A jelen tanulmány a közjegyzői teljesítési letét anyagi jogi szabályait bemutató korábbi tanulmány folytatása, a célja a közjegyzői teljesítési letét eljárásjogi szabályainak az összefoglalása és ismertetése, melyet a Kjnptv.[1], a Kjlr.[2], és - kizárólag pénzletét esetén - az 57. Im.[3] rendelkezései határoznak meg. A pénzletétek mellett a tárgyletétek gyakorlati jelentősége elhanyagolható, ennek ellenére a tanulmányban kitérek majd a tárgyletéti eljárásra is, hiszen az értékpapírok és okiratok teljesítési letétbe helyezésének elméleti lehetősége jogszabály alapján fennáll. Az 57. Im. - számtalan jogszabályi kereszthivatkozás folytán - olykor "obskurusnak" tűnő szövegét, - amennyire az lehetséges - megpróbálom leegyszerűsíteni, hogy ezáltal még világosabbá váljon a közjegyzői pénzletétekről szóló iránymutatás jól felépített logikai rendszere.
A teljesítési letét eljárásjogi szabályait elsők között a bírói letétek kezelésére nézve kiadott 39.425/1881. I.M. számú rendelet szabályozta. A királyi bíróság bírói letéteit azon királyi adóhivatal kezelte, amelyet e célra a királyi pénzügyminiszter kijelölt. Bírói teljesítési letét gyanánt szolgálhattak készpénz, közkötelezvények, magán-adóslevelek és más fontos pénzértéket képviselő okiratok, ékszerek és drágaságok. A királyi bíróság által elfogadott aranypénzből álló bírói letét után kamat egyáltalán nem, míg a készpénzből és az ezüstpénzből álló bírói letét után kamat fizettetett. A bírói letétekről a királyi bíróságoknak letétnyilvántartási naplót kellett vezetniük.
A Plósz-féle Pp.[4] életbeléptetéséről szóló 1912. évi LIV. törvénycikk felhatalmazta igazságügy-minisztert, hogy a bírói letétek kezelését, őrzését, különösen a bírói letétek elfogadását, a pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendeleti úton sza-
- 54/55 -
bályozza. A bírói letétek kezeléséről szóló rendelet végül jóval az első világháborút követően és csak a készpénzletétek vonatkozásában született meg a bírói készpénzletétek kezeléséről szóló 33.700/1924. I.M. számú körrendelet (továbbiakban: Körrendelet) formájában. A Körrendelet értelmében a bírói készpénzletéteket továbbra is a pénzügyminiszter kijelölése alapján illetékes királyi adóhivatal bírói letéti számlákon kezelte, a királyi adóhivatal pedig a bírói letétekre nézve a bíróságnak volt alárendelve és köteles volt a bíróság végzéseit, meghagyásait teljesíteni. A Körrendelet igen részletesen szabályozta a letéti kérvény előterjesztésének, a készpénzletét átvételének, és utalványozásának módját, valamint a letét elfogadását megtagadó, illetve annak kiutalására vonatkozó bírói végzés elemeit.
A második világháborút követően megszületetett az igazságügyminiszter 150.000/1948. (XII. 31.) IM számú rendelete a bírói letétek kezelése tárgyában (továbbiakban: 1948-as Le.). Az adóhivatalok bírói letétkezelési hatásköre megszűnt. Az 1948-as Le. különbséget tett készpénzösszeg bírói letétbe helyezése (teljesítési letét), természetben őrizendő értékek és más ingók letétbe helyezése (őrzési letét) és az értékes bűnjelek bírói letétbe helyezése között. A letétkezelő a bíróság elnöke volt. Az eljárás két részre oszlott a bírói letétbe helyezésre és a bírói letétek kiadására irányuló eljárásra.
A bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet (továbbiakban: 1974-es Le.) jelentette a bírói teljesítési letét eljárásjogi szabályozása jogtörténeti fejlődésének következő állomását. Az 1974-es Le. már ténylegesen megkülönböztette a teljesítés céljából történő letétet azaz a teljesítési letétet, a valamely tárgy megőrzése céljából történő letétet azaz az őrzési letétet, a bizonyítással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összeg letétbehelyezését azaz az elnöki letétet, illetve a közjegyzői letétet, amely őrzési letét volt, pénzt azonban a közjegyző még őrzési letétként sem fogadhatott el. Az 1974-es Le. a letéti eljáráson belül megkülönböztette a letét elfogadására, a letét megszüntetésére és a letét visszaadására irányuló eljárást.
A bírói teljesítési letét fejlődésének utolsó állomása a jelenleg is hatályos a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet (továbbiakban: Ler.). A Ler. által szabályozott letéttípusok: a teljesítési letét, az őrzési letét, az elnöki letét, és az óvadék céljából történő letétbe helyezés. Teljesítési letét esetén a letétbe helyezés jogszabály vagy a felek megállapodása alapján valamilyen (tipikusan szerződéses) kötelezettség teljesítése, azaz a letétbe helyezett dolognak a jogosult javára történő kiadása céljából történik. Őrzési letét esetén a letétbe helyezést követően a bíróság nem utalja ki nyomban a letét tárgyát, hanem bizonyos ideig megőrzi. A bírói teljesítési letét "átfordulhat" őrzési letétbe, ha a letét elfogadását követő kiutalásnak valamilyen akadálya van, így például ha a jogosult személye bizonytalan vagy egyéb adatai nem ismertek, vagy a jogosultság fennállása egyébként vitás. Elnöki letétbe a bizonyítási eljárással, illetőleg a tolmácsolással (fordítással) felmerülő költség fedezésére szolgáló összegek (költségelőlegek) kerülnek (például a szakértői díjelőleg). Az óvadék céljából történő letétbe helyezés a büntető eljárásban az óvadéknyújtás gyakorlati megvalósítását szolgálja. A bírósági letét esetén az ítélőtábla és a törvényszék székhelyén letétkezelőként a bíróság gazdasági hivatala jár el. A bírósági letétet a törvényszék székhelyén kívül működő bíróságoknál továbbra is a bíróság-
- 55/56 -
nak a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozója kezeli. A letéttel kapcsolatos eljárásokat azonban nem ezek a szervezeti egységek (személyek) folytatják le, hanem a bíróság hivatásos bírája vagy bírósági titkára. A bírósági letéttel kapcsolatos eljárásnak két jól elkülöníthető fázisa van: a letétbe helyezési eljárás és a letét kiutalása.[5]
A Ptk.[6] hatálybalépésével összhangban megszületett egy újabb önálló közjegyzői nemperes eljárás a közjegyzői letéti eljárás, melynek eljárásjogi szabályait a Kjlr.[7], és a Kjnptv. rögzítette.
A közjegyzői teljesítési letéti eljárás szakaszai szerint a letét elfogadását, kezelését (őrzését), kiutalását (pénzletét esetén átutalás, tárgyletét esetén kiadás), illetve az őrzés megszüntetését foglalja magában.[8]
A Kjnptv. a közjegyző hatáskörét a Ptk. teljesítési letétre vonatkozó szabályaival összhangban akként határozza meg, hogy a közjegyző a letevő kérelmére a Ptk. szerinti közjegyzői letét útján történő teljesítése céljából letéti eljárást folytat le. A teljesítési letéti eljárás tárgya pénz, értékpapír, illetve okirat.[9] A dematerizált értékpapír[10] vonatkozásában a Kjnptv. kizárja a közjegyző hatáskörét.[11] A negatív hatálymeghatározás oka pedig az, hogy a dematerizált értékpapír alapvetően kettős természetű, egyrészt ugyan értékpapír, másrészt viszont olyan vagyontárgy, amely megjelenési formája tekintetében közelebb áll a bankszámla-követeléshez,[12] ezért megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor,[13] és mivel a közjegyző értékpapírszámlát nem kezel, ebből következik az, hogy dematerizált értékpapír közjegyzői letét tárgya sem lehet.
- 56/57 -
A közjegyző előtti letéti eljárásban, mint nemperes eljárásban a Kjnptv. 4. § (1) bekezdése irányadó az általános illetékességi szabályok meghatározása vonatkozásában, vagyis az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező - letevő - lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. A közjegyző előtti letéti eljárásban ezenkívül a Kjnptv. három vagylagos illetékességi okot is meghatároz. Az eljárásra, ezeknek köszönhetően az a közjegyző is illetékes, akinek illetékességi területén a letét jogosultjának lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, képviselete található, illetve az is, ahol a letétbehelyezéssel teljesítendő kötelezettség keletkezett, és az is ahol a teljesítés helye van.[14]
A letevőt tehát a vagylagos illetékességi okok folytán megilleti az a választási lehetőség, hogy az általános illetékességi ok helyett az általa választható különös illetékességi okra alapítottan terjessze elő a letéti kérelmét, a közjegyző előtt.
Kizárólagos ugyanakkor az illetékesség a letét kiutalásáról való döntéshozatal esetén, hiszen a kiutalására csak az a közjegyző jogosult, aki a letét elfogadásáról határozott.[15]
A letéti eljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére a Kjnptv. 6. § (1)-(2) bekezdéseiben megfogalmazott általános szabályok csak különös megszorításokkal érvényesülhetnek, hiszen az eljárás annak természetéből kifolyólag nem bármelyik fél, hanem kizárólag a letevő kérelmére indul, a kérelem (az illetékes közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondott formában) szóbeli előterjesztésére - tárgyletéttől eltérően - pénzletét esetén nincs mód, mivel az 57. Im. kifejezett formakényszert ír elő, amikor a MOKK által rendszeresített formanyomtatványon (továbbiakban: formanyomtatvány) történő előterjesztésre kötelezi a letevőt. A tárgy illetve a pénzletét elfogadása iránti kérelem kizárólag a letevő, vagy képviselője személyes megjelenésével együtt nyújtható be, amely egyúttal a kérelem elektronikus és postai úton történő előterjesztésének a lehetőségét is kizárja.[16] Tárgyletét esetén a letétbe helyezendő értékpapírt vagy más okiratot a letéti kérelemhez egyidejűleg mellékelni kell,[17] pénzletét esetén pedig a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően a közjegyző felhívására - az eljárás költségeivel együtt - a MOKK letéti számlájára forintban meg kell fizetni.[18]
A kérelemben meg kell jelölni a letétbe helyezés okát,[19] az alapul szolgáló jogok és tények ismertetésével - a teljesítendő kötelezettség jogalapja, a teljesítés módja és a telje-
- 57/58 -
sítés elmaradása -, mellékelni kell a letétbe helyezéssel kapcsolatos állítások alátámasztására szolgáló bizonyítékokat (így például a jogosult lakcímét igazoló közokiratot, vagy tértivevényényt), és közölni kell a letevő (kötelezett) és a jogosult adatait. Jogosulti együttességnél valamennyi jogosultra vonatkozó adatot meg kell adni, kivéve természetesen, ha a jogosult személye bizonytalan, hiszen ebben az esetben az ismeretlen jogosult vonatkozásában adatot nem kell szolgáltatni. A letéti kérelemben fel kell továbbá tüntetni pénzletétnél annak összegét, tárgyletétnél pedig az okirat becsült-, értékpapír esetén pedig névértékét, melyeket tárgyon szereplő, illetve az abban foglalt jogügyletre vonatkozó adatokkal valószínűsíteni kell úgy, hogy a letét tárgya egyedileg beazonosítható legyen.
Ha a kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak csak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki,[20] akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a letét kiutalásával kapcsolatos ezen kikötéseket, mégpedig a teljesítendő szolgáltatás igazolási módjának pontos leírásával.[21]
Ha feltételezhető, hogy a letétbe helyezendő tárgy - azaz okirat - a védett kulturális javak körébe tartozik, a tárgyletét elfogadása iránti kérelemhez mellékelni kell a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti és Régészeti Főosztálya Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztályának (továbbiakban: Műtárgyfelügyelet) a tárgy védetté nyilvánításának és - a letétbe helyezés időtartamára - közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésének kérdése tárgyában hozott döntéséről szóló nyilatkozatát.[22]
A közjegyzői letéti eljárás szempontjából figyelembe jöhető kulturális javak az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, írásos emlékei.[23] A kulturális javakon belül külön védelemben részesülnek nemcsak a Műtárgyfelügyelet által védetté nyilvánított, vagy védési eljárás alá vont azaz, ideiglenesen védett darabok, hanem azok is, melyek a törvény erejénél fogva állnak védettség alatt. Ez utóbbi csoportba tartoznak a múzeumok, levéltárak, és a könyvtárak állományába tartozó tárgyak. A hatályos EU szabályozás értelmében az egyházi intézmények leltárában szereplő tárgyak is védelmet élveznek.[24]
A közjegyző előtti letéti eljárást ugyan minden esetben a közjegyző folytatja le, de amíg a tárgyletétet, vagyis értékpapírt, okiratot a közjegyző saját maga kezeli, addig a pénzletét kezelését a MOKK központi letéti számlán végzi. A tárgyletétek esetén a közjegyző elvileg dönthetne úgy is,[25] hogy a letéti tárgy kezelését a közjegyzői levéltár végezze, azonban a Kjlr. 9. § (2) bekezdése szerinti tárgyletétek átvételére irányadó MOKK szabályzat
- 58/59 -
nem született meg, így a közjegyző nem vehet olyan tárgyat közjegyzői teljesítési letétbe, amelynek a megfelelő kezeléséről, őrzéséről gondoskodni nem tud.
A fenti szabályozás mögött az a cél húzódott, hogy a kiemelkedő értékű olyan okiratok esetén, ahol az őrzéshez speciális feltételek szükségesek a letéti tárgy kezelése nem várható el a közjegyzőtől, míg a közjegyzői levéltárban rendelkezésre állnak a megfelelően kialakított és felszerelt raktárhelyiségek. A kezelés ugyanis a kiemelkedő értékű letéti tárgyak körében egy egyszerű őrzéshez képest jelentős többletmunkát jelent, és ezáltal az közjegyző helyzetét is lényegesen megnehezíti, fokozott aktivitást, esetleg külön felszerelést kívánhat meg.
Mivel tehát - gyakorlati jelentőség hiányában - nem született meg a tárgyletétek átvételére irányadó MOKK szabályzat, így a közjegyzőnek nem marad más választása, mint hogy az ésszerűség határain belül eldöntse, hogy melyek azok a letéti tárgyak, amelyeknek a kezelését biztonságosan el tudja látni és melyek azok, amelyeknek nem. Amennyiben a közjegyző úgy ítéli meg, hogy a letétbe helyezendő tárgy biztonságos őrizetét, kezelését ellátni nem tudja, a letevő által előterjesztett a letéti kérelem vonatkozásában a letét elfogadását megtagadó végzést hoz, ha pedig a letéti tárgy mégis átadásra került, egyúttal felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át. A közjegyző tájékoztathatja továbbá a letevőt arról, hogy a kiemelkedő értékű letéti tárgyak vonatkozásában a teljesítési letét bírósági teljesítési letétbe helyezés útján valósulhat meg.
A közjegyző és a MOKK a letétet nem használhatja, és más őrizetébe, birtokába csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja,[26] ilyen ideiglenes őrizetbe adás valósulhat meg a letéti tárgy védett kulturális javak körébe tartozása esetén a közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésekor.
A közjegyző köteles továbbá a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a letevőt minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményről értesíteni.[27]
A tárgyletét kezelése tekintetében a további ügyviteli szabályokat a Küsz.[28] állapítja meg. A teljesítési letét kezelőjének az átvett tárgyletétről naplót és betűsoros névmutatót kell vezetnie úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség, és az esetleges javításokat a letét átvevőjének aláírásával és bélyegzőlenyomatával kell ellátni. A tárgyletétet a közjegyzőnek saját páncélszekrényében kell elhelyeznie, ha a tárgy őrzéséről saját maga gondoskodik, és az őrzés helyét és módját a közjegyzőnek az iratokban fel kell tüntetnie. Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, az ügyfél vagy a MOKK felhívására köteles igazolni, hogy a teljesítési letétbe vett tárgy megvan, őrzése biztonságos, és az megfelel a jogszabályoknak.[29]
- 59/60 -
A pénzletétet, az eljáró közjegyző által megadott számlaszámú MOKK központi letéti számlára átutalással kell megfizetni, és kizárólag olyan fizetési számláról, amely felett a letevő rendelkezésre jogosult. Amennyiben esetleg az ügyfél készpénzt, kíván közjegyzői letétbe helyezni, annak átvételét a közjegyzőnek, meg kell tagadnia, vagy tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a bírósági teljesítési letétbe helyezés kizárólag a BGH letéti számlájára történő befizetéssel valósulhat meg.[30]
A MOKK a letéti összeg beérkezését követően haladéktalanul azonosítja az eljáró közjegyzőt és tájékoztatja a letéti eljárásban a MOKK-hoz megfizetett pénzösszegről és az átutalás adatairól. A letevő a letét elfogadása iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg a rendelkezési jog ellenőrzésére közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt felhatalmazást adhat a közjegyzőnek, ha egyértelműen nem derül ki a letevő számlatulajdonos rendelkezési joga az átutalás adataiból (mert például a számlának több tulajdonosa van és a társtulajdonos személye vagy a rendelkezési jogának mértéke nem egyértelmű). Ebben az esetben a közjegyző megkeresi az átutaló pénzforgalmi szolgáltatóját annak közlése iránt, hogy a számla feletti rendelkezésre jogosult-e a letevő, ha az átutalás adatai alapján nem állapítható meg az átutalt összeg letevőtől származása, vagy a pénzforgalmi szolgáltató közlése szerint a letevő nem jogosult a számla feletti rendelkezésre a közjegyző a letéti kérelmet végzéssel visszautasítja.[31]
Tárgyletét esetén a letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevőnek személyesen kell átadnia a közjegyzőnek. A közjegyző a tárgyletét átvétele előtt tájékoztatja a letevőt a letéti eljárás költsége megfizetésének a módjáról.[32] A közjegyző csak a letétbevétel feltételeinek a vizsgálatát követően veheti át a letéti tárgyat, amely vizsgálat arra irányul, hogy letevő részéről fennállnak-e a közjegyzői teljesítési letétbe helyezés útján történő teljesítés anyagi jogi feltételei.[33]
Pénz letétbe helyezése esetén a munkadíj számítása értelemszerűen ügyérték alapján történik.[34] A költségátalányon,[35] és a közjegyző készkiadásain[36] felül, az eljárási díj további elemei a MOKK-ot megillető 20.000,- Ft költségátalány,[37] valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költsége, amely belföldi utalás esetén a leteendő pénzösszeg 1%-a, de
- 60/61 -
legalább 100,- Ft és legfeljebb 2000,- Ft, külföldi utalás esetén pedig a leteendő pénzösszeg 5 %-a, de legalább 7000,- Ft.[38] A közjegyző - ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem volt helye, vagy letevő a hiánypótlási kötelezettségének szabályszerűen eleget tett - a letéti kérelem formanyomtatványára vezeti rá a Kjnptv. 7. §-án alapuló felhívást, miszerint a letevő harminc napon belül a MOKK letéti számlájára való átutalással fizesse meg - a letétbe helyezendő pénzösszeget - és részben előlegként az eljárás költségeit. A felhívás egy példányát a közjegyző átadja a letevőnek, elektronikus másolatát pedig elektronikus úton haladéktalanul megküldi a MOKK-nak. A letéti kérelem formanyomtatványára vezetett fizetési felhívás tartalmazza a munkadíj teljes összegét,[39] az ehhez igazodó költségátalányt,[40] továbbá a közjegyző által becsült készkiadásokat, amely legalább 10.000,- Ft, ha a leteendő összeget belföldi, legalább 40.000,- Ft, ha külföldi fizetési számláról utalják, a MOKK-ot megillető 20.000,- Ft költségátalányt, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségét, amely külföldi utalás esetén a leteendő pénzösszeg 1%-a, külföldi utalás esetén pedig 5%-a.[41]
A MOKK haladéktalanul értesíti a közjegyzőt, ha a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit a MOKK letéti számláján maradéktalanul, akár határidőben, akár azon túl jóváírták. A MOKK arról is értesíti a közjegyzőt, ha letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit határidőben a fizetési felhíváshoz képest alacsonyabb, de legalább akkora összegben írták jóvá, hogy az a közjegyző felhívásában szereplő eljárási költségek összegét eléri. Amennyiben jóváírás egyáltalán nem történt, ennek tényéről a fizetésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 5 munkanapon belül értesíti a MOKK a közjegyzőt. A közjegyző értesítése minden esetben elektronikus úton történik.
A költségjegyzék kiállítása két lépcsőben valósulhat meg, hiszen a letevő az 57. Im. szerint az eljárási költségek összegét "részben előlegként" fizeti meg. Az első lépcsőben a pénzletét elfogadásakor a teljes munkadíj 50%-a, az ezen munkadíjra eső költségátalány, a közjegyző letét elfogadásával felmerült készkiadásai és MOKK-ot megillető költségátalány vonatkozásában kerül sor a költségjegyzék[42] (továbbiakban: első költségjegyzék, illetve eljárási díjelőlegről kiállított költségjegyzék) közjegyző általi kiállítására. A második lépcsőben a pénzletét kiutalásának az elrendelésével a teljes munkadíj fennmaradó 50%-a, az ezen munkadíjra eső költségátalány, és a közjegyző letét elfogadását követően felmerült készkiadásai vonatkozásában kerül sor a költségjegyzék[43] (továbbiakban: második költségjegyzék, illetve eljárási díjhátralékról kiállított költségjegyzék) közjegyző általi kiállítására. A MOKK által végzett pénzkezelés banki költségét a közjegyző által kiállított költségjegyzékben nem kell feltüntetni, mivel ezt az összeget a MOKK a letét kiutalásakor, vagy visszautalásakor közvetlenül vonja le a letéti összegből.
- 61/62 -
Tárgyletét esetén munkadíj számítása ügyérték szerint, vagy a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével történhet, attól függően, hogy a letéti tárgy értéke, meghatározható-e, vagy sem. Értékpapír letétbe helyezése esetén a letéti tárgy értéke a pénzletéthez hasonlóan pontosan meghatározható, így csak okirat letétbe helyezése esetén jöhet számításba a tevékenységre fordított idő alapulvételével történő díjszámítás. Ha a közjegyző tevékenységre fordított idő alapján számít munkadíjat annak összege minden megkezdett óráért 8.250,-Ft,[44] valamint a közjegyzőt a munkadíjon felül a költségtérítés összege (azaz a készkiadás és a költségátalány)[45] is megilleti. Tárgyletétnél a közjegyző a letevőt - a letéti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül[46] - a Kjnptv. 7. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával 8 napos határidő tűzésével hívja fel az eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeg előlegként történő megfizetésére. A letéti kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek a költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie a Kjnptv. 7. § (2) bekezdése alapján.
A közjegyző előtti letéti eljárásban elektronikus ügyintézésnek az általános szabályok szerint van helye, azonban bizonyos esetekben a 91. Im.[47] kizárja az elektronikus eljárás lehetőségét, ugyanis nincs helye elektronikus ügyintézésnek pénz,[48] vagy tárgy letétként történő elfogadása iránti kérelem előterjesztése, annak módosítása és visszavonása, a letéti kérelem záradékkal történő ellátása, az igénylőként fellépő személy kiutalásra való jogosultságának okirattal, bírósági vagy hatósági határozattal való igazolása esetén, továbbá tárgyletéti eljárásban a meghatalmazás kérelemhez való csatolása, letét tárgyát képező értékpapír vagy más okirat a kérelemhez való mellékelése tekintetében.[49] A közjegyző és a MOKK közötti kommunikáció kizárólag elektronikus úton történik.[50] Az E-ügyintézési tv.[51] 1. § 17. g) pontja értelmében az eljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a közjegyző, azonban a MOKK-nak a közjegyző nem ügyfele, ezért az E-ügyintézési tv. Második Részének rendelkezései a közöttük lévő elektronikus kapcsolattartásra nem alkalmazhatók. Az informatikai együttműködésről szóló Harmadik Rész elvben alkalmazható lenne, mivel mind a MOKK, mind a közjegyző együttműködő szerv, de a köztük lévő elektronikus kapcsolattartás amiatt tér el más együttműködő szervek közötti kapcsolattartástól, hogy a MOKK biztosítja az informatikai hátteret a közjegyzők hiva-
- 62/63 -
talos elektronikus kapcsolattartásához, így a MOKK hivatali tárhelye egyben a közjegyzők hivatali tárhelye is.
Pénz letétbe helyezése iránti kérelem előterjesztése esetén a közjegyző - a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül[52] - hiánypótlási felhívást bocsát ki, melyhez mellékeli a benyújtott formanyomtatvány három példányát, ha a kérelmet a letevő nem a formanyomtatványon terjeszti elő, azt nem tölti ki hiánytalanul, a szükséges mellékleteket nem csatolja, vagy a letevő képviselője nem igazolja hitelt érdemlő módon képviseleti jogosultságát.[53] A közjegyző a hiányok pótlására és az eljárási díj megfizetésére visszautasítás terhével hívja fel a kérelmezőt. A közjegyző - ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem volt helye, vagy letevő a hiánypótlási kötelezettségének szabályszerűen eleget tett a letéti kérelem formanyomtatványára vezeti rá a Kjnptv. 7. §-án alapuló felhívást, miszerint a letevő harminc napon belül a MOKK letéti számlájára való átutalással fizesse meg részben előlegként az eljárás költségeit és természetesen a letétbe helyezendő pénzösszeget.
Tárgyletéti kérelem előterjesztése esetén a közjegyző szintén a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles hiánypótlásra felhívni a kérelmezőt, ha a kérelem hiányos (például a tárgy védetté nyilvánításáról szóló műtárgyfelügyeleti igazolás mellékletként nem kerül csatolásra, vagy a letevő képviselője nem igazolja hitelt érdemlő módon képviseleti jogosultságát), illetve ha az eljárás lefolytatása közjegyzői munkadíjának és a költségtérítésének a Kjnptv. 7. § (1) bekezdése szerint előlegként történő megfizetését a kérelmező elmulasztja. A letéti kérelem jegyzőkönyvbe mondásával egyidejűleg az eljárási költséget megfizetésének elmulasztása esetén a közjegyző hiánypótlásra felhívó végzést nem hoz, mivel ebben az esetben a kérelmet Kjnptv. 7. § (3) bekezdése alapján - indokolt végzéssel - kell visszautasítania.
Pénz letététként történő elfogadása iránti kérelem visszautasítása történhet az eljárás előfeltételeinek a hiánya folytán,[54] a hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése esetén,[55] vagy egyéb okból.[56] A hiánypótlási kötelezettség teljesítése elmulasztásának visszautasítási okait, és a letéti kérelem visszautasításának egyéb okait az 57. Im. részletesen megjelöli, és egyúttal pontosan szabályozza a MOKK és a közjegyző által a kérelem visszautasítása folytán követendő eljárási rendet. A Pénzletét esetén a letéti kérelem visszautasításának az alábbi főbb okai különböztethetőek meg:
a) A letéti kérelem visszautasítása az eljárás lefolytatása előfeltételeinek a hiányában.
A közjegyző a letéti kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának
- 63/64 -
nincs helye,[57] vagyis az eljárás megengedhetőségének vizsgálatát követően a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel vissza kell utasítani, ha már a letéti kérelemből megállapítható, hogy a közjegyzői letét útján való teljesítés Ptk. 6:53. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott anyagi jogi feltételei nem állnak fenn.
b) A letéti kérelem visszautasítása a hiánypótlási kötelezettség teljesítésének elmulasztása okán.
Ha a letevő a letéti kérelem hiányait a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül maradéktalanul, a közjegyző által visszaadott három formanyomtatvány újbóli - a közjegyző hivatalos helyiségében történő - benyújtásával nem pótolja, a közjegyző azt visszautasítja.[58] A közjegyző a visszautasító végzésben felhívja a letevőt, hogy fizesse meg a végzéshez mellékelt költségjegyzékben meghatározott eljárási díjat, amely az ügyértékhez igazodó teljes munkadíj, a munkadíj költségátalánya, és a közjegyzőnek a letéti kérelem visszautasításáig felmerült készkiadásai.
c) A letéti kérelem visszautasítása a letétbe helyezendő pénzösszeg és az eljárás költségeinek MOKK letéti számlán történő jóváírásának elmaradása folytán.
A közjegyző a letéti kérelmet visszautasítja, ha a MOKK arról értesíti, hogy a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit a MOKK letéti számláján, a formanyomtatványra vezetett felhívásban megjelölt 30 napos határidőn belül nem írták jóvá. A MOKK a jóváírás meg nem történtéről a közjegyzőt 5 munkanapon belül elektronikus úton értesíti,[59] a közjegyző a letéti kérelmet visszautasító végzést ezen értesítést megküldését követő 15 napon belül köteles meghozni. A közjegyző a visszautasító végzésében egyúttal felhívja a letevőt, hogy fizesse meg az ügyértékhez igazodó teljes munkadíjat, költségátalányt és a közjegyző készkiadásait, a visszautasító végzéshez a közjegyző a költségjegyzéket mellékeli.
Amennyiben azonban a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt a MOKK arról értesíti a közjegyzőt, hogy a leteendő pénzösszeget és az eljárás költségeit mégis jóváírták a MOKK letéti számláján, a közjegyző a visszautasító végzést saját hatáskörében hatályon kívül helyezi,[60] és a költségjegyzéket visszavonja.
A közjegyző a letéti kérelmet visszautasító végzést és a költségjegyzéket a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton megküldi a MOKK részére. A jogszabályoknak és az 57. Im.-nak meg nem felelő költségjegyzéket a MOKK kijavítás végett elektronikus úton visszaküldi a közjegyzőnek, aki köteles azt haladéktalanul kijavítva ugyancsak elektronikus úton, ismételten megküldeni a MOKK részére. Ha a MOKK azt állapítja meg, hogy a letéti kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően a leteendő pénzösszeget és az eljárás költségeit mégis jóváírták
- 64/65 -
a MOKK letéti számláján, a MOKK elektronikus úton megkeresi a közjegyzőt annak közlése iránt, hogy közjegyző által kiállított és a visszautasító végzéshez csatolt költségjegyzékben meghatározott díjat a letevő a közjegyzőnek megfizette-e.
Ha a közjegyző a MOKK megkeresésre 5 munkanapon belül elektronikus úton úgy nyilatkozik, hogy a díjat a letevő nem fizette meg, akkor a MOKK a közjegyző visszautasító végzésében meghatározott díjnak, valamint a visszautalás költségeinek és a MOKK költségátalányának a levonása után fennmaradó[61] összeget, ha pedig a közjegyző úgy nyilatkozik, hogy a díjat a letevő megfizette, vagy a letevő nyilatkozatot nem tesz, akkor a visszautalás költségeinek és a MOKK-ot megillető költségátalánynak a levonása után fennmaradó összeget utalja vissza a MOKK a letevőnek, amelyről a MOKK jegyzőkönyvet készít és megküldi a közjegyzőnek.[62]
Ha a MOKK arról értesíti a közjegyzőt, hogy a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit a MOKK letéti számláján, a letéti kérelem formanyomtatványára rávezetett felhívásban megjelölt 30 napos teljesítési határidőn belül a felhíváshoz képest alacsonyabb, de legalább akkora összegben írták jóvá, hogy az az eljárási költségek összegét[63] eléri, a közjegyző arra hívja fel a letevőt a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belüli jóváírással a MOKK letéti számlájára való átutalással a már jóváírt pénzösszeget olyan összegre egészítse ki, amely a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit is fedezi.
Ha a letevő a közjegyző felhívásának határidőben, maradéktalanul eleget tesz, erről a MOKK haladéktalanul elektronikus úton értesíti a közjegyzőt. A közjegyző a továbbiakban akként jár el, mintha a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit a MOKK letéti számláján már a letéti kérelem formanyomtatványára rávezetett felhívásban meghatározott 30 napos határidőn belül maradéktalanul jóváírták volna.
d) A letéti kérelem visszautasítása a MOKK letéti számlájára jóváírt pénzösszeg átutalással történő kiegészítésének elmulasztása folytán.
Ha a letevő a MOKK letéti számlájára jóváírt pénzösszeg átutalással történő kiegészítésre vonatkozó felhívásnak határidőben nem tesz maradéktalanul eleget, a közjegyző a kérelmet visszautasítja. A közjegyző a visszautasító végzésben rendelkezik arról is, hogy a MOKK a letevő által megfizetett és a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszeget -a visszautasító végzéshez mellékelt költségjegyzékben meghatározott díjjal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összegben - utalja vissza a letevő részére.
A közjegyzőnek a díjat - költségjegyzékben - a munkadíj teljes összege, az ehhez igazodó költségátalány, a készkiadások, és a MOKK-ot megillető költségátalány alapján kell meghatározni.
- 65/66 -
A közjegyző a letéti kérelmet visszautasító végzést és a költségjegyzéket a már megismert módon annak jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton küldi meg a MOKK részére, aki a jogszabályoknak és az 57. Im.-nak meg nem felelő költségjegyzéket kijavítás végett elektronikus úton visszaküldi a közjegyzőnek, aki köteles azt haladéktalanul kijavítva visszaküldeni.
A jogerős visszautasító végzés, továbbá a már megfelelő költségjegyzék beérkezését követő tizenöt munkanapon belül a MOKK intézkedik a letevő által megfizetett és a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszegnek a visszautasító végzéshez mellékelt költségjegyzékben meghatározott díjjal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összegben a letevő részére történő visszautalásáról. A MOKK a fennmaradó összeg visszautalásáról jegyzőkönyvet készít, melyben feltünteti a nyilvántartási tételszámot, a MOKK letéti számláján jóváírt összeget a jóváírás dátumával, a levont eljárási költségeket és a költségek levonása után fennmaradt összeget, amelyet a MOKK elektronikus úton küld meg a közjegyzőnek.[64]
e) A pénzletéti kérelem visszautasítása a letenni kívánt pénzösszeg letevőtől származása, illetve a letevő rendelkezési jogának megállapíthatatlansága folytán.
A közjegyző a letéti kérelmet visszautasítja, ha a pénzletét átutalási adatai alapján nem állapítható meg, hogy az a letevőtől származik, illetve ha a letevő rendelkezési jogosultságnak az átutaló pénzforgalmi szolgáltatónál való ellenőrzésére - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - felhatalmazást ugyan megadta azonban a pénzforgalmi szolgáltató közlése szerint a letevő nem jogosult a számla feletti rendelkezésre.[65] A közjegyző a visszautasító végzésben egyúttal rendelkezik arról is, hogy a MOKK a letevő által megfizetett és a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszeget - a végzéshez mellékelt költségjegyzékben meghatározott díjjal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összegben - utalja vissza a letevő részére, és a közjegyző a visszautasító végzésében felhívja a letevőt, hogy fizesse meg az ügyértékhez igazodó teljes munkadíjat, költségátalányt, a közjegyző készkiadásait, és a MOKK-ot megillető költségátalányt. A visszautasító végzéshez a közjegyző a költségjegyzéket mellékeli. A közjegyző a visszautasító végzést és a költségjegyzéket a szokott módon végzés jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton megküldi a MOKK részére. A jogszabályoknak és az 57. Im.-nak meg nem felelő költségjegyzéket a MOKK kijavítás végett elektronikus úton visszaküldi a közjegyzőnek, aki köteles azt haladéktalanul kijavítva elektronikus úton visszaküldeni. A jogerős visszautasító végzés, továbbá a jogszabályoknak és az 57. Im.-nak megfelelő költségjegyzék beérkezését követő tizenöt munkanapon belül a MOKK intézkedik a letevő által megfizetett és a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszegnek az ügyértékhez igazodó teljes munkadíjjal, költségátalánnyal, a közjegyző készkiadásaival, és a MOKK-ot megillető költségátalánnyal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összegben[66] a letevő részére tör-
- 66/67 -
ténő visszautalásáról. A MOKK az így fennmaradó összeg visszautalásáról jegyzőkönyvet készít, melyben feltünteti a nyilvántartási tételszámot, a MOKK letéti számláján jóváírt összeget a jóváírás dátumával, a levont eljárási költségeket és a költségek levonása után fennmaradt összeget. A jegyzőkönyvet a MOKK elektronikus úton megküldi a közjegyzőnek.[67]
A letéti kérelem jegyzőkönyvbe mondásával egyidejűleg az eljárási költséget megfizetésének elmulasztása esetén a közjegyző hiánypótlásra felhívó végzést nem hoz, mivel ebben az esetben a kérelmet Kjnptv. 7. § (3) bekezdése alapján - indokolt végzéssel -kell visszautasítania.
Tárgyletéti eljárásnál ugyanakkor visszautasítási ok, ha letevő a letéti kérelem jegyzőkönyvbe mondásával egyidejűleg eljárási költséget megfizetni elmulasztja.[68]
A közjegyző a kérelmet a Kjnptv. 10. § b) pontja, vagy a Pp. 115. §-a alapján, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve a Pp. 176. §-a értelmében - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazható esetekben - szintén visszautasítja.
Ha tehát a közjegyző akár a pénz-, akár a tárgyletét elfogadása iránti kérelmet visszautasítja, erről végzést hoz, és azt a letéti kérelmet előterjesztő félnek kézbesíti, a végzés jogerőre emelkedését követően pedig pénzletét esetén az 57. Im. rendelkezése szerint a MOKK útján intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt is.[69]
Megtagadásról a Kjnptv. rendelkezik. A közjegyző a letéti kérelem átvételét tagadja meg, amennyiben a letét tárgya értékpapír vagy más okirat és kérelmező letéti tárgy nélkül terjeszti elő a kérelmét.[70] A közjegyző alakszerű végzést hoz, és azt a kérelem benyújtójának nyomban kézbesíti. A megtagadás oka nyilvánvaló, hiszen ha a letéti tárgy értékpapír vagy más okirat annak a letéti kérelemhez mellékletként történő csatolását a Kjnptv. kötelezővé teszi, így enélkül nem állnak fenn a kérelem záradékolhatóságának a feltételei, ezért a kérelem átvételét meg kell tagadni. A letéti kérelem befogadását követően pedig a közjegyző a tárgyletét elfogadását tagadja meg szintén alakszerű végzéssel. A megtagadási okok körében meglehetősen szűkszavú a Kjnptv., hiszen csak arról rendelkezik, hogy a letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyzőnek fel kell hívnia a kérelmezőt arra, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át,[71] és erre vonatkozó további szabályozás a Kjlr.-ben sem található. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megtagadás, mint eljárásjogi intézmény az eljárás törvényi feltételeinek a hiányával van összefüggésben, vagyis amennyiben a letéti eljárás lefolytatásának a törvényi feltételei hiányoznak a letét elfogadását meg kell tagadni. Itt viszont rögtön
- 67/68 -
adja is magát a kérdés, hogy az eljárás törvényi feltételei hiányában a közjegyzőnek letéti eljárást megtagadó vagy letéti kérelmet visszautasító végzést kell-e hoznia. Álláspontom szerint a Kjnptv. megfogalmazásából úgy tűnik, hogy tárgyletéti kérelem esetén kell a közjegyzőnek letét elfogadását megtagadó végzést hoznia, ha a letéti eljárás lefolytatásának a törvényi feltételei hiányoznak, hiszen a Kjnptv. 36/M. § (2) bekezdése a letét elfogadása iránti kérelem visszautasítása esetén a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt intézkedést ír elő, amely viszont arra enged következtetni, hogy pénzletétnél a törvényi feltételek hiánya esetén inkább a visszautasító végzés hozatala indokolt.
A letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyző a letenni kívánt tárgyat - kivéve ha jogszabály a letét őrzésének megszüntetését írja elő - őrzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.[72]
Amíg a bírósági letéti eljárásban, - a letétbe helyezés okának megjelölése körében a jogalkotó "pusztán a valószínűsítéssel" is megelégszik[73]-, addig a letétbe helyezés alapjául szolgáló jogokkal és tényekkel kapcsolatos állítások alátámasztására szolgáló bizonyítékokat a közjegyző előtti letéti eljárásban csatolni kell, így ebben a körben a bírósági letéti eljárásban megszokott szabályoktól eltérően egy magasabb szintű bizonyítási forma - a korlátozott bizonyítás - szabályai érvényesülnek az okirati bizonyítás megkövetelésével. Általánosságban azonban a bizonyítás tekintetében a Kjrl. megmarad a valószínűsítés szintjén (például okirat letétbe helyezésénél a becsült-, értékpapír letétbe helyezésénél a névértéket a tárgyon szereplő, illetve az abban foglalt jogügyletre vonatkozó adatokkal elegendő csak valószínűsíteni).
A közjegyzőnek a letét elfogadásáról külön végzést hoznia nem kell, a letéti kérelmet elegendő pusztán elfogadásról szóló záradékkal ellátnia.[74] Tárgyletét esetén a letét költségeinek megfizetése és a tárgyletét átvételét követően haladéktalanul, míg pénzletét esetén a letét költségeinek megfizetése és a pénzletét MOKK letéti számlájára történő átutalásáról szóló tájékoztatását követő 5 munkanapon belül. A közjegyző egyúttal a záradékolt kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni a letevőnek és a letétet kezelő MOKK-nak.[75] Ezek a szabályok az eljárás nyilvánvaló gyorsításával vannak összefüggésben, azonban így a bírósági teljesítési letéttől eltérően, ahol a bíróságnak az elfogadásról végzéssel kell
- 68/69 -
határozni és azt a felekkel közölni is kell[76] a közjegyző előtti letéti eljárás megindításáról a jogosult az elfogadás pillanatában még nem szerezhet tudomást.
A letétbe helyezés időbeli hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a letéti kérelem záradékolásával, de a pénz MOKK letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal áll be.[77] A közjegyzői letét nem más, mint a teljesítés egy sajátos esete, erre figyelemmel került meghatározásra a visszaható hatállyal kapcsolatos rendelkezés, hiszen a teljesítés jogkövetkezményei a letéti kérelem előterjesztésével ugyan beállnak, de csak akkor, ha a letétbehelyezés egyéb eljárásjogi követelményei később valóban teljesülnek is.
Pénzletét elfogadása esetén a közjegyző a letéti kérelem őrizetében lévő két példányát záradékolja, majd az ügyértékhez igazodó munkadíj 50%-áról, az ennek megfelelő költségátalányról, az elfogadással összefüggésben felmerült készkiadásairól, valamint a MOKK-ot megillető költségátalányról azaz az eljárási költségelőlegről költségjegyzéket állít ki. A záradékolt kérelem egy példányát a közjegyző a költségjegyzékkel együtt haladéktalanul megküldi a letevőnek, valamint azok elektronikus másolatát elektronikus úton a MOKK részére, amennyiben a költségjegyzék a jogszabályoknak és az 57. Im-nak nem felel meg a MOKK a már ismert módon, elektronikus úton visszaküldi a közjegyzőnek kijavítás végett, aki köteles azt haladéktalanul kijavítva újból megküldeni a MOKK részére.[78]
Tárgyletét elfogadása esetén a közjegyző a letéti kérelem ugyancsak két példányát záradékolja. Egy az őrizetében marad, egyet pedig a munkadíj és a költségtérítés előlegként történő megfizetéséről kiállított költségjegyzékkel együtt haladéktalanul megküld a letevőnek.
Ha a jogosult személye és lakcíme, vagy székhelye a közjegyző előtt ismert, a közjegyző írásban értesíti a jogosultat a közjegyzői letét útján történt teljesítésről és arról, hogy a letét kiutalása iránt kérelmet terjeszthet elő.[79]
Pénzletét elfogadásakor, ha a jogosult személye már bizonyos a közjegyző előtt, akkor a közjegyző az elfogadástól számított tizenöt napon belül kézbesítteti a jogosult részére a letétbe helyezésről, valamint a kiutalás iránti kérelem előterjeszthetőségéről értesítő végzést.[80] Amennyiben a jogosult személye a tárgyletét elfogadásakor még nem ismert a közjegyző előtt, az értesítő végzést a jogosult személyének közjegyző előtti ismerté válását követő tizenöt napon belül kell kézbesíttetni a jogosultnak.[81]
Tárgy letétbe helyezése esetén a jogosult részére történő értesítési kötelezettségre a közjegyző számára eljárásjogi határidő meghatározva nincs, így a Pp.[82] általános szabályai
- 69/70 -
irányadóak, azaz az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított legkésőbb harminc napon belül kell megtenni a szükséges intézkedéseket. Ha a jogosult személye a tárgyletét elfogadásakor már bizonyos a közjegyző előtt, akkor a közjegyző az elfogadástól számított harminc napon belül kézbesítteti a jogosult részére a letétbe helyezésről, valamint a kiutalás iránti kérelem előterjeszthetőségéről értesítő végzést. Amennyiben a jogosult személye a tárgyletét elfogadásakor még nem ismert a közjegyző előtt, az értesítő végzést a jogosult személyének közjegyző előtti ismerté válását követő harminc napon belül kell kézbesíttetni a jogosultnak.
Pénz letétbe helyezése esetén, ha a jogosult jogosulti minőségét a közjegyző előtt személyesen vagy képviselője útján megjelenve megfelelő módon igazolja, a közjegyző - feltéve hogy ez korábban nem történt meg - értesíti őt a letétbe helyezésről, valamint a kiutalás iránti kérelem előterjeszthetőségéről, és ezek megtörténtének tényét jegyzőkönyvben rögzíti,[83] ezen szabály természetszerűleg irányadó tárgy letétbehelyezésére irányuló eljárás során is.
A letét kiutalása pénzletét esetén átutalással, tárgyletét esetén kiadással valósulhat meg.[84] A letét kiutalása tulajdonképpen nem más, mint a közjegyzői letét megszűnése. Mind a pénz, mind a tárgy kiadására irányuló kérelmet a letétet elfogadó közjegyzőnél kell előterjeszteni.[85] A pénzletét kiutalása iránti kérelmet az illetékes közjegyző hivatalos helyiségében a jogosult vagy képviselője személyes megjelenése útján személyazonosság, vagy képviseleti jogosultság egyidejű igazolása mellett, a MOKK által rendszeresített és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon - az abban meghatározott adattartalommal - kell előterjeszteni, annak postai, vagy elektronikus előterjesztése kizárt.[86] A tárgyletét kiutalása (kiadása) iránti kérelem ezzel szemben személyes megjelenés, valamint formanyomtatvány nélkül, akár elektronikus, akár postai úton is előterjeszthető, azzal, hogy a jogosulti minőség, tehát a személyazonosság, vagy a képviseleti jogosultság későbbi személyes igazolása ez esetben sem mellőzhető, vagyis tárgyletét esetén is célszerű megkövetelni a jogosult vagy képviselője általi személyes előterjesztést. A letét kiutalásáról rendelkező határozat meghozatalához a jogosulti minőség igazolásán túl - a kötelezett a letétbe helyezés alkalmával tett olyan kikötése esetén, miszerint a letétet a közjegyző a jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adhatja csak ki[87] - az is szükséges, hogy a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás is megfelelően igazolásra kerüljön.[88] A kérelemhez a jogosultnak mellékelnie kell az őt terhelő szolgáltatás teljesítését igazoló okirati bizonyítékokat, illetve, ha a jogosult képviselő útján jár el,
- 70/71 -
a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot. A letét kiutalásáról minden esetben a letéti eljárást lefolytató közjegyző dönt,[89] a végzésnek tartalmaznia kell az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, a közjegyzői ügyszámot, a letét nyilvántartási tételszámát, a jogosult személyazonosító adatait.
Pénzletét kiutalása esetén a végzésnek ezen túlmenően tartalmaznia kell a kiutalandó letét összegét, annak rendeltetését, a jogosult fizetési számlájának a számát, a letevő személyazonosító adatait, jogosulti együttesség esetén a jogosultat a letétből megillető és kiutalni kért összeget, amennyiben pedig a jogosult külföldi számlára kéri kiutalni a letétet, a jogosult nyilatkozatát arról, hogy tudomással bír az ebből eredő többletköltségek letét összegéből történő levonásráról.[90]
Tárgyletét esetén a letéti tárgy egyedi beazonosíthatóságához szükséges leírást,[91] illetve a letéti tárgy kiadásának jogcímét is tartalmaznia kell még a kérelemnek.[92]
A fentiekből nyilvánvaló tehát, hogy a letét kiutalása iránti kérelem elbírálása során a közjegyzőnek igen körültekintően kell eljárnia és meg kell vizsgálnia, a kérelem előterjesztője letétre jogosultságát, a jogosulti követelés letét elfogadásának alapjául szolgáló kérelemben rögzítettekkel való azonosságát, és a közjegyzőnek egyúttal meg kell követelnie ezen körülmények jogosult általi megfelelő okirati bizonyítékok csatolásával történő igazolását is.
Amennyiben a jogosult letét kiutalására irányuló kérelme, hiányos - pénzletét esetén a formanyomtatvány hiányát, vagy a formanyomtatvány nem megfelelő kitöltését is ide értve - a közjegyző a visszautasítás terhére történt figyelmeztetés mellett hiánypótlási felhívást bocsát ki. Ha a letevő a hiányokat határidőben maradéktalanul nem pótolja, a közjegyző a kérelmet visszautasítja a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 115. § (1) bekezdése értelmében.
A letét kiutalása a közjegyző számára nagy körültekintéssel és felelősséggel jár. Felmerül tehát a kérdés, hogy a letét esetleges közjegyző általi alaptalan kiutalása folytán a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránt indított perben megalapozott lehet-e egy kereset, vagy sem. Nem lesz az, mert a kiutalásról fellebbezhető végzést kell hozni, és mivel a következetes bírói gyakorlat szerint a bíró ítélkezése során jogszabályokat értelmez, önmagában a téves jogértelmezés, téves jogalkalmazás, csakúgy, mint a bizonyítékok téves mérlegelése nem tekinthető felróhatónak. A bírói felelősség megállapításához az szükséges, hogy a jogértelmezési tévedés feltűnően súlyos, illetve a mérlegelés kirívóan okszerűtlen legyen. Egymagában az a körülmény, hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul, nem vezethet annak megállapítására, hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. Így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség nem foghat helyt. Ezt rögzítette a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is (BH 1982.140., Pfv.IV.21.582/2012/3., Pfv.V.20.985/2009/8.).
- 71/72 -
Amennyiben a közjegyző a hiánytalan kiutalás iránti kérelmet a csatolt okirati bizonyítékok alapján teljesíthetőnek találja a letét kiutalásáról végzéssel határoz, amelyet kézbesít a feleknek. A közjegyzőnek a kiutaló határozatra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - rá kell vezetnie a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot is.[93] Amennyiben a letevő a letéti kérelmében több jogosultat jelöl meg a kiutaló végzést természetesen azon jogosult részére is kézbesíteni kell, akinek a javára a közjegyző, letét kiutalásról nem rendelkezett.
A BDT 2015.3374. számon közzétételre került eseti döntés megállapítása szerint letéti ügyben félnek minősül, akit a letevő jogosultként megjelöl, hiszen a letétbe helyezéssel kapcsolatos eljárás egy olyan speciális nemperes eljárás, ahol a jogviszony alanya a letevő, a bíróság és a jogosult (teljesítési letétnél "bizonytalan személyi" jogosultak). A letéti eljárás tehát a kérelem benyújtásától a letét kiutalásáig tartó - ügykezelés szempontjából is egy ügyszám alatt folyó - egyetlen eljárás, melyben félnek tekintendők mind a letevő, mind az általa megjelölt jogosultak. A letét jogerős elfogadása még ügyvitelileg sem tekinthető az eljárás befejezésének, a kiutalásról vagy a letétkezelés megszüntetéséről rendelkező jogerős határozat fejezi be a letéti eljárást. Ez alapján a letét jogerős elfogadása nem eredményezhet ügyviteli befejezést. A bírósági letéti eljárás ügyviteli vagy érdemi befejezése körében felmerült polémia a közjegyző előtti letéti eljárást nyilvánvalóan nem érinti, hiszen a közjegyző a letét elfogadása alkalmával végzést sem hoz pusztán záradékol.
A pénzletét kiutalása esetén a kiutalást elrendelő végzésben a közjegyző a kiutalandó pénzletét összegét a költségjegyzékekben meghatározott díjaknak, valamint a MOKK általi pénzkezelés banki költségeinek a figyelembevételével határozza meg, vagyis ezen összegek levonása után fennmaradó összeg kiutalásáról kell rendelkezni a jogosult részére, amelyet a végzés rendelkező részében számszerűleg is pontosan meg kell határozni.
A tárgyletét kiutalásának elrendelése esetén a közjegyző a kiutaló végzést a költségjegyzékkel együtt kézbesítteti a letevőnek és a jogosultnak a tárgyletétet a kiutaló határozat a jogerőre emelkedést követően pedig a tárgyletétet haladéktalanul kiadja a jogosultnak.
A pénzletét kiutalásának elrendelése esetén is a közjegyző állítja ki a költségjegyzéket a közjegyzői díj fennmaradó 50%-a, ezen munkadíjhátralék költségátalánya és a letét elfogadását követően felmerülő további készkiadásai (azaz az eljárási díjhátralék) tekintetében. A közjegyzőnek a kiutalást elrendelő végzést kézbesítenie kell a letevőnek és a jogosultnak, a letevő példányához pedig mellékeli a költségjegyzéket is.
A közjegyző a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül a pénzletét kiutalásáról rendelkező végzést és a fentiek szerint kiállított költségjegyzéket elektronikus úton megküldi a MOKK részére.
A MOKK a pénzletét kiutalása tárgyában hozott közjegyzői határozatot megvizsgálja, és ha az a záradékolt kérelem adataival nincs összhangban, erről az esetlegesen szükséges intézkedések megfontolása érdekében a közjegyzőt értesíti. Ha MOKK értesítése alapján indokolt, a közjegyző a pénzletét kiutalásáról rendelkező végzésének a kijavításról, illetve
- 72/73 -
kiegészítésről határoz, attól függően, hogy csak elírást tartalmaz, vagy esetleg olyan kérdésről nem rendelkezett a közjegyző, amelyről egyébként rendelkeznie kellett volna.[94]
A jogszabályoknak és az 57. Im.-nak meg nem felelő költségjegyzéket a MOKK kijavítás végett elektronikus úton visszaküldi a közjegyzőnek, aki köteles azt haladéktalanul kijavítva elektronikus úton visszaküldeni.
A kiutalásról pénzletét esetén a MOKK intézkedik, mégpedig a jogerős kiutalást elrendelő végzés - szükség esetén a kijavító vagy kiegészítő jogerős végzés -, továbbá a jogszabályoknak és az 57. Im.-nak megfelelő költségjegyzék MOKK-hoz való beérkezését követő öt munkanapon belül. A letét kiutalásáról a MOKK egyúttal jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a közjegyzőnek is.[95]
A maradvány a letét kiutalását követően fennmaradó pénz-, vagy tárgyletét, amely a letevőt illeti. A közjegyző végzéssel tájékoztatja a maradványról a letevőt azzal, hogy annak kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő a maradvány kiutalása iránt kérelmét. A közjegyző tárgyletét esetén a maradvány kiadása, pénzletét esetén pedig a maradvány visszautalása vonatkozásában a letét kiutalásra irányadó szabályok szerint jár el.[96]
Pénzletét esetén a maradvány fogalma, visszautalásának rendje az 57. Im.-ban pontosan meghatározott. A maradvány a pénzletét kiutalása után a letevő által megfizetett és a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszegből az eljárási költségek és a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeinek a levonása után fennmaradt, az eljárással összefüggő még nem érvényesített közjegyzői készkiadással és a visszautalás költségeivel csökkentett összeg.
A közjegyző - a MOKK letét kiutalásáról készített és a maradvány összegét megjelölő jegyzőkönyve alapján - annak a közjegyzőhöz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a maradvány visszautalása iránti kérelem előterjeszthetőségéről és maradvány összegéről végzéssel értesíti a letevőt, amelyet a letevővel kézbesítés útján közöl.
A maradványról értesítő végzésben egyidejűleg fel kell hívni a letevőt a maradvány visszautalása iránti kérelem előterjesztésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a visszautalást az értesítő végzés kézbesítésétől számított elévülési időn belül nem kéri, a maradvány a MOKK-ot illeti. A maradványról értesítő végzésben tájékoztatni kell a letevőt arról is, hogy a maradványt a MOKK a közjegyzőnek eljárással összefüggő, addig még nem érvényesített készkiadásai és a visszautalás banki költségeinek a levonása után fennmaradó összegben utalja vissza.[97]
Ha a letevő a maradvány visszautalását az elévülési időn belül alappal kéri, a közjegyző végzéssel elrendeli a maradványnak - az eljárással összefüggő, addig még nem érvényesített készkiadásai költségjegyzékben meghatározott díjával és a visszautalás költségeivel
- 73/74 -
csökkentett - összegben történő visszautalását. A maradvány visszautalásáról rendelkező végzéssel egyidejűleg a közjegyző költségjegyzéket állít ki, amelyben az eljárással összefüggő, addig még nem érvényesített készkiadásait tünteti fel. A közjegyző a visszautalást elrendelő végzést kézbesítés útján - a költségjegyzékkel együtt - közli a letevővel.
A közjegyző a jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül a visszautalást elrendelő végzést és a fentiek szerinti költségjegyzéket elektronikus úton megküldi a MOKK részére. A MOKK és a közjegyző a letét kiutalásánál ismertetett módon elektronikus úton kommunikál, ha a visszautaló végzés kijavítása, illetve kiegészítése szükséges. A jogerős visszautalást elrendelő végzés és közjegyző által kiállított költségjegyzék beérkezését követő öt munkanapon belül a MOKK intézkedik a maradványnak a letevő részére történő visszautalásáról, amelyről jegyzőkönyvet készít, és elektronikus úton megküld a közjegyzőnek.[98]
Tárgyletét kiutalását követően a fennmaradó maradvány kiadására vonatkozó kérdéseket a Kjlr. 24. § (1) bekezdésében akként rendezi, hogy a tárgyletét kiutalását követően fennmaradó maradványról a közjegyző a letevőt 30 napos határidővel a jogosult értesítésére irányadó szabályok szerint tájékoztatja és a kiutalásra irányadó szabályok szerint jár el. Álláspontom szerint a tárgyletét kiadására is alkalmazhatóak az 57. Im.-ban meghatározott eljárási részletszabályok természetesen a tárgyletétre irányadó eltérésekkel.
A közjegyző a maradvány visszautalása iránti kérelem előterjeszthetőségéről és maradvány összegéről végzéssel értesíti a letevőt, amelyet a letevővel kézbesítés útján közöl.
Az értesítő végzésben egyidejűleg a közjegyző felhívja a letevőt a maradvány visszautalása iránti kérelem előterjesztésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a visszautalást az értesítő végzés kézbesítésétől számított elévülési időn belül nem kéri, a maradvány a MOKK-ot illeti, az értesítő végzésben tájékoztatni kell a letevőt arról is, hogy a közjegyzőnek az eljárással összefüggő, addig még nem érvényesített készkiadásait meg kell fizetnie.
Ha a letevő a maradvány visszaadását az elévülési időn belül alappal kéri, a közjegyző végzéssel elrendeli annak visszaadását. A maradvány visszaadásáról rendelkező végzéssel egyidejűleg a közjegyző költségjegyzéket állít ki, amelyben az eljárással összefüggő, addig még nem érvényesített készkiadásait tünteti fel. A közjegyző a visszaadást elrendelő végzést kézbesítés útján - a költségjegyzékkel együtt - közli a letevővel.
Ha a letevő pénz,- vagy tárgyletét maradványt a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem kéri, illetve nem veszi át, a letéti maradvány a MOKK-ot illeti.[99]
A ki nem utalt pénzletét a letevőt illeti, feltéve ha a jogosult a letétbe helyezésről, valamint a kiutalás iránti kérelem előterjeszthetőségéről értesítő végzés kézbesítésétől számított elévülési időn belül a letét kiutalását nem kéri, és a letét megkeresésre vagy hivatalból történő kiutalásának sincs helye. Az 57. Im. pontosan meghatározza a ki nem utalt letét fogalmát, amely a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszegnek a díjelőleggel (a pénz-
- 74/75 -
letét elfogadásakori teljes munkadíj 50%-a, az ezen munkadíjra eső költségátalány, a közjegyző letét elfogadásával felmerült készkiadásai), a MOKK-ot megillető költségátalánnyal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összege.[100] A letevő a ki nem utalt pénzletét visszautalását az elévülési idő leteltét követő öt éven belül kérheti, amennyiben a kérelme megalapozott a közjegyző végzéssel elrendeli a MOKK letéti számláján jóváírt pénzösszegnek az díjelőleggel, a MOKK-ot megillető költségátalánnyal, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségeivel csökkentett összegben történő visszautalását. A ki nem utalt letét visszautalásának elrendelése esetén a közjegyző újabb költségjegyzéket állít ki, a díjhátralékról (a teljes munkadíj fennmaradó 50%-a, az ezen munkadíjra eső költségátalány, a közjegyző letét elfogadását követően felmerült készkiadásai). A közjegyző a visszautalást elrendelő végzést kézbesítteti a letevőnek és a jogosultnak, a letevő példányához pedig mellékeli a díjhátralékról kiállított költségjegyzéket is. A közjegyző a visszautalást elrendelő végzést annak jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül a díjhátralékról kiállított költségjegyzékkel együtt elektronikus úton megküldi a MOKK részére.[101]
A jogszabályoknak és az 57. Im.-nak meg nem felelő költségjegyzék kijavítása, kiegészítése vonatkozásában a közjegyző és a MOKK közötti kommunikáció a letét kiutalásánál ismertetett módon, elektronikus úton zajlik, a jogszabályoknak és az iránymutatásnak megfelelő költségjegyzék beérkezését követő öt munkanapon belül pedig a MOKK intézkedik a ki nem utalt letét visszautalásáról. A visszautalásáról a MOKK jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a közjegyzőnek.
A ki nem adott tárgyletét a letevőt illeti, feltéve ha a jogosult a letétbe helyezésről, valamint a kiutalás iránti kérelem előterjeszthetőségéről értesítő végzés kézbesítésétől számított elévülési időn belül a letét kiutalását nem kéri, és a letét megkeresésre vagy hivatalból történő kiutalásának sincs helye. A letevő a ki nem adott letéti tárgy visszaadását az elévülési idő leteltét követő öt éven belül kérheti, amennyiben a kérelme megalapozott a közjegyző végzéssel elrendeli a letéti tárgy visszaadását. A ki nem adott letéti tárgy visszaadásának elrendelése esetén a közjegyző újabb költségjegyzéket állít ki, a díjhátralékról és a letét elfogadását követően felmerült esetleges készkiadásairól. A közjegyző a visszautalást elrendelő végzést kézbesítteti a letevőnek és a jogosultnak, a letevő példányához pedig mellékeli a díjhátralékról kiállított költségjegyzéket is.
A közjegyzői letét megszűnésének - a letét kiadása melletti - másik esete a letéti kezelés, őrzés közjegyző, illetve MOKK általi megszüntetése, hiszen a közjegyzői letét alapvetően két okból szűnhet meg, az egyik a már említett közjegyzői letét közjegyző rendelkezése folytán történő kiadása, a másik a letét közjegyző, vagy a MOKK általi megszüntetése. A letét őrzésének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a közjegyző letét elfogadását megtagadó vagy annak kiutalását elrendelő végzésének a jogerőre emelkedésétől számí-
- 75/76 -
tott öt éven belül a pénzt kiutalni nem lehet, illetve ha a letéti tárgyat a letevő vagy a jogosult nem veszi át.[102] A letéti őrzés megszüntetését követően a letét a MOKK-ot illeti.[103]
A pénzletét őrzésének a megszüntetéséről a MOKK intézkedik, és egyúttal a letétbe helyezett pénzt a MOKK fizetési számlájára történő kiutalással birtokba veszi, ha a letéti kérelmet visszautasító végzés,[104] a letét kiutalását elrendelő végzés, a maradvány visszautalását elrendelő végzés, és a ki nem utalt letét visszautalását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő öt éven belül a letétbe vett pénzt banki átutalás útján visszautalni, illetve kiutalni nem lehet. A megszüntetés tényét a MOKK jegyzőkönyvben rögzíti.
A közjegyző a tárgyletét őrzését megszünteti, és a letétbe helyezett tárgy elhelyezéséről, értékesítéséről, vagy egyéb intézkedés céljából történő átadásáról rendelkezik, ha a letéti kérelmet visszautasító végzés - feltéve, ha a letéti tárgyat a közjegyző a kérelem előterjesztésével egyidejűleg átvette -, a letét elfogadását megtagadó, a letét kiutalását elrendelő, vagy a maradvány visszautalását elrendelő, és a ki nem adott letét visszaadását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő öt éven belül a letétbe vett tárgyat visszaadni, illetve kiadni nem lehet. A letéti tárgy letéti őrzésének a megszüntetéséről a Pp. általános szabályai szerint a közjegyző végzést hoz.[105]
A tárgyletét őrzésének megszüntetését követően a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyletét végleges elhelyezéséről a közjegyző erről szóló értesítését követően a Műtárgyfelügyelet intézkedik.[106] A védett kulturális javak körébe nem eső tárgyak közül a közjegyzői levéltárban kell elhelyezni az okiratot, értékesítés, vagy egyéb intézkedés céljából át kell adni a készpénz-helyettesítő fizetőeszközt és az értékpapírt a kibocsátó vagy az azok kezelésére jogosult szervezetnek, a zálogjegyet a tevékenység végzésére feljogosított szervezetnek, egyéb tárgyakat a tárgyak forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetve felvásárlásával foglalkozó, kereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetnek.[107]
A letétbe helyezett pénzt vagy tárgy végrehajtás alá vonhatóságáról a Ptk. 6:54. § (1)-(2) bekezdéseivel összhangban rendelkezik a Kjnptv., amikor kimondja, hogy amíg a letevő rendelkezési joga fennáll - vagyis amíg a jogosult a letétbe helyezésről a közjegyzőtől értesítést nem kapott - a letéti tárgyat a letevő, ezt követően azonban csak a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtani,[108] szabályozás nem véletlen, hiszen a letétbe helyezett
- 76/77 -
összeg tekintetében könnyen fennállhat a kétszeres teljesítés veszélye is. Egyebekben a letéti összegre vezetett végrehajtás foganatosítására az általános szabályok irányadóak.
A Kjnptv. rendelkezik továbbá arról is, hogy a letét vonatkozásában történő végrehajtási eljárás foganatosítása során a letéti eljárási költségeinek jogosultját, azaz a letéteményest (közjegyzőt, illetve MOKK-ot) a fennálló követelése erejéig mindenki mást megelőző kielégítési elsőbbség illeti meg.[109]
A Kjnptv. általánosságban, így a letéti eljárásban sem zárja ki a fellebbezés lehetőségét, de azt az eljárást befejező végzés meghozatalához köti,[110] vagyis a letéti eljárás során hozott pervezető végzésekkel szemben (vagyis azon végzésekkel, amelyek az eljárás célszerű menetének biztosítására irányulnak) fellebbezésnek nincs helye. Mivel a letéti eljárásban a letét elfogadásáról határozatot hozni sem kell, ezért értelemszerűen a kérelem elfogadáshoz nem fűződik fellebbezési lehetőség. A letéti kérelem átvételét megtagadó, a letéti kérelmet visszautasító, valamint a letét kiutalásáról rendelkező végzésekkel, mint az eljárást befejező határozatokkal szemben viszont már fellebbezésnek van helye. A Pp. 365. § (5) bekezdése értelmében fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, mivel a letevő által megjelölt jogosult a nemperes eljárásban félnek minősül (Pécsi Ítélőtábla Gpkf.IV.40.084/2015/2.), ezért az eljárásban hozott minden határozattal szemben a Pp. általános szabályai szerint megilletné a fellebbezés joga, csakhogy a Kjnptv. 36/M. § (2) bekezdése ettől eltérően akként rendelkezik, hogy ha közjegyző letét elfogadása iránti kérelmet visszautasítja, azt csak a letéti kérelmet előterjesztő félnek kézbesíti.
A rendkívüli jogorvoslatok körében a Kjnptv. az általános rendelkezések körében ugyan a perújítást lehetővé teszi,[111] azonban mivel a Pp. 393. §-a értelmében perújításnak csak a jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen van helye ezért a perújítási kérelem előterjesztése a letéti eljárásban hozott végzésekkel szemben kizárt, ahogy felülvizsgálatnak nincs helye.
A teljesítési letét a bíróságokon sem tartozik a leggyakoribb nemperes eljárások közé, de az általam - közjegyző-helyettesként - tapasztaltaknál, azért lényegesen több teljesítéssel kapcsolatos letéti ügy érkezésével lehet számolni egy átlagos ügyforgalmú bíróságon.
Ennek okát először a közjegyzői eljárási költség és a bírósági illeték összege közötti különbségben kerestem, de egy tetszőleges ügytárgyértékkel végzett számítást követően, mégis arra kellett jutnom, hogy a közjegyzői eljárási költség összege még a MOKK-ot
- 77/78 -
megillető költségátalánnyal és a MOKK által végzett pénzkezelés banki költségével együtt sem kirívóan magasabb, mint az ugyanezen ügytárgyértékkel számított bírósági eljárási illetéké.
Az ilyen típusú nemperes ügyek elmaradásának az okát, így - személy szerint - kizárólag abban látom, hogy az ügyfelekben még nem tudatosulhatott a közjegyző előtti teljesítési letét bírósági letéttel azonos hatálya, de még inkább az nem, hogy ezen nemperes eljárás lefolytatására már a közjegyző is hatáskörrel rendelkezik.
Végezetül pedig azt kell, hogy mondjam bizakodó vagyok, hiszen a közjegyző előtti nemperes eljárásból származó azon előny, hogy a bírósági ügyintézési határidők gyakorlatilag fordítottan arányosak a közjegyzői ügyintézési határidőkkel, előbb vagy utóbb még a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelek számára is világossá fog válni, és vonzóvá fogja tenni közjegyző előtti nemperes eljárás választását. ■
JEGYZETEK
[1] Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény.
[2] A közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet.
[3] A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közjegyzői pénzletétről szóló 57. számú iránymutatása (továbbiakban: 57. Im.).
[4] A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk.
[5] Szécsényi-Nagy Kristóf, In: Polgári nemperes eljárások joga (szerk: Varga István) Budapest, 2013, 2. kiad., 1036. o.
[6] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
[7] A közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet.
[10] A Ptk. 6:565. § (1) bekezdése szerint, ha valaki írásban nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban, illetve az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.
[12] Gárdos István, Dematerizált értékpapírok óvadékba adása - a dematerizált értékpapír mint a dologi jogok tárgya. Jogtudományi Közlöny, 2017. 6., 270. o.
[13] A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 138. § (1) bek.
[14] Kjnptv. 36/M. § (1) bekezdés a)-c) pont.
[15] Kjnptv. 36/O. § (1) bekezdés első mondata.
[16] Kjlr. 14.§, illetve az 57. számú iránymutatás 2. § (2) bek.
[19] Ptk. 6:53. § (1) bekezdés a)-d) pontjai közül valamelyik megjelölésével.
[20] Ptk. 6:55 § (4) bek.
[21] Kjlr. 15. § (1)-(4) bek.
[22] Kjlr. 11. §
[23] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 10. pont.
[24] Forrás: https://oroksegvedelem.kormany.hu/fogalmak-mho, letöltés dátuma: 2019. május 23.
[25] Kjlr. 8. § (1) bek.
[26] Kjlr. 3. § (1) bek.
[27] Kjlr. 13. §
[28] A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (továbbiakban: Küsz.)
[29] Küsz. 24/A. § (1)-(3) bekezdései.
[30] A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM rendelet (továbbiakban: Blr.) 14. § (1) bek.
[31] Kjlr. 4. § (2)-(3) és 5. § (2)-(4) bekezdései.
[32] Kjlr. 8. § (2)-(3) bekezdései.
[33] Ptk. 6:53. § (1) bek. a)-d) pontjai.
[34] A közjegyzői díjszabásról 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 9. §-a.
[35] A Díjr. 18. § (1) bekezdése értelmében (...) a közjegyző részére a munkadíj 40%-ának megfelelő összeget költségátalányként kell megfizetni.
[36] A Díjr. 15. §-a alapján a közjegyző költségként számítja fel azokat a készkiadásait (pl. utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj, fordítás, tanú, tolmács költségtérítése), amelyek az adott ügyben a közjegyzői eljárás lefolytatásával kapcsolatban igazoltan merültek fel.
[37] Díjr. 27. §-ának c) pontja.
[38] 57. Im. 4. § (1)-(3) bek.
[39] Díjr. 27. §-ának a) pontja alapján alkalmazandó Díjr. 10. §-a.
[40] A Díjr. 18. § (1) bekezdése értelmében (...) a közjegyző részére a munkadíj 40%-ának megfelelő összeget költségátalányként kell megfizetni.
[41] 57. Im. 4. § (1)-(3) bek.
[42] 57. Im. 9. § (2) bekezdés a)-d) pont.
[43] 57. Im. 12. § (2) bekezdés a)-c) pont.
[44] Díjr. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:56. §-a szerinti letéti eljárásért a közjegyző részére, ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkadíjat kell fizetni (azaz az 5.500 Ft másfélszeresét).
[45] Díjr. 27. § (1) bekezdés c) pontja.
[46] Kjnptv. 1.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 110. § (1) bek.
[47] A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 91. számú iránymutatása.
[48] Ezen kívül még az 57. Im. 2. § (2) bekezdése is külön rendelkezik arról, hogy a pénz letétként történő elfogadása iránti kérelmet elektronikus úton nem lehet előterjeszteni.
[49] 91. Im. 23. § (1)-(2) bek.
[50] Kjlr. 3. § (3) bek.
[51] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.
[52] Kjnptv. 10. § b) pont.
[53] 57. Im. 3. § (1) a)-d) pont.
[54] Kjnptv. 10. § a) pont.
[55] 57. Im. 3. § (1) a)-d) pont.
[56] 57. Im. 6-8. §-ai.
[57] Kjnptv. 10. § a)-b) pont.
[58] A Pp. 176. § (2) bekezdésének e) pontja alapján a bíróság visszautasítja a keresetlevelet (kérelmet), ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta a törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket, előírt egyéb kötelező mellékleteket tartalmazó, de egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél (kérelem) hiányait.
[59] 57. Im. 5. § (2) bek.
[60] A Pp. 357. § (2) bekezdése első fordulata szerint bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzéshez.
[61] Kjnp. 36/L. § (4) bekezdés második mondata szerint, ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.
[62] 57. Im. 6. § (1)-(10) bek.
[63] 57. Im. 4. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási költségek: a közjegyző munkadíj teljes összege, az ehhez igazodó költségátalány, a közjegyző által becsült készkiadások, amely legalább 10.000,- Ft, ha a leteendő összeget belföldi, legalább 40.000,- Ft, ha külföldi fizetési számláról utalják a MOKK-ot megillető költségátalány, valamint a MOKK által végzett pénzkezelés banki költsége
[64] 57. Im. 7. § (1)-(8) bek.
[65] Kjlr. 5. §-ának (3) és (4) bekezdései.
[66] 36/L. § (4) bekezdés második mondata szerint Ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.
[67] 57. Im. 8. § (1)-(6) bek.
[71] Kjnptv. 36/M. § (4) bekezdés első fordulata.
[73] A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet (továbbiakban: Blr.) 19. § (1) bekezdés d) pont.
[75] Kjlr. 16. § (1) és (2) bek.
[76] Blr. 22. § (1) bek.
[77] Kjlr. 17. §-a
[78] 57. Im. 9. § (1)-(4) bek.
[79] Kjlr. 18. § (2) bek.
[80] 57. Im. 10. § (1) bek.
[81] 57. Im. 10. § (2) bek.
[82] Kjnptv. 1.§ (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 110. § (1) bek.
[83] 57. Im. 10. § (3) bek.
[84] Kjlr. 18. § (1) bek.
[85] Kjlr. 19. §-a
[86] 57. Im. 11. § (1)-(2) bek.
[88] Kjlr. 20. §-a.
[89] Kjlr. 21. § (1) bek.
[91] Kjlr. 15. § (4) bek.
[92] Kjlr. 21. § (2) bekezdés a)-d) pontjai alapján.
[93] Kjlr. 21. § (3) bek.
[94] Kjlr. 22. § (2)
[95] 57. Im. 12. § (1)-(7) bekezdései és a Kjlr. 23. §-a alapján.
[96] Kjlr. 24. § (1) bek
[97] 57. Im. 13. § (1)-(3) bek.
[98] 57. Im. 14. § (1)-(7) bek.
[99] Kjlr. 24. § (2) bek.
[100] 57. Im. 15. §-a.
[101] 57. Im 16. § (1)-(4) bekezdései.
[102] Kjnptv. 36/O. § (4) bek.
[103] Kjlr. 25. §-a.
[104] Ha a letétbe helyezendő pénzösszeget és az eljárás költségeit a közjegyző felhívását követő 30 napon belül maradéktalanul nem írták jóvá a MOKK letéti számláján, ha a pénzletét átutalási adatai alapján nem állapítható meg, hogy az a letevőtől származik, vagy ha a pénzforgalmi szolgáltató közlése szerint a letevő nem jogosult a számla feletti rendelkezésre (57. számú iránymutatás 6. § (1) és 7. § (3) bek. és a Kjlr. 5. § (3) és (4) bekezdései).
[105] Kjnptv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 340. § c) pont.
[106] Kjlr. 26. § (1)
[107] Kjlr. 26. § (2)
[108] Kjnptv. 36/N. § (3) bekezdés első mondata.
[109] Kjnptv. 36/N. § (3) bekezdés második mondata.
[110] Kjnptv. 13. § (2)-(3) bek.
[111] Kjnptv. 14/A. §.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Esztergom.
Visszaugrás
