A koronavírus-járvány komoly kihívás elé állította a világ összes döntéshozóját, így természetesen Magyarországon az Országgyűlést és a Kormányt is. Voltak, vannak magától értetődő intézkedések, mint például a maszkviselés előírása, a társas kapcsolatok korlátozása, vagy a fertőzöttek izolálása. De mi a helyzet a választásokkal? Korlátozható-e egy Alaptörvényben rögzített alapjog, és ha igen, milyen alapon? Jelen cikk ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat, bemutatva más országok megküzdési stratégiáit is, hiszen különösen azok a nemzetek kerültek nehéz helyzetbe, ahol a pandémia idejére általános választások estek. Azokban az országokban, ahol az (általános) választások megtartása mellett döntöttek (sokszor időleges halasztást követően), általában fokozottabb óvintézkedéseket vezettek be mind a kampány, mind pedig a szavazás lebonyolítása kapcsán. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy mindezek ellenére kevesebben éltek szavazati jogukkal, mint a járvány kitörését megelőzően. Ez pedig komoly dilemmával szembesíti mindazon országokat, amelyek általános választás előtt állnak. Magyarországot illetően azt kell kiemelni, hogy a koronavírus-járvány kezdeti szakaszaiban a választási előírások nem változtak, az időközi önkormányzati választások előkészítése megtörtént és mindössze két időközi önkormányzati választás esetében sor került a szavazás lebonyolítására is. A járvány előretörése azonban gyökeres fordulatot jelentett és különleges jogrend bevezetését igényelte. Az Országgyűlés a veszélyhelyzet idejére az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó közös szabályai között található felhatalmazással élve, felfüggesztette a választásokhoz és népszavazásokhoz fűződő alapjogok gyakorlását, ezáltal egyértelműen előnyben és védelemben részesítve az élethez és egészséghez való alapjogokat.
The coronavirus pandemic has posed a serious challenge to all decision-makers in the world, among whom the Hungarian National Assembly and the Government. Some measures were (and are) self-evident, such as those prescribing the wearing of masks, putting restrictions on social contacts or isolating persons contaminated with the virus. But what is the matter with elections? Can a fundamental right fixed in the Fundamental Law be restricted and if so, on what basis? The present paper aims to find answers to these questions while reviewing other countries' strategies to cope with the virus. Indeed, those nations that had to organize general elections under these exceptional circumstances found themselves in a particularly difficult situation. As to Hungary, it must be pointed out that in the early phases of the pandemic the electoral laws had not changed, preparations for local government by-elections had been done and votings had been carried out in only two local government by-elections. But the rapid expansion of the disease brought a radical change and made it necessary to introduce a special legal order. In exercise of the authorisation as provided for by the common rules for the special legal order of the Fundamental Law, the National Assembly suspended - for the duration of the state of danger - the exercise of fundamental rights as regards elections and referendums, thereby clearly favouring and protecting fundamental rights relating to life and health.
Keywords: epidemic, special legal order, suffrage, elections, right to health
Az életünket meghatározó jogszabályok hosszú idő óta az államélet normális működése során születtek, születnek meg. A koronavírus-járvány azonban, amely tömeges megbetegedést, súlyos szövődményeket, valamint nagyszámú fertőzött halálát okozza, az államélet normális menetétől eltérő állapotokat eredményezett. A járvánnyal járó következmények komoly kihívás elé állították a világ összes döntéshozóját, így természetesen Magyarországon az Országgyűlést és a Kormányt is.[2] A pandémia kezelése a központi és területi államigazgatást egyaránt próbára tette
- 23/24 -
és a helyi önkormányzatok működését is alapjaiban érintette.[3] Voltak, vannak magától értetődő intézkedések, mint például a maszkviselés előírása, a társas kapcsolatok korlátozása, vagy a fertőzöttek izolálása. De mi a helyzet a választásokkal? Korlátozható-e egy Alaptörvényben rögzített alapjog, és ha igen, milyen alapon?
Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG része alapjogként rögzíti az I. cikkben, hogy "AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.", illetve a II. cikk szerint "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz [...]."
Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerint "[m]indenkinek joga van a testi és lelki egészséghez". Az egészséghez való jog biztosításának szükségességét kezdetekben pont a járványokkal szembeni védekezés indokolta, ahol az elsődleges szempont a közösség védelme volt. Az államok alkotmányai vagy a nemzetközi szerződések által biztosított jogok korlátozhatósága szempontjából napjainkban is kiemelt jelentősége van a közegészségügyi indokoknak.
Az egészséghez való jog a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az élethez való jog objektív oldalának részeként jelenik meg. Az Alkotmánybíróság az egészséghez való jogot nem alanyi jogként, hanem alkotmányos állami feladatként értelmezte, amelyet az állam központi szervei, a helyi önkormányzati szervek és egyéb szervek révén valósít meg. Ennek keretében az állam kötelessége elsődlegesen az egészségügyi intézményhálózat működtetése és az orvosi ellátás megszervezése.[4]
Az Alaptörvény XXIII. cikke pedig akként rendelkezik, hogy "[m]inden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen"; illetve "[m]indenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó" és "[m]indenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó". Az Alaptörvény alapján tehát a nép nem csupán forrása a közhatalomnak, hanem részt is vesz annak gyakorlásában.[5]
A választójognak kettős természete van: tárgyi és alanyi oldaláról egyaránt beszélhetünk. Előbbi azon jogszabályoknak az összességét jelenti, amelyek a képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Utóbbi pedig kifejezi,
- 24/25 -
hogy a választójog politikai alapjog, amely a hatalomban vagy a közügyek vitelében való részvételi jogot jelöli.[6]
Kurunczi Gábor álláspontja szerint a választójog alapjogi meghatározottsága azért különösen fontos, "mivel a legszélesebb alanyi kör részére biztosított választójogosultság fogja a demokratikus legitimáción keresztül leginkább garantálni a hatalomgyakorlás legitimitását."[7] A demokratikus legitimáció megléte a közhatalom gyakorlásának alkotmányos feltétele. A népszuverenitásra építő rendszerekben ennek alapja elsődlegesen a közvetlen választásokon való hatalomátruházás, ugyanakkor a nép nem pusztán forrása a hatalomnak, hanem részt is vesz annak gyakorlásában (pl. a népszavazássorán).[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
