meg egy-egy fogalom jelentésének integritása, a jogi relevancia megszűnése mely eszközökkel kerülhető el. Különösen ügyelni kell ezekre egy szűkebb jogterület esetén (adó-, vám- és jövedéki szakterminológia).
A projekt jogi relevanciájú munkafolyamatait - fentiek alapján - a következő logika szerint lehet bemutatni:
(i) a forrásul szolgáló szöveges dokumentumok beszerzése, összegyűjtése, rendszerezése;
(ii) az előzetes listákból a célontológiához szűken tartozó fogalmak szelekciója;
(iii) a meghatározások és kiegészítő információk hozzárendelése a fogalmakhoz;
(iv) a fogalmak jogrendszerbeli helyeket és kapcsolatokat helyesen tükröző, de a lexikai (szemantikai) kapcsolatokra is tekintettel lévő hierarchiába rendezése (nyelvészeti határterület);
(v) a hierarchia felépítése grafikus megjelenítő és szerkesztő program segítségével (nyelvészeti határterület);
(vi) a felépített fogalomháló szerkezeti, tartalmi helyességének ellenőrzése (nyelvészeti határterület)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
